Tisztelt érdeklődők!

Talán nem veszitek rossz néven, hogy egyik kedvenc szerzőmtől idézzek nyitóképként:

„… A Nagy előadóterem zsúfolásig megtelt az új számítógép, az „Ultronic” felavatásának alkalmából. Pollo elnök éppen befejezte a megnyitó beszédét. Megkönnyebbült: nem sokat törődött az ilyen eseményekkel, a számítógépekről pedig semmit sem tudott, hacsak azt nem, hogy ezzel majd sok időt megtakaríthatnak. A gyártók meggyőzték, hogy sok egyéb feladat mellett, a gép át tudja venni majd azokat a kínos állami döntéseket, amelyeket mindig oly kellemetlennek talált…. „
„ … A Főtervező beszéde végéhez közeledett: „… logikai egységeinek száma több, mint 〖10〗^17. Több, mint az összes agy neuronjainak együttes száma az egész országban! Intelligenciája elképzelhetetlen. Ám szerencsére nem is kell elképzelnünk. Egy pillanat, és mindnyájan elsőként lehetünk tanúi ennek az intelligenciának….”
„… az Elnök felesége előrelépett. Kissé izgatottan és ügyetlenül elfordította a kapcsolót. Néma csend lett, és a világítás alig észrevehetően elhalványult, amint a 〖10 〗^17 logikai egység dolgozni kezdett. Mindenki várt, de nem igazán tudta, hogy mire. „Van-e valaki a hallgatóság soraiban, aki első kérdésével felavatná új számítógéprendszerünket, az Ultronicot?” – kérdezte a Főtervező. Mindenki zavarban volt, félt, hogy ostobának látszik a tömeg és az ÚJ Mindenható előtt. Csend volt….”
„.. Adam nem érezte ezt a félelmet. Születésétől fogva számítógépek között nőtt fel. Majdnem tudta, milyen érzés lehet számítógépnek lenni, vagy legalábbis azt hitte, hogy tudja. Mindenesetre kíváncsi volt. Felemelte a kezét. „Ó igen” – mondta a Főtervező – „a kis legény a harmadik sorban. Na mit kérdezel – hm – új barátunktól?” …”

A fenti sorokat Roger Penrose írta egyik könyvében, amely a mesterséges intelligencia kérdéskörével foglalkozik. Penrose matematika professzor az Oxfordi Egyetemen, ahol közvetlen munkatársa volt Stephen Hawkingnak.

A prológusként elhangzott mondatok folyamatosan itt lebegnek napjainkban is megválaszolatlan kérdéseket felvetve. Ha egyszer elérkezünk a témánk végéhez, leírom az epilógust is…

A felvetett témával szeretnék körbejárni egy kulcsfontosságú témakört: konkrétan a a mesterséges "agyat", a számítógépet egy robot "agyának" reprezentánsaként.

A kérdéskör túlmutat az elektronikán, de azt gondolom - és remélem mások is osztják ezt a nézetet -, hogy globális világunkban nem vonatkoztatható el egy-egy kiragadott jelentség a környezetéből a kihatásainak vizsgálata nélkül.

Célom, hogy összefoglaljam a legfontosabb kérdéseket, amelyek már a számítógép megjelenésekor is felmerültek és megválaszolásuk még sokáig várat magára. Az összefoglalással megpróbálok (megpróbálunk? .. a fórum olvasóival együtt...) kapcsolatot teremteni a filozófiai ihletésű kérdések és egy robot perifériáinak tervezése között.

Érdeklődéssel hallgatok minden hozzászólást!


Giants

És mit kérdezett a "kis legény"?

Már most leírhatod, mert úgysem lesz ennek vége.

A mesterséges intelligencia nem más, mint egy öntanuló program. Annyira jó, amennyire megírták.

Szerintem maga a dolog már egy kicsit másképp néz ki a 21. században. Mert ha a Google ezernyi "robotjaira" gondolok ahogy az emberek információit elemzik, akkor néha megvalósulni látszik ez a mesterséges inteligencia kérdés, persze nem úgy ahogy régen gondoltuk, és az is igaz, hogy még csak kisgyermekkorban van.

Csak az epilógus érdekel?!
Azt akarod sugallni, hogy felesleges erről beszélgetni?

Tényleg kíváncsiak vagytok még az elején a gyerek kérdésére?

Leírhatom! Nem veszt semmit a mondanivalójából.

Azt hiszem nem ártana először is magát a mesterséges intelligencia fogalmát tisztázni. A két eddigi megjegyzésből is látszik, hogy ketten kétféle dologról beszéltek. Akkor sokan mennyiről beszélünk?!

Azonnal ellent kell mondanom mindkét megjegyzésre. Mindkettő egyszerűen próbálja elintézni a kérdést. Pontosan úgy, ahogyan leírtam és kritizáltam a bevezetőben... a saját szemszögetekből értelmezitek, kiragadva minden egyéb környezetből. Valójában önmagában egy program nem mesterséges intelligencia...és az sem igaz, hogy annyira jó amennyire megírják... Ha mégis... lehetséges-e olyan jól megírni, hogy az legyen?

Lássuk be, sok dolga van még itt a filozófusoknak is!

A robotok fogalmában is van némi képzavar... utalva kaszarober4 válaszára.
Már régen kiterjesztettük a robot szó használatát... a "mesterséges agy" nem egyenlő a robottal. Nem utolsó sorban egy mai kereső robot elég messze esik az általános robot fogalomtól. Inkább hasonlít Turing gépéhez...

No igen, egy dolgot nem írtam: Tanul, de nem mindegy, mit. A gyerek is fejlődik, tanul, de nem mindegy, hogy jót, vagy rosszat. A Google is "tanul", de sok rossz is van. Ha csak arra vagyok kíváncsi, hogy jól írom-e, hogy hüje, akkor hatalmas, 542 000 találat van, ami nem jelenti azt, hogy ez így jó is. Ha viszont az általa felkínált keresési javaslatot elfogadom, akkor már 1 050 000 találatról ír. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik helyen rosszul van írva. Szóval nem minden csak a tanulás, kell egy nevelő "szülő", aki megtanítja arra, hogy hogyan kell a jó és a rossz között dönteni. Mert vannak olyan dolgok, amiből esetleg a rosszból van több találat, de mégsem az a jó.

Nem beszélve arról az esetről, amikor még csak esetleg a rossz példát látja a "gyerek", akkor azt tanulja meg. Egy két-három évesnek hiába magyarázod, hogy azt nem úgy kell csinálni, amikor látta, hogy azt úgy csinálják. Bővebben: Link Még a vödröt is segít odavinni.
Akik már szülők, tudják miről beszélek.

Na ez lenne az én elméletem, ha már filozofálgatunk

A mesterséges intelligencia

Szerintem nem kell túl hihetetlen dologra gondolni, csak el kell gondolkodni az agy működésén, ha ez sikerül, akkor megvan a titok nyitja. Az én elképzelésem: gondoljunk egy operációs rendszerre, amelyben találhatóak a feltelepített driverek (kamera-szem, mikrofon-fül, kül. érzékelők-kéz stb.) és egy keresőmotorhoz hasonló szoftver amely még a későbbiekben tárgyalásra kerül. Mindezek mellett található mondjuk 5 mappa, amelyekbe adatokat tárol a rendszer. Az első mappa az egyik legfontosabb, mert ide kerül be minden bejövő adat, a második az „egy órás” tároló, a harmadik az „egy napos” tároló, a negyedik az „egy hónapos” tároló az ötödik az „egy éves” tároló. Ha ezeket az időtartamokat átlépik frissítés nélkül, akkor törlődnek. Gondoljuk el, mintha az összes bejövő adatot folyamatosan tárolná, (az első mappába), ezeket egy bizonyos szűrési eljárással rostálná, és a nem megfelelő adatokat törölné. Kezdetben csak annyi, hogy az összefüggő adatokat, pl. ami két másodpercig összefüggésben marad azt átteszi az „egy órás” mappába. Mi az a megfelelő? Pl.: itt jön be a keresőmotor szerepe, amely hasonlít a „google” motorjára. Működése röviden: a weblapokat úgy rendezi, hogy megvizsgálja az adott kifejezés mely weblapokban szerepel, majd ezeket sorba rendezi, hogy melyiket hányszor nézték meg, illetve melyikre hány külső link mutat, és még van egy pár keresési korlát, de most nekünk csak ezek a fontosak. Vissza az intelligencia működéséhez. Ez a motor figyeli, hogy melyik adat mivel kapcsolható össze, ill. hányszor ismétlődik. Minél nagyobbak ezek az értékek (hash kódok), akkor annál nagyobb idejű mappákba helyezi azokat az adatokat, illetve frissíti a hozzájuk kapcsolódó adatokat. Gondolkodásmenet: Folyamatosan vizsgálja az egy órás mappa tartalmát, és amelyik adat azzal stimmel, azt az utat folytatja. Majd ha ez az út rossznak tűnik akkor szünetel és visszatér a legelső folyamathoz. folyt.: DNS avagy egy rejtett belső cél, működési cél. (Ezt kb. egy éve írtam, és felhagytam vele mert rájöttem hogy én nem szeretném hogy létrejöjjön ez a mesterséges intelligencia. Bár ha nem én
, akkor valaki úgyis meg fogja alkotni előbb vagy utóbb. Sajnos

Ugyan erősen elkanyarodtál az alaptémától, és újabb tényezőt hozol be, egy külső valakit, aki majd átvesz bizonyos döntéseket, de mégis (talán véletlenül) kimondtad azt a kulcsszót, ami szerintem magában hordozza a mesterséges döntések egészének az alapjait.
JÓ-ROSSZ. Ha lenne egy függvény, ami tetszőleges mennyiségű és fajtájú adattipusból minden körülmények között nagy biztonsággal meg tudná mondani, hogy a vizsgált konstelláció eredménye jó-e vagy rossz, akkor szerintem már csak a részletek maradnak megoldásra várva.
Sőt tovább megyek, én már azzal is megelégednék ha csak valaki széles körben értelemezhető módon definiálná nekem a jó/rossz fogalmát.
Az inteligencia nem abban rejlik, hogy milyen gyorsan tudunk adattömegeket értelmezni, hanem, hogy az elemzés eredménye milyen következtetéseket tud generálni.

Direkt kanyarodtam el, hisz a AI nem lesz önmagából, valakiknek létre kell hozni, akik megtanítják a (reméljük) jóra.

Nézzünk két közeli szópárt, melyek ellentéte teljesen más találati arányban szerepel az adatbázisban.
Béke: 1 940 000 találat, háború: 1 170 000 találat.
Világbéke: 41 000 találat, világháború 682 000 találat.

Ha ezt csak egy algoritmus elemezné, arra a következésre jutna, hogy a béke ugyan jobb mint a háború, de ha világszinten nézzük akkor nagyságrendekkel jobb a világháború. S jön a gépek lázadása...

Erre mutattam már rá a "hülye" szóval is. Ha nincs egy magasabb intelligencia szinten lévő, aki megmondja a gépnek mi a helyes, akkor nem érünk el jó eredményt. Persze a harci robotokat máshogy kell tanítani, ott más értelme van a jónak.

A kölök több olyat is kérdezhetett, amire nincs egyértelmű válasz. Pl:

Élőlény vagy?, Kik a szüleid? Lány vagy? Mikor születtél? ...
Te tudnál rájuk válaszolni?

Csak a Google, illetve majd az utódja(i) nem csak egyszerűen egy intelligens gép lesz, hanem ott lesz a másik oldalon az egész "emberiség" akik a válaszokért felelősek,mint szerves részei az egésznek. Tehát akár tekinthetünk rá úgy mint egy olyan szuperszámítógépre, melynek élő végpontjai vannak. És ha így nézem akkor millió karja, szeme lába van. Persze gátláselemekkel felvértezve, mint a szőke nő.

(még olvasom a többi választ,illetve a regényt próbálom visszaidézni, bocsánat ha hülyeséget írok)

A másik topic (AI - Artificial Intelligence, avagy a robot agya) lezáró javaslata után, ezt pedig át kéne nevezni pl.: AI - Artificial Intelligence, avagy mesterséges értelem, és összevontan lehetne ide írni a témába vágó szösszeneteket.

Ugyanis két azonos topicnak az égvilágon semmi értelme, mert mégha volna is létjogosultsága, akkor is egy idő után zavarossá válna, párhuzamok keletkeznének, és semmi sem határozná meg, hogy melyik szösszenet hová is fog íródni.


Szóval ahogy amott említettem, nem hinném, hogy hosszú életű lehetne egy ilyen topic, bár ez sokmindentől függ.

Én a témához annyit fűznék, hogy nagyon sok évvel ezelőtt a Delta már beszámolt arról a projectről, ahol egy kutatókból, nyelvészekből, meg zseniális programozókból álló team, az AI létrehozásán fáradozik.

Pontosabban egy olyan berendezésen, ami teljesen intelligens módon képes beszélni, mindezt úgy, hogy közben tanul.

Elmondták, hogy project ugyanúgy épül fel, mint egy kisbaba fejlődése, vagyis "megtanítják" (programozzák) neki a szavakat, mondatszerkezetet, kérdést, választ, stb., és egy hosszú folyamat eredményeképpen a gép megtanulja ezeket emberi módon alkalmazni, és például egy feltett kérdésre úgy válaszolni, ahogyan azt az éppen adott szituáció megkívánja.

Én elég nagy Delta néző vagyok, már vagy harminc éve, és a műszaki tudományok, fejlesztések is érdekelnek, tehát sokat olvasgatok ezügyben, de az ominózus riport óta sem a Delta, sem más média nem számolt be azóta előrelépésről, vagy bármi eredményről.

Erről ennyit.

Nos, a gyerek kérdése:

"... " ...hogy mit érez? Oh, ...ez igen érdekes kérdés, kisfiam ... hm ... magam is kíváncsi vagyok a válaszra" - mondta a Főtervező. - "Nézzük mit mond barátunk ... ez különös ... hm ... Ultronic azt mondja, nem tudja, mi az ... nem is érti mire akarsz kilyukadni!" A teremben a nevetés hullámai hahotába csaptak át.
Adam nagy zavarban érezte magát. Viselkedjenek akárhogy, de nevetniük azért nem kellene. ..."

Ez milyen fórum? Ha téves volt a kérdés címzése, akkor bizonyára nekem szól közvetetten (vagy közvetlenül?) az "agyaskodás".

Mert milyen fórum ez? Talán kimerül a tranzisztorban és ellenállásban a kíváncsiság? Kielégíti a kérdéseket az, hogy "dobj bele egy tranyót, vagy procit.."? Vagy netán fárasztó megismerni a hátteret, hogy mi van mögötte? Érdekesnek találom azt az ellentmondó tényt, hogy akinek nem tetszik a téma az is elolvassa. Lehet titokban vágyik az újra csak szégyelli bevallani?!

Ti nem vagytok kíváncsiak a miértekre? "Agyaskodás" azzal foglalkozni ami körülvesz bennünket?

Azért a tranzisztort sem éppen a kedvtelésből vegyészkedők találták fel a garázsban. A gondolkodás "palacknyaka" az a mentalitás ha valaki ismeretlenül elutasítja az újat.

Számítástechnikával foglalkozó fórumra való? Tele van a fórum mikrokontrollereken alapuló alkalmazásokkal...

Úgy látom bedobtam a követ egy pangó tóba... ahol a halak régen láttak már vízgyűrűket...

De folytatnám: elég konkrétan leírtam az egyes témák célját. Ezek értelmezését nem az én írástudásom gátolja egyeseknél.

Ebben a részben egy fontos kérdés boncolgatása közben szerettem volna leírni egy lehetséges robotvezérlő számítógép architekturális felépítését. Nem utolsó sorban kiviteli tervekkel egyetemben.

A másik részben pedig a külvilág érzékelésével, feldolgozásával foglalkoztunk volna. Való igaz, közeli a két témakör, de más az alanya.

Természetesen exkluzálom magam mindazok előtt akikre nem vonatkozik a megjegyzésem.

"Ne dobd el a könyvet, ha nem tetszik a borítója. Olvass bele! ...hátha tanulsz belőle..."

Úgy látom idő előtti magyarázatra szorul a kis prológus-epilógus.

A szerző, Penrose a művein keresztül megpróbálja racionális érvekkel vizsgálni az MI lehetőségét és létjogosultságát. Az említett idézet egyértelműen utal arra, hogy elég szkeptikus, amit empirikus tapasztalatokon alapuló érvekkel is alátámaszt.

Valójában két táborra szakadt a tudós közösség, egyik rész az MI, másik az azt tagadók pártját képviseli. A cím szándékos iróniát használt egy hétköznapi "vas" létrehozásával összefüggésben. Ennek ellenére gondolkodtatásra érdemesek az MI kapcsán felszínre került problémák sora. Ha szkeptikusan fogadnánk minden új és hasznos dolgot, akkor most mi lennénk a modern géprombolók, akik Watt (az öreg James... ) munkáját próbálták a földdel egyenlővé tenni.

Azóta már a számítógépeket is halomba hordanánk.... Ugye mennyi veszítenénk?

Van egy olyan kényszerképzetem, hogy kissé megtorpannának mindennapjaink ....

Érdemes megfigyelni, milyen nagy indulatokat rejt magában a téma.

Az is világosan látszik, hogy általában a közvélemény tükrén milyen módon deformálódnak a valóság képei... feltéve ha egyáltalán van még foncsor a tükrön.

Ne idegeskedjetek! Beszélgessetek egy kicsit Annával!

Ő egy számítógép, és már talán inteligensnek is mondható. Nem csak a szakmájába vágó kérdésekre válaszol.
Ért magyarul, már ez sem semmi!


Bővebben: Link

Legközelebb kérd meg Annát, hogy tanítson meg linket berakni, hogy ne nekem kelljen javítgatnom-- vicsys

Nem gondolom, hogy a delta több tudományos, vagy szakmai szempontból mint a sajtó berkein belül egy "kis színesnek" nevezett újság a komolyabb folyóiratok mellett. Ha tájékozódni szeretnél, tedd azt az aktuális publikációkból.

A gyermek fejlődés lélektanának már igen jelentős irodalma és kutatási alapja van. A kognitív tudományok fejlődése az utóbbi pár évtizedben nagyot ugrott, és már régen nincs szó az "üres agy" elképzelésről a gyerekek fejlődésének folyamatában.

A kérdéskör sokkal komplexebb, mint első látra megállapítható. Valójában a globalizáció - bármily kellemetlen is - a tudományok területén is felszínre került.
Nem lehet beszélni mesterséges intelligencia fogalmáról kvantummechanika, magfizika, pszichológia, neurobiológia, elektronika nélkül... hogy a teljesség igénye nélkül néhányat felsoroljak. A nyelvvel kapcsolatosan pedig egy igazán fontos mérföldkő... hogy ki ne maradjon: Chomsky munkássága.

Idézet:
„A kognitív tudományok fejlődése az utóbbi pár évtizedben nagyot ugrott, és már régen nincs szó az "üres agy" elképzelésről a gyerekek fejlődésének folyamatában.”

Micsoda elorelepes. Ezt enelkul is tudta "bunko" nagyanyam is. Tenyleg nem kotekedes vagy ilyesmi, ne igy ertsetek...Csak egyszeruen ez van... Kobzoli hozzaszolasaval csak egyeterteni tudok.

A helyedben azért nem indítottam volna két topikot, mivel az "agy" léte nem igazán értelmes a "test" nélkül. Azaz hirtelen egyetlen olyan intelligens dolog sem jut eszembe, ami a környezetétől (és az onnan érkező információktól) elszigetelten létezik (tehát csak úgy "lóg a levegőben").



Említett már valaki ilyen kérdést itt a topikban? Ha nem, mi lenne, ha Te kezdenéd a sort? Bocs, de ez a mondatod tipikusan arra emlékeztet, mikor a vizsgán nem ugrik be valami, és a tanár úgy próbál segíteni, hogy (szándéka ellenére) teljesen félrevezet/összezavar.



És akkor ennél a pontnál átugrunk a másik topikba? Hiszen a periféria az már nem az "agy"...

Sziasztok!

Érdeklődve olvastam a topic hozzászólásait. Elég nehéz és még gyerek cipőben járó területre tévedtetek.
Talán a legegyszerűbb az MI felé hajló tanuló program a neurális hálózatok, amik pont az agy felépítését modellezik nagyon leegyszerűsítve. Minden MI-s, vagy tudás alapú architektúránál az egyik cél az általánosító képesség, azaz a rendelkezésre álló adatokból tanul a rendszer, majd ezek után ismeretlen bemenetre (amit még nem látott lehetséges, hogy előfordul) helyes választ adjon. Ezeket a hálókat aztán lehet osztályozásra, regresszióra, idősor előre jelzésre használni. Például a világ legjobb sakkozóját is egy neurális háló verte meg.
Ezeken a hálókon kívül még rengeteg más és az MI-hez még közelebb álló megoldás létezik. Ilyenek lehetnek még például a döntési fák, Szakértői együttesek és még sok általam nem ismert technika.
Maga a terület az igen bonyolult, nagyon sok fajta technika létezik, amik jobbak vagy rosszabbak. Szerintem aki nem ezen a téren tanul, dolgozik, kutat annak ez egy kicsit varázslásnak tűnik. Én tanultam neurális hálókról, meg egy kicsit MI felé mutató technikákról, de az idő ami velük töltöttem az ennek a teljes átlátáshoz kevés.

Ez szerintem egy deklaratív nyelven megírt program, ami egy területen elboldogul, de ha nagyon letérő inputokat kap, akkor nagyjából kitérő válaszokat ad csak. De igen ez már valamiféle intelligenciával van ellátva, ha bár nem tanul a bevitt adatokból, mondjuk nincsen is rá szükség.

Egyetértek..sokféle megoldás létezik. A feladathoz leginkább illeszkedőt célszerű választani. De ne általánosságban fogalmazz!

"Deklaratív nyelv" ? Milyen nyelvre gondolsz? Hirtelen fel tudok néhányat sorolni... Milyen hardveren fut? Hogy látja el az érzékelési, vezérlési, szabályozási feladatokat?

Nem sakkozni akarok...

Gondolom ha lerajzolok egy gráfot egy papírra attól még nem fog megmoccanni a robot.

Talán egy mondatrész kiemelése a kontextusból nem célszerű...félre lehet érteni, a szándék ellenére. Ha még kisebb részekre bontjuk eljuthatunk a nyelvi analízisig...

Számold össze, hány mikrokontrollerrel felépített eszköz leírása van a fórumban... akkor ezek szerint fölösleges külön témákban tárgyalni azokat?

Az egyik témakörben a robotirányító számítógép architektúrát mutatom be, a másikban azokat a módszereket, ahogyan dolgozik. Meglehetősen terjedelmes külön-külön is.

Ha megfordítom a kérdést és úgy indítom a témát: "tud valaki segíteni, hogyan ismerhetek fel egy objektumot mozgás közben és hogyan korrigálhatom a mozgáspályát" tudtál volna hozzáfűzni használható ötletet? Megköszönném ha megtennéd!

Mi az ami irritálja az embereket?

Azért fogalmaztam általánosságban, mert csak egy irányt akartam adni. Én tudás alapú architektúrákról tanultam. Ahhoz, hogy egy robot megmozduljon és az rendesen működjön elég sokat kell tudni. Már önmagában egy robot mozgása is elég bonyolult egyenletekkel írható le. Nem beszélve arról, hogy ha még ezt el is kell látni valamiféle intelligenciával is, és így már nem is annyira könnyű feladat. Tehát a robot mozgatása és az alkalmazkodás két különböző feladat. Persze ezeknek találkozniuk kell. Először nézz utána a robot mozgatásnak és a mesterséges intelligenciának, majd a kettő ötvözésének.

Azt, hogy a belinkelt program milyen nyelven lett megírva nem tudom, csak egy vélemény volt, hogy szerintem valamilyen deklaratív nyelv lehet.

A sakkozást azért hoztam fel példának, mert "csak" egy neurális hálóval verték meg a sakkozót, nem valami nagyon bonyolult MI megoldás.

A gráf tényleg nem fogja mozgatni a robotot, de ahhoz, hogy döntéseket hozzon kell valamiféle architektúra és ha ez éppen valamiféle gráfra alapuló tudás alapú architektúra, akkor már a gráf egy jó alap.

Ezek mind konkrét célra épült eszközök, ráadásul a többségük nem intelligens... Tehát számukra indokolt a külön téma.



Erre írtam azt, hogy az architektúra ismerete nélkül nem tudsz optimális módszereket kidolgozni a működtetésre. A kettőt nem lehet elválasztani, ha - ahogyan írtad is - kézzelfogható eredményt szeretnénk kapni. Jó példa erre a JAVA nyelv, amelyet sikerült annyira platformfüggetlenné (azaz architektúra-, azaz környezetfüggetlenné) tenni, hogy bármely valós környezetben futtatva a benne megírt programokat, jelentős teljesítményt igényel a konkrét architektúra "absztrakttá varázslása". Nincs benne semmi optimalizáltság; a ma oly divatos energiatakarékossággal is szöges ellentétben áll ez a pazarló megvalósítás.



Aki nem a MI-hoz szólt hozzá, hanem a témaindító hozzászólásban levőkre próbált reagálni, az valószínűleg nem volt tisztában azzal, mi a kérdés, mi a feladat. (És itt most magamból indulok ki.) Meg kell tanulnod úgy megfogalmazni a hozzászólásaidat, hogy az a többi ember számára érthető legyen, és a kívánt hatást váltsa ki. Tudom, hogy egy magasan iskolázott, elméletekben jártas ember másként gondolkodik, mint az e fórumon többségében jelen levő, szakközepet végző/végzett, egyetemista, vagy egydiplomás, gyakorlatias ember. Ettől függetlenül meg kell tudni értetni magunkat egymással.

Most teszem az utolsó személyes indíttatású hozzászólásomat, remélem be tudom tartani ezt az elhatározásom.

"Meg kell tanulnod úgy megfogalmazni a hozzászólásaidat, hogy az a többi ember számára érthető legyen"

Előrebocsájtanám, hogy nem iskolázottság kérdése a másik tisztelete!
Nem tettem semmi olyat a témanyitásommal amivel megérdemeltem volna a támadásokat. A fórumon soha senkinek sem kérdőjeleztem meg a szakmai kompetenciáját vagy emberi tulajdonságait, nem kritizáltam.
A fentiek alapján joggal várhatnám el, hogy a konszenzus mindkét fél részéről meglegyen! Semmi nem indokolta a durva támadásokat. Ha nekem meg kell tanulnom úgy fogalmazni, akkor elvárhatom, hogy mások tanuljanak meg szöveget értelmezni, kevésbé agresszívnek lenni így közelítve az együttműködéshez.
Nem tehetek róla, hogy számunkra, minden egyes ember számára ugyanaz a kifejezés mást, és mást jelenthet. Meg merem kockáztatni, hogy az idézetet kevesen értik és ez nem az én hibám. Ez az egyén hibája, aki nem veszi észre az agyát elöntő indulat miatt a tényleges mondanivalót.

Az idézett mű a mesterséges intelligencia megvalósításának elvi lehetőségeit tárgyalja, címe pedig "A császár új elméje". Semmi köze valójában azokhoz a tankönyvekhez, szakirodalmakhoz amelyek leírják az MI köréhez tartozó elméleteket. Alapvető kérdést feszeget! Lehetséges-e egyáltalán mesterségesen előállítani az MI-t. Mielőtt bárki elhamarkodottan igennel, vagy nemmel válaszolna ajánlanám hogy végezzen előtanulmányokat. Nem pusztán programozási fogásokra és mikrochipekre leegyszerűsíthető kérdéskör. Penrose éppen hogy az MI pártiakkal ellentétben hangsúlyozza, jelen tudásunkkal még csak közelében sem vagyunk a lehetőségének, és talán nem is leszünk sohasem, hogy megépítsünk egy mesterséges intelligenciát. Ennek számtalan akadálya van, amelyek útvesztőin zseniális leírással vezet keresztül. Maga a könyv "alapmű", amely megosztotta a tudós társadalmat, ami talán örökre fennmarad.

Az prológus és epilógus azt fejezi ki, hogy az emberi elmét nem lehet túlszárnyalni gépi mechanizmusokkal.

Gondoltam talán sokan értik az iróniát és érdemes lehet a kontrasztot fokozni a mesterséges intelligencia és az általam építendő számítógép között...

De megint tanultam valamit.

"Erre írtam azt, hogy az architektúra ismerete nélkül nem tudsz optimális módszereket kidolgozni a működtetésre."

Hogyne tudnék! Az architektúrától teljesen független az a matematikai elméleti apparátus amely segítségével reprezentálni lehet különféle észleléseket a környezetről. Ezeket egymástól teljesen függetlenül is lehet tárgyalni.

Nem cél a platformfüggetlenség, bár a megoldás mellékterméke még az is lehet.
És valóban! Ha már közvetett módon felszínre erőltetted, jól fogalmaztad meg. Egy folyamatot szeretnék bemutatni, amit végigvezetek. Hogy miért?

Korábban, talán egy éve írtam erről. Azért mert hiszem, hogy a világ nem csak pongyolán megfogalmazott, definiált "értékekből" áll. És azt is hiszem, hogy sok olyan ember van még rajtam kívül, akiket ugyanúgy lenyűgöz a világunk mint engem. Mert érdemes gondolkodni, érdemes a szemünket nyitva tartani, érdemes más dolgokat is meghallgatni.

Megvilágítanád ezt számomra egy konkrét példával?

Az elmúlt pár napban volt időm gondolkodni. Részben arról, milyen motivációk kapcsán vált hirtelen a fórum egy piaci kofaveszekedéssé?! Másrészt arról is, hogy ennek tükrében hogyan folytassam a topikot. Egyikre sem sikerült kielégítő választ találnom. A témaválasztás kapcsán, stílszerűen azt mondhatnám ilyen az emberi elme.

Néhány dolgot azonban megszívlelek!
Elgondolkodtatott néhány megjegyzés a stílusomról. Elismerem, az olvasói oldal az én szándékaimmal ellentétben vélheti azt, hogy provokatív, okoskodó, modoros, kioktató… Mentségemül legyen mondva, nem ez volt a szándékom.

Az volt a szándékom, hogy megosszam másokkal is azt, amit végiggondolok, miközben egy számítógépet – a „robot agyat” – megtervezek. Mégpedig azokat az elgondolkodtató és érdekes információkat, amelyekkel évek alatt találkoztam számtalan könyv, jegyzet, publikáció olvasása közben. Szó nincs arról, hogy én fedezném fel a spanyol viaszt! Az én közreműködésem csak annyi, hogy az elektronika mellett sok más tudományág iránt is érdeklődő, nyitott vagyok.
A modorommal pedig nem tudok mit kezdeni. Van, akinek szimpatikus és van, akinek nem. De szerintem ez mással is így van.

Azt szeretném összefoglalni - és párhuzamot vonni az általam tervezett számítógép felépítésével –, hogyan látják ma a tudósok, szakemberek: mi az intelligencia, tudat és mesterséges intelligencia. Mindössze olyan összefüggéseket próbálok leírni, ami segíthet eligazodni ezen a területen, tisztáz néhány pontatlan ismeretet, fogalmat és persze a végeredménye a robotomat mozgató célszámítógép.

Most arról kellene írnom, hogyan folytatom!
Nem térek el az eredeti elképzelésemtől, megpróbálom végigvinni! A számítógép tervei még egyáltalán nincsenek készen, most kezdek hozzá. A felépítését a folyamatában feltárt igények határozzák meg. Minden építő célú ötletet szívesen veszek, és ha meggyőződöm a célszerűségéről, felhasználom a tervezés során. Remélem sok észrevételt és hozzászólást olvashatok! A felmerült kérdésekre pedig megpróbálok válaszolni.
A következő hozzászólásokban szeretném leírni a mesterséges intelligencia legismertebb definícióit és kifejteni azok jelentését. E közben az emberi agy működésére, annak modelljére is kitérek vázlatosan.

Mindennek mi köze az elektronikához? Közös bennük a gondolkodó elme!