Akkor cseréld 32A-es-re az automatákat, aztán hagy szóljon. Vagy egy ellenállásos lágyindítót készítesz, mágneskapcsolós áthidalással, időzítővel.

Sziasztok, szakavatott segítség kéne.
Autóban akarok működtetni laptopot és GPS-t (illetve nokia 5800) egyszerre. Ha jól tudom két lehetőség van:
1) Szivargyújtós elosztó. Itt az a kérdésem lenne, hogy milyen típust ajánlotok, lent küldök minden készülékadatot.
2) Áramátalakító, gondolom ezt hívják inverternek. Itt az a kérdés, hogy erre lehet-e elosztót csatlakoztatni, hogy a laptopot és a gps-t a saját töltőjével tudjam használni. Ebből milyet ajánlotok?

Az áramátalakító nekem mindenképpen jobb választásnak tűnik, mégha elosztót nem is lehet rátenni (olcsóbb, más eszközöket is rá tudok tenni), de biztos van valami hátránya is.

laptop: 19V, 4,74A
laptop akku: BTY-M66 lithium ion 10.8Vdc, 5200mAh
autó akku: 32A? vagy 46A?
gps (mobil) akku: 3,7V, 4,9 Wh, 1320 mAh
a kocsiban 15 amperes biztosíték van a szivargyújtóhoz

Segítséget szeretnék kérni. 3X32 A -em van.
VAn egy 11kW-os villanymotorom, aminek a csatlakozója 5 pólusú csatlakozó, 32A-es. A motrot csillag delta átkapcsolásban indítanám, az átkapcsoló a motor mellett a gépben megvan.
A motor számára szerelnék fel egy 5 pólusú aljzatot a falra. Viszont a villanyórámnál a földelő vezető és a nulla vezető össze vannak kötve. Az aljzatba be kellene kötni a három fázist- nullát-és védőföldet. nekem pedig a nulla és a védőföld a villanyóránál közösítva vannak, így az 5 helyett négy vezetékem van. A házban eddig a 3 fázisú aljzatok 4 érintkezősek, de most az 5 érintkezős aljzatot is be kell kötni, és csak 4 vezetékem van. Ha valaki segítene, hogy hogyan tudom bekötni hogy a motor csillag-deltában induljon megköszönném. HA esetleg "laikusnak" de nem hülyének is elmondaná valaki hogy miért kötötték össze a nullát a földelk az óránál, miért jó, vagy rossz stb...
Köszönöm.

Szia Gyula! A zárt lemezes, 20%-al nagyobb felületű DRY cellás vízbontód "gyenge" max. 12A-es áramfelvétele nem feltétlen a különálló elszeparált elektrolitok rovására tudható be.

Késztettem olyan kísérleti vízbontót, ahol szorosan egymás mellett 5 db vékony ( csak 6 - 7mm vastagok az egyes cellák, közöttük pedig 2mm-es plexi válaszfalak voltak csupán! ) azonos méretű különálló cella volt elektromosan sorba kapcsolva. Itt tökéletesen lehetett modellezni az anód és katód elektródák tetszőleges elektromos betáplálását! Sikerült olyan kapcsolást 1.-re készíteni, hogy a bontó bekapcsoláskor egy pillanatra vett fel 2A áramot, majd szinte rögtön 0-ra ( 30mA-re! ) zuhant!
Az elektródákon átfolyó áram, az áram irányára merőlegesen, mágneses mezőt is létrehoz maga körül! Minél nagyobb az áram, annál nagyobb és erősebb lesz a mágneses "tér" - terek is a bontóban!
Nagyon nem mindegy, hogy a keletkező mágneses pólusok ( É vagy D ) éppen hogyan állnak egymás mellett!
Az elektródákon átfolyó áram irányával lehet a mágneses pólusokat is változtatni! ( Akár egy nagy és erős mágnes is készíthető a bontó elektródáiból. ) Ezt lehetetlen a neutrális elektródákat is használó bontóban elérni!

Gondolom az nem új dolog, hogy az azonos mágneses pólusok ( É - É vagy D - D ) taszítják egymást, és a különböző mágneses pólusok pedig vonzzák egymást. Taszítás esetén jóval erősebb mágneses erőtér jön létre, mint vonzás esetén.
Az 1. működő vízbontóm ( két db azonos méretű elektromosan sorba kapcsolt cellás, cellánként egy anód és egy katód, perforált vaslemezes elektródákkal, 1mm távolságra egymástól ) elektródái, ahol lehetőségük volt, eltávolodtak egymástól az eredeti 1mm-es távolsághoz képest! Az elektródák ott felül voltak betáplálva. Ilyenkor jóval erősebb taszító mágneses tér keletkezik!
Szegény DRY lemezes bontók úgy össze vannak csavarozva, hogy a merevebb elektródák nem nagyon tudnak közben mocorogni, kénytelenek egymás "társaságát" elviselni. A bontó meg csak melegszik - melegszik, ahol van PWM, az pedig közben serényen próbálja zabolázni a felvett áramot.

Az sem mellékes, hogy maga a bontó tömb ( mágnes tömb ) milyen irányú áram betáplálásban részesül. A FÖLD is egy NAGY MÁGNES, és ez is hatással van a bontó működésére! Nem mindegy, hogy a FÖLD melyik mágneses pólusa van éppen közelebb az elektromosan bekapcsolt bontóhoz, mert ez is segítheti, vagy éppen ellene dolgozik a bontó működésének!

Egy kicsit misztikus, de ha komolyan veszitek a témát, elektrolízises bontásnál számolni "kell" vele.

Helló!

Ha az van ráírva, akkor bírnia kell.
5V*32A=160W, a maradék 390 W a többi ág terhelhetősége.
Ha kettő diódát sorba kötsz, amik bírják a 32 A-ert(szerintem ezek elég drágák lehetnek), akkor 3,7 Vot fogsz kapni 32 A terhelhetőséggel.

Üdv, Máté

Sziasztok!
Számítógép tápegységgel kapcsolatban szeretnék tőletek kérdezni.
Szükségem lenne 4V, minél nagyobb áramra. A számítógép tápra, ami itt van a kezembe, az van írva, hogy +5VDC 32A.
Kérdésem az lenne, hogy ezt a 32A-t tényleg le tudja adni ez az 550W-os táp? Csak mert a vezetékek vastagsága nem túl meggyőzőek. Vagy a kapcsoló üzem miatt elég vékonyabb vezeték?
Az 5V-ból pedig úgy gondoltam 4V-ot csinálni (3,5V és 4V között kéne), hogy két nagyteljesítményű diódát sorbakötni, amin ugye kb 0,5 - 0,7V-ot esik a feszültség.
Köszönöm előre is!

Szia!
Nos igen nem fúrtam ki a lemezeket! Ez az próba után azonnal jelentkezett. Az áramfelvételt az előző bontóhoz képest meg sem tudtam közelíteni. Amint már írtam ez a szerkezet az autóban is megállt 12A-nál az a max. melegen! A felülete 20%-al nagyobb mint az előzőé!
Szerintem nem egy nagy bűvészmutatvány az egészet megcsinálni sem.
A másik azt valaki tudja hogy egyáltalán miért keletkezik a gáz a vízből amikor elektromos áramot vezetünk bele?
Azt hogy a vízmolekulák amikor a lemez felületével érintkezve elektromos áramot adnak át annak azzal a molekulát olyan mozgásra kényszerítjük amitől az szétesik alkotóira. Viszont ott vannak azok amiket az előttem író kifejtett hogy a víz tartalmaz H3O és HO is. Azt hogy a meleg vízben lényegesen jobb a gáztermelés valószínűleg annak a következménye hogy a meleg vízben a molekulák sokkal gyorsabban mozognak és ezért egyrészt a ütközések a lemezzel intenzívebbek ezáltal könnyebben "esnek" atomjaikra valamint a lúgosság is növekszik. Ennek két hatása is van a folyadékra, a vezetőképesség és a belső áramlás ellenállás csökkenése. Nem csak a kézen lehet érezni Pl: a mosószerek "síkosságát" ez belül a vízmolekulákra is hasonlómódon hat (Lásd szappan buborék). Viszont abban is egyetértek az előttem szólóval hogy a bontóból nem keletkezik több hidrogén mint oxigén bármit is csinálsz. Azt megteheted hogy az oxigént elkülönítve vezeted el de ettől még az arány megmarad. Ugyanis mindkét elektródán ugyanannyi hidrogén és oxigén keletkezik csak a töltések miatt jön a felszínre a különböző oldalon.

Hello
A segitsegeteket szeretnem kerni. Volna egy eminence beta-12a difuzorom es nem tudom hogy milyen doboszt epitsek hozza. En egy ket utas hangfalra gondoltam kiseb hangositasokra. Eloreis koszonom.

1200-asbol van kb 100 db 32A, 54A, 74A valtozatok 600-asbol meg 1db 80A. Az utobbinak 3x annyiert szerzem be darabjat mint egy 1200-ast (amivel egyebkent tele van a fiok).



Maxon fognak menni, kiveve amikor ures, akkor meg tokmindegy milyen teljesitmeny kepesek leadni.



Koszonom. Van itt egy masik tenyezo amire nem gondoltam, megpedig a dugvillaban (G tipus) levo biztositek ami max 13A lehet es a 3kW az igen durva lesz oda. Foleg bekapcsolaskor.

Valszeg lejjebb kell mennem a teljesitmeny igennyel. Megprobalom ujragondolni az egeszet kisebb teljesitmennyel es kesobb epitek egy nagyobbat 3 fazissal.


Halozati szinuszformalasra gondolsz? Az lesz a filterben.



Ezzel most megfogtal. Ezt pontosan hogy erted? Miert lenne jo/jobb?

Koszonom ismet.

Oké, így már értelek. Ezek szerint élőzene hangosításra tervezed a cuccot, legalábbis szerintem ez egy tipikus színpadi PA cucc lesz.
A passzív hangváltókkal felesleges tovább bíbelődnöd, már ami a mély részét illeti. A közép/magas mehet egy dobozba passzív váltóval egy külön kisebb végfokról.
Egy ilyen cucchoz kétutas aktív hangváltó (crossover) kell, lehetőleg fázis szabályzási lehetőséggel, de legalább 180°-os fáziskapcsolóval 18-24 dB/ okt meredekséggel.
Szerintem az Eminence Delta 12A megfelelő lenne mélyközépnek, elég hangos lenne még egy mélytölcsér fölött is.

Hali!
Ha kimondottan középtölcsért akarsz csinálni (400Hz-től, PA célra) akkor inkább egy ilyen lenne a nyerő.
Milyen rendszerhez akarsz közepet? Ha ilyesmit tervezel akkor csak átvitel méréssel fogsz tudni normális cuccot csinálni.
A Beta 10A nem középnek való, akkor már inkább egy Delta 12A, ami 100Hz felett már jól bírja a mechanikus terhelést, mehet akár 5 kHz-ig és a térfogat igénye is csekély a Beta-hoz képest.

Bocsi de ez sokat nem segitett rajtam.
A gerjesztésnek és a forgórész szabályozásának csak annyi köze van egymáshoz hogy egyhejröl kajálnak.Külön tápegység külön dobozban.És mivel ez az áramgenerátoros PWM forgórészszabályozás tökélletesen működik,nem is akarok válltoztatni rajta.
Ha kiderül hogy a gerjesztés variálásával lehet nagyobb végsebességet és gyorsulást elérni akkor érdemes neki egy új tápot csinállni.
Ma eljutottam addig hogy tudom szabályozni a gerjesztés áramát egy potival menet közben és digitmultival beállitottam pontosan 16.8A-ra.(ennyi a gyári érték) Holnap(után(vagy+még1)) tesztelgetem.Mondjuk lemérem villanykarótol villanykaróig a gyorsulást 16.8 és 20A-es gerjesztéssel.Végsebességen pedig lecsavarom 12A-er köré és majd beszámolok az eredményekröl.Én nagyon kiváncsi vagyok.
Aztán egy jeladó a forgórészre-frekvencia feszültség átalakitó-komparátor ami az UC38xx IC feszültségvisszacsatoló lábát variállná a kellő időben a kellő értékre.
Ha betelitődik a gerjesztés tekercse akkor az azt jelenti hogy annál erősebb már nem lessz a mágneses tér és afölött már nagyon melegszik?Mert akkor azt a pontot kell megkeresni.

Sziasztok ! Van egy elektromos láncfűrészem Florabest FKS 2200/8 típusú. Nem működik leállt.Méricskéltem és van benne egy áramkorlátozó ( gondolom valami bizti féle) müanyg fekete kis doboz egyik fele fém. Az van ráírva . hogy AOL 12A 230v 50hz DS 12A . Ez mi és esetleg hol lehet beszerezni ? Választ köszönöm Laci.

Ha állandósult állapotban 12A, akkor vagy túlterhelted, ahogy Massawa is írta, vagy ha esetleg külső gerjesztésű a motor, nem kötötted be a gerjesztést, vagy akár még a motor meghibásodása is okozhatja ezt.
Ha csak induláskor vesz fel a motor ilyen nagy áramot, azt a motor megfelelő felfuttatásával mérsékelni lehet.

egyébként érdekes amit mondasz!
ha az érték kisebb (cos fi) akkor a szorzat is, de fázis javítás nélkül felugrik az effektív áramfogyi!

hogy a számla lesz-e kevesebb?
szerintem, de ez az én saját véleményem:

olyan cuccossal mely a lenz törvényre épül ki lehet játszani, de csak bizonyos körülmények között lehet visszaigazolni.és persze nem 100%-ot. Legfeljebb fázisjavításnyit! (inverteres rendszeralakítással?!)

viszont felvetődött bennem egy jogos kérdés:
saját áramforrás:
300 voltos tárolt egyenáram 32A terhelhetőséggel:
Fet-es 50 vagy inkább 60 herzes szinuszos bevezérléssel elérhető az effektív 230-240 voltos váltófeszültség!
viszont a meddő telj ide is kihat, gondolom én?
a saját rendszeremnél hogyan viszonyul a meddő teljesítmény szerinted? Ha ez ide kihat, akkor viszont minden megoldásban érdekelt vagyok az induktiv meddő teljesítmények csökkentésére! A cél elérni egy saját áramforrás rendszert. (10 k watt szélkerék, min. 200 k wattnyi egyszerre letárolt energia mennyiség, hozzá esetleg robbanó motoros áramfejlesztővel, akár hidrogénes megoldással. de saját forrással! Persze ez nem 300 Ft-os tétel kérdése, de most nem ez a lényeg. A fázis javítása kritikus kérdés saját áramellátás szempontjából?

Van egy 12V motorom ami max. 6A mehet . A problemam az hogy van egy 12v 20Ah aksim amivel mukodtetem .Lemertem mukodes kozben es a motor 12A vesz fel ,mit tegyek hogy ne vegyen 6A-nal tobbet?

Egyébként a motoros hőszivattyús fűtés fogyasztásom 6 Kwatt mindösszesen (32A b-s megszakító és szükség volt egy lágyinditási rendszer bevonására, mivel az automata csak úgy röpködött lefele mikor minden egyszerre indulva akart menni a kapcsolt vezérelt rendszerről.) aztán várhattam a bekapcsoló jelre, hogy újra elinduljon a fűtés!
Egy fázis 2 x 32 A (éjszakai és nappali) Az Eon cserélte a bejövő tápkábelt az oszloptól. A szerződés erre van elkészítve. A szivattyú órától való táp külön fut 10mm fázis , illetve 16 mm-es 0 vezetőn! A 10-es kábel és a 0 vez a nappali ellátás fi relén keresztül, a éjjeli 10-es kábel és a közös 1 pedig a hőszivattyút viszi 30 A-en! (ezért kellett a harmadiknak inverteresnek lennie, mivel kevés árammal indít! Ekkora teljesítménynél mekkora lehet a Cos fi-m? és 6 k watt esetében 2 db induktiv motor esetében 2800 Ford/ perc) tehát 2 pólusú csak üzemi gyári 50 mikrós kondikkal mekkora lehet a cos-fi veszteségem? szerintem tutira van meddő teljesítményem! Abban pedig hogy az óra nem méri a többletfogyasztást, nem vagyok teljes mértékben meggyőzve! Mitől nem méri a lakossági mérő a meddő teljesítményt?
Lehet hogy most ostobaságokat beszélek, de azt is olvastam fórumokban, hogy egy másik ponton fázisjavítás esetén az én vacak induktiv rendszerem miatt ott lehet fogyasztást spórolni, mivel a kábeleken keresztül (ezért az órán is) folyik a meddő áramterhelés a kábeleket terhelve! 32 A induktiv terhelés elég meddőt termel, vagy tévedek?
Köszönettel:

Tapasztalatom nincs a dologról, de 12A-t egy 12V 55Ah-s akku több mint négy órán keresztül üzemeltet. Ha csak fél óra kell azt egy motorkerékpár akku is kibírja. Szerintem ne bonyolítsd. Tegyél be egy 12V-os akkut és töltsd külön.

Sziasztok.
Mostanában nagyon el vagyok veszve innen de mindennek oka van.Ezerrel csinálom az Ekocsit és már csak egy dolgot kellene megoldani.
Az autó 12V-os rendszerét kellene beüzemelni.Világitás,index,féklámpa,műszerfal ablaktörlő és van két ablakemelő motor is.Többféle megoldáson hezitálok de most a legjobban a napelem+akkumulátor páros teccik.
Az volna a kérdésem hogy mekkora akkumulátor volna képes ellátni ezt a rendszert.Igazán ami folyamatos nagyfalat lehet az a világitás két 55W-os és két 21W-os izzója.Ez 152W,ami 12V-on kb 12A-er.De szerintem naponta 30 percnél ezt sem kellene tovább birja.Főleg ha süt a nap és rá is tölt az akksira.De akár a két 55W-os izzót ki lehetne cserélni 24V-osra és sorbakötve mehetne a 48V-os akksipakkrol is és ezzel is könnyiteni a 12V-os rendszeren.
A töltésvezérlését meg lehetne oldani valami 3A-es LM25xx vagy hasonló Step-Up konverterrel?
Valakinek valami tapasztalata vagy véleménye a témárol?

Jobb lenne másképp csoportosítani a ledeket, hogy kisebb árammal menjen.
Az áramimpulzus a bekapcsolás pillanatában folyhat a hálózat felől, nagyon rövid ideig (amíg az előtétkondi feltöltődik). A dióda kb. a névleges áramának 10x-esét bírja ki ewgy rövid impulzus erejéig. A 32A elég sok, illetve ekkor legalább 3A-es diódák kellenek...

Hello!
Erre a kérdésre, egyszerű módon (távjelleggel) nem lehet válaszolni. Mert nem lehet tudni, hogy a trafód és az egyenirányítód feszültségesése mekkora lesz a 12A áramra. De esetleg megmérni a következő képen lehetne..
- Összeállítod, a trafót egyenirányítót, és a pufferkondit.
- Megterheled a 12A árammal, majd megméred a feszültséget a műszered DC állásában. Ekkor az egyenfeszültség átlagértékét kapod.
- Megméred a brumm feszültséget a műszered AC állásában. Ennek veszed a csúcsértékét, vagy is megszorzod 1,42-vel. (Ez nem lesz egészen a valóság, mert műszer a hullámforma miatt, nem a helyes értéket mutatja. Igazából oszcilloszkóp kellene a méréshez, de gondolom az nincs.)
- A DC átlagértékéből, levonod a brumm csúcsértékét. Ha az így kapott feszültség nagyobb, mint a stabilizátor kimeneti feszültsége plusz a stabilizátor minimálisan szükséges többletfeszültsége (maradék feszültség vagy DropOut), akkor működni fog az egész.
- Tulajdonképpen még a számított értékből illene levonni a hálózat 5%-os feszültség csökkenését.
- A 7812-nél, a szükséges többlet feszültség, kb. 2-3V, plusz a darlington vezérléséhez szükséges 1,2-1,4V feszültség. Így a többlet feszültség kb. 3,5-4,5V lesz. Vagy is a számított értéknek 15,5-16,5V feszültségnél nagyobbnak kellene lenni. (De szigorúan mind két oldal 12A-es terhelése mellett.)
- A trafó-egyenirányító-pufferkondi közé, jó vastag vezetéket kell tenni, legalább 6mm^2 vastagságút. Te a stabilizátor felé sem "cérna" kell.

Ja, és a negatív oldalon, nem jó a PNP tranyó, oda NPN kell!
üdv! proli007

Közben utána számoltam hogy 2x akkora áram lesz szükségem...tehát max 12A ami azt jelenti h elvbe 12*2200uf=26400µF szűrő kondi kell
Mi a véleményed h kevesebb vagy több kondival érdemes elérni ezt a kapacitást?

Természetesen az nem jó nekem. Főleg, hogy az ellenkezőjét szeretném elérni…
Csak az lehetetlen, hogy valami egyszerű, olcsó, könnyen beszerezhető, jó hatásfokú, és jó minőségű is legyen. :szomoru1: Ennél fogva, ha olcsóbb, és jó, akkor akár kínlódok is vele, hogy hatékony legyen. Gondolok itt arra, hogy nehezebb sok LED-nek jó NYÁK-ot csinálni, és fúrni, beforrasztani, főleg sorosan, mint egy valamit. De ha úgy hatékonyabb, akkor inkább kínlódok vele, minthogy gyengébb fényű, rossz színű, vagy rossz hatásfokú legyen.
Igazából én legalább olyan erejű szórt fényt szeretnék, mint amit egy 100W-os izzó ad, és aminek nem sárgás, és nem is kékes a fénye, és ami nem világít a szemembe.
Ez mondjuk azt hiszem, hogy 1380lm-t jelent, és nem jönne ki 5 ilyen LED-ből sem, maximális teljesítmény mellett. Pedig 35eFt-ba kerülne. Plusz ugye a szórás miatt úgy gondoltam, hogy a plafon közepén felfelé világítanának, és lenne előttük kicsit domború tükröző felület, hogy szétszórja a plafonon, és még szem magasság felett a falakon a fényt. Szóval ez is jelentene valamennyi veszteséget.
Mondjuk a linkelt LED egyszer Napfény fehér, egyszer Hideg fehérként van írva, és az 1W sem tudom, hogy jön ki 350-700mA és 12,6-13,7V-ból. De mindegy is, mert 7eFt egy 20W-nak megfelelő fényhez képest túl sok nekem. Ennél a LED-nél, ha max. értékekkel számolok, akkor 28,5lm/W jön ki, normál értékek mellett pedig 36,7lm/W.
Na mindegy is… lényeg, hogy eddig mindenhol olyanokat olvastam, hogy alapvetőleg a technika nagyobb hatásfokú. A hagyományos izzótól a kompakt fénycső, a kompakt fénycsőtől a LED.
Az oké, hogy ezeken belül is van sokféle, de nem gondoltam, hogy annyira kitolódik, hogy némelyik lednek kisebb a hatásfoka, mint a kompakt fénycsőé. Főleg ennyiért.
Szóval részben emiatt gondoltam a LED-ekre, másrészt azért, mert legutóbb olyan ledeket vettem, amiknek nem kékes a színe, és a fényük sem olyan kicsi, és mert gondoltam, ha már olyanok, mint pl. Skori, akit nem ismerek, de az írásai alapján szerintem törekszik a hatékonyságra, és energiatakarékosságra, és sokkal többet tud ilyen téren, mint én. Gondolom, hogy ti is, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ezért is gondoltam, hogy ha olyan rossz hatásfoka lenne, akkor nem csinálna 100 LED-es kapcsolásokat. Amúgy valamilyen összefüggésnek kell lenni a cd, és lm között. Szerintem, ha az egyik csökken, a másiknak is csökkennie kell… Remélem, hogy találok valami átváltási módszert, mert most már nem egyértelmű, hogy milyen fényforrás éri meg… De ha mondjuk össze tudom hasonlítani, hogy a 7eFt-os LED mennyit fogyaszt, és mennyi fényt ad, 7eFt értékben megvehető olcsóbb LED-ek össz fogyasztásával, és fényerejével, akkor tudom meg igazán, hogy melyik éri meg jobban, és mennyivel. De találtam egy jó oldalt,
és ha megnézem ezt a LED-et, akkor ha 1800mcd-val, számolok, akkor az 2,65lm. 3,3V*0,02A=0,066W 1/0,066=15,2 vagyis 15 LED fogyaszt 1W-ot 15*2,65lm=39,75lm/W. 3,2V-al számolva 42,4lm/W. Elvileg 3500mcd-át is le tud adni, de gondolom, azt nagyobb áramon, és feszültségen. Ha mondjuk 0,1A*5V=0,5W 5,15lm*2=10,3lm/W ami nem hangzik jól.
Ha helyettesíteném a Power LED-et normál üzemében akkor 162lm kell. 162/2,65=61,13, vagyis legyen 61 db. LED. Ha egy db. 102,3Ft, akkor 61*102,3=6240Ft. Ami a 6900-hoz képest tényleg nem sok különbség, de olcsóbb, és jobb a hatásfoka. Max. fényerő 273lm. 273lm/2,65lm=103. 103*102,3=10537Ft. Vagy 273lm/5,15lm=53 53*102,3=5422Ft. Amit nem tudok, hogy a 3500mcd az milyen áram, és feszültség mellett jön létre, ezért nem biztos, hogy 10,3lm/W olyankor sem. Persze kérdéses az is, hogy valós adatokat adtak-e meg... De ha igen, akkor annyira nem rossz. Bár a 70lm/W-hoz képest rossz mind a 2.

Tudsz linket adni ilyen hatásfokú cuccokról? Mert én LED-et sem találtam ilyet, és most inkább mindent összehasonlítanék, az árakat is, mielőtt kiválasztom, hogy melyik éri meg jobban... És utána kell ahhoz méretezni a dolgokat... Elnézést a sok szövegért!

Felmerült egy ötletem a notebook szünetmentes működésének megoldására hálózatról, vagy napenergiával ha a 24V (2x12V 7,4Ah) akku töltött állapotban van.
Napelem paraméterei:
Uki=24V-27,1V
Iki=0-3,6A

Notebook hálózati töltő paraméterei:
Uki= 19V
Iki=3,42A

a, Ha a 2db sorosan kapcsolt 12V 7,4Ah akku feszültsége eléri a feltöltött állapotot (~27V), akkor egy relé átkapcsolja a notebookot a hálózatról az akkumulátorra és bontja az akkut töltő napelemhez vezető áramutat. Ha a sorosan kapcsolt akku elérte a kritikus szintet (21,6V), a relé vissza kapcsolja a notebookot a hálózatra és a napelemet az akkumulátorra.
A notebook felé a 19V biztosítása legalább 5A-es rövidzár védelemmel ellátott LM7818-al történne. Így a notebook felé Max 18V lenne biztosított.

Hátrány: nem biztos hogy az akkuk elérik a max. töltöttségi szintet
I=3,6A
Q=7,4Ah
t=2,05h

b. 2db 12V 7,4Ah-os akku párhuzamos kapcsolásával a töltő feszültség:13V-15V
töltőáram: amekkorát a napelem lead (max.: 3,6A)
Töltés alatt az akkuk párhuzamosan kapcsolt állapotban vannak. Ha a 2db párhuzamosan kapcsolt akku feszültsége elérte a 14V-t a relé meghúz és egy időben soros állapotba kapcsolja az akkukat, a notebookot rákapcsolja a hálózatról a feltöltött telepre, bontja a napelem-akku áramútját. Ha a sorosan kapcsolt akkuk értéke elérte a kritikus töltöttségi szintet (21,6V), akkor a relé az akkukat párhuzamosan kapcsolja, a notebookot rákapcsolja a hálózatra és a napelemet az akkura. A notebook felé a 19V biztosítása legalább 5A-es rövidzár védelemmel ellátott LM7818-al történne. Így a notebook felé Max 18V lenne biztosított.

Hátrány: a töltési idő duplája a sorosan kapcsolt akkuk esetében. I= Q/t
I=3,6A
Q=7,4Ah*2=14,8Ah
t=4,11h

Mit gondoltok az a,b, megoldásokról?

Ez csak egy elméleti szám. Azt jelenti általában, hogy 0,12A-rel terhelve 10 óra alatt merül le teljesen feltöltött állapotból. De 1,2A rel terhelve már nem valószínű, hogy bírná az egy órát. Általában az amperóra kapacitást 10 óra üzemre adják meg a gyártók. Eltérő áramokkal terhelve különböző eredményekre juthatunk. Az akku adatlapján talán van róla grafikon, ami a pontos terhelésekhez tartozó kapacitásokat mutatja.

Szia! Az IN-12A-nak nincs tizedes pontja, a B változatnak van a szám bal oldalán. Mi kéne az adatlapról? Hátha tudok segíteni.

Sziasztok.
Az IN 12A és az IN 12B között mi a különbség?
Valakinek van hozzá adatlapja ami nem orosz?

Helló!
Lenne egy kérdésem hozzátok, adott egy vilanyóra a telek szélén, adott onnan 30m-re egy bódé. Na már most az a helyzet, hogy elkéne juttatnom a 3 fázist a bodéig, de csak 4 eres vezetékem van dologhoz, ami ugye gáz. Arra gondoltami van akkor, ha én a 0-t meg a nullázót(földet) össze kötöm közvetlen az óra után és a bodénál szétválasztom. Ez lenne a betápja a dolognak elötte semilyen fogyasztó nem lenne. (tudom ilyet TILOS de meg kell oldani ) A másik nagy kérdésem (ami nem ez eset itt már 5 eres a vezeték) hogy ha nekem a betáp 5x6mm2 - es vezeték amit leosztok 3x230v-ra vagy is csak 230 al használom, akkor ha mondjuk és mind 3 fázist 32A-al terhelem, akkor az 5 eres vezeték ami elbír 32A-t de összegébe a 0 nem olvad el?(ugye ott folyik minden). Erre mi a megoldás, nekem minimum 3x32A kell.

Hello!
Nem véletlenül van benne az izzó.
- A trafó és az aksi között, hatalmas feszültség különbség van, és az izzó tartja közel állandó értéken a töltőáramot. De az is fűti el a felesleges hőt.
- Ha 6A töltőáramot csak a tranyóval korlátozod, akkor kb. 80W hő keletkezik, amit a tranyónak kellene eldisszipálni.
- Tekintve, hogy az egyenirányítás egyutas, a töltőben 6A töltőáramnál, 12A-es átlagáram fog folyni. Csúcsban ez még sokkal nagyobb.

"nagyon egyszerű állítható áramkorlátot szeretnék tenni"
Az, hogy állítható, és nagyon egyszerű, kicsit ellentmond egymásnak. Mert nem mindegy, milyen tartományban szeretnénk állítani. Egyébként itt egyszerű áramkorlát megoldható, egy tranyó és két ellenállás segítségével.

Ez a kapcsolás, egyébként sem korrekt. A trafót csak félperiódusban terheli, amitől az melegedni fog.
üdv! proli007

"B+" cellákról van szó. Ez miben különbözik a "B"-től?
Láttam egy korábbi hozzászólásodban belinkelt napelemed. Én is ilyet szeretnék de 40db 3,6A / 0,5V B+ cella sorosan kötésével. Lényegében csak a notebook töltését oldanám meg napelemről.

A notebook töltője: 19V DC, 3,42A
Akksi feltöltve: 11,72V 4A (45 percet bír)

Gondolom szükségem lesz a noti és a napelem közt egy (?Ah?) akksira töltésvezérlővel. Mindezekután nem tudom, hogy képes lesz-e kiszolgálni a laptopomat legalább a nyári napsütéses órákban napi ~10h használattal. Köszönöm az eddigi válaszod! Üdv. S.