Legrand Rx3 4P 30mA "A" tipusu

Legegyszerűbb, ha kicseréled egy 2P 40A 30mA-re. A 4P-t pedig elteszed, ha lesz 3 Fázis, akkor lesz érdemes bekötni.

Szia!
Erre már valahol válaszoltak,picit keresgélhettél volna .
Amúgy a fi-relén rajta van,hogy a tesztgomb melyik fázishoz van kivezetve,ha nem oda lett kötve,attól még működni fog,csak a tesztgomb nem.Ha kell e tesztgomb,akkor kösd át oda(ha minden igaz,akkor a 2-es fázisnál van a tesztgomb csatlakozás).

Kerlek figyelmesebben olvassatok el mit irtam, illetve azt a rajzot is nezd meg ujra. L2 es L3 kozott van a teszt gomb bekotese, Nullatol fuggetlenul. Ezert kerdeztem visszaigazolaskent mi lenne, ha mondjuk L2-re tennem a fazist es L3 -ra a nullat. Rajzon lehet csak siman szamokkal van feltuntetve.

Szerintem meg nem. Ha belehet kotni igy is jol, minek kotsek masik AVK-ra...

Mehet az L2 és L3-ra a fázis és a nulla.

Koszi! Jol sejtettem, csak erdekelt olyan velemenye, aki esetleg talalkozott ilyennel mar.

Szerinted 3 fázis esetén teszt gomb megnyomásakor mekkora a feszültség L2 és L3 pont között ? Nem annyi, mint 1 fázisesetén N és L1 között az biztos. Nem 30mA lesz a teszt, így más értékre kapcsol. Ilyennel, ha találkozok, cserélek és azt építem be, ami oda való.
A másik ok pedig a FI-relé úgy van tervezve, hogy kikapcsolásnál először a fázisokat bontja, utána a nullát, bekapcsoláskor fordítva, először a nulla érintkezik, utána a fázisok.

Lekapcsol, többször tesztelve. Emiatt felesleges pénzkidobás egy másik ÁVK-t venni ha már van egy. Nem egyszer láttam olyat, hogy L1, L2-re volt kötve a lakás, L3 és N-re pedig a bojler. Egy fázisú rendszerben mindegy, melyiket oldja elöször.

Korrekt teszthez egyébként is ÉV műszer kell.

Sajnos ez is élő példa, hogy az új építésű lakásokat 3 fázisra tervezik, építik , ennek megfelelő költséggel és utána csak 1 fázisú mérőt kötnek be. Ez a nagyobb lehúzás, nem az 1 db FI-relé.
Én maradok annál, ahány fázis, annak megfelelő FI-relé. Ahol bojler van, vezérelt áramkörön, akkor oda még 1 db FI-relé annak külön.

Mondok cifrábbat. Új utca, összközműves telkek. Tulaj három fázist igényelt, mi is úgy építettük ki a rendszert. Jönnek bekötni a házat a villamos hálózatba. Felraknak B4, B4, B16 kismegszakítókat. Kérdezzük, ez meg mi a fene. Válasz: az utca elején lévő transzformátor még nem lett cserélve, nem bírná a terhelést. Egy év alatt azt is megoldották...

Elozo irasodra akartam volna reagalni, mert nem befolyasolo tenyezokre hivatkoztal, tulspirazod ezt.

Azert van igy, mert alapbol a tervezo nem tudja, hogy klimat szerelsz e fel es abbol is nennyit. Na meg az indukcios fozolap sincs belekalkulalva. Muszaki leirasban le van irva, ha indukcios fozolap beepitese eseten szukseges a 3 fazis. Ennek ellenere rakattam fel jo nagy klimat, indukcios fozolaot is raktam a konyhaba es elektromos suto is. Ugy voltam, ha nem birja felbovitetem majd. De szerencsere 35 fok mellett ment a klima, fozolap, suto es paraelszivo es birta. Lehet huzamosabb ido utan lekapcsolna a fokismegszakito, idovel kiderul.

Elvileg egy 230-as dugóba bekötött két 4,7kohm (1-2W) ellenállásnak le kell ütnie a fí relét teszt céljából. A-R-F-R-B

Írhatnád hová kell azt az ellenállást kötni. (N-PE) Akinek szól az üzenet az azért kérdez, merrt nem tudja.

Nemtom itt (Hollandia) elmondják hol mi lesz, a rajzon rajta van. Persze ha valaki nem nézi , csak húzza a 3x2,5-et, hogy itt úgyis lesz egy ilyen...

Nagyobb épület 3 fázis esetén van aki 3 db 2P FI-relét tesz fel, hogyha 1 leold, ne legyen sötétség az egész házban. Ebben nem lehet egyértelműen állást foglalni .
Több nagyfogyasztó esetén szükséges a 3 fázis, hogy a hálózat ne legyen túlterhelve.
Mindenki maga dönti el, hogy meddig feszíti a húrt.

Írtam. Az A és B a dugó két tüskéje (nulla és fázis nem értelmezhető, mivel kétféleképpen is bedugható), R az ellenállás, F a föld érintkező..

Vettem. Így már érthető a 2W is.

Lekapcsol, többször tesztelve.
Ezt hogyan jelentheted ki általánosan? Tegyük fel, hogy a gyártó kihegyezi, hogy névleges feszültségen 29,9 mA áramot ad a próbagomb, akkor 58 % feszültségen kb. 17 mA-t ad, vagyis ezen az alapon mindegyiknek 15 és 17 mA között kell működnie. Mennyit teszteltél és hányszor?

Ebben az a humoros, hogy a Villanyszerelő Szakmai Fórumon is feltette a kérdést, ott megkapta ugyanazt a választ, amit Gyuszo írt.

Volt időszak, kb. egy év, amikor naponta négy-öt ilyen és ehhez hasonló tesztet kellett csinálnom. Persze volt amelyik nem oldott le de az kétszeres hibaáramra se reagált, cserélni kellett.Hogyan gondoltad a kihegyezést? A hálózati feszültség ingadozhat, a beépített ellenállásnak is van tűrése. Van ám olyan is, hogy kioldási karakterisztika, lásd melléklet.

Azt is leírtam, de újra, hátha elkerülte a figyelmed. A korrekt teszthez (kioldási idők és áramok) műszer kell.

Valóban, olvastam.
Beszúrom ide, mert helyesnek látom.:
Re:4 pólusú ÁVK (FI-relé) bekötése 1 fázisra
« Válasz #1 Dátum: 2019. Augusztus 23., 21:05:57 pm »
Egy fázishoz egy fázisú kell mert a próbakör szükséges áramához van az előtét ellenállás méretezve, ha a "hiányzó" fázis helyére nullát kötsz a gyökharmad feszültségen az áram is arányosan kisebb és nem szakembereknek a leoldás elmaradása hibát jelent, A próbalámpás teszt az izzószál hidegellenállása miatt amúgy is megtévesztő.

Csak kérdezném, hogy akkor a négypólusú ÁVK-val védett egy fázissal működő flexnél hogy alakul a leoldás?...

Ha különbség van a fázison és a nullán folyó áramok között, akkor leold. Nem számít, hogy a berendezés egy, két vagy három fázisról üzemel.

Ha eléri a gyártó által beállított küszöbszintet, akkor leold.

Hogyan gondoltad a kihegyezést? A hálózati feszültség ingadozhat, a beépített ellenállásnak is van tűrése. Van ám olyan is, hogy kioldási karakterisztika, lásd melléklet.
Azért nem vettem bele, mert meg akartam könnyíteni a dolgodat, hogy létezik ilyen eset, mikor mindkettőre működik, ugyanis, ha a feszültség ingadozását is beleveszem, azzal együtt már sokkal rosszabb a helyzet, hiszen ha a felső szabványos vonali értékre volna méretezve a próbagomb, még benne a névleges megszólalási áramerősségben, akkor az alsó szabványos fázis értéknél nem is szabadna leugrania a készüléknek, mert 50 % alatt van.

Azt is leírtam, de újra, hátha elkerülte a figyelmed. A korrekt teszthez (kioldási idők és áramok) műszer kell.
Le, dehogy kerülte el, és? A helyzet továbbra is az, hogy a vonalira kötött próbagomb vonali feszültséget kapva nagy valószínűséggel a jól működő készüléknél leoldást eredményez, míg fázisfeszültséget kapva esetleg nem. Ez esetben - mondatoddal ide jutottál - minden megnyomás után hívjon szabványossági felülvizsgálót, míg ha oda illő készülék van, akkor az elképzeléseknek megfelelően nyom, felkapcsol, és mindenki nyugodt.

A próbagomb beszélgetésből indíttatva merült fel benned a kérdés?

Üdv!
Egy családi ház utoljára kitudjamikor "korszerűsített" villamos hálózatát kellene rendbe szednem. Előzetes nézelődés, állapotfelmérés alapján előfordul alu és réz vezetékek kevert használata is a fali csövezésben, szóval az egész vezetékezés újragondolása mellett a jelenlegi, összesen kettő darab, még nyomógombos "kismegszakító"-t magában foglaló "biztosítéktábla" teljes újjáépítése is szükséges lesz. A jelenlegi felállásban van egy külön mérővel felszerelt kapcsolt áramkör is a villanybojlernek, ezen is csak egyetlen kismegszakító van és egy főkapcsoló. Áramvédelmi megszakítók nincsenek se a lakás, se a bojler felé menő áramkörökön sem, én mindkét ágra szeretnék beépíteni ilyet. Még csak a tervezés, gondolkozás szintjén áll a dolog, a régi vezetékezés bontása hamarosan megkezdődik, jópár fontos dolog (pl. hogy hol és merre vannak valóban csövek) majd csak akkor fognak kiderülni, tehát még menet közben is alakulni fog a dolog, biztos lesznek még kérdéseim is.
Először általánosságban kérdeznék, hogy például áramvédő relék és kismegszakítók esetén vannak-e olyan gyártók/márkák, amiket javasolni tudnátok, illetve esetleg olyanok, amiket inkább érdemes kerülni. Nem az olcsóság lenne a legfontosabb szempont, de persze azt is szem előtt tartva.
Lenne még egy olyan dilemmám, hogy pl. az áramvédő reléket vagy a kismegszakítókat szabad-e (illik-e) amolyan szakaszoló kapcsolóként is használni, azaz ha pl. a pincében akarok szerelni és ehhez le akarom kapcsolni a pincét a villamos hálózatról, akkor a pince FI-reléjét kézzel lekapcsolom, esetleg mindenképpen építsek be szakaszoló kapcsolót, ha ilyen terveim vannak. Van-e erre vonatkozó szabvány, vagy ajánlás?
Előre is köszönök minden segítséget!

Csak azért beépíteni szakaszolót, mert három-négy évente valamilyen átalakítást akarsz csinálni a villamos hálózaton, felesleges. Ipari létesítményekben van értelme de családi házban nem sok.

Ajánlás, iratozd fel mi mit kapcsol le.

Hello!

Ha a fürdőkád fém akkor azt be kell kötni az EPH hálózatba. Csak jelzem, már nincs olyan kifejezés, hogy "Egyen Potenciálra Hozó" hanem helyette Védő Összekötö Vezető a helyes. Szóval ha a kád fém akkor elég azt bekötni , és be is kell kötni. A lefolyócsőbe épített fém közdarabos szerelvényt az Akryl kádak és más szigetelő anyagú tálcák miatt találták ki. Lévén azok nem vezető anyagok ezért nem lehet Őket "bekötni".