Szia!
Igazad is volt.
Ennek ellenére mindig azt hallom , hogy egy ilyen bővités mennyibe kerül.
Ezért szoktam javasolni a csökkentést
L1 -----2A , L2--- 4A,L3---32A "de nem adják vissza azt a 10A=kb 50 000 Ft-t"

Felénk úgy rémlik 25A-ig nem kellet semmi, 32A hoz meg egy jogosult szerelő nyilatkozata, hogy alkalmas a hálózat. A 6mm2 vezetéket majdnem kevésnek gondolom.

Tiszteletem!
Elkészült a csillár átvezetékezése is! Lásd lenn.
Mire elkészülök a villanyvezetékek cseréjével, és felújítással, az egyeztetett villanyszerelő bácsim eltűnt.... Se telefon, se sms, semmi, 2 hete nem érem el. Pedig a klímaszerelést is most véglegesítettük volna, a hálózatbővítés megrendelésével együtt, itt augusztus elején (BP. VIII ker)....
16-ról 32A-ra kellene 1 fázist bővíteni. A lakásban - az itteni irányelvek alapján - megcsináltam mindent. A társasházban 2 éve volt teljes villany gerinchálózat csere. Minden villanyóra az új, nagy, mostanság előírt szabványos műanyag dobozban van, és minden réz vezetéken jön. Azaz, a mérőnél csak biztosíték csere van, semmi egyéb. A lakásba is 6mm2-es vezeték jön be az órától.
Hogyan induljak el? Van aki ebben tudna segíteni? Valami villanyszerelői ajánlás/vélemény kell, vagy tudom az egészet én intézni?
(a klímákra van "b" tervem, itteni topiktárs, de lehet ezt is megbeszéljük)

48V talán sok lehet?

Üdv mindenkinek! Rendeltem egy kis kínai erősítőt,mellé egy 48v-os 12A tápegységet.
Időközben kiderült,hogy nem ajánlatos 48v-os tápegységről üzemelni,mert hogy éppen a határokat feszegeti az adott feszültség. 36v-ot ajánlják inkább.
Érdekelne a véleményetek erről.. Másik tápegységet nem szeretnék venni.
Az erősítő:Aiyima A3001 (Hátlapján az áll 24v-48v)
Elméletileg az IC ami benne van bírná kezelni ezt a feszültséget. TPA3255 (Max voltage:53,5V)
Esetleg jó megoldás lenne,ha kicserélném az erősítőben található 50v-os kondikat? 50v 820Uf --> 63V 1000Uf-ra?

Előre is köszönöm a segítséget/tanácsokat.

Hello! Biztos hogy folyik itt az a 12A? Az a vékony derót már füstölne!..

ez igy van,pontosan fogalmaztál.
Én Hameg 203' szkópot használok, 555 ic.ák..méréseihez, jelalak vizsgálatokhoz, az általam tervezett,készitett anion ionizátor HV-moduljainak helyes mük.nek teszteléséhez.
Amikor megvan a kivánt 50%os kitöltési tényező, és a driver fok.trafó szek.tekercsén a színusz jel, bekötöm a kapcsoló tranzisztort, BUL45,BUT 12a, és a HV-out megmérése után,a porgyűjtő csövek előtt, is megnézem a jelalakot, kb.3cm.re egy mérőtekercsel,ami két db.régi 20600menetes Siemens jelfogó tekercsből áll.
Tehát ilyenkor a szkóp nincsen galvanikus kapcsolatban az ionizátor, fém részeivel, -táp.bemenettel sem.

Azért mond mindenki mást, mert egy vezeték terhelhetőségét csakis úgy lehet meghatározni pontosan (az aktuális szabvány szerint) hogy figyelembe van véve:

- a környezeti hőmérséklet (nem mindegy hogy pincében vagy egy naptűzte déli falon kívül van)
- az elhelyezés módja (fújja a szellő falon kívül vagy 20cm hőszigetelésben van védőcsőben)
- terhel erek száma (nem szép, de egy védőcsőbe is kerülhet több áramkör, pl három háromfázisú terhelt áramkör már kilenc terhelt vezető)
- kábelkötegek egymáshoz képesti elhelyezkedése (még az is számít, hogy két egymás alatti kábeltálca milyen közel van egymáshoz és azokon mennyi terhelt kábel van, mert az alsóról felfelé száll a meleg és a felsőt fűti)

Ebből belátható hogy igazából minden áramkör minden méterét le kellene ellenőrizni (senki sem csinálja), mert még egy családi háznál is eltérő, az elosztó környékén több méteren át együtt halad jó sok vezeték 10-20 egymás melletti védőcsőben, míg az áramkörök végén a lámpához vagy dugaljhoz csakis egyetlen védőcső megy két terhelt vezetővel. Ráadásul még az egyidejűséggel is számolni kell, mert hiába van 15db 10A-es áramköröd, ha ezeken egy időben sosincs ekkora terhelés és amúgy is csak 32A-en csatlakozol a hálózatra, ezért ez szerencsére csak "növeli" a terhelhetőséget.

Az egyetlen ökölszabály itt az, hogy közel a legrosszabb esetet és a legkisebb terhelhetőségeket veszik figyelembe, amivel semmilyen elhelyezésnél nem lőhetsz mellé. Innen adódnak ezek a kismegszakító értékek, amik alkalmazása biztonságosan ajánlható.

Télen is használnád és kint lesz a szabadban egy dobozkában? Mert ha igen a lítium-ion a töltést abszolút nem szereti 0°C alatt és a kisütést is csak módjával.
Ha biztos megoldást akarsz, akkor én AGM ólomakkut használnék. Az nem fagy el, de a kapacitásából elveszhet a hidegben akár 30% is, mint bármelyik ólmos.
Na meg állandóan minél jobban feltöltött állapotban kell tartani, mert úgy magas a savsűrűség és annál alacsonyabb az elektrolit fagypontja.

Mondjuk 20mA/12V három napos áthidalással az 0,02A*72h=1,44Ah, 50% kisütési mélységgel 2,9Ah. Szóval akár egy 12V/3,3Ah VRLA AGM akku megfelelő lenne.
Ehhez durván napi 9Wh töltés kellene, amit 1Wp/1Wh napi termeléssel számolva egy 10W-os modul biztosít. De ez a decemberi legrosszabb termelés. Ezzel a töltőáram maximum 0,9A, amit egy ilyen akku elvileg elvisel, vagyis nem kell lekorlátozni az áramot.

Nekem 2 hónapja stabilan üzemel ez a töltőmodul:
3A savas töltő

Tesztek alapján ez is stabilan üzemel, sőt neked lehet hogy jobb is lenne, mert egyrészt állítható a kimeneti feszültség, másrészt fixen lekorlátozza a töltőáramot maximum 1,1A-re.
12V/1A MPPT

Egy kicsit több pénzért én biztosra mennék egy 7-9Ah akkuval és mehet hozzá egy 20W-os modul és az 1A-es töltő. Így nem lenne csúcsban kihasználva a modul, de legalább védi az akkut.

Ööö még egy kérdés!
Ha 32A-re bővítjük a bejövő, villanyóra alatti biztosítékot az E-on nál, akkor az B32-es lesz. Ezek szerint annak kb 1 órán keresztül el kellene viselnie kb 46A folyamatos ohmikus terhelést?

Igen az ott a bal felső sarkában az enyémben 60V van.Vagy is XL6015 ös mégis 60V 12A árulják a tápot vagy is árulták.Nem néztem hogy most is kapható e.Az biztos hogy mikor 62V betápot adtam neki,rövid időn belűl elhalt a segédtáp.Visszavettem 58V ra azóta nincs gond vele.Szóval neked nem kell hogy problémád legyen vele.Lehet emiatt cseréltek 70V ra.Sok lehetett a panasz.

Nálunk is 3 fázis van (3x16A) már a 70-es évek óta a forgógépek miatt, de ha ezek nem lennének sokkal jobb lenne ha csak 1 lenne, mert az a 16A 1 fázison ma már elég karcsú, sokszor jönne jól egy 25-ös de inkább egy 32A-es automata. Ráadásul nemrég kicserélték a régi kismegszakítókat, muszáj volt mert az egyik elégett, na azóta a Co hegesztőmet nem tudom bekapcsolni se mert azonnal lekoppan, pedig már tettem elé egy izzós lágyindítást is.

Sajnos az a világ nem fog eljönni amikor fillérekért lesz akku, pedig megoldana mindent, vennék egy 11kW-os egyfázisú invertert, hozzá kellő napelemet, meg 2-3 hétre elegendő akkupakkot és mehetne róla minden.

Esetleg napi 4,5kWh, nem? És kWh, nem pedig kW.


Mekkora betápod van? Ki van építve az 1x32A (7,36kW)? Ha számítással kijött, hogy 10kWp napelem kell, ahhoz nem ajánlhattak mást, mint egy 10kW körüli (hibrid) invertert, amiből meg nincs egyfázisú opció. (Mondjuk alább látni fogod, hogy ezt túlbecsülhették...) Megnéztem a minősített inverterek listáját amiben 6kVA a legnagyobb teljesítményű egyfázisú jóváhagyott, de azt is csak úgy engedélyeztethetnéd, ha egyszerre három darab épül ki három fázison, tehát 18kVA háromfázisú lesz.

Mondjuk akkor nem tudom mi a helyzet, ha egy darab egyfázisú 6kVA-es hibridet építesz be, de be van mellé téve egy vissz-watt védelem, olyan mint amit korábban linkeltem és megvan hozzá minden papír. Sőt, ha párhuzamosan tudnak együtt dolgozni a hibridek egy fázisra, akkor még nagyobb teljesítmény is elérhető...

- A visszatáplálás fizikailag kizárt.
- Ha fogyasztás van, akkor az a hálózatból a csatlakozási teljesítményed és a nulla között változhat, attól függően mennyi akkus/napenergiád van.
- Az meg, hogy rendszer nélkül is megrángathatod a hálózatot a csatlakozási teljesítményedig, azt a szolgáltatónak így is, úgy is el kell tűrnie.

Ilyen mélységben nem ismerem az engedélyeztetést, de nem tudom mi lenne az akadálya, hogy "korlátlan" teljesítményt építs ki ilyen módon kimondottan hibrid inverterekkel.

Kíváncsiságból ránéztem, hogy mi is kellene durván ehhez a rendszerhez abból amit ismerek, nyilvános listaárak alapján a költséget is megbecsülöm. Ez egy full szigetüzem hálózati betáppal:

Ha 32A-ed van akkor jó ha az inverter is teljesen kiszolgál, vagyis kell legalbb 7-10kVA:
MultiPlus-II 48/10000/140-100 (10kVA/8kW) - kb. br. 800E

A napelem 20% veszteséggel termeljen meg napi 4,5kWh-át márciustól szeptemberig ideális elhelyezéssel, vagyis 5,63kWh-át:
Az kb. 1,45kWp napelemes teljesítmény, ez 4db 415W-os Sharp mono HC napelemet jelent, ami kb. br. 120E

A napelemhez megfelelő töltésvezérlő 48V-os rendszer esetén:
Ezt 2S2P konfigurációban rá lehet kötni egy SmartSolar MPPT 150/45-re, ami kb. 95E

Tárold el az összes energiát és használd fel naponta, de azért kíméljük is, számoljunk nagyjából 50%-os kisütési mélységgel, ez 11,26kWh. Az LFP-Smart 25,6/100-as akku névlegesen 2560Wh, ebből 2 soros és 2 párhuzamos 10,24kWh. Tartósan bírja a 2x100A-t, vagyis teljesen kihasználhatod az invertert. 5000 ciklus után csökken a kapacitása 80% alá, ami 13 év. Az ára a 4db-nak 2,3M.

A rendszer főbb részei így 3,32M, hozzájön még a tartószerkezet 4 panelhoz, AC betáp kiépítése, biztos ami ziher az invertert megkerülő kézi átkapcsoló, napelemhez távműködtetésű lekapcsoló, DC biztosítók, egy fali HMI kijelző, még kb. 1M anyagköltség. Nem kevés, de meg lehet csinálni.

Szia!
Ez a hálózati tulterhelés vagy 1F 3f erősen szubjektiv--s pofára megy ?

"visszatáplálós csakis szimmetrikus 3 fázisú s 10..16A lehet a Főbizti"--ugyanitt ugyanakkor , 1f bekötés esetén 32..40A, külön terveztettve a 63A is lehetséges ! ?

másik; 1 f ra csak 25A ig lehet Főbiztit felrakni, a 32A már nem engedélyezett.. De ha kifizetem és 40A kérek , jönnek 2-3 napon belül bekötni.

Szóval, akkor hogy is van?

Nekem jó sok éve 6012 van saját készítésű 2Kw táppal,de már többször kellett javítanom.A rövidzár védelem még el megy de a túláramvédelme az nagyon rossz.Ahogy írod az impulzusszerű terhelést ezek nem bírják.Az összeszerelésük katasztrofális a feteken a hűttőborda nem fekszik fel,a forrasztások elpattannak.A segédtáp 5V dc-dc je a határeseten van.Esetemben 60V 12A lenne a kivehető energia.Valamivel többet kell feszbe betáplálni,de a dc-dc csak pont 60V bír.Szóval jolnézki de ne feszegessük a határait.A 6030 se tudja a 1800W leadni folyamatosan.cc talán a felét jó indulattal.Szóval hiába keres több Kw tápot hozzá nem fogja tudni a ráirt teljesítményt kivenni.Lehet marad a 300000Ft gyári táp?

Ez egy nagy méretű, fémházas gép (I. érintésvédelmi osztályú), igaz? Akkor nincs is más választásod, mint kötelezően bekötni a védőföldet, különben nincs hibavédelem. Ha a gép teljesen gyári és 5 eres betápkábellel és csatlakozóval szerelték (3F+N+PE), akkor nem tehetsz mást, mint ennek megfelelően kiépíted a hálózatodat a csatlakozóig, ami a teljes szakaszon szintén öteres vezetékezést jelent a megfelelő 5 pólusú csatlakozóaljzattal együtt és áramvédő-kapcsolót is erősen ajánlott beépíteni (bizonyos kivételek esetén nem kötelező, de amint "általános használatúnak" tekintünk egy ilyen dugaljat, akkor 32A-ig kötelező ellátni), ráadásul TN-C rendszerben amúgy sem használhatsz áramvédőt.

Nagyteljesítményű háromfázisú motorok és frekvenciaváltók sokszor nem igényelnek nulla bekötést, csak a három fázist, amin egyenletesen terhelik a hálózatot, plusz a védőföldelést az áramütés elleni védelemhez. Tudni kellene nagyjából, hogy hogyan épül fel a belső kapcsolása a gépnek, mert ebben van vezérlési kör is. A nullfesz akkor a gép vészköre lehet, amire fel van fűzve a vészleállító, ajtónyitás kapcsolók, stb.
Hogyan kap tápellátást a vezérlés? Ha a gép egyáltalán nem igényel nullát azt úgy csinálják, hogy a nagyteljesítményű motorhajtásokon kívül be van építve egy trafó a vezérlésnek, ami két fázisról jár, tehát a gépnek egyáltalán nem szükséges nulla bekötés. Vagy olyan háromfázisú DC tápegységet használnak, ami szintén nem igényel nullát, ezek általában eljárnak két fázisról is ha az egyik kiesik.

Ha 3F+ZS áll rendelkezésre, akkor honnan jött a gondolat, hogy azt inkább a nullára kötöd be? Ha nincs meg a megfelelő keresztmetszet, akkor az PEN-nek sem felel meg, tehát még a gépnél sem csinálhatsz szétválasztást.

Azonban ha nullának használtad, akkor viszont a gépnek látszólag tökéletesen kellene működnie. Ráadásul ha nem terhelted a főorsó motort, akkor nem folytak ott 10+ amperek. Mit jelent a mintha? Mérhető a jelentős feszültségcsökkenés, vagy nem? A nulla és a fázisok között a gépnél is megvannak minimális terhelés alatt a fázisfeszültségek? Nincs semmilyen hiba a ZS-ban a fogyasztásmérőig visszakövetve?

A másik, hogy lehet hogy nem is a betápoddal van probléma (a fentieken kívül), hanem magával a géppel és vezérléssel. Nem kontaktos valahol a vészkör, ami ideiglenesen megszakad a gép rezgésekor? A vezérlés tápfeszültségei stabilan rendelkezésre állnak?

A gép gyári bekötése öt eres (L1, L2, L3, L4 = N, ZS). A hálózat ami rendelkezésre áll csak négy eres (L1, L2, L3, ZS). Így a gyári bekötés ZS szabadon maradt. A gyári kábel 5x4mm^2 keresztmetszet és 32A-es dugvillába került bekötésre. Remélem értelmezhetően írtam le.

Lágyindító autómatizálás

Sziasztok!
Gondolkozom, egy kapcsoláson, amivel egy szénkefés motor-lágyindítóval, kéne megoldanom azt, hogy konkrétan egy konektorba szerelném, de úgy hogy amikor bekapcsolom a gépet autómatikusan kéne indulnia. Egy kis lágyindító okosítás Alap esetben nincsen feszültség a konnektorban, mivel a lágy indítóról indul, és csak egy figyelő feszültség van a kapcsokon. Amint meghúzom a (ravaszt), egy optocsatolón keresztül meghúzza a relét, ami rákapcsolja a feszültséget, az li.-ra és a ledet is átkapcsolja fixen, a figyelő tápra, leválasztva a konnektorról. Persze a relé átkapcsolása alatt az optót egy kondi tartja amíg a relé le nem váltja a figyelőtápra. A bibi csak az, hogy ezek után hiába engedem el a kapcsolót a led-optocsatoló úgy marad, így nem kapcsol ki magától. Erre valami ötlet esetleg?
Itt a típus: https://www.protechshop.hu/atkapcsolok-kikapcsolok-es-relek/lagyind...04909/
Van e esetleg kész kapcsolásotok, ilyen megoldásra? Válaszotokat köszönöm.

Valószínű, kisebb indukcióra van méretezve, meg a vasmag is lágyabban telítődik mint a mostani szilíciumos vasak. Ezeket hívtuk bilivasnak.
Nem lehet, hogy 32A-es a villanyórád?

Érdekes dolog ez, most javítok FOK-GYEM tápokat, a 9177-es 40V/10A-t tud. Baromi nehéz, két darab óriási trafó van benne és nem veri le a kismegszakítót.

Kicsit túlbonyolítja ezt itt mindenki. Több ezer hegesztőgéppel találkoztam már, ugyan ilyen hülyén van tervezve a kínai gépek nagy része, de nincsen probléma velük, mert inkább túlméreteznek dolgokat és a nagy tejesítményű ventilátoros hűtés miatt még az alulméretezettnek tűnő dolgok is működnek.
Vegyük ezt a gépet, max 16A-es primer áramot vehet fel a gép és beletesznek két, feltehetően 32A-es, akár 50A-es diódahidat, amit még hűtőbordákkal és ventilátorral hűtenek. Senki nem hegeszt percekig, maximum 30%-os a bekapcsolási idő, de még az is bőven túlzás a legtöbb esetben. A hegesztőgépek legtöbbet üresjáratban mennek. Aki ilyen gépet vesz, biztosan otthon fog barkácsolni és soha nem hegeszt 100A feletti hegesztőárammal, ami elmegy egy 10A-es megszakítóról is, szóval a két diódahíd és a kondenzátor még langyos sem lesz. Láttam már 100A-es hegesztőgépet 32A-es diódahíddal hűtőborda nélkül, de soha nem találkoztam diódahíd hibával. Működik! A jó mérnöki munkát az különbözteti meg a okoskodástól, hogy a gazdasági szempontokat figyelembe véve építenek egy olyan készüléket, ami megbízható. Olyat még egy hozzá nem értő is tud, hogy pakoljuk bele a legnagyobb teljesítményűt, az biztos jó lesz.
Sok gépben láttam ezt a Capaca nevű kondenzátort, de még egyetlen hibás darabot sem láttam belőle. Általában az van a kínai gyártóknál, hogy ha valami hiba van, akkor egy egész szériára kihat, mivel akkor derül ki a hiba, amikor már eladtak belőle több 100 ezer darabot. Jártam már úgy, hogy 250db hegesztő inverterben kellett cserélnem egy smd kondenzátort, mert mindegyik gép meghibásodott ugyan azzal a hibával, viszont a következő szállítmányban egy hibás darab sem volt.
Az emberek zártszelvényt, szögvasat, laposvasat hegesztenek és szakaszos üzemben, hogy elkerüljék a deformálódást. Ideje sincs felmelegedni szinte egy alkatrésznek sem folyamatos ventilátoros hűtés mellett. Számtalan hegesztőgépben láttam 85 celsius-os kondenzátorokat menni 20 évig hiba nélkül, még kínait is. A tapasztalatom az, hogy a kínai gépek meghibásodásának fő okai, a gyenge minőségű, sokszor gyártási hibás alkatrészek és a hibás forrasztás. Tehát, ha kicseréled a kondenzátorokat, biztosan menni fog hiba nélkül, ha más baja nincs.

A dugaljat én is megfaragtam.
A nálad meglévő 0,4W eltér az én esetemtől, mert nálam a teljesítmény nulla, az áram mutat egy 0,02A-es értéket terhelés nélkül (időnként, mert mostanában éppen ez is nulla szokott lenni).
Ha jól emlékszem nálad egy fix leválasztó trafó van, és nincs benne szabályozható toroid. Ez csak azért érdekes, mert így valószínűleg nem alakítottad át a mérőegységet, azaz kizárható az ebből eredő esetleges hibázás.
A nulla érték "hajszolása" akkor nyerhet értelmet, ha a "folyik-e áram" kérdést akarjuk tudni. Tehát nem is a mérési pontosság a lényeg, csak egyáltalán van-e áramfelvétel. Nálam (sajnos) az érték imbolyog a 0,00 és 0,02 érték között, tehát ha mondjuk 20 mA áram folyik, akkor bizonytalan lehetnék hogy ez a hiba, vagy a mért érték. De persze nem csak ezt az egy értéket nézem, mert ha mondjuk egy 230V-os hálózat mellett folyik ekkora áram, akkor az már 4,6 W teljesítményt is jelent (ohmos terhelést feltételezve), azaz mégis elég jól értelmezhető a kérdés.
Ezen logika mentén, ha neked 0,4W-ot mutat, akkor ahhoz is tartozik kb. 1,7 mA "kóbor" áram, csak ezt még kívül esik a kijelzési határon.

Ez biztos? Az adatlapja szerint kb. 30V kb.12A 10ms ideig. Adatlap 5. oldal.

Szia!
Még nem volt időm megnézni, de ahogy időm engedi pótolni fogom.
Annyit viszont még tudtam állapítani, hogy DC jelet nem mér sem a feszültség, sem az áram bemenetén. Ebből az következik, hogy nem bemeneti ofszet hiba okozhatja a 0,02A téves kijelzést.
Nem vagyok otthon a mikrovezérlők világában, de amit eddig olvastam a felhasználók írásaiból, valóban szoftveresen trimmelhetik ki a hibákat.
Gondolok a következőre:
A tápfesz bemenetéről az áram mérés bemenetére parazita kapacitív vagy rezisztív úton átszivárog valami. Mivel eredetileg a tápfesz és a feszültség mérés ugyanarról a pontról érkezik, a mért feszültség értékét felhasználva ki lehet vonni valamennyit az áram mérés értékéből.
Átalakított modul esetén viszont a táp bemenet miatt ugyanúgy ott van az áthallás, csak a feszültség mérés nincs vele kapcsolatban, így a kompenzálás hibás lehet.
Ezt meg fogom vizsgálni.

Szia!
Ez bizony kapacitiv/induktiv áthatás miatt van.

A műszer bemeneti ellenállása 1-2-5-10MOhm is lehet. Célszerűen tegyél rá egy kis izzót terhelésnek.(Ne ledeset!!!)

A Műszert mágnesesen is célszerű árnyékolni, (konzervdobozból kivágva , földelve )
S akkor már csak a gyári max.+,- 0,1V eltérést kéne látnod.
Az a 0,02A =20mA Nem a műszer fogyasztása?

Sziasztok! Az elektromos Dacia Sping-em 1 fázisú AC töltőn max. 7 KW töltésre képes. Ehhez ugye 1 fázis kellene 32 A-es biztosítékkal. Nekem azonban 3 fázis 3*16A biztosítékkal elérhető. Igy itt csak 1 fázis 16 A 3,7 KW-os töltést tudok megvalósítani. Jó lenne elérni a 7KW-ot, de a teljesítmény bővítés 32A-re nem olcsó, nem is vagyok benne biztos, hogy lehetséges volna. A kérdésem a következőkben leírt ötletemmel kapcsolatos, hallottatok-e már ilyet, tudtok-e esetleg hasonló megvalósításról, mi a véleményetek?
Az AC töltőkből 230 V 50 Hz-es váltóáram jut be az autó töltésvezérlőjébe, ami ezt egyenirányítja, majd ebből az egyenáramból mindenféle egyedi protokollok alapján feltölti az akkut. Saját készítésű Graetz hidakkal nagyon egyszerű módon lehetséges volna a 3 fázist egyenirányítani, az így kapott egyenfeszültséggel a 3*16 A-ből akár 11 KW-os töltést is meglehetne valósítani, a nekem szükséges 7 KW-os töltésre mindenképpen elegendő volna. A nagy kérdés az, hogy mit szólna hozzá az autó, ha 230V 50 HZ helyett 325 V egyenáramot küldenék be neki, és persze a PWM jellel meg mondanám, hogy mehet a 7 KW-os töltés?
Az autó belső töltőjében ha diódákkal egyenirányítanak, akkor esetleg túlterhelődhet a diódák egy része az egyenáramtól. Ha diódás az egyenirányítás, akkor valószínűleg van benne PFC áramkör, ami viszont pont azért van, hogy a diódák egyenletesebben terhelődjenek, ne legyek hatalmas áram impulzusok. Ebben az esetben talán kibírná a belső töltő az egyenáramot.
Mi a véleményetek? Tudtok esetleg valakiről, aki már kipróbált ilyet?
A DC töltésnek a vezérlése sokkal bonyolultabb, mint az AC töltőé. Állítólag már van DC töltőre is Open megvalósítás, elérhető vezérlőelektronika kapcsolás és program. Ha ilyet tudtok javasolni azt is megköszönöm, mert a Springben van DC 30KW-os töltési lehetőségem is. Oda meg mindenképpen egyenáram kell, meg bonyolult kommunikációs protokoll.

Sziasztok! Az elektromos Dacia Sping-em 1 fázisú AC töltőn max. 7 KW töltésre képes. Ehhez ugye 1 fázis kellene 32 A-es biztosítékkal. Nekem azonban 3 fázis 3*16A biztosítékkal elérhető. Igy itt csak 1 fázis 16 A 3,7 KW-os töltést tudok megvalósítani. Jó lenne elérni a 7KW-ot, de a teljesítmény bővítés 32A-re nem olcsó, nem is vagyok benne biztos, hogy lehetséges volna. A kérdésem a következőkben leírt ötletemmel kapcsolatos, hallottatok-e már ilyet, tudtok-e esetleg hasonló megvalósításról, mi a véleményetek?
Az AC töltőkből 230 V 50 Hz-es váltóáram jut be az autó töltésvezérlőjébe, ami ezt egyenirányítja, majd ebből az egyenáramból mindenféle egyedi protokollok alapján feltölti az akkut. Saját készítésű Graetz hidakkal nagyon egyszerű módon lehetséges volna a 3 fázist egyenirányítani, az így kapott egyenfeszültséggel a 3*16 A-ből akár 11 KW-os töltést is meglehetne valósítani, a nekem szükséges 7 KW-os töltésre mindenképpen elegendő volna. A nagy kérdés az, hogy mit szólna hozzá az autó, ha 230V 50 HZ helyett 325 V egyenáramot küldenék be neki, és persze a PWM jellel meg mondanám, hogy mehet a 7 KW-os töltés?
Az autó belső töltőjében ha diódákkal egyenirányítanak, akkor esetleg túlterhelődhet a diódák egy része az egyenáramtól. Ha diódás az egyenirányítás, akkor valószínűleg van benne PFC áramkör, ami viszont pont azért van, hogy a diódák egyenletesebben terhelődjenek, ne legyek hatalmas áram impulzusok. Ebben az esetben talán kibírná a belső töltő az egyenáramot.
Mi a véleményetek? Tudtok esetleg valakiről, aki már kipróbált ilyet?
A DC töltésnek a vezérlése sokkal bonyolultabb, mint az AC töltőé. Állítólag már van DC töltőre is Open megvalósítás, elérhető vezérlőelektronika kapcsolás és program. Ha ilyet tudtok javasolni azt is megköszönöm, mert a Springben van DC 30KW-os töltési lehetőségem is. Oda meg mindenképpen egyenáram kell, meg bonyolult kommunikációs protokoll.

Letisztogattam a panelt, nincs változás, maradt a 0,02A-es megjelenés. Bekötöttem a leválasztó trafót is a körbe, ami szintén nem hozott változást.
illetve találomra még kipróbáltam egy sűrített levegővel való ráfújást (hűtésként) és egy hőlégfúvós melegítést. Ez sem hozott változást. Adtam egy kis feszültséget a kimenetre, így kaptam áramot és teljesítményt is. Így is melegítettem a mérőegységet, és teljesen stabil, rezzenéstelen értékek a kijelzőn. A környezeti hőmérséklet változása nem okoz értékváltozást, ebből a szempontból is nagyon ellenálló.

Ne számíts nagy áramkörre, de a teszteléshez jó volt, mert hűen tükrözi a későbbi bekötést. A kis kezemmel lerajzoltam az első állapotot, ahol mutatta a 0,02A-t. Ehhez képest a második állapotnál Az "A" jelzésű mérőegységet kivettem, és egy sorkapcsot használtam helyette.
Most utólag olvasva Béla gondolatait, azt nem figyeltem meg, hogy esetleg fordítva bedugott villásdugóval csatlakoztam-e a hálózathoz, ezért ezt sem lehet kizárni.
És ha már ceruza volt a kezemben (és előrébb hoztam az ebédidőt), lerajzoltam a mérőegység érintett részét is az eredeti állapotában, majd ebbe pirossal belepiszkáltam a módosítás utáni helyzetet.

Összedrótoztam a szabályozható toroiddal a mérőegységet, mert látni akartam minden terv szerint alakul-e.
Működik, de felszínre került egy olyan sajátosság amire nem számítottam. A mérőegység feszültség változása (frissítése) lassú, kb. 1 másodperc, és még akkor sem áll be mindig, van egy köztes érték, és a következő másodpercben (újabb frissítés) mutatja a tényleges értéket. Például ha nulláról feltekerem egy mozdulattal valameddig, akkor elsőnek mutat egy 120 V-ot majd utána mondjuk 190-et. A gyakorlatban ennek nem hiszem, lesz jelentősége, de attól még ilyen.
Sajnos van egy másik anomália is, amire nem találom a magyarázatot, ezért kérdezem mi lehet a kiváltó ok? Ha nullára tekerem a kimenetet, akkor 0V-ot és 0W-ot mutat, de közben 0,02A áramot is. Ellenőriztem multiméterrel is, a feszültség valóban 0 V, és áram sem folyik a kimeneten. Első gondolatom volt, hogy talán mégis folyik ott valami apróság, ezért kivettem az izzót, tehát akármekkora feszültség is lenne a kimeneten, áram biztosan nem folyik (még mindig 0,02A-t mutat). Ez után fizikailag kikötöttem minden egyéb vezetéket a mérőegységből, csak a tápfeszültség ellátást hagytam meg (így is 0,02A-t mutat). Pontosan ebben az állapotban a tegnapi tesztek során (előző hozzászóláshoz mellékelt kép mutatja) 0,00A-t mutatott az egység.
Ismét kérdezem, mi okozza ezt a változást, honnan jött be mára az a 20mA-es érték?

Köszi! Gondoltam arra is, hogy ha lenne áramszabályzó, akkor nem kellene semmit állítgatni. Az a tervem, hogy ha egyszer tölteni teszem, akkor 80%-ig nem veszem le. De azért havi 2x 100%-ra tölteném. 16A nem tudom, hogy jó ötlet-e, úgy 22 óra lenne a töltés. Ha nem is megyünk sehova, nem biztos, hogy jót tesz a kocsinak, ha egész nap tölt lassan.
Szerintem azt csinálom, hogy felszereltetem a Tesla falit a 32A mellé szabályozóval, aztán meglátom. Csak ha nyáron mondjuk megy a klíma véletlen, meg a medence fűtés (az maga 8A-t megesz) akkor nagyon karcsú, az tényleg 16A-s töltés, de kitapasztaljuk.

Ha mindig tudsz a töltő mellé parkolni, akkor szerintem 16A elég kell, hogy legyen. 1000km-re kb havonta háromszor kell teletöltened. Ha rendszereben rátöltesz, akkor még a 10A is elég. Ha tudod, hogy egy hosszabb út várható akkor már előző napokban elkezded növelni a töltöttségi szintet a kocsiban, (több este is csatlakoztatod), így ha este mennél hosszabb útra, csak az aznap kiautózott töltést kell pótolni.
Ha már megvetted a fali töltőt, akkor azt szereltesd fel, olyan kábellal, ami a szerinted szükséges teljesítményhez kell (akár 32A-ra méretezve), a kismegszakító tetszés szerint akár gyengébb is lehet, a cseréje gyorsan és olcsón megoldható.
Én elsőre 16A értékre szabályoznám a töltőt, és meglátod pár hét alatt a tapasztalatokat.
Ha lekapcsol a főbiztosító, akkor csökkents a töltést (sokat használsz a házban), ha túl gyorsan feltölt, akkor is csökkentheted. Ha valamiért sürgős, tudsz gyorsítani a töltésen, de akkor kevesebbet használsz a lakásban. Ha pár hét tapasztalat, próbálgatás után is rendszeresen leveri a fő biztosítót, akkor érdemes csak a bővítésen gondolkodni.
Helyedben napi ingázásra 85-50% között használnám az autó akkuját, csak hosszabb út előtt tölteném 100%ra.