Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Tesla tekercs építése
Szerintem, ha raknál fel képet, jobban el tudnánk képzelni a helyzeted, lehet, hogy olyan hibát is észrevennénk, ami számodra csak egy mellékes körülmény....
A szikraköznél ügyelj arra, hogy az elektródák gömbfelületűek legyenek, vagy közelítsék meg azt, pl kapupánt csavarral könnyen és olcsón tudsz ilyen szikraközt összedobni. A tetőkapacitás úgy a legjobb, ha valamilyen szabályos toroid vagy gömb formájú..... (a változatos formán gondolom nem csak ezt a két típust értetted) Ha elképzeled magát a tekercset, mint két rezgőkört akkor rájöhetsz, hogy a feladatod az összehangolásuk. A primer oldalon a kondenzátort könnyen nem tudod változtatni, viszont a primer menetszámán tudsz finomítani. A szekunder menetszámát ugyancsak nem tudod kényelmesen változtatni, így ott csak a tetőkapacitással tudsz játszani valamilyen mértékben. A csatolást vagy úgy növeled, hogy a primert közelebb rakod a szekunderhez (nem változik az átmérő), vagy kisebbre veszed az átmérőt, ilyenkor viszont elhangolódik, szóval megint lehet játszani a dologgal. Azonban azt is vedd figyelembe, hogy a sorkimenővel nem fogsz olyan elképesztő szikrahosszhoz jutni, így lehet, hogy még növelni akarod a csatolást, de már elérted a lehető legjobbat, amit ki lehet hozni egy ilyen konstrukcióból.... (és például átüt a primer a szekunderre.....) A szekunder földjét hová kötötted? (lehet elkerülte a figyelmem, de nem emlékszem rá, hogy írtad volna....) Azt ajánlom, ha van lehetőséged és kedved, akkor rakd össze Skori 24 voltos tesláját, ami 14-15 centis szikrákra képes.... (ha még nem hallottál volna róla....  )
Rendben, ma délután rakok fel pár képet.
A szikraközt megpróbálom az útmutatásod alapján újra elkészíteni. A tetőkapacitást valóban több különböző alakú testtel próbáltam kialakítani. Ezek között volt kisebb és nagyobb gömb, hengeres test, tárcsa, kúpos test és ezeknek különböző kombinációja. A megfigyelés az volt, hogy a kisebb testeknél halvány koronázás volt megfigyelhető általában az élek mentén. Egyedül a legnagyobb kb. 9 cm átmérőjű gömbnél (illetve az 5 cm gömb + hengeres test kombinációjánál) volt olyan, hogy intenzív ívek alakultak ki a primer és szekunder tekercs között. A szekunder tekercs alsó végét a fűtési csőhöz kötöttem.
Hali!
Ahogy láttam, te is elkésztetted a "Twist salad" tetőkapacitást , nagyon jól sikerült, ahogy láttam. Csak arra lennék kíváncsi (mielőtt megveszem), hogy kb mekkora a felszíne a két összeillesztett darabnak? Vagy esetleg, ha már nem lehet kapni, láttam ilyen kis koszorú alakú hungarocell formát, lehet az jobb lenne , az olyan 100mm széles lehet, de szerintem a salátából is szépen meglehet csinálni. Ja igen: a két darabot csak összehúztad egy csavarral és szigetelőszalaggal körbetekerted az illesztésnél?Köszi!
Összehúzni nem ment, így csavarral oldottam meg. A szikszalag pedig esztétikai szempontból került oda, mert így nem látszik az összeillesztés. A hungarocell sem rossz ötlet, de azt szépen be kell vonni alufóliával, szóval ott kell pepecselni.... (én lesikáltam a konzervdobozokról a festéket, mert szerintem így szebb valamivel
 ) A méretét most így hirtelen nem tudom, mert nincs a közelemben, de a cső, amin láttad egy 63 mm-es pvc, szóval ahhoz lehet viszonyítani.
Jó kis SSTC Bővebben: Link
Elkészült az új primer tekercs és a szikraköz. A primer tekercs átmérője valószínűleg túl nagy a kis átmérőjű szekunderhez, így a csatolás biztos kisebb mint ami optimális lenne, de direkt készítettem ekkorára, mivel rövidesen tekerek egy nagyobb szekundert és ahhoz szerintem pont jó lesz.
Nem tudok túl sok dolgot mondani. A videókon nagyjából látni, hogy mennyire működik a cucc. Nem annyira nagy szám, az tény. A fénycső egész jól világít. Mondjuk egy sima felületű tetőkapacitással valószínűleg kicsit látványosabb szikrákat produkálna. Meg még a kicsatolást kellene jobban megoldanom. A szikraköz egész jól működik, habár egy idő után valahogy bedöglik és égve is marad az ív az elektródák között. Azt is gyanítom, hogy a nagyfesz kondinak amit készítettem nagy lehet a szivárgása, másrészt terhelve valószínűleg melegedhet is a dielektrikumként használt PE fólia. Ezt azért gondolom, mert kivettem egy réteget és egészen be volt mattulva és olvadt műanyag szaga volt. Szóval be kell látnom, hogy nem is olyan egyszerű nagyfeszültségű kondit gyártani házilag. Alkalmas szigetelő anyag kell hozzá, mert egyébként nem lesz az igazi. Szóval a fejlesztés lehetőségét abban látom most, hogy készítek gyári kondikból egy megfelelő értékű primer kapacitást és megpróbálok venni egy normális gömböt tetőkapacitásnak. Persze az igazán nagy előrelépés akkor lesz, ha majd megtekerem a nagyobb szekunder tekercset. Működés közben 1 Működés közben 2
Itt néztem réz golyókat, ami esetleg alkalmas lehet tetőkapacitásnak: Réz golyók
Jók lehetnek ezek? Vagy honnét lehetne még hasonlókat venni?
Ha van fölösleges pár ezred akkor tudsz csinálni jó kondibankot. Ugyanis ami nagyfeszhez jó és bírja is az efféle impulzusokat az nem egy-két forint!
Nemrég néztem,hogy ami nekem a nagy teslához kellet volna Maxwell az círka 500ezer forint lett volna! Pedig csak 32nF/60kV! Inkább vegyél kb 2méter PE fóliát meg pár réteg alufóliából jó kis kondít lehet TEKERNI! Most te sorkimenővel hajtod? Csinálj neki toroidot tetőkapacitásnak. Veszel olyan csövet amit lehet hajlítani mint az expandert és abból.
Milyen frekvenciát számoltál?
Idézet: „megpróbálok venni egy normális gömböt tetőkapacitásnak.” Ez önmagában nem fog segíteni. Koronád biztosan nem lesz, ha szabályos gömböt teszel rá. A szekunder és a tetőkapacitás pedig baromi messze van egymástól. Hiába készítesz nagyobb szekundert, ha egyszer a meghajtás az nudli ehhez.
Amit Collector írt az tényleg így van. Annyit nem dobna a működésen a szebb, simább felületű tetőkapacitás, mint amennyi energiát ráfordítanál a beszerzésére (bár a későbbiekben, egy másik teslához, még jól jöhet
). Amivel javíthatsz egy kicsikét a hatásfokon, az a csatolás növelése, a vezetékezés megrövidítése..... Esetleg csinálhatsz más fajta szikraközt is....
Szikraköznek itt csak a forgó lenne megfelelő, mert sztatikusnál be fog ívelni mindenképpen. Ez a probléma a túl nagy meg túl kicsi feszültségekkel.
Idézet: „A szikraköz egész jól működik, habár egy idő után valahogy bedöglik és égve is marad az ív az elektródák között.” Pedig a jó kioltás elsőrendűen fontos, különben a szekunderre kiküldött energia visszamegy a primerre és eldisszipálódik a szikraközben. Ha nem forgó közt használsz, biztosíts nagy hőkapacitást és hővezetést nagy réztömbökkel az elektródáknak, illetve jó hűtést intenzív légáramlattal. Az az ionizált levegő kifújását is megoldja. A másik trükk, hogy ha nagyobb feszültséget használsz, kisebb áram is elég ugyanolyan teljesítményhez, és ez a veszteséget a szikraközben négyzetesen csökkenti. Nem beszélve a biztosabb átütésről. Ugyanezt a célt szolgálja e mellé a nagyobb induktivitású primer és kisebb kondenzátor, ezzel kisebb lesz a csúcsáram értéke (a töltőáram is csökken). Mivel a veszteség az áram négyzetével arányos, jobb hatásfokot lehet elérni kisebb árammal. A kondit meg tekerd kilógó végűre - a két fegyverzet a tekercs két oldalán túllóg a szigetelésen, persze az egyik oldalon az egyik, a másikon a másik -, így jó induktivitásszegény kondit kapsz. A hosszú fóliatekercsnek meg nagy az ellenállása is. A túllógós megoldással ezt a hosszt a töredékére csökkented, anélkül, hogy maga a kondi kisebb kapacitású lenne. Ügyelj továbbá arra, hogy éles sarkok ne legyenek a kondenzátor fegyverzetein és a bevezetéseken, mert ez nemkívánatos koronázást okoz. Ez melegíti a dielektrikumot (olvadás!) és a képződő UV és ózon meg megtámadja azt. Eredmény: idő előtti elöregedés és átütés. BÚÉK! Idézet: „A másik trükk, hogy ha nagyobb feszültséget használsz, kisebb áram is elég ugyanolyan teljesítményhez, és ez a veszteséget a szikraközben négyzetesen csökkenti.” Miért is csökkenti négyzetesen a veszteséget ha más a feszültség/áram arány? Az ívcsatorna nem egy sima ellenállásként viselkedik.
Az ívkisülésnek van lineáris áram-feszültség szakasza, ami mintegy ohmos ellenállásként viselkedik. Persze nem csak a köz számít, hanem a vezetékeken jelentkező veszteség is. Kihagytam, bocs.
Minden pont megfelelhet egy ohmos ellenállásnak, de ettől nem lesz négyzetes összefüggés, főleg, hogy a rezgőkör adatai határozzák meg az ívcsatorna tulajdonságait, nem pedig a töltőáram. 1mA vagy 100mA töltőáram esetén is épp ugyan akkora veszteség lesz a szikraközben, azonos rezgőköri tulajdonságok esetén, impulzusonként (átlagban nyilván nem). A vezetékekben elhanyagolható a veszteség. Az I^2*R képletet pedig nem szabad csak úgy felhasználni itt, mivel az ív ellenállása az áram növekedésével csökken.
Na igen, nézegettem nagyfesz kondikat, de nem tudom, hogy igazán miből lenne jó építkezni. Kerámia tárcsa kondik elég kis értékűek, így azokból kell egy vagon, hogy normális értékű kapacitást össze lehessen rakni. A fólia kondenzátorok meg rohadt drágák, ha nagy feszültségűek, szóval azokból sem olcsó mulatság összerakni egy bankot. Úgy látom, minden képen jó pár ezres szükséges egy gyári kondikból összerakott bankhoz. A PE fóliás tekercs kondit lehet megcsinálom még próbából, de inkább megpróbálok szerezni valami jobb műanyag szigetelő fóliát.
Igen, sorkimenővel hajtom jelenleg az áramkört, de ez igazából csak egy kísérlet, mert kíváncsi voltam, hogy mennyire alkalmas erre a sorkimenő. És hol lehet kapni olyan csövet amit említesz?
A WinTesla kb. 1 Mhz-et számolt, ha 5 cm átmérőjű gömb a tetőkapacitás. Anélkül 1,8 MHz freki jött ki.
Azért gondoltam, hogy egy simább felület esetleg segít, mert most több kisebb kisebb kitörési pont van, amelyekből külön-külön elég kis koronák indulnak ki. Ha sikerülne koncentrálni egy kitörési pontba az energiát, akkor szerintem látványosabb ív keletkezne. Úgy érted, hogy a jelenlegi szekunder tekercs vége és a tetőkapacitás között túl nagy a távolság? Erre én is gondoltam, de még nem sikerült kitalálnom, hogy lehetne szépen és jól megcsinálni a kicsatolást. Van esetleg valami javaslatod? Az új szekunder sem lenne olyan baromi nagy. 60-as csövön kb. 30 cm magas tekercset szeretnék készíteni. Meg ha végképp belátom, hogy a sorkimenős meghajtás nem frankó, akkor majd megcsinálom MOT-tal.
De a primer oldal a lényeg. 1MHz-re pedig gyakorlatilag nem kell tetőkapacitás, főleg ilyen nagy nem. A wintesla pedig tudtommal nem veszi figyelembe a szekunder saját kapacitását. Ezt skori programjával ellenőrizd, mert én biztos vagyok benne, hogy a tekercs saját kapacitása az bőven elég, mint szekunder oldali kapacitás.
Ív sosem keletkezik, max ködfénykisülés. Mit jelent az, hogy kicsatolás? Kitörési pontnak teljesen mindegy, mit teszel, de azzal számolj, hogy a korona miatt lecsökken a tetőkapacitáson kialakuló maximális feszültség.
A csövet Collector tudja,hogy pontosan hol. Egyébként klíma technikai boltban szokott lenni.
Nagyfesz kondít ha tekersz és jól csinálod meg örök életű! Nem kel bankot csinálni csak egy kondít. Kerámia nem jó hozzá mert robban és nem kicsit! Én először MOC-al csináltam és az felejthetetlen élmény volt! Kerámiával is próbáltam szintén az is felejthetetlenen volt! Én kb 35nF 20kV-ot csináltam sok kis kerámiából és ment kb 10s-ig aztán csak durr. A MOC-val is így voltam azzal is ment de olyat robbant mint az ágyú! Jelenleg én is abbahagytam a tekercsemet mert nincsen kondim hozzá meg úgy pénzem sem+idő is kéne hozzá.  
Idézet: „De sorkimenős teslához abszolút felesleges forgó szikraköz, főleg szinkron.” Akkor most hogy is van ez? A múltkor azt írtad, hogy nem kell a forgó szikraköz, most meg azt, hogy csak az a jó. 
Hát ez biztos tuti lenne, csak piszok drága, ahogy látom.
Nem biztos, hogy mindent jól értelmezek a WinTesla-ban (mivel nincs hozzá normális help), de nekem az alábbi jött le, ha esetleg valahol tévedek, helyesbíts kérlek:
Szóval első körben a szekunder tekercs adataiból kiszámítja az induktivitást és a tekercs saját kapacitását. Ezek alapján pedig a rezonancia frekvenciát. Nálam ez lett 1,8 MHz. A megadott geometriai méretekből kiszámítja a tetőkapacitást (ez lehet toroid vagy gömb). Ezt a számított kapacitás értéket át tudod másolni a szekunder tekercs adatlapjára és akkor ennek figyelembe vételével is kiszámolja a rezonancia frekvenciát. Ez lett nálam kb. 1 Mhz, 5.6 pF tetőkapacitással és 2,4 pF szekunder saját kapacitással számolva. A kiszámított rezonancia frekvenciát (tető kapacitással vagy anélkül) átmásolja a primer tekercs adatlapjára és a primer tekercs induktivitásából valamint ebből a szekunder rezonancia frekvenciájából határozza meg a szükséges primer kondi értékét. Kicsatolás alatt azt értem, amivel a szekunder tekercsből kicsatolod az energiát, tehát a tekercs vége és a tetőkapacitás közötti összekötés. Lehet nem jó ez a kifejezés, de valahogy ez ugrott be. Azt szeretném, ha a tetőkapacitás nem koronázna szanaszét, hanem csak egy kitörési pont lenne, de ott intenzívebb kisülés jönne létre.
Ezek szerint kerámia kondiból egyáltalán nem szerencsés Tesla trafóhoz kondi bankot gyártani? Akkor nem is próbálkozok vele. Köszi az infót.
Csak a kondik közé be kell tenni feszültségosztó ellenállásokat akkor megy a dolog.....
 
Nem azt írtam, hogy nem kell, hanem hogy felesleges a sorkimenősbe, mivel az egész felépítménynek semmi értelme nincsen. Ez továbbra is így van, nem tehetek róla, ha nem érted.
De ennek számolj utána, mert nem mindig pontos a wintesla.
Kb 2 másodpercig megy, aztán a kerámiakondik elkezdenek felrobbanni.
Én mindenfélével próbáltam a kerámia kondisat de nem volt szerencsés. Nekem egymás után mint a sortűz úgy durrantak el kb 600db 0,1nF/4kV-os!
BUÉK mindenkinek!
Lenne egy kérdésem újból: Mivel van 2 db GU-50 csövem, arra gondoltam, hogy ezekkel építenék egy Tesla meghajtót. Ezt a kapcsolást szeretném megépíteni: Bővebben: Link Amit szeretnék megkérdezni, hogy itt miért ilyen rövid szekundert alkalmaznak? Valahol azt olvastam, hogy a Tesla trafónál 4,5:1 arány az ideális, a rajzon meg 2:1 van. Használható más tekercs is ehhez a kapcsoláshoz vagy valami különleges oka van, hogy ilyet használnak? Másik kérdésem, hogy ha szeretnék 2 db csövet párhuzamosan használni a nagyobb teljesítmény végett, akkor milyen módosítások szükségesek a kapcsoláson? Valahol azt olvastam, hogy egyszerűen párhuzamosan lehet kötni a csöveket, de gondolom, hogy azért ez nem ennyire egyszerű. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
