Elektromos szigetelőanyagokban nagy elektromos tér hatására létrejött áramvezetés. Általában jól meghatározott térerősségnél jön létre, ezt átütési szilárdságnak nevezik. Az átütéskor folyó áram igen nagy értéket is felvehet, a hatásaként fellépő hőfejlődés vagy anyagvándorlás a szigetelőanyag maradó változását, a szigetelő tulajdonság leromlását okozhatja.

• átütés

Kondenzátorokban használatos, elhanyagolhatóan kis vezetőképességű villamos szigetelő. Fontos jellemzői a dielektromos állandó (e), a veszteségi tényező (tg d) és az átütési szilárdság. Híradástechnikai kondenzátorokban leggyakrabban használt dielektrikumok a papír, csillám, műanyag (pl. polisztirol, polieszter), kerámia, fémoxid.

• kondenzátor

Ha egy dielektromos anyagra nagyobb feszültség kerül, az eredetileg szigetelőként szereplő anyag hirtelen átvezet, átüt. Az átütési feszültséget általában kilovoltban mérik (kV). Az egységnyi vastagságra eső átütési feszültséget nevezik dielektromos szilárdságnak. A levegő pl. 2-4 kV/mm átütési feszültségű, ez függ a nedvességtől és a portartalomtól. Szilárd anyagoknál az átütés az anyag tönkremenetelét idézi elő.

Szigetelő anyag tulajdonsága, amely azt adja meg, mekkora villamos erőteret képes elviselni átütés nélkül. Kondenzátorok esetében ez függ a szigetelő anyag vastagságától és anyagától.

(metalpapír, MP-kondenzátor). Tekercselt kondenzátor, amelynek két fegyverzete a szalag formájú dielektrikumra vákuumgőzöléssel felvitt, igen vékony fémréteg (horgany vagy alumínium). Így azonos kapacitás lényegesen kisebb térforgatban valósítható meg, mint a fémfólia fegyverzetek alkalmazásával. További előnye, hogy a dielektrikum átütésekor keletkező hő az átütési hely környezetéről a fegyverzet anyagát elpárologtatja és ezzel a zárlatot megszünteti, azaz a fémezett kondenzátor öngyógyuló. A dielektrikum anyaga papír vagy műanyag fólia. A fémezett kondenzátorokat fémezett papír (metallpapír, MP), fémezett poliészter, fémezett polikarbonát stb. kondenzátor néven hozzák forgalomba.
Hasonló szerkezettel, de eltérő gyártástechnológiával készül a lakkfilm kondenzátor. Alumínium szalagra folyékony acetát cellulóz lakkot visznek fel. Ennek megszilárdulása után gőzölik fel a fegyverzetet. A fémezett lakkfóliát a hordozó alumínium szalagról leválasztva feltekercselik. Így a fémezett kondenzátorénál még kisebb méretek érhetők el, bár lényegesen drágábban. Szokásos értéktartomány valamennyi típusnál 0,1... 50mF.

• kondenzátor
• dielektrikum

Ferro-elektromos anyagból készült dielektrikummal működő kondenzátor. A ferro-elektromos anyagoknak kiváló a dielektromos állandója és az átütési szilárdsága, azonban a kondenzátor kapacitása függ a ráadott feszültségtől, fordított arányban. Ezért rezgőkörökhöz és nagy frekvenciákhoz nem használható, de kiválóan alkalmazható átvezető és levezető kondenzátorként.

A híradástechnikában tekercsek készítésére, valamint a készülékek és berendezések belső és egymás közötti - kábelezésére való tömör vezeték. Anyaga elektrolitikus úton előállított, 99,95% tisztaságú Cu (vezetőképessége min 57 Siemens). Előírják á szakítószilárdságát, szakadási nyúlását és a hajlékonyságát. A szigetelés megválasztásánál az átütési feszültségen kívül a víz-, hő- és hidegállóság és az éghetőség szempontjait mérlegelik. Tekercseléshez általában zománc szigetelésű vagy zománc-selyem szigetelésű huzalt használnak. E huzalok fontos paramétere a hőállóság, mert bizonyos hőmérséklet felett a zománcréteg megpuhul, a selyem pedig megperzselődik. A termoplasztikus zománc szigetelésű huzallal sablonra tekercselt cséve menetei hőkezelésre összetapadnak úgy, hogy a cséve formatartó marad. A készülékek kábelezésére használt huzalok szigetelése szálasanyagú (selyem, műszál, acetilezett pamut) vagy gumi, műanyag vagy zománc. A külső zavaró elektromos térre érzékeny összeköttetésekre árnyékolt huzalokat gyártanak. Az árnyékolást rendszerint 0,1 mm átmérőjű vörösréz szálakból fonással vagy szövéssel viszik fel a szigetelt huzalra, vagy közösen két szálra. A műanyag szigetelések közül a leggyakoribbak: poli(vinil)-klorid (PVC), poli-etilén (PE), poli-propilén. poli-amid és teflon.

• tekercs

A kapacitív csatolások kiegyenlítése kondenzátorok bekötésével. A csatolások kifejezései alapján a + vagy a - előjel azt jelenti, hogy a +, ill. - előjelű oldalkapacitások összege a nagyobb. Ennek megfelelően bármelyik ellentétes értelmű oldalkapacitással párhuzamosan egybekötött kondenzátorral egy kiválasztott csatolás megszüntethető.
A négyesezz belüli csatolások egyenleteiben mind a négy oldalkapacitás szerepel, ezért e csatolások csak együttesen egyenlíthetők. A szomszédos négyesek közötti csatolásokban szerepet játszó 16 oldalkapacitásból a k₄ egyenletében valamennyi, a k_5-8 egyenleteiben 8-8, a k_9-12 egyenleteiben 4-4 szerepei. Ebből következik, hogy valamely oldalkapacitással párhuzamosan egybekötött kondenzátor négy csatolásértéket befolyásol azonos mértékben azonos, vagy felét pozitív, felét negatív értelemben.
A négyszeres kondenzátorok használatával a kiegyenlítő elemek száma lényegesen csökkenthető. A bekötési lehetőségek száma nagy és ezeket táblázatok foglalják össze, feltüntetve, hogy a kondenzátor bekötésével mely csatolások és milyen mértékben, ill. milyen értelemben befolyásolják a csatolást. A szomszédos négyesek közötti csatolások kiegyenlítése módosítja a négyeseken belüli csatolások értékeit, tehát meghatározza a kiegyenlítés sorrendjét. A földcsatolások elvileg kiegyenlíthetők kondenzátorokkal, ez azonban a köpeny és a vezetők közötti átütési szilárdság biztosítása érdekében nem megengedett.

• oldalkapacitás
• négyszeres kondenzátor

A kábelsodratot burkoló szigetelő- és esetleg árnyékolórétegek együttese. Az övszigetelésben a szigetelőrétegnek a kábelerek vezetői és a köpeny (ill, műanyag köpeny esetén az árnyékolóréteg) között legalább 2000 V_eff átütési szilárdságot kell biztosítania. Az övszigetelésben esetleg beázást jelző vezetők is elhelyezhetők.

Az áram vezetés megakadályozására, számos célra használt anyagok csoportja. Osztályba sorolásuk történhet a hőállóságuk vagy a dielektromos tényezőjük alapján. Fontos lehet az átütési szilárdság, melyet kV/cm-ben szoktak megadni.

A hosszegységre eső potenciálváltozás. Vektormennyiség, iránya az azonos értékű potenciálhoz tartozó, általában görbe felületekre merőleges és értéke annál nagyobb, minél gyorsabban változik ezen irányban a potenciál.

A térerősség hatására a szabad töltéshordozók mozgásnak indulnak; a pozitív töltéssel rendelkező részecskék a térerősséggel egyező, a negatív töltésűek a térerősséggel ellentétes irányban mozdulnak el. Szabad töltéshordozókat tartalmazó közegben a térerősség hatására így elektromos áram (vezetési áram) jön létre.

Igen nagy térerősségnél a szilárd anyagokat alkotó atomokból elektronok szakíthatók le, így elektromos gerjesztéssel növelhető a szabad töltéshordozók száma. A megnövekedett hordozósűrűség a nagy térerősség hatására nagyértékű elektromos áramot eredményez. A másodlagos hőhatás a szilárd anyagban maradó változásokat hozhat létre. Szigetelőanyagoknál a jelenséget átütésnek, félvezetőknél inkább letörésnek nevezik.

A hordozógerjesztés fizikailag téremisszióval vagy szekunderhordozó-gerjesztéses sokszorozással (multiplikációval) magyarázható.

Egy villamos, mágneses, vagy elektromágneses tér erősségének mértéke. Mértékegysége volt/méter, villamos térnél, mágneses térnél a gauss. Elektromágneses tér esetében szintén a volt/métert használják, ez a térerősségmérő által mutatott érték, néha alkalmazzák a watt/négyzetméter mértékegységet is. Az adóantenna sugárzását is ezekkel mérik, csak kisebb egységek használatosak, mint millivolt/méter, vagy mikrovolt/méter. A térerősség egyenes arányban van a hullámhosszal és fordítottan arányos a távolsággal. Teljesítmény mérésnél a távolság négyzetével csökken a mérhető teljesítmény.

• vezetési áram, téremisszió