Attól mert egy kondinak azonos a dielektrikuma, attól még lehet igen csak eltérő típusú. Vagy az induktivitásában, vagy fegyverzeteinek anyagában és kivitelezésében (fémgőz/fólia), vagy a maximális áramimpulzus, stb-stb. tekintetében jelentős eltérések vannak - csakúgy, mint persze hangban is.
A magasabb frekis kondenzátor pedig ne valami ócska kerámia (magas ppm-el) legyen, hanem legalább valódi fólia fegyverzetű és alacsony önindukciójú típus.

A ppm -nek egy csatoló (szűrő) kondenzátor esetében nem sok jelentősége van jól megválasztott érték esetén, az esetleges induktivitás értéke sem igazán meghatározó a nagyjából 100 kHz felső frekvenciáig. (csak számolj egy kicsit) Nagyobb frekvenciákon, ahol számottevő lehet a soros induktivitás, pedig a kondenzátor típusválasztásánál kell figyelemmel lenni. Kerámia kondenzátorok jósági tényezőjével 10 nF -ig nemigen szokott gond lenni, ilyen szempontból a többrétegű, szinte általánosan használt 100 nF, vagy annál nagyobb kondenzátoroknál fordul elő.
Érdemes a kondenzátor gyártók adatlapjait böngészni, jobbaknál megadják a tgδ mellett a soros induktivitás értékeit is.

Kedves EcoPityu!

:"A-osztályú kimenőtrafóm gyári van, a Videotonokból, ha két ilyet összeborítok, akkor a teljes „gyári” szimmetria mellett kapok egy ellenütemű kimenőtrafót!"

Kérdezném nagy tisztelettel; bevált ez a megoldás? Én is régóta töröm a fejem egy ilyesmin,de akkoriban szakértő írások nagyon lebeszéltek róla! Sajna azóta ágynak estem,de ez kísérlet kedvéért erőt veszek magamon s szívesen visszaigazolnám Önnek a sikeres kísérlet nálam elért eredményét.....!
Engedje meg, hogy ezúton gratuláljak színes polihisztori egyéniségéhez!
Tisztelettel Karsay Péter karsaypeter@freemail.hu

Mintha Dys-Cus féle hülye baby panelek lennének. Hű.

Valóban, teljesen kiköpött olyan.
Az enyém így néz ki, könnyű összetéveszteni őket...
Még a csövek száma is stimmel. Ja nem.

A teleföld árnyékolás majdhogynem semmit sem ér és ráadásúl még hibát-gerjedést is okozhat, mivel minden egyes fólia- még az átlagos vastagságú kommersz üvegszálas poliészteres nyáklemeznél is- jó pár pikónnyi kapacitást tesz a test felé. Csak nagyon érzékeny speciális stúdió mikrofon előerősítők esetén (ott is elvétve) és spécibb RIAA-k esetén alkalmazzák, de nagyon meggondolva. Nem? De. Dehogynem. ((Aztán mikor beletekintettem egy valódi Telefunken és egy igazi Avalon Design stúdió előfok/ kompresszorba, megfigyelhető volt az is, hogy ahol árnyékoló fóliát használnak ott a nyák legyalább 2mm vastag és a réz vastagsága is legalább háromszorosa a normál mezei nyákénak. ))

"vándor elektromérnők"? Az meg mi fán leledzik? Milyen az? Biztosan jön-megy. De elég f...úl lett magyarítvaja lágé. De még ez ez is ok. De az hogy A Scanspeak hangszóróknál tart, na ott a bibi. Egy igazi mai felső kategóriásnak kikiáltott hifi cucc komolyabb átvitelű és jóval profibb hagsugárzó egységeket alkalmaz. Nem beszélvea valódi igazi audiophile rendszerekről. Úgyhogy erről csak úgy nagyon haloványan ennyit írok. Még egy régebbi DUNAUDIÓT és egy bármilyen DYNAUDIÓ termékét is többre tartom a Scan Speaktól. Messziről gyütt ember sokmindent mond. Én nem hiszek ilyen csodaszövegeknek.

Szerintem nem sok értelme van. Egyének és ízlések.

Ezt a felépítést tudja egy amatőr reprodukálni?

Pontosan.

Nem reklám egyáltalán! Na ezért is kár bármi saját tapasztalatot bármi érdekeset megírni. Ti meg itt Radfordoztok, meg ARC-ztek. Azokkal jöttök meg a 20cm-is vackeráj vezetékeitek hangjával. Na az a reklámotok igazán, nem tapasztalatcsere! Vajon hogy látsz ebben reklámot ?? Ha én reklámozok valamit az nem így történik. Mifelénk.

Én is amatőr vagyok, csak sok időt rááldozok a kísérletezésre.
Reprodukálás alatt mire vagy kíváncsi?

Ha a 3 kondi típusára, akkor orosz K75-10 470nF, Jantzen Superior z-cap 680nF, Remix piros csíkos stiroflex 10nF.

Az én rendszeremben ez a kombináció adott kielégítő eredményt.
Nálad, a te füleddel összeválogatva korántsem biztos, hogy ez a kombináció a nyerő, így csak tippként kezelendő!

Elnézést kérek. Rossz helyre címeztem a mondandómat. Esténként gyorsan átnézve a topicot hibázhatunk. Bocs!

Akkor el van nézve.

Ez a lényeg.

Abszolút SEMMI információ..Duma.

Nem unod még?? Csak úgy mellèkesen kérdezem.

Ezt biztos nekem címezted??

Trollkodik, egyszerűen hagyjuk figyelmen kívül!

Látod hogy nem, ha unná nem csinálná. Nem figyelem annyira, de már vagy négyszer tüntették el a topiklakók (valószínűleg azért mert a kutyát nem érdekli), most ötödszörre is ott van, biztos azt gondolja hátha akadt akinek nem sikerült időben elmenteni a nagy művet. Akit netán érdekel majd kérdez, vagy utánajár, azaz innentől kizárólag az olvasóközönség hergelése, bosszantása céljából láthatjuk újfent.

Ennyire azért nem a világ csúcstechnikája a csövezés hogy egy ilyen vackot ennyire ajnározni kéne. Röhely.

Sziasztok! Gázosság mérésnél mennyi az anódáram növekedés aminél még jónak minősíthető egy cső?

A vezérlőrács áramát kell mérni, ha néhány, max 10 µA nél nagyobb, akkor hibásnak minősíthető.

Azt nem tudom mérni, mert ebben a csőmérőben egy 1Mohm-os ellenálás van sorbakötve a negatív rácsfeszültséggel amit alapból egy " gázosság" nyomógomb rövidrezár. Gázosság nélkül mennyi anódáramváltozás ami még ideálisnak mondható egy csőnél?

Nulla vezérlőrács feszültségnél a maximális, adatlapon írt anódáramot kell mérni.A rácslevezető ellenálláson feszültség méréssel tudsz áramot mérni. Ha gázos a cső, akkor az 1 MΩ -s ellenálláson a negatív rácsáram előbb utóbb elzárja a csövet, de biztos sokkal kisebb anódáramot tudsz mérni, mint az adatlapi nulla volthoz tartozó anódáram.
Az 1 MΩ -os ellenállás rövidre zárása esetén biztos, hogy a rács előfeszültség 0 V, ilyenkor a az anódáram maximum, a rövidzár megszüntetésével a max anódáram lecsökken, gondolom ha ez 10 % -nál nagyobb (bár ilyen adatot nemigen láttam) a cső hibás, élettartam vége.
Ipari csöveknél is a max rácsáramot adják meg.

Szerintem nem tudtam jól megfogalmazni a kérdést.
A nyomógomb alaphelyzetben rövidrezárja az 1Mohm-ot, a beállított negatív rácsfeszültséget megkapja a cső és mérhető az anódáram. A nyomógomb megnyomásakor a rövidzár megszünik az 1Mohm-on és a negatív rácsfeszültség ezen megy keresztül. Mit kell látni az anódárammérőn, ha jó a cső ill ha vacak?
A legtöbb gyári csőmérőben így van megoldva a gázosság mérés, de nem tudom minek kell történnie, mert annyira nem vagyok járatos?

Ha mindkét esetben közel ugyanazt az anódáramot méred, akkor jó a cső, ha jelentősen eltérőt, akkor hibás. (egyszerűsítve a választ)

10%-ot írnak, de nem mindegy milyen csövet mérsz, mert ez az 1 megás dolog pl. végtriódánál alapból sem működik. Le kell kötni a rácsot a katódra (0 Ug), és addig kell emelni az anódfeszt a disszipációs határon belül, amíg kapsz egy olyan anódáram értéket amit részben pontosan meg tudsz mérni, részben könnyen le tudsz olvasni a cső adatlapjáról. Ezt az értéket elteszed, és ha majd sok év múlva ez lecsökken a 60-70%-ára akkor új cső állja a helyét.
Mondok saját példát, 6H13C-nél Ua=45V Ug=0V 150mA a katalógusadat (egy csőfélre). Mértem 30db csövet ami 60 mérés (újak), volt köztük 4db 145mA körüli, az összes többi 150 és 180mA között volt, és akadt köztük 1db 200mA-es is.
Végezetül mutatok egy konkrét csőmérő rajzot, meg az elvét. Trafó 25V-os szekunderrel, aminek van egy leágazása 6,3V-nál, ez fűti a csövet. A rács le van kötve a trafó aljára, a katód meg megkapja a 25V AC-t egy soros ellenálláson és egy potin keresztül, a potin eső feszt meg méri egy skálázott DC műszer.

Nagyon szépen köszönöm a választ! Erre voltam kiváncsi. Bocsi, hogy ilyen nehézkesen sikerült körbeírnom a témát!

A teljesítmény triódákat nem tudod így mérni, ugyanis ha sorba kötöd a ráccsal azt az 1M ellenállást, durván le fog csökkenni a rácsfesz, ezzel együtt durván meg fog nőni az anódáram.