A gyártók is törekszenek arra, hogy a piaci igényt kielégítsék. Az integrált éra elején, még nem volt olyan tömeges igény a minimális zajú, torzítású integrált eszközökre, mint manapság. Pár cég készített ilyet, elsősorban a műszerek, érzékelők számára, például a tengeralattjárók szonár berendezései eléggé húzták ezt az irányt. Most meg már Dunát lehet rekeszteni a dedikáltan audió célokra fejlesztett minimális zajú, és torzítású integrált eszközökkel.
És még nincs vége a félvezető technológiák fejlesztésének. Kár hogy véges az életünk, nagyon kíváncsi lennék a 100 év múlva megjelenő félvezető katalógusokra.

Sok hozzászólás volt itt mire benéztem.
Igen, egy alacsony frekis négyszögjel is megteszi. Aztán adjunk hozzá mondjuk egy néhány kHz-es szinuszt is. Utána nézzük meg, hogy a tranziens (pl. felfutó él) ráhatott-e erre a szinuszra a kimeneten (a szint ugráson kívül), ha durva tranziens torzítás van, akkor pl. leharap a szinusz elejéből, vagy a szinusz amplitudója (is) leng. Ez pl. pont olyan torzítás ami statikus jelekkel nem igazán mutatható ki. Azt, hogy van-e ilyen szabványosított mérési metódus, ill. számszerűsíthetők-e a mért értékek azt nem tudom. Viszont lehet, hogy néhány erősítő, ilyen jellegű mérése is mutatna érdekességeket.
A szkópképen amit beraktál, annyi látszik, hogy nincs tökéletes DC-től induló átvitel, pl. csatolókondi vagy offset servo, vagy valamilyen egyéb frekvenciafüggő rész miatt.

Egyébként négyszögjeles mérés is megmutathat érdekes dolgokat. Ha pl. sima powerfetekből épül a végfok, némelyiknél a gyors felfutó élben van egy vagy több töréspont ahol hirtelen megváltozik a meredekség, mert a FET kapacitásainak feszültségfüggése azonkívül hogy elég jelentős mértékű, amellett gyakran erősen nemlineáris. Láttam olyan mérést ahol 3 töréspontot lehetett találni ahogy emelkedett a drain feszültség. Namost, ezt a hatást ugye lehet csökkenteni pl. erős meghajtással, de azt tudni kell, hogy attól, hogy a szkópon esetleg már nem látjuk, attól még az ott van, csak gyorsabban játszódik le a folyamat. Amikor pedig maga a jelfeszültség lassú változású akkor is megtörténik, de megintcsak nem látjuk, mert a visszacsatolás elsimítja a dolgot valamennyire, vagy éppen a lassú változás miatt kevésbé látható optikailag egy szkópon.
Ha a kapacitás változik akkor sebesség is, és a fázistolás is, ha pedig ezek változnak az fázis és frekvencia modulációt jelent (esetleg tranziens jelleggel). Régen amikor FET erősítőkkel kísérleteztem, azt gyanítottam, hogy amit a jellegzetes FET-es hangzásnak hallottam akkor, annak ez lehet az oka. Aztán hiába csináltam jobbat, a hatás ott van, legfeljebb csak kevésbé, de ha egyszer meghallottam (mert valahogy jellegzetes) onnantól érzékeny lett rá a fülem. Tény hogy akkoriban csak powerfetekhez jutottam hozzá, audio FEThez nem...

Nem nekem írtad, de annak idején divatos lett az IRF540 és 9540, kicsit később viszont már olyat lehetett olvasni róluk, hogy HEXFET-ekből nem lehet igazán jó erősítőt készíteni. És azóta is gyakran látok velük kapcsolásokat. Lehetett ehhez valami köze, amit írtál?

Ezt így utólag csak tippelni lehet, akkoriban sokkal gyengébb műszerekkel tudtam mérni, a fülem viszont sokkal jobb volt, mint most. Nem állítanám, hogy nem lehet jó erősítőt készíteni ezekkel a FET-ekkel, sőt (igaz csak szimulátorban, de) kísérleteztem is ilyesmivel. Ügyes kapcsolástechnikával, és/vagy bizonyos kompromisszumok elfogadásával (pl. nem lehet tápig kivezérelni az erősítőt) sokféle probléma kezelhető. Anno a labortápegység fejlesztés adott ötleteket erősítőhöz is, majd az erősítő fejlesztés is adott ötleteket a labortáphoz
Sajnos a TINA nem (úgy emlékszem) modellezi le ezeket a kapacitás változásokat a FETekben, sőt ezek az analóg paraméterek eleve nincsenek specifikálva a FET adatlapokon. Főleg kapcsolóFET esetében. A kapacitások is csak egy adott munkapontra vannak megadva. Így akit mélyebben érdekel annak meg kell mérnie a gyakorlatban.

Amúgy számomra döbbenetes, hogy komoly(nak tartott) félvezető gyártók némelyike nem képes egy normális adatlapot kiadni mondjuk egy FET-hez. Gyakran szkennelt, borzalmas minőségű, de ami rosszabb: gyakran sajtóhibás (elgépelt, elírt) adatok jelennek meg, vagy egyszerűen nem helytállóak az adatlapon megadott paraméterek, amelyek még csak nem is feltétlenül rosszabbak, csak csodálkozik az ember, hogy a gyakorlatban más történik mint amit vár, aztán kiderül, hogy miért: nem lehet hinni az adatlapnak (és garantáltan nem hamisítvány félvezetőkről van szó). Olyan mintha az adatlap elkészítését senki sem vállalta volna, aztán odaadták valamelyik titkárnőnek, aki a két szekrény-nyi, papír alapú, gyártási dokumentumból összeollózott valamit, csak hogy megmaradjon az állása...

Amúgy pl. az eredeti IRF520 pl. egy nagyon jól sikerült széria volt, sokan gyártottak belőle még 27MHz-re is erősítőt, (CB rádió végfokot)

Van azért olyan trükk is a kapcsolásban, amit akár az NE5532 (5532) használata esetén is szoktak alkalmazni. Az alacsony nyugalmi áramú "AB" osztályban dolgozó végfokozat az opampban torzíthat, ha olyan terhelést kell meghajtania, aminél a kimeneti nyugalmi áramtól nagyobb áram folyik a terhelés felé. Azaz, a kimeneti fokozat átlép a tiszta "A" osztályból a "B" osztályba. Látod az lr6, lr9 ellenállásokat? Ezek pont ezt akadályozzák meg.
Nem vagyok audiofil, de az így előfeszített kimenetű opamp sokkal jobban szól.

Klassz. Köszi. : -)

Lehet, hogy én is az 520-asra gondoltam, csak már régen volt.

Na, RF végfok készítése jobbára alkalmatlan félvezetőkből (nagy bemenőkapacitás, kis f_T, minimális erősítés, torzítások stb.), az másik topik témája lenne, és hogy mi jön ki belőlük a szebbik végükön. : -) A CB végfokok amúgy sem szoktak túl igényesek lenni, bár r.amatőr adókat is készítettek pl. sok párhuzamosan kapcsolt BD-ből, csak mindenki tudja, hogy az a megoldások legalja. : -)

Az audiofil, high-end berendezésekben elektronika van, azokban pedig tranzisztorok, műveleti erősítők. Tudtál te erről? Mert azok egyes típusainak vannak előnyei, sőt hátrányai is, szóval abszolút ideillenek.

Nem kell a blabla...

Én is ezt szoktam mondani - hasonló eredménnyel.

https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2662340.html#2662340

Úgy tudom Matti Otala mért elsőként tranziens torzítást négyszögjelre modulált szinusszal, de ma már szinte minden elméletét támadják.

Mekkmesterből már megint ( sokadszorra ) előtört az önkéntes rendőri véna.
Belerögzült ez a téma szerinti szemellenző, és mivel nélkülöz a gondolkodása minden rugalmasságot, széles látókört, ezért rendszeresen próbálja a saját kis szűk medrébe erőltetni a kalandozó gondolatokat.

Nem is kell törődni vele.

"Dr Kovács Ferenc: Félvezetők nagyfrekvenciás alkalmazása" című könyvből linkeltem be.


Szerintem nem kell "visszabutítani" a jelemelkedési sebességet, mert ezt megteszi helyettünk a CD játszó, vagy bármelyik DAC.
Nem attól fog rádióvevővé válni egy erősítő, hogy gyors, hanem attól, hogy kicsi a fázistartaléka...esetleg földhurkoktól, rossz vezetékezéstől. Bármelyik végfokomba bele lehet tenni a mobiltelefont, nem fogja modulálni.

Pontosan ezekről a dolgokról van szó... csak nem mindenki érti : )

Nem azt írtam, hogy vissza kell butítani, hanem, hogy lehet.

A cd játszó, meg egyebek nem egy erősítő slew-rate-jét korlátozzák, hanem csak az erősítő bemenetére kerülő jel ilyen tulajdonságát. Ugye, azért ez nagy különbség?

A kicsi fázistartaléktól hogyan válik rádióvevőé egy erősítő?

Gondolom, te is tudod, hogy egy mobiltelefon kisugárzott frekvenciája mennyire tér el egy KH rádióétól? Ugye, még csak nem is az URH sávról beszélünk...

Ami a mobiltelefont illeti, az egy trükkös dolog, mert amikor zavarásról beszélünk, általában nem a vivőfrekijéről van szó, hanem a sok kis jel relatíve lassú ki- ill. bekapcsolgatásáról a moduláció során. (QUAM és társai... nem tudom, hol tartunk most ezekkel.) És raised cosine vagy más simítófüggvény ide vagy oda, ezek a jelhatárok, ill. ezek ismétlődései eléggé tudnak zavarni a közeltérben. : -) Mondjuk, piszkosul nő az átviteli sebesség az évek során, szóval valószínűleg ezek a változások is sebesebbek és jobban összemosódnak már.

A CD lejátszók esetében azért van egy kis probléma abban az esetben, ha a DAC chip NOS módban üzemel. Ugyanis a kimeneti jel tartalmazza a mintavételi frekvencia miatti lépcsőzést, ez a jelcsomag nagy felfordulást tud okozni a félvezetős erősítőkben ( a kimenős csöveseknél már nem )

Szóval a mai digitális világ mintavételi frekvencia maradékait (44,1 > 384kHz) azért annyira ne vigye át az a fránya félvezetős erősìtő.
TJ

Szegény Shannon meg forog a sírjában, hogy amit ő matematikailag bizonyított, hogy az eredeti analóg jel akkor rekonstruálható maradéktalanul a DAC kimenetén, ha ott egy fsample/2 nagy meredekségű szűrőt alkalmazunk. Erre jönnek egyes audiofil "szakemberek" akik azt mondják, hogy ne legyen ott nagy meredekségű szűrő, de azért a végfok legyen sávhatárolt, azaz mégis valahogy szűrjük már ki azokat a magasabb frekvenciákat, de rosszabbul, kisebb meredekséggel, más törésponti frekvenciával. Fantasztikus ötlet.

Egyébként az oversampling DAC-nak pont az az egyik előnye, hogy utána nem kell nagy meredekségű szűrő, elég a kisebb meredekség is, ott még meg lehetne ezt csinálni (de minek), de a NOS = No OverSampling DAC-nál elég rossz ötlet. Ha nem szűröd ki a magasabb frekvenciákat rendesen, akkor nem az eredeti analóg jelet, hanem annak egy jelentősen torzított változatát kapod vissza.

Ugye itt napok óta megy az agyalás, hogy milyen méréstechnikai megoldással lehetne az erősìtők tulajdonságait tetten érni
Hát kérem - itt a pofonegyszerű javaslat a komplex mérések elkerülésére - amelyik félvezetős erősítő a NOS DAC lépcsős kimeneti jeléből hallgatható hangzást farag az maradhat..nem kell kidobni
TJ.

Csak a rend kedvéért: QAM-ot akartam írni...

Csak azt tudnám, hogy ha ennyi szűrő van egy rendes DAC-ban, ami visszatartja a nemkívánt jeleket, miért nem kell őket időnként üríteni, kirázni, mint a porzsákot.

Soha nem merültem el Otala elméleteiben. Viszont az egyértelmű, hogy a sokféle torzítás között ott vannak a tranziens torzítások is, vagy pl. a hőtorzítás. A hőtorzítás amit mértél: valószínűleg nem az ilyen lassú változás rontja el a hangot (szerintem), hanem a gyors, tranziens jelegű hőmérséklet változások hatásai.