Nézzük az időzítő részt:
Tápfeszre kapcsolás esetén az R3-on keresztül töltődik a C3 kondi. Ez a két elem adja meg az időt, a kondi cseréjével lehet növelni, csökkenteni. Mikor eléri a T1 nyitó feszültségét, R4-en keresztül kinyitja azt s az emitterre (+) feszültség kerül. Ez a (+) fesz mely nagyon közeli a tápfeszhez, az R6-on keresztül kinyitja a T4 tranzisztort. A T4 collektora földpontra kerül, s így a rajta lévő relé meghúz s érintkezőjei átengedik az erősítő kimenetét a hangsugárzóra. A relé tekercsel párhuzamos D3 dióda a T4-et védi meg a tekercs visszarúgásától.

Védelmi rész:
Nézzük a legrosszabb esetet, mikor bedöglik az erősítő és valamelyik végtranzisztor átment tiszta vezetőbe
R1-en keresztül kapcsolódunk a kimenetre, s az egyenáram tovább halad a diódák felé. Normális esetben váltóáram van ezen a részen mivel zene szól és azt a C1-C2-es soros pár nem engedi tovább a diódák felé. A két kondi sorbakötve bipolárt képeznek azaz polaritás mentesek. Az erősítő kimenetét nem terheljük mivel R1 értéke igen nagy 22Kohm.
D1-D2 szerepe a hiba feszültség polaritásának kiválasztása. D1 a (+) egyenáramot a D2 a (-) egyenáramot engedi tovább, az R5-R7 bázis ellenállásokra. Ezek szerepe a T2, T3 bázisának védelem a túlhajtástól. Mikor valamelyik kinyílik a T2-T3 közül vezetnek és a collectort-emittert összekötik, s a földre húzza az előzőleg időzítő által (+)feszen lévő T4 bázisát s a relé elenged.