(hosszú-, közép-, rövid- és ultrarövidhullámon). A terjedő hullámok vagy a föld felszínén, vagy valamilyen közegről viszszaverődve folytatják útjukat a sugárzótól a vételi hely felé. Hosszúhullámok esetén a föld felszíne mentén terjedő és térhullámok hozzák Iétre a térerősséget a vételi helyen nappal és éjjel. Csillapításuk tengervíz felett igen kicsi, szárazföld felett kissé nagyobb. Középhullámok esetén a térerősséget nappal a felületi hullámok, éjjel ezenkívül a sugárzótól nagyobb távolságokban az ionoszféráról visszaverődő térhullámok hozzák létre. Ahol a kétféle úton terjedő hullámok térerőssége éjjel összemérhető, elhalkulás léphet fel. Rövidhullámok a nagyobb távolságokat nappal és éjjel egyaránt ionoszférikus terjedésű hullámokkal hidalják át. Két különböző úton terjedő - pl. ionoszféráról és földről visszaverődő hullám itt is fading jelenségeket okoz. Ultrarövidhullámok terjedésében a felületi és a talajról visszaverődő hullámok játszanak szerepet. A hullámok térerőssége kb. az optikai látóhatáron túl rohamosan csökken, ezért az adó- és vevőantennát minél magasabb ponton kell elhelyezni. A térerősség meghatározása minden hullámsávban igen bonyolult és csak durva statisztikai átlagértéket ad nagy szórással.

• ionoszféra