Normál diódák nyitófeszültségének hőfok tényezője -2mV / °K.
Szóval minél melegebb, annál kisebb a rajta eső feszültsége.
Ld. pl. KBPC10xx 10A diódahíd adatlapján a "Forward characteristics" ábrája.

Inkább a megengedett áram nagysága csökken a környezeti hőmérséklet emelkedésével. Ha a híd hűtőfelületének hőmérséklete 50 °C fok fölé emelkedik, a megengedett áramerősség csökken. Ha pl. 100 °C -t elérné, már csak a specifikált áram 50% -ával lehet csak terhelni.
Ha két végfok 6 - 6 A áramot igényel, akkor összesen 12A. Adjunk hozzá még tartaléknak 3A -t, így 15A -rel számolhatunk. Ha egy nyári meleg napon a jól meghajtott erősítőben a híd hűtőbordájának hőmérséklete eléri a 75 °C -t, a KBPC15xx esetén már meghaladjuk a megengedett áramot (12.5A). Ilyen körülmények között a KBPC25xx már terhelhető a 15A -rel is.
KBPC35xx

Sziasztok!

Használható egy FET sönt ellenállásként? Lényegében csak túláramvédelem miatt kellene az, hogy valamennyit változik a DS ellenállása ha melegszik sokat nem számít bőven egy biztonsági határon belül maradnék, nem beszélve, hogy egyébként is elhanyagolható lenne a teljesítménydisszipáció rajta.
Röviden felvázolom a lényeget:
Szeretnék áramot mérni a flying starthoz így viszonylag nagy söntellenállást használok a kis áramok miatt kb. 0,1-0,12 ohm, amikor megvan a motor fordulata egy fettel áthidalom az ellenállást pl. IRLZ44 és azután már csak a rajta eső feszültséget mérem (és persze a párhuzamosan lévő ellenálláson) vagyis egy határérték fölött lekapcsol pl. rövidzárlatnál vagy valami extrém túlterhelésnél (kb. 10-12A-nél).

Tehát az 1ohm-os hangszóróba 20-25A fog folyni 500W esetén. Sosem tudtam megérteni, hogy ha választani lehet egy két tekercses hangszórónál, miért akarják az emberek mindig párhuzamosítani... 4ohm esetén 10-12A folyik, ez sem kevés, de már legalább nem 22A...
Ha az erősítő és a hangszóró között 1m vezeték van, a csatlakozókkal együtt el tudsz érni 0.2ohm-ot, ami jónak számít, akkor a vezetéken és csatlakozókon 0.2ohmx20A=0.4V, 0.4Vx20A az 80W veszteséged van. 4ohmos hangszóró esetén: 0.2ohmx10A=0.2V, 0.2Vx10A az 20W. Negyede. Mérlegelni kell.
4ohm 500W-hoz kb. 40-50V kimenő kell, hidalt erősítővel csak a fele. Nem hiszem, hogy akkora gondot okozna az erősítő gyártóknak.

Természetesen ezeket is mind próbáltam. A korszerű nyomtatóknak az a "baja" hogy rendkívül festéktakarékosan nyomtatnak, tehát erre a célra nem igen alkalmasak. Pl. a Konica fénymásolóink 1,20Ft/lap költséggel dolgoznak. Ez pl. a HP 12A gyári tonernél kb. 14,50Ft. Nagyon nem mindegy.

A Hestore Kit, nagyon hasonló, csak változtatható az erősítés, és egy kondenzátorral kevesebb. Az erősítő pedig a sima kínai verzió hídban. A DC Converterek ilyenek, akksik 12V 12A.

Pontosan ugyanez a bajom nekem is. A cégnél lévő nyomtatókat végig próbálva elég siralmas az eredmény. A mostani költséghatékony gyári tonerek messze nem tudják azt a fedettséget és festék vastagságot, mint a régi, Pl.: 12A HP tonerek.

Szia! Elvileg a 12V-ra megadott ellenállás duplája kellene 24V-ra. Vagyis 5.4K^~.
De legjobb lenne az IC-Vcc lábán megmérni a feszültséget és a felvett áramot az ajánlott ellenállásokkal. Abból már lehet következtetni a 24V-os feszültséghez tartozó ellenállásra.
( 24V-on az ellenállás teljesítményére is érdemes odafigyelni... )

Utánaszámolva az értékeknek a következő eredményt kaptam:

12V / 2700ohm = 0.00444A
( 12V - 3V ) / 2700ohm = 0.00333A
( 12V - 5V ) / 2700ohm = 0.00259A

Így 24V-ra a következő ellenállásrétékek jöttek ki:

24V / 0.00444A = 5405ohm
( 24V - 3V ) / 0.00333A = 6306ohm
( 24V - 5V ) / 0.00259A = 7335ohm

Az 5V-re kiszámolt áram, azért jelentősen eltér a 12V-ra kiszámolt értéktől:
( Az WS2818 adatlapja 3 - 5V közötti tápfeszültséget ajánl. )

5V / 100ohm = 0.05A!
( 5V - 3V ) / 100ohm = 0.02A!
( 5V - 5V ) / 100ohm = 0.0A^~

Kíváncsi leszek a mért eredményekre.

Lejelented hibára, villanyos kijön, kicseréli 25A-re (mert ahhoz meg nem kell villanyszereloi nyilatkozat h elbirja a betap, 32A-hoz mar igen) az embernek meg adsz 1 rekesz sört(.)

Ma áttekertem a transzformátort, a 30 / 3 menet, 28 / 4 lett, így az üresjárati feszültség 48V lett, 0,8mm es huzallal próbáltam ki, a hálózatból 12A t vett fel, nagyon erős lett, csak az a gond hogy Szóróíves cseppátmenet módban hegeszt csak, ha leveszem a feszültséget akkor nem is a feszültséget szabályzom hanem az áramot, nem nagyon tudom a Rövidzáras cseppátmenet beállítani. Lenne erre két megoldásom, egy komparátor + RC taggal egészíteném ki az UCC3808 IC-t így ezzel a pwm kitöltést maximalizálnám, nem szabályozva csak vezérelve, a másik megoldás hogy az árammérő sönt ellenállást egy FET tel kapcsolgatok -persze meglesz egy alap áram hogy az ív ne aludjon ki- amit egy változtatható kitőltésű és frekvenciájú négyszögjel hajt meg, ez lenne a legkorszerűbb megoldás, Impulzushegesztés nek hívják aminek ilyen előnyei lennének:
jól definiált cseppképződés: impulzusonként egy cseppleválás;
két cseppképződés között nincs "kéretlen" cseppleválás;
alacsony hőbevitel, kis vetemedés;
keskeny hőhatásövezet;
az ív kezelhetősége jó;
kiváló varratkülalak;
fröcskölésmentes varratkörnyezet;
vékony és vastag anyagok esetében egyaránt alkalmazható.
Emlékeztetőül a kapcsolás:

Megvannak a gyári tekercsadatok:
Primer:
0-110V-127V (0,32-es huzal 0,25A)
0-110V-127V (0,32-es huzal 0,25A)

Szekunder:
0-240V (0,25-ös huzal 160mA)
0-80V (0,1-es huzal)
0-322V-362V-607V (0,1-es huzal)
0-6,3V (0,9 -es huzal 2,12A )
0-6,3V (0,5-ös huzal 1,77A )
0-6,3V (0,35-ös huzal 0,4A )

Keveslem a feszültséget (0-250V) ez gondolom még mindig nem az igazi a GU tápjának.
Ha be is kötöm ezt a trafót próbának akkor gondolom a két primer tekercset a 0-127V-os végüknél sorba kötöm ( úgy 254V kell neki hálózat felől) ,cserébe nem ég le,mivel ezt még az átkapcsoló szerint 220V-ra tervezték, (amit úgy értek el hogy a 110V-os részeknél összehidalták a tekercseket a maradék 17V-os rész pedig szabadon lógott a kapcsolás szerint.)

Egy ilyen üzemanyag szivattyú alkalmas lenne víz, pontosabban hűtőfolyadék keringetésére?

Akkor marad a hangsugárzó. Mivel az egész manuál 13 MB, nem tudom ide feltenni. De itt egy rajz, az a részlet, ami a védelem lényegi része. Gyors számolás eredményeként 0 V kimenő jelnél 2,2-2,5 A körül van az érzékelési áram. 10 V kimenőnél 6-7A. 20V-nál 11-12A. 40V-nál már 20A. Ebből adódóan tisztán rezisztív terhelésnél 2 ohm lenne a lekapcsolási minimum terhelés (ez csak a védelemre nézve ennyi, az IC nem biztos hogy elviselné).

Tehát akkora a fázistolása a Jamónak, hogy nullaátmenetnél is 2,2A feletti áram folyik át rajta.

Képzeld el, hogy ha nem oldana le ez az egyébbként normálisnak tekinthető védelem, hanem minden félperiódusban határolná a kimeneti jelet, többször 10%-os torzítást keltve. Vakarhatnád a fejed, hogy miért szól rosszul ez a rendszer.

Sziasztok.
Dióda helyettesítésében kérném a segítségeteket. Egy esztergapad vezérlőben van egy KY195 TESLA dióda, ami átment zárlatba. Helyettesítenem kéne valamivel. Az üzletben ahonnan rendelek alkatrészeket DSEP29-12A diódát találtam aminek a feszültség és áramadata megegyezik (illetve nagyobb, de ez nem okoz gondot szerintem). Valaki tapasztaltabb ránézne nekem, hogy jól választottam-e?
Előre is köszönöm.

Szia! Minimális hűtés szükséges, ha 10-12A -re korlátozod a nagyfesz. áramot.

Sziasztok. Szeretnék tanácsot kérni, olyas valakitől, aki kimondottan villanyszerelő, vagy áramszolgáltatónál dolgozik.
A kérdésem az lenne, hogy az udvaron lévő kerti mérőóra szekrényből, milyen kábellel lehet rákötni a ház főelosztó szekrényére. Új házról lenne szó és egy fázis 32A, föld alatt vezetve. Symalen csőben.

32A-es wago-t, vagy sorkapcsot (csokit) érvég hüvellyel. Egyébként kaphatók tűzhely bekötéshez rendszeresített dobozok is.

A 16A-rel, 3,8KVa , ami ellent mond az adataiba olvasott 1,8KVa-rel. Ha nem akarod mindíg maximumon használni, akkor annyi tűrést ki kell neki bírni. Itt 13A-es biztik vannak a fali-dugókban, patkoltam bele egy 20A körülit, amit schönttel kimértem pontosan egy 30A es tápról. Otthon már régen felszelik a 32A-t ingyen, ha a vezeték keresztmetszete engedi. Nekem is az volt felrakva, egy jó erős plusz kábelt vezettem a megszakítótól a műhelyig, a lakás többi része szét volt osztva a kisebbekre. Itt 65A a bejövő.....

Energetikailag ez tökéletes, kivéve hogy ha közben teljesen feltöltöd az aksikat, akkor 3*14,4=43,2 V-od lesz, ami több mint az erősítőre megengedett. Ha nem töltöd az aksikat rákapcsolt erősítővel, akkor is 13,8*3=41,4V.

Biztonságtechnikailag kihívás a zárlati áram és a mélykisütés. Ezek ellen védened kell az aksit.

Egy jó step-down konverter megoldaná a túlfesz, túlterhelés/zárlat és táp stabilitás problémáját is, energetikailag hatékony módon. Mondjuk 32 V 12A kimenet megteszi, ha 8 ohmosak a hangszórók.

Az aksik természetesen bírni fogják a terhelést.

8 ohmon nem lesz 100 W kimenő, inkább 50, viszont csak igen ritka csúcsokban, de inkább még akkor sem vesz fel 10 A fölöti áramot, átlagban még ordító zene mellett sem várható 2 A fölötti fogyasztás. Közepes hangerőn kb. 300 mA.

A mélykisütést kell még megakadályozni, pl. Aksinként egy zéner, optó, ellenállás, az optó kimenetek sorba, és ők engedélyezik a dc/dc konvertert.

Egy bizti is kell mindenképp...

Töltéshez egy kétáramkörös kapcsoló és egy pár dióda segítségével lehet átkapcsolni őket párhuzamba, így csak 1 db 12 V-os töltő kell, és nem kell kiszerelni az aksikat.

Ezzel is,de az akkut ekkor is megeszi..Akár 12v-230v inverterrel is megoldhatod...De a 140 AH ás akksi kell mögé

Bővebben: Link

Szia! Ha U57 ferritből akarod elkészíteni a főtrafót akkor inkább így csináld: https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_1587041.html a képen látható. Szerintem nem érdemes mindent a boltokban megvásárolni nem kevés pénzért. Én is az alkatrészek nagyrészét elektronikai hulladékokból szedtem ki pl: frekvenciaváltó. Ebből a kondenzátorok 3fázisú egyenirányító kinyerhető. A benne lévő IGBT híd általában 10Khz -ig jó. Ha van kedved méhtelepekre kimenni és szerencséd van, akkor sok mindent kitermelhetsz ami egy hegesztőhöz szükséges. Legutóbb ezt sikerült begyűjtenem +12db 32A-es fet.

Köszönöm!
Szóval összegyúrva a most tőled meg tothbélától kapott infókat.
Tartsam hűvösen a végfokot, mert akkor kevesebb Fet is elég ugyan akkora teljesítményhez.
Nekem 4-4 lenne +-82V nál 4 ohmra. A számolásotok szerint akkor ez megfelelő hűtés mellett kivitelezhető. Mivel 12A körül lenne a teljes terhelés elméletileg, az 3A Fetenként.
Így a Fetek számát nem csak a betáp, az illesztett impedancia hanem a hűtés jósága is meghatározza.
Láttam egy két kapcsolásban fetes vagy tranzisztoros "halkítást" ami túlmelegedésre csökkentette vagy nullára húzta a bemenetet. Figyelni kell itt valamire, vagy nehézség nélkül átvehető bárhonnan?

Most, hogy végeztem az erősítő tuningolással (puffer, tápszűrő kondik minőségi alkatrészekre történő (Vishay, F&T) cseréjével, belső kábelezés, új, árnyékolt tápkábel) megtapasztaltam, hogy a tápellátás minősége milyen fontos egy csöves erősítőnél. Igen sokat javult a hangzás. Gondoltam, hogy feltenném a koronát egy hálózati szűrővel, vagy jelkondícionálóval.

Szemezek egy Pointe leválasztó trafóval. Szerintetek érdemes ebbe pénzt ölni? Az a gond, hogy csak akkor tudom meg, hogy kellett-e, ha már megvettem. Nincs rá lehetőség, hogy kipróbáljam.

Ahogy kiderítettem ez nem más, mint egy speciálisan tekercselt 1:1-es toroid, ami galvanikusan leválasztja a rádugott készülékeket a hálózatról. Itt van róla egy leírás: Link

Úgy egyébként elég jó hálózat van nálam, bármikor mérem 236V (+-0,1V). Ipari üzem nincs a közelben, 4 lakásos sorház, a közös bejövő szekrényből az óráig minden lakásnak saját külön vezetékelése, ez is nem régen felújítva, óránál 32A stb. Persze gondolom, ettől még lehet zajos, bizonyos napszakokban, nem tudom, hogy ez mérhető-e valami módon. Csináltam spéci tápkábeleket is a napokban, (aranyozott audiofil dugók, többszörösen árnyékolt kábelek) ezekkel gyakorlatilag megszűntek az alkalmi pattogások, amit az időnként bekapcsoló kazán, hűtő okozott. Tehát nagy gond nem lehet, csak a maximalista lelkem nem hagy nyugodni.

Olvastam egy HFP tesztet a nagyobbik Pointéről. Ugyanaz a rendszer, csak dupla trafós, nagyobb teljesítménnyel, több készülékhez. Nagyon szórakoztató volt a leírás, de sokra nem jutottam vele, csak szubjektív emőciókat közölt a szerző. Ilyesmiket, hogy "...szűrő nélkül hallgatva, mintha készülne hazamenni az énekesnő és a zenészeknek sem lenne kedve már játszani..."

Volt nálam egy Vibavoice jelkondícionáló, az nem hozott érzékelhető javulást. Tudom, az más cucc, a hálózatot hozza tiszta színuszos formára.

Pillanatnyi szituáció:

+ ágban 1A
- ágban 0,98A
- kimeneten 2,77V

Elkezdem a negatív nyugalmi áramát lefelé tekerni, a pozitív ág ugyanúgy elkezd vele csökkenni, a 0,02A-es differenciát szigorúan tartva. Most például a negatív ágban 0,8A lett, a pozitívban 0,82A. Kimeneten 5,06V a feszültség.
Ha innentől a pozitív ág potméterét állítom, csökkentve a nyugalmi áramot, akkor a negatív ág nyugalmi árama is elindul lefelé. Jelen állásban 0,75A a pozitív ágban, és 0,73 a negatív ágban. Kimeneti feszültség 3,68V.

Az offset poti körülbelül középállásban volt végig. Elkezdem tekerni, a feszültség a kimeneten elkezd csökkenni, pár tekerés után a kimeneti feszültség 3V, viszont a pozitív ág nyugalmi árama felkúszott 0,85A-re, a negatív ág árama pedig 0,83A-re.

Sok kérdésed van. Jó kérdések. A rendszer éppen a kiesések ellen készült úgy, hogy a buszvezeték megszakadása esetén is működőképes maradhasson autonóm módban. EGy családi ház nem ipari komplexum, más gondolkodást igényel szerintem. Ha egy impulzusrelés világítás tönkremegy - akkor sincs világítás, de ha egy kapcsoló kiég - akkor sem. 8 digitális be és 8 opcionális relés kimenet van 12A terhelhetőséggel. Egyetlen készülék is működik, de egyesével is bővíthető. Ne lámpákban gondolkodj, hanem világítási körökben. Nálam 96 lámpahely van mégis elegendő 24 áramkör a kapcsolására a szervezés miatt, hiszen van több olyan lámpakör, ami több helyről is kapcsolódik. Elég jól skálázható kis odafigyeléssel. 8 relés áramkör 4 redőnyt, vagy 2db 2 szárnyas kaput képes hibamentesen kezelni. Az analóg egységek kezelése trükkösen van megoldva. De itt most megállnék. Maga a készülék egyben vezérlő, kompakt PLC és távvezérelt IO egyszerre. CAN, DMX és USB protokollal. Bluetooth Class1 (100m) és Wifi van készen. Az applikáció letölthető a Bluetoothoz. Az Apple is jóváhagyta az IOS-es verziót és Androidon is fut. De maga a rendszer önálló. Az appok csak ráülhetnek, plusz kényelmesebb vezérlést tesznek lehetővé. Például az RGB vezérlés lehetséges nyomógombbal, de az appból színkörrel és csúszkával könnyebb ugyanazt elérni ami a beállításokat illeti. A használat viszont ugyanolyan egyszerű.

A lakás ki lett bővítve 32A-ra, úgy vannak vele ha majd kiég valami akkor nem bírja.

A teljesítménye sem a fele, had ne számoljam most ki. Ház körül az ember nem hegeszt egész nap folyamatosan, nem kell túlméretezni. Nyilván lehet úgy is invertert építeni hogy beleteszünk egy 10 centis ferritmagot, meg fél kiló huzalt, és akkor langyos marad minden. A frekit lehet ugyan emelgetni akár 100kHz fölé is a kapcsolási veszteség rovására, de ott már a gate trafó sem lesz az igazi. Meg ha megnézünk egy jobb IGBT-t mondjuk a HGTG-t ami 40kHz-en tud még 40A-t, 100kHz-en már az is csak 23A-t tud, 300kHz-en meg már csak 10A-t.
A vacakabbak meg mint pl. egy IRG4PC50U 30kHz-en is már csak 18A-t tud, 100kHz-en meg kb. 12A-t.

Akkor, ha párhuzamosítom az érintkezőket, meg sem kottyan neki 1 fázis 32A, ha jól értem. Vagyis egy érintkező is elbírja, de ha a két No-t összekötöm, akkor már biztos lehetek a dologban, hogy nem lesz melegedés, vagy egyéb.

Érdekes, mert 230Vx0.43A az 99W.
Én inkább úgy számolnék, hogy 40Wx24 az 960W, ez 230V-ról 960/230=4.17A-t fog felvenni folyamatosan. 24x0.43 az pedig 10.32A, vagyis 2373W.

Csak mert mikor rövidzár van a szobámban akkor csak az a kismegszakító old le amelyik az én és a szomszédszobához tartozik a többi nem.Vagy lehet nem okoztam akkor rövidzárat.(most gondoltam végig)és csak a 10A res oldott le.A 32A res nem.

Szép estét! A szobámba szeretnék egy autómatabiztosítékot bekötni az egyik konnektorra,úgy hogy egy dobozkába lenne beleépítve a biztosíték és csak a kapcsoló látszana ki.A dobozkába lenne beleépítve egy konnektor és ezt az egész szerkezetet dugnám be a konnektorba.Azt a célt szolgálná hogy hamarabb leoldódjon mint a villanyóránál lévő autómatabiztosíték mikor rövidzár van.A kérdés az hogy működőképes lehet-e+milyen biztosítékot használjak(a villanyóránál 32A-os C típusú autómata van-most így hirtelen ennyit tudok mondani róla).Remélem elég érthető voltam.A lényeg az az hogy mikor rövid zárat okozok akkor ne menjen el az áram az egész szobába hanem a dobozkába lévő biztosítékot lökném fel .Esetleg használjak B karakterisztikájú megszakítót?