Nekem úgy tűnik a belső szerkezet rajza alapján, hogy a két hangszóró részben nem egyforma (40 és 10 mm-es membránok), részben eltérő anyagból vannak a membránok, és részben közös tengelyen vannak elhelyezve (láttam már ilyet autóhangszóróknál). Ha ebben nem tévedek, akkor nem az egyik fül térhatását próbálják így fokozni, hanem inkább a hangsávot osztják ketté.
A vezeték nélküli átvitelre azért kérdeztem rá, mert itt már akár 2Mbit/s felbontás is elérhető (ha igaz), ami már szinte túlmutat az értelmes határon. Viszont én még nem hallottam ilyet. És én azt sem tudom, milyen forrás az, ami képes egy ilyen fejhallgatót "megtáplálni"? Sőt azt is el tudnám képzelni, hogy a vezeték nélküli üzemmód csak egy választható opció, és vezetékkel is lehet hozzá csatlakozni (van is a dobozban ilyen vezeték).

Általában sem értem mit miért úgy csinálsz ahogy, de most még inkább nem értem. A trafót miért jobb élére állítva felfogatni? Ehhez így kell egy csomó cafrang, maflán néz ki, nem látom benne az előnyös sajátosságokat.
Lefirkantottam (szó szerint egy ácsceruzával a műhelyben) ahogy én jobbnak látnám. Milyen hátrányt látsz ebben a megoldásban, és milyen előnyt remélsz a saját elgondolásodtól?

Annyira, de annyira ronda, hogy ez már szót érdemel.
Biztosan minden műszaki megoldás indokolható, de nekem akkor sem tetszik.
Ha ilyen építéssel lehet csak elérni egy elvárt minőséget, akkor nekem az nem kell.

Ha már szóba hoztad -gondolom némi iróniával-, akkor jó tisztázni a számokat. Az ezüst csak egy nagyon parányi mértékben jobb vezető mint a réz, és ha ez valóban számít, akkor a keresztmetszet növelésével már könnyedén előnybe kerülhet a réz.
És szintén ide kapcsolódik a sok esetben minőségi paraméterként említett aranyozás is, aminek lényegesen nagyobb az ellenállása mint a rézé.
És végül pusztán egy kis gondolati fricska erejéig, átvillan néha bennem van-e értelme hajszolni minden esetben a nagyon kicsi ellenállású összekötéseket, amikor egyébként 10-100-1000-stb. ohm nagyságrendű ellenállásokat kötünk össze. Ha viszont tényleg számít az a kis ellenállás is, akkor érdemes eleve "beleképzelni" az áramkörbe/szabályozásba.

Én nem követem az írásaidat, de néha rákattintok, és WORD dokumentumokba botlok mindig. Azt tanácsolom, használd azt a gombot, ami egyetlen kattintással PDF-et csinál belőle, mert így sokkal kényelmesebb másoknak nézegetni.
Az utolsó mellékleteden én rákattintottam és becsatoltam az eredményt.

Jelenleg a DOOM-ot játszom, egy 2016-os változatot. De én nem vagyok távolról sem fanatikus. Én vagyok az, aki megkéri a lányát, hogy kaszaboljon le néhány ellenséget ha nekem nem sikerül (ő pedig 3 perc alatt elintézi őket).

Nem ismerem a részleteket, de felfigyeltem a bordaméret furcsaságára. Az általánosan elérhető SK104 borda (ami alaktra hasonlit is), mérete eltérő. A képre tettem sárgával ennek valós méreteit.
Természetesen ez lehet egy másik borda, de ha általános terv készül, akkor talán érdemes a legelterjedtebb bordaprofilt használni.

Pontosan így látom én is. A képen lévő nyomtatott panel csak fölösleges kolonc, nincs semmi értelme. A foglalatból kiálló vezetékek közvetlenül csatlakozhattak volna a felületszerelt tokozáshoz.

Mellékeltem a pozíció feliratot. Az előlapi alkatrészek "lelógnak" a panelről, tehát csak az a részük fog látszani, ami a panel kontúrján belül van.

Alakítottam egy kicsit a terven, a trafó kötöttség elkerülésére. Most már bármilyen alkalmas trafó behuzalozható. A rézoldal képe vasaláshoz tükrözött (illetve szerintem fotózáshoz is ez a jó nézet).

Nem hagyott a felvetésed nyugodni, ezért próbáltam valahogy tesztelni a trafó zavaró hatását. Találtam vizsgálati módszert, és hibát is.
A fejhallgatóban nagyon nehéz a minimális zúgást meghallani, ezért valamilyen módon összehasonlítást kellett keresnem. A kondik kb. 5 másodpercig még táplálják az erősítőt, ezért a trafó ki-be kapcsolgatása vezetett eredményre. Ezzel a módszerrel egy minimális zúgást tudtam felfedezni. Rákötöttem ezután egy nagy hagnszórót, és annak mélysugárzójába belebújva is felfedeztem a zúgást.
Kivettem a trafót, és bedrótoztam, amivel elértem annak mozgathatóságát. Fotók a teszt számával jelölve.
1. Ha kb. 1cm-el kifelé elmozdítom a trafót, már az érzékelésem határára csökken a hatás.
2. Ha a panel mellé teszem, akkor semmiképpen sem tudom megkülönböztetni a ki-be kapcsolt állapotot.
3. Végül kipróbáltam a saját helyén 90°-al elfordítani a trafót, ami szintén nullára csökkentette az érzékelhető zúgást. Ez meg is lepett egy kicsit, de akárhogyan is füleltem a mélysugárzó membránjára hajolva, nem tudtam meghallani mikor van be, és mikor ki-kapcsolva a trafó.

Tehát eredeti formájában a trafó zavaró hatása érzékelhető, de akár elmozdítva, akár elfordítva az érzékelhetőség szintje alá lehet szorítani a búgást.

ESP-113 projetc-hez született egy Alkotós megvalósítás. A panel komplett, minden rajta van.
Nincs összehasonlítási alapom, de még az Én rozoga fejhallgatómmal is jól szól.