Ha tényleg, csak segíteni szerettem volna, hogy kiadásokat, felesleges járatásokat megspórolj a jövőben.
Szeretnek valami különcnek a fórumtársak beállítani, pedig csak zenebarát vagyok. Erősítőt soha nem vettem, mivel a sorsom gyerekkorom óta lehetőséget adott arra, hogy tudjak magamnak építeni. És ha az ember rendszeresen művel valamit, ha építés, ha zenehallgatás, akkor van lehetősége azokban fejlődni. Csak példának, régen voltak olyan orvosok, akik még a beteg az asztalukig ért nagyjából tudták mért jött. Manapság sok eszköz áll rendelkezésre a gyógyításhoz, és mégis csúnya dolgokat hallani, amik az eredményt jelentik. Miről is lenne szó? Hát az emberről aki a folyamatokat összefogná, és szakmailag megfelelően eljárna. Ez mindenre igaz, minden szakmára, szórakozási színvonalra.
Valóban, ha valaki eleget foglalkozik valamivel, ránézésre, nagyjából meg tudja állapítani a várható eredményt. Az említett készülék nálam több szempontból szerény képességű. Az adatok reklám, még akkor is, ha valósak az adatok. A kijelző ugyan aranyos, de az előfokozatban az az egy árva cső, ahogy Skori is írta... Milyen sztereó teret ad egy olyan készülék, amiben a két csatornát egy csövön hajtanak át? No meg a szénellenállás a hangzás javítására.
És még hosszan tudnám folytatni, de az is lehet, hogy Téged ez nem is érdekel annyira.
Mindez csak az audiofil miatt. Nem attól jó valami, hogy mit írnak rá, meg hogy néz ki kívülről!
És ha sikerül bele is nézni, akkor már kiderül egy-két dolog, hogy mi várható tőle a hangja tekintetében.

Bátran ki merem jelenteni, hogy ilyen nincs. Nem csak azért, mert ahány ember, annyiféle ízlés, hanem azért is, mert minden embernek folyamatosan változik az ízlése, a hallása, az értékrendje.
Amit 30 évesen még tökéletesnek, a szent grálnak minősített, az 40 évesen már lehet hogy idegesíti, már mást tekint szent grálnak.

Így erre a kérdésre csak pillanatnyi válaszok adhatóak. Mi az ami most a legjobban tetszik.
Mert pár év múlva már lehet hogy egészen más lesz az értékítélet.

Jó példa Ge Lee esete. Ő azért eléggé benne van a téma sűrűjében. Remélem megbocsájtja, hogy vele példálózok.

Igen néhányszor már szóba került ez a jelenség. Ma is ugyanúgy gondolom, mint régebben, hogy ezt a fajta torzítást előállítani, amit egyesek hallani szeretnek, nem a végfok feladata. A végfokj csak adja a kimenetén felerősítve, amit a bemenetére vezetünk, ne vegyen el belőle, és ne tegyen hozzá semmit se. A torzítás bárhol berakható a rendszerbe, és szerintem ez az úgynevezett bejáratással is összefügg: a bejáratás 90%-ban az adott eszköz hangkarakterének megszokása, és talán 10% az új alkatrészek paramétereinek kezdeti változásából ered (pl., egy egy elkó szivárgó árama lecsökken a használat során, a polarizálódnak a dielektrikumok, stb...)
Hogy ez mennyire ilyen dolog, némelyik audio proceszor képes különféle programozható torzításokat is produkálni (csöves trióda, vagy pentóda jelleg, magnó, stb ) specigikálható paraméterekkel, mint ahogyan némely DAC kimeneti szűrője konfigurálható mérésre, vagy hallgatásra optimalizált karakterisztikájúra!
Az emberek látása, hallása, és a további érzékeink is átverhetők, legfeljebb némelyeknek picit nehezebben, míg másoknak könnyebben. Lásd az "ízfokozók", vagy keresőszóként a "tolaett burger", vagy pl. a virtuális valóság eszközök. Pl. lehet, hogy a sokak által kedvelt csöves hangzás elérése, 10 év múlva egy berakható pipa lesz a menüopciók között, néhány almenüben konfigurálhatóan a torzítás mértékét, és típusát... De ehhez is olyan végfok kell majd, ami valóban semleges, és nem olyan ami eleve színezi a hangot.
A belinkelt tesztben érdekes volt számomra, hogy a tesztelő hallja az alapzaját a cuccnak, nem csak csendben, hanem még a zene alatt is! B+, hát én meg is taposnám a DAC-omat ha ilyen lenne... Anno 30+ éve a QUAD építési őrületben, részben ezért is cserélgettük az opampokat, hogy pl. ha csend van a zenében, akkor csend legyen a hangszóróban is...
Értem, hogy minőség jellemzők mérése önmagában kevés, de egy bizonyos szint alá azért ne adjuk, simán meghúzható egy határ ami alatt nem pazarolnék időt az adott készülék meghallgatására sem.

Bátoratlanul megjegyzem, akit példának állítottam, több, mint 20 éve készít audio elektronikát és azóta sem(!) adtak el az elkészített erősítőkből tovább. Ha nincs megalkuvás, minden nagyon drága lesz és nem gazdagodsz meg rajta, maximum neved és hiteled lesz audio berkekben. Ez az ország kicsi ahhoz, hogy egyébre is szert tegyél.
Mert mi fejlődött az utóbbi évtizedekben? Az emberek hallása, ízlése? Na ne már...
Jobb felvételek vannak, mint a 60-70-es években?
Minőségibb, jobb alapanyagok igen, lehetnek, többit had ne dicsérjem.
Ő hova fejlődjön? Aki valaha komolyzenei hangversenyeken nőtt fel, énekelt, zenélt, ma is játszik hangszeren, most elkezdjen B.Pityut hallgatni?
Hacsak le nem épült menet közben.
Gazdasági sikert nem, nevet, elismertséget elérhetsz, de ebből - minőségi hifi termék készítés, fényesen senki nem él meg.
Pontosan látom itt is az ízlés jobbulását és a szüntelen útkeresést. Legtöbbször az újdonság és a belefektetett anyagi, szellemi munka reménye keltett írott-hallott non plusz ultra produktumot látom, ami fél év múlva egy a többi közül és még mindig nem az, aminek remélték.
Állítólag addig él az ember, amíg valamit jót-jókat létrehoz.
Azért az is valami.

Ezt így önmagában bohókás kijelentésnek tartom, mivel előtte a kiadókkal kellene egyeztetned, hogy a forrás se legyen zombi.

"tényleg, csak segíteni szerettem volna, hogy kiadásokat, felesleges járatásokat megspórolj a jövőben."
Köszönöm a segítséget! De az a veszély nem fenyeget, hogy 20éven belül fél millióm legyen az erősítőkeresgélésre. Feltételesen írtam, ha lenne fél millióm ilyenre. De nincs, és nem is igen lesz.(A streameremet kellene lecserélni, de arra is sajnálom a pénzt, mert van jobb helye annak a 20-50eFt-nak)
Amúgy furcsállom amit írsz. Mindig azt hirdeted, hogy nem hinni, meg mérni kell dolgokat, hanem meghallgatni.

Szívesen készítenék ilyen végfokot, de nem tudok. Talán másoknak se megy olyan könnyen.
Az egyik probléma - a sok közül - a színezetlenség, a szubjektív-, a hallással érzékelt hangszín milyensége.
Példának itt van két gyári előerősítő, ráadásul ugyanazon gyártó két modellje. Azért jó példák, mert előerősítőt, főleg OPA-kal, hagyományos kapcsolástechnikával tervezni/kivitelezni gyerekjáték, sokkal-sokkal egyszerűbb mint végerősítőt, szinte lehetetlen elrontani.
Ezek a készülékek is modern OPA-kat, jó minőségű vékonyfilm smd ellenállásokat, alkatrészeket tartalmaznak. Ezt a mérések is megerősítik, gyakorlatilag a legjobb analizátorok éppen meg tudják mérni őket.
Az alacsony torzítás ( -140dB komponensek! ), zaj mellet egészen széles sávúak, valahol több MHz körüli felső, és DC alsó sávhatárral ( nincs bennük DC szervó )
A közel "rendkívüli" mérések és hasonló gyártó/tervezési filozófia miatt joggal lehetne gondolni, hogy ezek a készülékek füllel megkülönböztethetetlenek, de korántsem van ez így...
A mélyebb hangi analízis helyett csak egy nagyon egyszerű, gyakorlatlan füllel is nagyon jól érzékelhető különbséget emelnék ki:
Az egyik készülék a másikhoz képest úgy szól, mint ha a hallható sáv legalján és legtetején is leszabályoztunk volna néhány dB-t egy hangszínszabályzóval. Hifistásabban megfogalmazva: alul és felül is lekerekített hangzású...
Persze a másik meg ehhez képest mélyben dögösebb, magasban legfelül dúsabb, stb....
( Nyilván mindkettő abszolút torzítatlan hangú, részletező, "van tere", stb )

Tehát akkor melyik készülék semleges avagy nem tesz hozzá semmit és nem vesz el pusztán a hangszín-egyensúly tekintetében?

Hát igen, a mester:
"...Nagyon sokak számára az én minőségi elvárásaim agyrémnek tűnnek. Hát igen, nekem nem magától értetődő jó bort inni légyszaros bádog bögréből, kis zománchibával! Nálam "születési rendellenesség" a rend, és a tökéletes megteremtésének akarata, szándéka...."
https://audioworld.blog.hu/2017/01/26/exkluziv_interju_godina_istva...gekrol

Lehet pár más dologban is különbség. Ha a hangban van eltérés akkor nyilván edig nem mért paraméterben is van. Négyszögjel párféle frekin? Impuzus átvitel, egységugrás jel? Sokjeles IMD mérés?

Ezzel nem mondtál semmit, ami megcáfolta volna, amit írtam. Az sajnos biológiai tény, hogy mindenki öregszik. Így mindenkinek folyamatosan változik a fiziológiája, a hallása. A rendszeres zenehallgatás kiműveli a zeneértést, ahogy Karesz fogalmazta: tanulni lehet a hangélményt, stb.
Ezek a folyamatok mindenkinél másként hatnak. De az biztos, hogy nem ugyanazt az érzetet hallod húszévesen, mint hatvanévesen.

Hát lehet

Az a bajom ezzel, hogy mint az említett orvosi példában, ki mondja azt meg, amit mért, azt hogy hallani ilyen esetben konkrétan?

IMD és multitone mérés csak az egyikhez van:
https://www.l7audiolab.com/f/measurements-of-gustard-h16-headphone-amp/

Négyszögjelet, egységugrást nem vizsgálnak. Miért is tennék? 3db OPA van egymás után kötve, az általuk létrehozott sávkorlátozás határozza meg a kapott eredményt plusz a bemeneten alkalmazott minimális elsőfokú tag.

Tehát a "lekerekített" hangzású erősítő szubjektíve "meleg" hangkarakterű, a másik az semleges avagy nagyon enyhén hűvös. A lineáris és nemlineáris torzítás egyaránt rendkívül alacsony, az észlelhetőség határa alatt nagyon sokkal.

Az biztos, mert akkor nem volt ilyen környezeti zavar!

Elolvasva a linkelt írást, megnézve a képeket, nem tudom hová tenni a filléres kötegelőkkel összeszorított kondenzátorokat.

Gondolkoztam rajta mi az ami még számíthat, de nem gondolnánk rá elsőre. Ez az adott készülék ki és bemeneti impedanciája a frekvencia függvényében, és nyilván valamilyen kábellel hajtjuk meg, és egy másikkal vezetjük ki a kimenetét. A kábelek kapacitása, induktivitása, a be- és kimeneti impedanciával együtt, akár eltérő hatású is lehet két készülék között, sőt aza zt meghajtó készülékre is lehet hatása hiszen annak is van kimeneti impedanciája. Tehát amikor pl. zenével hallgatod meg - akkor a műsorforrás paramétereire is lehetséges oda-vissza hatása a vizsgált áramkörnek.
De ha mindenképpen a végére szeretnék járni a dolog okának, akkor a bemenetre azonos jelet adva, a két eszköz kimenetét akár ki is lehetne vonni egymásból, és (ha létezik akkor) kiértékelhetővé válhat a tényleges különbség...

Bárhogy is nézem, még mindig nem értem,hogy kerül egy filléres kötegelő, a minden bizonnyal kiváló kvalitásokkal bíró erősítő belsejébe..
Ez bizony a "légyszar" a bögrében szerintem...

Attól, hogy a kötegelő filléres, még nem jelenti azt, hogy adott esetben nem a legalkalmasabb a feladatra. Valami 24 karátos aranyszálakból szőtt bandázs jobban tartaná?

Hát ehhez van egy-két megjegyzésem, de a megítélésben semleges vagyok, nem izgat, csak a valóság. Legfeljebb az aranyozott USB csatlakozón kell kicsit nevetnem.

A háttérben a DAC panel felismerhetően Weilang, egy kínai srác DAC5-ös panelja, ő tervezte viszonylag igényesen. A neve is ott van a panelon, csak áll előtte két karakter, így elsőre nehéz kibetűzni, de én ismerem. Minimum öt évvel ezelőtt az eBay-en özön volt a különböző DAC-jaiból az akkori legjobb vagy ahhoz közeli chipekkel nem extrém, elég jó és még jobban turbózható kivitelben - a cikk is az idő tájban született, ha jól olvastam, nincs időm mindent az utolsó betűig feldolgozni. Maga a DAC IC ezeken nem látszik, mert tipikusan alulról van beforrasztva, hogy rövidebb legyen a jel útja az erősítőfokozatokig.

Szerintem a DAC5-ben egy darab Wolfson WM8741 IC van - én a jobban kidolgozott DAC7-et használtam néhány évig, amiben két WM8741 van (aztán meglett az ADI-2), és a Wolfson céget azóta is nagyra értékelem. Ez szubjektív. Szerettem a hangját, az első "komoly" cuccom volt, ráadásul én építettem, és a mai fejhallgatómat is akkortájt vettem, sőt cserélgettem a műveleti erősítőit, mint a nagyok, és igen jelentős különbségek voltak köztük - nem is értem, miért. Talán mert a kitben hozzá adottak mérsékelten használható másolatok voltak - ki tudja. : -) A kimenet terhelése nem volt nagy, szóval az talán nem szólt bele.

Csakhogy: az erősítő fényképén kivehetően az _eredeti_, kitben kapható, kínai alkatrészek, ellenállások és kondenzátorok vannak beépítve a DAC-ba, felismerem őket - talán egy-két alkatrész más, márpedig azok az alkatrészek, bár nem rosszak, nem is magas szinten igényesek. Gondolkodtam is, hogy egyszer átépítem az egészet komolyabb alkatrészekkel, ahol kell, de aztán okafogyottá vált. Lehet, utána kell nézni, hogy az akkor szintén divatos sönt tápok vannak használatban ezeken a panelokon - a bordák alatt nemcsak stabkockák vannak, hanem diszkrét félvezetők is. Rendesen melegedtek, nem véletlen a furcsa, furcsán magas hűtőbordákra való csere - ezek férhettek rá a kitben kapható panelre. : -) Majd előkeresem mind a két DAC-nak a rajzát.

Szóval messze van ez az über-igényestől, de hízik a májam, hogy lám, nemhogy ennyire, hanem ennél még "komolyabb" cuccom is volt. Illetve most is megvan, lásd a fényképen, az előbb fotóztam le. Persze az a mérnöki munka, amikor minden csak annyira jó, amennyire kell neki az adott rendszerben. A piros panel egyébként egy fejhallgató-erősítő tőlem az egészen jó JRC4556-cal (csatornánként kettővel a nagyobb áram miatt - ez egy elismert, gyári erősítőkbe is beépített, de korlátokkal rendelkező op-amp a kevés közül, amikkel fejhallgatókat is szépen meg lehet hajtani). De azóta sokat tanultam. Ami még szemet szúr, hogy az a függőleges panel egy teljesen átlagos USB-I2S átalakító, az egyszerűbbek közül való.

Ez már csak a következő hozzászólásba fért bele, bocsi, szóval ez a DAC7-em.

Ha valakinek feltűnne: védőföldelt a doboz, de nincs az elő- és hátlap szabványosan külön vezetékkel földelve, ha már ezek a műszerdobozok szerkezetileg megbízhatatlanok, viszont a festék a csavarok körül le van kaparva, csak nem látszik jól, és a csavarra rakott alátéttel biztonságos az alu felületek érintkezése - falura elmegy, sok mindent soha nem fejeztem be rendesen...

Egyébként furcsa: ha megnézitek, a két DAC5-ös panel kimenete közt is különbség van; az erősítőben levő példány kimenete mintha jobban hasonlítana az enyémre, a DAC7-esére. Nyilván megvolt ennek is a fejlődéstörténete. : -)

Ha valamennyire pontosan ki tudod kompenzálni a két erősítő fázishibáját és erősítés különbségét, akkor mit fogsz látni különbségi-jelként? Négyszögjellel vizsgálva egy kisebb-nagyobb tüskét, szinusszal meg különböző frekvenciákon mérve, más-más amplitúdójú szinuszt, vagy annak felharmonikusait. Szeretném megkérdezni, hogy ezek alapján mi lesz a kiértékelés eredménye és milyen következtetéseket fogsz tudni ezekből a mérésekből levonni?
Szerintem maximum annyit, hogy vagy nem egyformák, vagy nem volt pontos a mérés.

Valahol megértelek, hiszen felhívták a figyelmet, hogy milyen extra a látvány. Amikor eladásra dolgoznak, akkor bizony nem mindegy hogy néz ki. Lehet hosszú a kábel, közös a két csatorna földelése, stb, csak mutatós legyen. Persze távol álljon tőlem az adott készülék leszólása, mivel nem is hallottam, és nem vagyok irigy, nárcisztikus személyiség. Amikor ilyen különleges igények kielégítésére készít valaki erősítőt, akkor szembesül különböző problémákkal. Például, kinek tudja eladni annyiért, hogy legalább az megtérüljön, amit ráköltött. És nem árt, ha ismeri az önköltség fogalmát, mivel abba minden benne lenne igazság szerint. Például, ha valahol aranyoztatja a paneleket, annak is van logisztikai költsége. És van, aki csak a különlegességérét ad pénzt, hogy dicsekedjen vele a szomszédnak. Szóval ilyen esetben tényleg fontos az adott készülék látványa. Én azt mondom, mindenkinek, ami jár...

Engem a külseje nem érdekel, de a duál-monó-hoz ragaszkodom. Vagyis se a poti házát, se a készülékházat így nem lehet földelni. Végül is nem fémdobozba szoktam építeni.

Egyszer szeretném megérni, hogy nem más készülékét hozod fel etalonnak, hanem saját építést mutatsz be példaként. Hátha tanulnánk belőle...

Éppen ez a lényeg: ha a fázismenet, és/vagy az erősítés különbözik, akkor találtunk különbséget. Az eltérő fázismenet pl. simán okozhatja azt, hogy másmilyen hangszínt hall valaki. Minél nagyobb az eltérés annál nagyobb lehet a hallott különbség. Az összehasonlító vizsgálat pont arra jó, hogy felfedezzük mi okozza a különbséget, ha mondjuk nem a torzítás (mert az eleve nagyon alacsony), vagy a frekvenciamenet (mert mondjuk az egyenes a hallható sávban).
Ha meg nincs különbség a jelben, akkor olyan jellegű dolog az okozó, hogy pl. más színű a doboz. Tehát két tökegyforma jelet nem kellene másnak hallani, ha mégis, akkor annak pszihológiai oka van. A másik lehetőség hogy mégsem tökegyforma a két jel. A különbséget lehet vizsgálni FFt-vel, vagy szkóppal, és van lehetőség saccolni, hogy mit látunk. Utána pedig lehet célzottan azt mérni, amit látni vélünk, majd vagy megcáfolni, vagy éppen igazolni a felvetett elméletet.

A lineáris torzítások közül a fázis-torzítás pont olyan dolog amire sokaknak érzékeny a füle, megváltoztatja a hang jellegét, és sztereo rendszerben esetleg az észlelt irányt ill. a térben érzékelt helyét. Főleg ha nem teljesen egyforma a két oldal. Nem véletlen, hogy digitális technikában próbájlák ns-os tartományba csökkenteni pl. az órajelek jitterhibáját, mert bár nem mindenki hallja meg, de ahhoz elég sokan, hogy foglakozzanak vele.

Hozzá nem értőként belegondolva pld.: a több hangszórós hangfalak hangszórói biztosan nem fázishelyesen mozognak egymáshoz képest, eltérő fizikai jellemzőik és hangváltóik miatt. Azaz egy hang mélyebb és magasabb összetevői között jócskán lesz fázishiba, ami sokat bezavarhat a hangképbe. Ilyenről sehol nem olvasok, talán nincs jelentősége, én azt hinném sokat jelent.

Így van! A hangsugárzó általában sokkal gyengébb láncszem a rendszerben, mint mondjuk az erősítő. Csak azt nehezebb házilag reszelgetni, méregetni, stb... pedig sokkal nagyobb változásokat okoz a hangban, mint az erősítő faragása. Az aktív hangváltós rendszerek korszerűbbek, és (ez sokaknak nem fog tetszeni, de jobbak is, DSP-s rendszerben korrigálhatók a fázishibák, futási idők stb... Persze akkor a hangsugárzó és az erősítő nem választható szét, egy összehangolt egységet képez, ha cserélgeted a részeit akkor csak rosszabb lehet. Egy passzív hangváltó esetében hiába a hatalmas dampig faktor, a hangszóró, a hangváltó mögött, ennek csak halovány árnyékát látja. Ezért a passzív hangváltós doboz hangszórói, kevésbé megfogottan szólnak, mindnek saját hangja lesz, és a semleges hangzást innentől kb. el lehet felejteni. Az audiofil hívők nagy része nem akarja elfogadni, hogy a profi technika nem véletlenül profi, a szimmetrikus jelátviltel, vagy az aktív hangsugárzók ritkaságok ezen a területen, pedig technikailag mindenképpen jobbak, csak a gyári készülékek nagy része nem audiofil célra készül... Pedig ez lenne a helyes út, csak kissé rögösebb, és drágább - azaz kevesebb a haszon rajta.

Én átlagos zenegépeimen akkor történt nagy minőségjavulás, amikor hangfalat cseréltem kb. azonos árú, kategóriájú más gyártmányúra. Volt több gyári erősítőm, hangminőség különbségük elenyésző volt a hangfalak közötti különbséghez képest.

Mik azok az SMD IC-k az adapter panelocskákon? Nem volt belőlük DIP tokozású?

Nem konkrétan a kérdésedre válaszolva, de valóban vannak olyan műveleti erősítők amik valamiért csak SO8 tokozásban érhetőek el, dacára az adatlapon jelölt DIP-es alternatíva ellenére is.