Semmi! de
Nekem pl. mi a garancia arra, hogy egy CMOS IC-ben nincs valami akár analóg számláló, hogy x idő után feküdjön ki, ha kell, ha nem.

Idézet:
„15-20 év múlva mi lesz a ma új autókkal illetve azok elektronikájával, ki fogja javítani de legalábbis cserélni?”

Szerintem kiskirályok lesznek a jó autóelektronikai szerelők pár éven belül.

Na látod pont erről van szó.A mai világban nem áll rendelkezésre bármennyi idő a fejlesztésre.Ezért (is) van uC benne.

Hobby szint az más, valaki számítógépet épít tranzisztorokból.

Hú szerintem te nagyon nagyot tévedsz, nem lesznek azok aki király lesz az a gyártó, csak kizárólag ő.
Nem lesz még ennyi információjuk sem a működésről rohadt drágán tudja majd minden szerviz megvenni az elektronikai modulokat, drágábban mint a szakszerviz cserével együtt. stb. stb. stb.

Majd kiderül pár év múlva.De az biztos hogy több munkájuk lesz.
Szerintem ne offoljunk tovább.


üdv

Én csak általánosan szólnék hozzá.
Mint láttuk, mindenki azt mondja, hogy a megbízhatóság ugyanaz, csak az ár, a méret, a fogyasztás, a sebesség, a rugalmasság és a tervezési módszer a más.
Hogy ezek alapján hol éri meg az egyedi IC-k helyett uC-t használni?
Szerintem kb ez a válasz:

A gyártóknak ott, ahol a profitszerzés egyenletei azt dobják ki. És ott semmi más nem számít.

Magánembernek, aki ismeri mindkettőt, annak általában N db CMOS IC felett (N=2, 3, 5, 8, kb itt van vége).

Magánembernek, aki nem tudja, mi az a flip-flop, de programozni tudogat, annak 1 db CMOS is ijesztő, és uC-t fog használni.

Olyan talán már nincs, aki kizárólag a CMOS-hoz ért. Ha mégis, a saját határait elérve elgondolkodik.

És persze vannak olyan emberek, akik általában N db CMOS fölött már váltanának, de gondolnak egyet, és azt mondják, hogy ezt akkor is máshogy fogom megcsinálni.
Ilyenkor születik meg a NAND kapukból álló processzor, aminek egy PIC a perifériavezérlője, és ledvillogtató program fut rajta.
Nem ésszerű, de biztos Ti is megnéznétek.

Talán ez a dolog nálam a legélesebb mert telefont javítok De ettől nem lettem a jó öreg csövekhez hűtlen. Az egyik kenyér a másik hobby. Más és sem tudnám elképzelni már PC nélkül a világot.Sajnos minden erre épül fel ,de szükséges rossz. Ha pedig valaki építeni akar az fog is, mert jó egy kis időre a kommersz szemetek világából kiszakadni. Néha a füst hozza meg az eredményt .....

Szerintem ez értelmetlen, mire kihalna a kütyü, úgy is jön újabb típus, amit úgy is megveszel (vagy az emberek nagyobbik része).
Ha programozott elhalálozást akarnak, akkor meg vagy a már említett (cikkben is) elko-t a fojtó mellé típusú mókát játsszák gátlástalanul, vagy számolnak még picit az alkatrészek élettartamával, hogy még ennyire se legyen büdös a dolog.
(megjegyzem a nyomtatókkal kapcsolatban én is beszívtam, csillivilli multikütyü úgy beadta a kulcsot, mint annak a rendje a garancia lejárta után, ennyit a "neves" gyártókról, de ehhez nem kell SW vagy ne adj isten különleges HW megoldás, egyszerűen alkatrészminőség-játék)


CMOS vs. uC vonatkozásban, nem régóta ismerkedem a kontrollerekkel, de mindenképp folytatom (csak a fránya idő...), mindazonáltal az egyszerű CMOS logikákkal is élmény a játék. Tényleg nagyon sok apró finomság kibukik, ha így tervezel (egy egyszerű óránál is, ehhez volt szerencsém, 21 ic duruzsol benne, de atombiztos), és nem mellesleg jó móka. Mikrokontrollerrel egy komplett műszerpark beférne a 160*100*60-as dobozba, majd azt is.
Lényeg, csináld azzal, amivel szeretnéd, magadnak lesz. Ha meg kész pl diszkrét kapukkal, és utólag úgy látod, hogy ráfér még kis fejlesztés/módosítás/javítás/ésegyéb, akkor már ennyivel előrébb vagy. Veszteni nem vesztesz, bármivel építesz.

(sry a kisregényért)

Látom azért érdekes vélemények fogalmazódnak meg.
Én csak az látom, hogy 20-30 éve még élettartamra (nem feltétlen minőségre) terveztek. Egy 20-30 éves szkóp ma is jól használható egy kis frissítés után. De megnézem, hogy a mai digitális szópok, hogyan működnek majd 20 év múlva.
Sajnos abban is van igazság, hogy a félvezető minőségével is játszanak. Ezért is tartok itthon régi félvezetőket mert jobban bízom bennük.
Eddig a legkomolyabb munkám egy tápegység, de félek ez sem fog kibírni 20 évet mert ma gyártott alkatrészek vannak benne. Pl. LM317-ből a 3. lett jó. Az első különböző hibák miatt a kukában végezte.
Ettől függetlenül úgy látom, hogy CMOS áramkör a kihívás és a kikapcsolódás uC pedig a kényelem fellegvára.

Ez eléggé off lesz:

Én nem hinném, hogy a mai félvezetők a rosszak (bár gyakorlati tapasztalatom nekem van itt a legkevesebb).
A félvezetőgyártóknak nem érdeke rosszat gyártani, legalábbis az általános felhasználású IC-k tekintetében biztos nem. A rossz minőség a fogyasztói cikk gyártójának kívánatos.

Van erre egy elméletem:
Ha pl egy mp3-as cuccot gyártó cég rendel egy cél IC-t, akkor szerintem (de csak szerintem) megmondhatja, hogy az IC lábak belő behuzalozása mennyire legyen strapabíró, és mennyire legyen jó a tok öntésének a minősége.
Az félvezetőlapka működne akármeddig, de a tokban mechanikai feszültségek vannak. Pár évig dolgozik benne a hőtágulás, és amikor az asztalhoz koccantod, az egyik gyengén rögzített szál leválik a lapkáról, és vége.
A nagyobb ütések pedig hamarabb is végeznek vele.

A másik lehetőség, ami már nem csak elmélet:
A nyáklapot tervezik olyanra, hogy előbb-utóbb kontakthiba lépjen fel, és előtte se bírja az ütődést. Vékony nyáklapra tesznek soklábú SMD IC-ket (amiről algeza is szólt), és esetleg melléjük egy nyomógombot, vagy valamilyen csatlakozóaljzatot. A forrasztás minőségével is biztosan lehet játszani.

De miért fontos, hogy ne legyen valami ütésálló?
Egy megfigyelés, ami a legtöbb emberre igaz: Ha tönkreteszi pl a drága telefonját, megjavíttatja még akkor is, ha sokba kerül, mert azt hiszi, hogy kizárólag az ő hibája. Ha már tényleg nem éri meg megjavítani, vesz egy újat, valószínűleg ugyanattól a gyártótól.
Ha magától romlik el a cucc, vége a bizalomnak, és másik gyártótól vesz.

Amúgy a már említett kondi kiszárításon kívül használhatnak még alulméretezett előtét ellenállásokat, amik fűtenek, és egyszercsak megrepednek. A legolcsóbb trükk az olcsó potméter, ami sercegni kezd, és az olcsó mikrokapcsoló, ami elkopik. Bizonyos hangszórók kivezetőfonata elfárad, néhány IC alá pedig nem kennek elég hővezetőpasztát, és esetleg még a határfeszültséget is átlépik.

És ezek csak azok, amikről én is tudok, de van annyi aljas megoldás, hogy nincs szükség az általános félvezetők minőségének rontására, vagy beépített szupertitkos számlálókra. Főleg, hogy még most is van olyan terület, ahol nem élettartamra terveznek. Még akár egy rendszeren belül is lehetnek örökéletű és időzített bomba típusú részek, amiket szándékosan terveztek ilyenre, vagy olyanra.

Mivel a félvezető gyártója nem tudja, hogy hol, és milyen céllal fogják a termékét használni, így valós határértékeket kell megadnia. Tervezett öregedést amúgy is nehéz lehet elérni, mivel az öregedés nagyon függ a körülményektől.
A készülékgyártó viszont már simán végezhet kutatást arra, hogy egy adott alkatrész öregedése milyen túlfeszítés hatására lesz optimális. Elképzelhető, hogy némi pénzért ebben segít neki a félvezetőgyártó is.

Vagy gyárthat simán rosszat is, de akkor azt spórolásból fogja tenni, nem pedig tervezett öregedési céllal.

Szóval nekem az a gyanúm, hogy a Te IC-idet kinyírta valami (pl pufferkondik töltése), és nem minőségi hibáról van szó. És ilyen alapon nincs különbség a CMOS-ok és a uC-k minősége közt sem. Vagy mindkettő megbízható, vagy egyik sem.

És hogy a témához is hozzászóljak:
A uC-s dolgok fejlesztése nem feltétlenül kényelmes, és a CMOS-os tervezésben sem hiszem, hogy mindenki a kikapcsolódást látja.

A 317 szereti megválogatni a kimenő 1-2µF kondi típusát,és a minimális osztóáramra is allergiás.

Szerintem akkor fontos ha sok logikai összefüggést kell megoldanod,sok érzékelővel és sok kimenettel.Vagy ha később még szeretnéd fejleszteni a munkád anélkül,hogy megint vennél csomó alkatrészt.

Egy kicsi (néhány perces) időzítőre épülő áramkört kellett készítenem. Az első gondolatom az volt, hogy: CD4060 és még néhány ellenállás, 2 kondi, 1 dióda, 1 tranyó, és már kész is az áramkör. Ez így tényleg egyszerü, kis fogyasztású is, szuper... Aztán jött a megrendelő: jó lenne ha 1db gombelemről is menne, és sokáig!
Ezután elkészült az áramkör egy 8 lábú PIC-el. És, hogy miért azzal készült?:
- Külső alkatrész csak a táp hidegítő kondija meg a kimeneten levő tranyó..
- 2V-ról már működik, a 4060-nak 3V a minimum (tehát a 2db ceruzaelem, vagy a litium gombelem is határeset).
- A PIC fogyasztása sokkal kevesebb volt mint az egyébként alacsony fogyasztású CMOS 4060-as fogyasztása. Így a litium gombelemről is nagyon hosszú ideig működik.
- A pontos időzítés a program átírásával módosítható, nem kell a hardvert variálni.
- A 8lábú uC fele akkora méretű mint a CMOS számláló
- Tanulásnak is jó volt, és ez volt az első, megrendelésre készült, uC-ből épített áramköröm.

Szerintem jó döntés volt a uC használata....

És ezt ugye be tudod programozni, hogy pár év múlva tönkremenjen... Csak viccből mondtam, nem feltételezek semmi rosszat!

Ugyan, nem kell azt programozni, elég ha pl. kissé spórolósan és ólommentes ónnal forrasztok, és magától szétrepedezik néhány év alatt... Javítottam már pár cuccot ami ilyen "hiba" miatt halt meg.

[off]Nekem a CRT monitorom krepált be hibás forrasztás miatt. Egy TO-220-as tok forrasztása töredezett fel, pedig nem volt rajta lemez, vagy ilyesmi. A monitor asztala erős mechanikai igénybevételnek volt kitéve egy kis időre, utána meg nem akart menni a monitor... De hát nem erre tervezték. [OFF]

Ismét belefutottam ebbe a problémába.
12 gombos billentyűzetet csináltam és kellett a binary kimenet. Ez közel 20 db diódámba került.
A másik oldalon viszont vissza kell kódolnom bin-ről dec-re.
CD4067 IC -vel próbálom megoldani. Délután kiderül.
Viszont sehol nem találok dec to bin kódoló IC-t. Nem szép az a sok dióda. Ha esetleg valaki tudna ilyen IC-ről és megosztaná velem annak örülnék.

Nos itt jön ki a uC előnye. Könnyen lehet programot írni erre a feladatra. Jó lenne egy kisebb PIC is hozzá. Persze azt neked kell eldönteni, hogy mi az egyszerűbb/költséghatékonyabb: 20db. dióda vagy 1db PIC...

Megkértek, hogy csináljak egy olyan áramkört, ami 3 kimenetet kapcsol egymás után egyenként 30 másodpercre, ha végére ért, akkor kezdje előlről.
555+4017 -tel megoldható, plusz kb.10 ellenállás és kondenzátor.
Vagy 1db PIC, és 1-2 ellenállás+kondenzátor.
Szóval már ilyen egyszerű feladatnál is megéri a mikrokontroller.Árban is.

Ezzel nem egeszen ertek egyet.
A HEStore-ban a legkisebb PIC 312 Ft. (ha elneztem, akkor bocs!)
Egy 4017 62 Ft, egy 4060 56 Ft, kell harom ellenallas meg ket 1 mikro alatti kondi.
A CMOS kapcsolas fele/ketharmad annyiba kerul mint a PIC-es, es < 1/2 ora alatt megvan az osszeepitese, mig Te programot kezdesz irni, egetni, hibat keresni, debuggolni, ujra egetni, ergo idoben is lassabban leszel kesz.
Igaz a helyigenye a Te megoldasodnak pont a fele az enyemnek, 2 koromnyi hely 4 koromnyi hely helyett hasrautesszeruen merve.

Masik project, ahol a PIC kivalthato, az a cimlapon levo vizszinterzekelos project, ott a bemeneteknel van 4 * BC212 plusz 6 ellenallas, kimenetnel 1* BC301 meg egy ellenallas.
A PIC-el megvalositott mukodesi elvhez kell egy RS flipflop, meg egy 1.5 masodperces RC kesleltetes. Ez egy darab 4011 es egy RC tag.
De maradhatunk a tranyoknal is, az RS flipflop ket tranyo + 4 ellenallas, de a kacsolotranyot teve az egyik agba a munkaellenallas is egybol megsporolhato, mert az a rele lesz, ha a 2db BC212-kbol allo bemeneti fokokba darlingtonokat rakunk, tan kijon az eredeti 5 tranyobol IC nelkul az egesz.

Mar megint ez a franya kalapacs meg szog problema.
Mindket oldalon alloknal >

Az aramfelvetel szerintem nem csak attol fugg, hogy PIC-et, CMOS IC-t, tranyot, vagy Fet-et hasznalsz, hanem foleg a kapcsolastol, meg a beepitett funkcioktol.
Az en hozzaszolasomban leirt kapcsolasnal 100mA alatti aramfelvetelrol irt a szerzo... pedig PIC-et hasznalt.
Aztan O ott kondenzviz erzekelesrol irt, tehat csapviznel rosszabb vezetokepessegu anyagrol, azert pakolta tele tranyoval a kapcsolast, fogalmam sincs a Te kapcsolasod mukodne-e vele. Passz.
Ahogy elnezem, nalad csak a PIC van kozvetlenul, no annal kisebb nem lesz semmi, ezt alairhatjuk.
Ha meg csak az a kerdes, ki mekkora nyugalmi aramfelvetellel tud vizet erzekelni, be kell rakni egy jo MOSFET-et egy jo kapcsolassal, az biztos kevesebbet fogyaszt, mint a PIC-ben levo N*tizezer MOSFET, hiaba van sleep modba teve... ezt azert gondolom nem kell vitatni. Egy lezart MOSFET nanoamper alatti aramfelvetelu is lehet, ez kevesebb, mint az ezredresze a Te kapcsolasodnak. Most ettol az adattol jobb lett barkinek?
Amugy is az a lenyeg, hogy mit hasznalsz ki a PIC-bol, milyen egyeb szolgaltatasokat raksz a kapcsolasodba, nem pedig az, hogy ez most PIC-el van, beee ez meg tranyoval.
Egyik sem, meg a masik sem attol lesz jo...
Ugyhogy kiszalltam. Tovabbi jo eszmecseret!

Sziasztok!
Tudnátok abban segíteni, hogy a 87CK70AF típusú mikrokontrollert mivel lehetne olvasni és írni?

A TMP87CK70AF egy maszk programozott eszköz. A programját a gyártás során alkalmazott maszkok határozzák meg.

vagyis ha veszek egy ugyan ilyen típusú ic-t akkor beforrasztom és működik-is?

Szóval akkor mit tudnék kezdeni az ic-vel?

Nagyjából semmit, ill. az eredeti céljára tudod használni. Ilyen IC -t csak ha tartalék alkatrészként vásárolod, akkor tudod használni az eredeti helyén.
Nem is hiszem, hogy ilyet tudsz vásárolni, a gyártótól is úgy kell megrendelni, hogy meg kell adni a rendelésben, hogy milyen programot akarsz beletenni. (és persze hány száz darabot)

Az eredeti helyén van még, (egy erősítőben) de valószínűleg ez a microcontoller ment tönkre ugyanis egyik lábán zárlatos lett egy tranyó és a 12v direktbe került a lábára. A zárlatos tranyót kiseréltem minden át lett nézve, de továbbra sem történik semmi változás