A "hőfokkapcsoló" gyakorlatilag  három alkatrészből áll. A Schottky-diódát és a FET-et célszerű a hűtőbordára közvetlenül szerelni. Így a borda hőfokérzékelése és a FET hűtése is könnyedén megoldható.

Viszont ne feledjük elszigetelni a bordától a két TO220-as tokot! (Amennyiben az áramkörünket a -12V-ra kötjük, a dióda katódjának elszigetelése feleslegessé válhat.)

Az áramkörnek szinte szükségtelen külön nyomtatott részt kialakítani. Akár egy egyoldalas élcsatlakozó sávjait is a lábak és a borda közé helyezhetünk, és így "felületszerelt" stílusban az ellenállás, és a vezetékek erre ráforraszthatók.

- Az áramkört akár 12V, akár 24V feszültségre is alkalmazhatjuk. (Persze figyelni kell a FET maximális GS feszültségének túllépési lehetőségére.)
- Általában a nagyobb zárófeszültségű, vagy kisebb áramú diódák záróirányú árama kisebb. Tehát alacsonyabb hőmérséklet tartománynál, célszerűbb nagyobb áramú és kisebb zárófeszültségű típust kiválasztani.
- Az R1 ellenállást 47kohm és 1Mohm között szinte szabadon megválaszthatjuk, a kívánt hőfok kapcsolási értékének függvényében. Az ellenállás értékét, minden esetben magunknak kell kiválasztani.
- A FET tulajdonképpen nem kapcsolóként, hanem analóg módon hajtja meg a ventillátort. Így igaz, hogy kissé melegszik. A ventillátorral v. relével párhuzamos védődióda alkalmazása így felesleges.
- A FET disszipációja akkor a legnagyobb, amikor a ventillátoron hozzávetőlegesen a féltápfeszültség van.
- A ventillátor helyett relét használva, hőfokkapcsolót kapunk. A szükséges hiszterézisről, a relé meghúzási és ejtési áram-különbözete fog gondoskodni.

Az áramkör próbánál, az MBR hűtőfelületére ("hátára") még egy diódát szereltem és azon mért nyitófeszültség hőfokra történő átszámítása alapján, állapítottam meg az érzékelő hőfokát.
A kapcsolási hőfok értéke így mérhető, ill. beállítható. (Nyitófeszültség-hőfok táblázat Attilánál)

A kis áramkör sikeres megépítéséhez sok sikert kívánok!

Üdvözlettel:  proli007