Ez pontosan így van, ezért létezik még mindíg a vinyl, pedig minden szempontból a legrosszabb hanghordozó a viaszhenger óta.

Ge Lee



A tér akkor lesz jól visszaadva, ha lejátszáskor a hangszórók a hallgatóhoz képest ugyanott vannak, ahol a mikrofonok voltak rögzítéskor (ezt bárki kipróbálhatja otthon, én anno megtettem). Erősítő részéről akkor, ha egyenletes a fázismenet, ezért nem mindegy, hogy egy erősítő sávszélessége 20Khz, vagy 200KHz. Ezek kellenek a jó térérzet visszaadásához, minden más csak belképzelt dolog.

Az alábbi hozzászólásomban linkelt wikipediás cikkben részletesen elolvashatjátok a Stradivariusok titkait, kritikáit, kutatási eredményeket, szakértők összehasonlító tesztjeit, stb:

"HeZ válasza deebo hozzászólására (») Válasz • Kedd, 12:23
Más: 300 éve sem, ma sem, gyanítom még sokáig nem tudjuk megokolni, mérésekkel alátámasztani, miért a legjobb hangú hegedűk a 286 éve halott Antonio Stradivari által készített hegedűk."

Szóval nyilván az anyagfelhasználás egyedi, ma már nem használunk ilyen anyagokat, stb... Az OK (azaz pl miért is szól ÚGY a juhbél húr, a lakk, a szabályos évgyűrűs fa) továbbra is titok és elektronikusan nem tudjuk megmérni.
Stradivari kb 1000 darab húros hangszert készített (80 évesen túl is), amiből kb 650 darab (50 jó állapotban) fennmaradt, bár sok sorsa ismeretlen (pl 2006 májusi aukció, 3,5 millió $ vételár, 1707-ben készített Hammer nevű hegedű).
Legyünk büszkék a "Híres Stradivari hegedűsök" fejezetben szereplő honfitársainkra!

Szerintem, az élethűség megközelítése a tapasztaltságon kívül erősen pénztárca függő dolog. Nekem is erős megalkuvások jellemzik e dolgot. ha csak a tápokat nézem, kemény milliókkal jobbakat tudnék készíteni. És még nem is említettem a megfelelő hálózati szűrőket. Ami viszont elérhető számomra, azt lemondások árán is megszerzem. Utóbb TB javaslatára a kis áramú részek panelről leválasztása okozott nem kis meglepetést számomra, pedig eddig is voltak tapasztalataim a mi mit jelent dolgokban. Mindig azt hiszi az ember, hogy a bevált dolgok klónozásával könnyebbé lettek építései. És most visszafelé át kell építenie egy két dolgát az új eredmények miatt. És ami jelenleg látszik ehhez még fúrt rögtönöznie is kell. Amikor több mint 200 átvezető üveggyöngy birtokosa lettem, azt hittem ez elég lesz a terveimhez. Azonban a HC-TB-ME esetében jó 40, a RIAA korrektorom 60 darabba volt. Így világossá vált, hogy a tervezett felújítások után nem fog A KT féle VF4-re nem fog elég maradni. Az ezekhez való alkatrész beszerzéskor azonban belefutottam egy újabb lehetőségbe. A korom miatt nem nagyon van időm hosszú méla lesen mélázni, ezért megvásároltam a felmerül új lehetőséget. Az audiofilben minden kicsi dolog számít. Semmi sem egymaga a megoldás. Ami a lényeg ez ügyben (panelmentes építés), a lehetőségek szűkössége. Nagyobb üveggyöngyöt kapni még valamennyit, de ez kevés helyre megoldás. Amit én használtam már nem kapható, de adódnak más lehetőségek is. Tunerman fórumtársunk jelezte is ezt, de ő is csak alkalmi beszerzésből tudta ezt megoldani. És amit említettem, az utóbbi lehetőségem, amit ugyan már elképzeltem, de eszköz híján, csak homályos elmélet volt műhely híján, a teflonlapos megoldás. CNC-s lehetőségem sincs, ezért az állványos fúrógépembe befogtam egy kis tokmányt és egy sablonnal próbáltam egy dip8-as tokra furatokat készíteni, de a lefogás nem volt elégséges, és a sablon elcsúszott menet közben a próba kivitelezése során. Azonban így is látható, hogy alkalmas lesz a tüske IC-k telepítésére egy teflonlapra. Ez van a 3. képen.
Szóval csak elszántság kérdése az eddigi paneles kivitelezés elkerülése. És ha valaki hall egy ilyen módon készített készüléket, állítom nem fog a kinézetével foglalkozni.
Ami még az élethűséghez tartozna, az az elérhető felvételek milyensége.
És ha nem hallok ilyet én sem akarnám elhinni, van akusztikus torzítás zenei intézményekben is. És szoktak ott is felvételeket csinálni, és a rádióban ezt többször le is adják...
És nem is beszéltünk az adott hangmérnöki elképzelésekkel szembeni kiszolgáltatottságáról felhasználói oldalról. Erről azért, mert ehhez alkalmazkodni nem árt összességében. A HC-TB-ME esetében ezért van a bcskrz, és a vcskrz. És ezek használata erősen felvétel függő akármilyen hordozó tekintetében, és csak enyhít az esetleges "stúdióproblémán" audiofil oldalról nézve.

Szerintem, amit írtok, mindnek az eredménye a hangszer hangja. Nem érdemes ezen meditálni, ha mondjuk a müpában halljátok a hangját.

Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy nincsenek összefüggések a mérhető paraméterek és a hangzás között, csak nem tudjuk pontosan mik ezek... de tapogatunk. Megpróbálok józan paraszti ésszel gondolkodni. Vegyünk két egyszerű példát.

1. Adott egy kapcsolási rajz - mondjuk legyen akár - a HTA30. Kiteszi valaki a rajzot ide a fórumra és a rajz alapján megépíti mondjuk 10 ember. Tervez nyákot, kerít hozzá valami tápegységet, valamilyen alkatrészekből összerakja és bedobozolja. Remélem abban mindenki egyetért velem, hogy ez a 10 db HTA30 végfok tízféleképpen fog szólni, ezt borítékolni lehet.

2. Lépjünk eggyel tovább gondolatban (de akár el is lehetne ezt a kísérletet, ha szponzorálná valaki). Most "bezacskózzuk" a 10 db HTA30 alkatrészkészletét a komplett tápegységgel együtt - gondosan beválogatott, azonos minőségű alkatrészekkel - és szétküldjük 10 különböző felkészültségű embernek. A feladat továbbra is az, hogy tervezzenek hozzá nyákot és dobozolják be ízlésük szerint. Mi lesz a végeredmény? Nagy valószínűséggel továbbra is tízféleképpen fognak szólni, de THD-t mérve talán már nagyon közel lesznek egymáshoz.
Mitől lesz más hangzásuk? Kell legyen erre valami magyarázat. Az erősítő huzalozásán, a nyákon és a tápsíneken keletkező zavarjelek lesznek különbözőek? Szerintem igen. Ki lehet ezt mérni? Szerintem igen.

..es tedd hozza, hogy 10 kulonbozo forras, 10 kulonbozo kabelszett es 10 kulonbozo doboz a vegen, nem emlitve a 10 kulonbozo par fulet ami hallgatja...
¯\_(ツ)_/¯

Ha jól gondolom, ezek az aranyozott tüskék néhány régi, Kontakta DS csatlakozó tartozékai. Hol lehet ezeket beszerezni?

Nem. Én arra gondoltam (le kellett volna írnom), hogy ezt a tíz darab erősítőt begyűjtjük és egy helyen hallgatjuk meg ugyanazon a láncon. Akkor is tízféleképpen fognak szólni. Lehet, a második (a beválogatott alkatrészes) esetnél már lesznek fülre megkülönböztethetetlen hangúak is, de a legjobbnak és a legrosszabbnak ítélt kivitelezés között elég valószínű, hogy mindenki jelentős(?) különbséget fog hallani.

Nem kontakta csatlakozók, valami nyugati cég aranyozott tüskéi. Nekem is van még egy kupac a régi építésekből, kisebb és nagyobb is.

Ugyanazt írtam. Nincs ember a földön aki erre választ tudna adni (kivéve néhány okoskát aki szentül meg van győződve róla hogy ő tudja).

HTA 1. Szinte egyetértünk, de azért azt ne felejtsük ki ebből, hogy gigászi szintkülönbségek ezekben az után építésekben azért nem lesznek. Magam "10-es skáláján" fogalmazva, a legrosszabb mondjuk lesz egy 4-es, a legjobb meg 5,5 vagy 6, de egyik se lesz 8-as, ez is biztos.

HTA2. Ez az a helyzet, amikor ugye egyforma az alkatrészkészlet. Ekkor mondjuk a legrosszabb 4,5 lesz a legjobb meg 5,5.

HTA3. Menjünk még tovább. Legyen a nyák is ugyanaz ne csak az alkatrészkészlet. Ekkor már még kisebb különbségek lesznek, de lesznek.
A zavarjelek is biztosan nagyban hozzájárulnak a végeredményhez, de ennek akkor valahol "látszani" kellene. Láttam gyári készüléket borzalmas nyáktervvel is elviselhetően szólni, meg olyat is amin tényleg látszott a gondos tervezői munka, mégsem volt jó. Vagy csak valamit nem jól csináltak meg.
Ehhez kapcsolódva, a múltkori válasz hozzászólásod is ki lett moderálva, pedig abban semmi személyes nem volt, nem is értem, na mindegy, a lényeg hogy nem tudtam végigolvasni. Abban azzal kezdted ha jól emlékszem, hogy a jó erősítőnek impedanciaváltó fokozattal kell kezdődnie. Na de hol van az? Nézem akár az előerősítőd, akár a Cordell rajzot, az ugyan benne van, de látszólag minek, ha az egyébként nagy bemenő impedanciájú fet előtt a forrás ugyanúgy le van zárva néhány 10k-val? Tehát ugyanúgy nem nagy impedanciát lát a forrás hanem kicsit, mintha a fet ott sem lenne, hanem egy közönséges tranyós fokozattal kezdődne az egész.
De ugyanez tettem érhető gyakorlatilag az összes gyári dologban is amelyik mondjuk OPA-val kezdődik. Az OPA bemenete le van zárva mondjuk 47k-val, azt látja a forrás. Vannak olyan OPA-k (pl. CA sorozat) aminek a bemenő ellenállása a teraohmos tartományban van.

Egy adatlap a Farnell-nel.

"Ismét óriási tévedés! Láttál már zenei hangot? Akár csak egyetlen hangszer hangját? Vagy emberi hangét? Ha nem, vedd elő a szkópot! A hanganyagban egyetlen tiszta szinuszjel sincs, az nem más, mint harmonikusok garmadája! Aztán ezek még keverve, minél több hangszer szólal meg egyszerre. Akkor milyen tisztaságról és torzításmentességről beszélünk?"

Kevered a szezont a fazonnal. Egyébként láttam zenei hangot, elég sokat. És mértem süketszobában erősítőt, hangszórót, láncokat, tisztában vagyok vele hogy néz ki két-több egymásra interponált szinuszhullám, amiről te beszélsz.

Én meg arról beszéltem, hogy ez az általad jellemzett zenei hang bemegy a csöves vagy bármilyen erősítő elején, és mennyivel torzulva jön ki a végén. Amitől valaki jobbnak vagy rosszabbnak (egyéni preferencia kérdése) fogja hallani a hangját. És ez igenis mérhető, még ha te vagy én nem is tudom megmérni a 200e forintos szkópommal. De mérhető: legegyszerűbben úgy tudnám elmagyarázni, hogy a bemenő és a kimenő jelet kivonjuk egymásból és ha egyenes vonalat kapsz, akkor a két jel megegyezik. Ez lenne a tökéletes hangzáshűség.

Ez csak hasonló ahhoz, amit keresek. Aztán lehet, hogy mek-elek is ezt használja. Van egy csomó régi, Kontakta DS csatlakozó házam, de kevés a tüske, azért keresem.

Attól, hogy te inkompetens és tudatlan vagy, még mások tudhatják, okoska.

Ezt a "szkópnézegetős" gondolatmenetet is szeretném kiemelni.
Ugye, a legjobb és megfelelően túlképzett mérnökök már végtelen sokszor és végtelen sok fórumon kifejtették azt nézetet, hogy két db 50 cm-es összekötő kábel között nem lehet különbség. A High End méregdrága csodakábelei csak szemfényvesztés, a hiszékeny emberek átverése. Képletekkel, kézenfekvő magyarázatokkal támasztották alá gondolatmenetük helyességét.

Tegnap történt. Szó szerint tegnap este. Egy ismerősöm hozott két új interkonnektet, hogy hallgassam már meg "legyek oly szíves" mert Ő nagyon jónak hallja otthon... ha nekem is tetszik nekem ajándékozza. (Most is az ő kábeleit használom.) Átcseréltem. Vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Volt ami tetszett benne, volt ami nem. Majmot csinált egymásból a két kábel.
Egészen más okból mentem ki a műhelybe (tranzisztor csere-bere miatt, de ez a másik topik témája, majd ott írok róla). Nem azt láttam a szkópon amit vártam. ("A" kép) Ez egy teszkós kábel. Kicseréltem arra az RCA kábelre amivel eddig mértem ("B" kép). Ez egy mezei rézfonatos árnyékolású vezeték. Eltűnt a felfutóélen a "hullámosság". Elővettem egy harmadik vezetéket. ('C" kép) Ezt kb. 20 éve gyártottam, 32 szál '0.24-es zománchuzal van összesodorva, nagyon sokáig ez volt a legjobb összekötőkábelem. Az élek kezdeti "berezgése" (nem megyek bele a részletekbe) a felére csökkent... 0.5 osztásról 0.25-re. Ezt mindenki jól láthatja.
Vérszemet kaptam. Ajándékba kaptam még nagyon régen egy Van den Hul Thunderline kábelt (250 dollár (?) ), a gazdája szerint nagyon rossz hangú. Valóban az. Fél órát hallgattam és kivittem még a szobából is... azért majd jó lesz valamire címszóval. Bedugtam. ("D" kép) Elég döbbenetes néha ez a szkóp nézegetés.
Az "E" kép az a vezeték amit most hallgatok és az "F" a tegnapi, amit jobbnak kellett volna hallanom... de még nem tudom milyen, nem merek ítélkezni felette. Valószínű "járatni" is kell valamennyit.

De most előbújt a kisördög. Mérve a legjobb a sok szálból sodrott vezeték, a "C". Újra meg fogom hallgatni. Ha netán ez szólna a legjobban, akkor lehet összefüggés a négyszögjel átvitel és a hang között (is), de ennél egészen biztosan összetettebb ez kérdéskör... hogy vajon mitől szól valami másképpen és mi lehet erre még a további magyarázat.

Igen. Ez egy nagyon jó gondolatmenet. Tetszik.
Ugye, elvileg az lenne helyes, ha a művonalat a hullámimpedanciájával zárnánk le. De méricskéltem ilyen szempontból különböző felépítésű kábeleket és (ha jól emlékszem) az jött ki, hogy egy 50 cm körüli vezetékben még nincsenek komoly, de legalábbis egyértelműen kimérhető visszaverődések, de természetesen érzékeny a generátor- és a terhelő impedanciára. Ez 10-47k közötti bemeneti ellenállás valószínűleg azért lett ekkorára kitalálva, mert az ennél kisebb már "beterhel", az ennél nagyobb pedig kedvezőtlenebb impulzusátvitelű. De most csak találgatok és feltételezek. Valóban érdemes lenne ezt hosszasabban mérni és kielemezni, valamint meg is hallgatni.

Ez a kissé túlbonyolított impedanciaváltó valóban feleslegesnek is tűnhet, de az eddigi tapasztalatok (mérések és meghallgatások) azt mutatják, ez a legmeghatározóbb része az előerősítő hangzásának. Ez a "lelke" az egésznek (többek között). Ne várj tőlem pontos magyarázatot arra, hogy miért van ez így. Megmagyarázni meg tudom, de én érteni is szeretném (Hifi Magazin idézet.)

A méréseiden nem tudni, hogy mennyi az impedancia az egyik és a másik végen. Nekem van erre egy ilyen kis túllövéses néccögjelem (sárga), ezzel szoktam megküldeni kábeleket vagy erősítők bemenetét, és nézem, hogy az a túllövés vajon hogyan jelenek meg a másik oldalon. Vacak kábel végén úgy mint a lila jel. Meg vacak erősítő végén is, sőt néha azt még jobban be is lengeti.

Ha az RCA mérésekre gondolsz, szabványos 50R a generátor kimeneti impedanciája és 50R-el van lezárva (a bemeneten ott az csonk... nem profi, de 50 Ohm).
A szkóp-szonda az előerősítő kimenetén, tehát ennek köze nincs a a négyszögjelhez. Ami változás van az csak a kábelek szerkezetéből adódik. A hosszuk mindnek 50 cm körüli.

De üzem közben csak nem 50ohm a rendszer impedanciája. Ez a mérés akkor lenne hiteles, ha egy erősítő bemenetére kötve történne.

Eddig úgy tudtam, két összekötőkábel (hangszóró vezeték) között nincs semmilyen mérhető különbség. Hallható pedig végképp nincs. Ehhez képest mi a kérdés?

El ne kezd megint megjátszani a retardáltat légyszíves. Valós körülmények között mérj, akkor talán lesz is eredménye, egy erősítő bemenete nem 50ohm-al van lezárva, szóval a mérésed rossz.

De ettől függetlenül megint ott tartunk, hogy azzal akarsz igazolni elborult elméleteket, hogy egy normális eszköz, kábel, akármi, jobb, mint egy hibás!

Ez semmit sem magyaráz, semmit sem igazol az olyan örültségekből, amikor két műszakilag megfelelő és azonos paramétereket mutató eszköz között hallja valaki a drasztikus különbséget.

Kedves Topiklakók!

Ez a topik is könnyen a napi / heti egy hozzászólás sorsára juthat, ha nem változtattok a modorotokon! Akkor pedig kár lenne csak egymás sértegetésére pazarolni a napi egy lehetőséget.

Köszönjük!

Ebből a méretből sajnos már nincs az árwillnél. Származásra, svéd, hagyatékból került az üzletbe.

Ez már csak ilyen... De mért kellene másképp lennie?

RCA mérésről, én nem értem mit kellene azon mérni, ha nekem elfogadható a hangja. Annak idején, amikor a FH6-TB300-ME-vel KT-nál jártam, a szeánsz végén rámért négyszögjellel. Azt mondta rendben van. Dehát mért lett volna rossz eredmény egy jó hangzás esetében.

A mért eredmények nincsenek összefüggésben a kábel kapacitásával?

"Valószínű "járatni" is kell valamennyit." Hát igen... Az occ silver kábelnek több, mit 500 óra dukál, a V-cap esetében ez ezer óra körül van állítólag, a Jantzenekre ajánlás szerint nincs erre szükség, nálam tapasztalat szerint ez legalább 300 óra mire nem hintázik a hangja, és még a hangszórókról, hallgatókról nem is beszéltünk. Az AKG 701-et nem sűrűn használtam mostanában. Hát már kellet neki egy nap, mire szivesekedet hozni a formáját. Ez már csak ilyen.

És mi változik a kábelekben bejáratáskor? A hangszóró oké, változik a felfüggesztés engedékenysége, de a kábelnél mit járatsz?

Én naponta sétáltatnám is , sőt havonta még állatkerbe is elvinném sz ezüstözött vezetékeket ha attól szebb teltebb lene a hangjuk ...

A 32 szálas fonatnak a legnagyobb a kapacitása. Anno megmértem, de már nem emlékszem mekkora. Olyasmi rémlik, hogy 50-100 Ohm köröli a hullámellenállása az R=gyök(L/C)-ből számolva. Most újra ezt hallgatom, de egyelőre nem tudom eldönteni melyik tetszik legjobban a három közül. Ennek a mélye döngős egy kicsit, de amúgy semleges. A másik kiegyenlített, de kicsit rikoltozik a közepe. A harmadik nem tudom milyen... az a legjobb és a legidegesítőbb is egyszerre.

Ui: Még azt szeretném megkérdezni a moderátortól, hogy miért mindenkit kell büntetni 2-3 troll miatt? Így demokratikus?