Ezzel lábon is lőtted magad. Közöd nincs az egészhez csak terelsz... A Crest Audio erősítői a világon mindenhol ott vannak. Mondjuk régen nem tudták, hogy hangot csak levegőben keverünk ezért gyártottak hatalmas hangpultokat is...
Ezek után tényleg kíváncsi lennék a könyvedre.

Emlékeztetnélek: kérés ellenére sem tudsz produkálni egyetlen saját mérési eredményt sem.

Eddig az nem volt kérdés.
A teljesitmény mindig azt jelenti, hogy mennyi höt tudsz produkálni, mi más kell még a méréshez? Söt van összehasonlitasi alap is, hiszen a spirálon ott a teljesitmény 230V-rol.( azt le is mérheted).
Megméred ugy milyen gyorsan melegiti meg a vizet majd ugyanezt megteszed az erösitövel, a többi már elemi egyszeregy...

A hatásfoknak nincs köze a kimenő teljesítmény méréshez. A osztályban, B osztályban, D osztályban is lehet 100W a kimenő teljesítmény. Igaz, hogy eközben a teljesítményfelvétel lényegesen más lesz.

Tisztelt hozzászóló Társak!
Többen írtatok, ezért megpróbálom egy válaszadással véleményt nyilvánítani.
Kedves mcc. Aki fordítást vállal, az ismerje a magyar értelmező szótár fogalom meghatározásait, még szaknyelv vonatkozásában is!
A Crest kifejezésről csak annyit,hogy az EAG-nak BEAG-nak kellett lennie, a félreértés miatt. Nemzetközi bíróság ítélete alapján.
Kedves Alkoto! A kiadóm joga kiadni a könyvet. Az Ő engedélye nélkül ez nem végezhető. Könyvtáraknak ajándékoztam, és kölcsönözhető. Igaz könyvtár közi kölcsönzést fizetni kell.
Vannak más szakkönyvek, melyekben mindez le van írva! Én is ezek alapján írtam, bár Massawa szerint ezek "elavult, osdi módszerek".
Kedves Massawa!
A "vízforralóval" való mérésed pontatlan! A főiskolán, ahol végeztem, ott az erősítő mérése egy kicsit másképpen történt! Az erősítő kimenetével azonos impedanciájú műterhelést termoszba raktuk, és trafóolajjal feltöltöttük. Az erősítő csak az optimális terhelő impedancián adja le a max. teljesítményt üzemszerűen! NEM lehet vízforraló! Ekkor 1000 Hz-s szinusz jellel járatva az időt és hőmérséklet emelkedést mértük. Ebből számoltuk a teljesítményt, ami az energia megmaradás törvénye szerint is jó érték volt. Zenei teljesítményt zenével mértük, de mértünk prózai beszédet is. Az adatok szerint egy száz wattos szinusznál, 120-140 watt zenei és 60-70 watt beszéd teljesítmény adódott. A hálózati teljesítmény felvétel 200-270 watt volt.
A teljesítmény mérés nem 40 éves, hanem ennél jóval idősebb. Gondolj a Berlini olimpiára, ahol Hitler ordibált a 30-s években. Másik példa: az orosz fronton a Vörös Hadsereg a fronton több kiló méter távolságból átkiabáltak, hogy legyenek dezertőrök a magyar katonák. Ezek a 40-s évek elején milyen erősítők és hangszórók lehettek. Harmadik példa a vezetékes rádió a maga hanghálózatával és sok hangszórójával. Ezeknek a létesítmények megvalósításához elengedetlen volt a teljesítmény mérés.
Kedves tothbela!
Igéretem alapján utána néztem számos szakkönyvnek és folyó íratnak. Viszonylag fiatal és pontos szakszerű leírást a Hobby elektronika, majd a Rádiótechnika közölt. Pontos adat: Hobby Elektronika 2004 évfolyam 9. ,10. , 11., 12., és Rádiótechnika 2005 évfolyam 1., 2., 3. példányok számaiban Fromel Károly Gyula okteveles villamos mérnök Hangfrekvenciás erősítők mérése című cikke. A cikk sorozat a Hobbyban kezdődött, majd a Rádiótechnikában folytatódott. Mindenkinek ajánlom a cikksorozatot. A Rádiótechnika szerkesztőségétől lehet kérni ( pénzért) fénymásolatot. Ők illetékesek.
Sajnos, hogy pesta3 jeligés induló kérdésére akkor nem adtak ilyen hiteles választ.
Tisztelettel:H.F.

Van mód a könyvet elolvasására? Ez a módszer lenne a legnépszerűbb.

Fery, abbahagyhatnád a trollkodást.
A vizforraloval valo mérés valoban nem nagyon pontos, de még mindig fényévekkel pontosabb mint a te mérésed ami 1200 kW-s erösitön 2x60W mutat!
Ha nagyon pontosan akarod, akkor a vizforralo helyett használj egy méretre szabott ellenállást és azzal melegits a vizet, mert továbbra is a leadott höenergia a mérvado és azt legegyszerübben egy folyadék höfokán lehet mérni.
Ennyit erröl, és megtisztelnél ha felhagynál a téves informáciok sorozatával. Ezt a forumot sok kezdö is olvassa, s amit töled itt hallani, attol meg a macskánk megbolondul.

Tudod ez olyan mint Columbo felesége.

Én már csak sirok/röhögök rajta.
Majdnem mondtam, hogy amit nem lehet megvenni/elolvasni az nincs is.

De még ha lenne is. Micsoda sorok kígyóznának a szakkönyv boltok előtt. Az összes hangtechnikus és hangmérnök azonnal újra tanúlná a szakmát.

Bocs elirtam, természetesen mindössze 1200W-s volt az erösitö.

Ne etesd a trollt.

Akinek villamos mennyiségek mérésével problémája van, az csak kérdezzen.

Kíváncsivá tettél!

" A kiadóm joga kiadni a könyvet. Az Ő engedélye nélkül ez nem végezhető. Könyvtáraknak ajándékoztam, és kölcsönözhető."

Elárulnád, hogy mi a könyved címe? És melyik kiadó gondozásában jelent meg?

A 7. oldalon "mcc" belinkelte.

OMIKK

Részlet a fülszövegből:

A lehetséges olvasókat/vevőket eleve lesajnálni, elég fura indítás.

Köszönöm.

Kedves Kollégák!
Egyszerűbb mérés is van, már többször is leírták. Megismétlem.
Az erősítő kimenetére kapcsolt műterheléssel párhuzamosan hangfrekvenciás voltmérőt és oszcilloszkópot kapcsolunk. Mérjük a feszültséget, a legnagyobb szinuszos jelnél, melyen nincs túlvezérlés. Az így mért feszültséget négyzetre emelve, majd osztjuk az impedanciával (ellenállással). Így kapott teljesítmény megegyezik a korábbi hőenergia értékkel.
A probléma ott kezdődik, hogy számos erősítőn sokkal kevesebb teljesítményt mérünk, mint amannyit a gyártó és/vagy forgalmazó közöl. Például az 1200 wattos erősítőn csak 2X60-t, 300 wattos erősítőn 25-30 wattot mérünk. folytathatjuk a sort. Az oldalt indító "pesta3"-nak is ez a problémája, mármint az 1000 wattos erősítőt hogyan tudná megmérni! Én akkor olvasom a kérdését, azt ajánlottam volna, hogy vigye az erősítőjét egy szervizbe műszeresen bemérni.
Szomorú, hogy az ilyen gyártók és forgalmazók büntetlenül valótlan adatot közölnek, és vannak egyének, akik ezeket pártolják.
Olyan egyén, aki nekem vízforralót ajánl műterhelésnek, az szakmailag .... .
A mellékelt képen egy kontra kapcsolású műterhelést mutatok. Jobb, ha bifiláris huzal ellenállást vagy haránt köszörült réteg ellenállást tudunk használni.
Tisztelettel:H.F.

Elnézést a kép lemaradt, pótolom.

Oszt tudod-e, hogy egy erősítő kimenetén nem csak színusz jel tud megjelenni? Színusszal 60W RMS kimenőből nem lesz 1000W, de 100W csúcsteljesítmény igen.

Ha a vízforraló ellenállása 8 ohm mondjuk, akkor miért is ne lehete alkalmas műterhelésnek (persze, vízbe dugva)

Már megbocsáss, mi a bajod vele. Lehet így is valódi effektív teljesítményt mérni, kicsit babrás, de lehet.
Ismert a víz (tiszta desztillált viz) fajhője, abból ki lehet számolni hogy mekkora energia kell 1 liter víz 1 °C hőmérséklettel való növeléséhez, ebből számolható a bevitt teljesítmény. Persze a vizet hőszigetelt edényben kell tárolni a mérés alatt, és a környezeti hőmérsékletet állandó értéken.
De létezik valódi effektív mérő műszer is, Ennek mérőműve két precíziós ellenállás, és két egyforma közvetett fűtésű termisztorból áll. Az egyik termisztorra a mérendő jellel arányos jelet kapcsolunk, a másik termisztorra pedig szabályozott egyenáramot, az egyenáram szabályozásával kiegyenlítjük a hidat, akkor az egyenáram méréséből kiszámítható a valódi effektív teljesítmény, bármilyen harmonikus összetevő esetén is, meglehetősen széles sávban. A HP -nak volt ilyen műszere, igaz elég drága.
A deprez műszeres, multiméteres de különösen a szkópos mérések többnyire színuszos jelalakok mérésére jók, másra nem. Lágyvasas műszerek is jók a valódi effektív értékek mérésére.
Ha a max leadott teljesítményt X % torzításhoz definiálod, már X % alaphibát viszel a mérésbe.
Ha többé kevésbé torzított jelet kell mérni, akkor mérni kell a harmonikusok feszültségét, és azok négyzetösszegével kell számolni a teljesítményt.
Hogy a műterhelésed milyen, arról lehet vitatkozni, bár az induktív összetevő nem olyan nagy, mint sokan érzésre gondolják. De, ha fontosnak tartja valaki, meg is mérheti. Az viszont igen valószínű, ezért nem érdemes indukció szegény műterhelést készíteni, mert egy közönséges spirál köszörülésű fémréteg, vagy huzal ellenállás induktivitása is kisebb, mint egy hangszóróé.

Én pl. a mini bojler 3kW-os fűtőszálát használom műterhelésnek. Ez 16 ohmos. Négyet vettem, ezek vannak párhuzamosan kettesével. Húsz éve használom. Még senki nem tudott mutatni olyan audio erősítőt ami megszakítja a 13kW műtehert.

AZ én műterhelésem 85db 680ohm 5W-os indukciómentes fémréteg ellenállás párhuzamos kapcsolásával készült. Kicsit nagy méretű, de 1%-os pontosságú, és 100ppm-es hőmérsékleti együtthatója van.

Igy van és ez adja a valodi teljesitménymérést ( azaz a termelt meleget), de hát egy "szakembernek" ez tul bonyolult. Ö inkább leolvas valamilyen kétes müszeren valamit és bemondja, hogy az 1200W-s erösitö 2x60W-t tud. De jol szorakozunk...

Nálad nagyon komoly problémák vannak a fizikai mennyiségek mibenlétével. Az energia nem azonos a teljesítménnyel! Ennek nézz utána, mert következetesen zöldségeket írsz.

Nem tudom, te milyen erősítőt mértél, ami 300 W-os és csak 25...30 W-ot tudott. Egyszer csináltam egy kapcsitápot a Castone cég 2 x 300W-os erősítőjéhez. Meg is mértem azzal a nagyon egyszerű módszerrel, amit leírtál. Hát, kb 350W-ot tudott, méghozzá folyamatosan, tehát nem mondjuk csak 200 ms-ig. Ráadásul a két csatorna egyszerre is tudta ezt. Valahova ebbe a fórumba fel is tettem a beépítés utáni fotóját.

Te tényleg azt hiszed, hogy a komolyabb gyártók kiengednének olyan erősítőt a kezükből, amire 20-szoros teljesítményt hazudnak? Te milyen típusú és kinek a gyártmányát mérted ami ilyen gyalázatosan szerepelt?

Kontra kapcsolás? Ezt úgy hívják, hogy két ellenállás párhuzamos kapcsolása. Az eredő ellenállás és az induktivitás a felére csökken. Ha le tudnád rajzolni egy LR kör vektorábráját és számszerűen ki tudnád számolni, hogy valójában milyen kicsi a látszólagos és a hatásos áram közötti különbségek abszolút értékben, akkor látnád, hogy nagyon kicsi értelme van ennek a " kontra " kapcsolásnak. Meg annak, hogy milyen módon van köszörülve az ellenálláspálya. A párhuzamos kapcsolást inkább csak a terhelhetőség növelésére használják.

Annyival kiegészíteném az írásodat, hogy egy korszerű digitális oszcilloszkóp a mért hullámformából egészen pontosan ki tudja számolni pl. az effektív értéket (is). Többnyire egészen komoly méretű menü van a mérési, és a matematikai funkciókról amit egy jó oszcilloszkóp tud.

Természetesen egy modern oszcilloszkóp, ami egy számítógép, annak nem probléma elvégezni egy Fourier analízist, ami természetesen megmondja a "tutit".

Kedves deebo!
Ha 8 ohnos a műterhelés, akkor látszólag igazad van. De sok féle teljesítményű létezik, a 350 wattostól a 2,4 kiló wattosig mindez 230 voltra. (bolyler, mosógép, merülő forraló stb.)A melegítők belsejében spirális ellenállás huzal van, sok esetben fémcsőbe építve. A fémcsövet a mágnes vonza, tehát vastartalmú rozsdamentes acél. Ez az indukciós tényezőt erősen befolyásolja. 5 kHz felett biztosan. Precíz mérésre alkalmatlan!
Az 1000, 100, és 60 wattjaidat egészen nem értem. Én is azt állítom: ha RMS szinusz 60 watt, akkor csúcs csak legfeljebb 100 watt lehet. A 60 watt kimenőhöz készült táp nem tud 100-nál többet produkálni! Anyagtakarékosság miatt nem készítenek nagyobb terhelhetőségű tápot! 1000 watt leadása lehetetlenség!
8 darab különböző értékű indukció mentes, tiszta ohmikus műterheléseim vannak, különböző értékkel. Erősítő javító cégnek kellett rendelkeznem ilyenekkel.
Tiszteletem .F.

Szórakozzál! Ehhez talán értesz.

Kedves compozit!
Másodpercenkénti energia változás egyenlő a teljesítménnyel: P=E/t vagy P=W/t!
A több Castone erősítőt javítottam, teljesítményre is ismerem ezeket!
Indukció mérővel mérjél sok huzal ellenállást. Meglepően nagy induktivitást fogsz mérni. Az ellen kapcsolás ezt csökkenti. Igazad van, hogy a párhuzamos kapcsolással nő e terhelhetőségi teljesítmény és csökken az ellenállás. Folyamatos beállítással elérhető a kívánt 4, 8, 16 ohm, szükség esetén a 100 voltos rendszerhez nagyobb érték.
Sajnos ha én vagy bárki egy konkrét erősítőre ilyen leleplező adatot közöl, az bírósági pert vonhat maga után, hiába van igazunk. Ilyen a Magyar igazság szolgáltatás.
Tisztelettel: H.F.

Tisztelt Társak!
Ismét mutatok egy teljesítmény mérési módszert. A mellékelt kapcsolás alapján kell az erősítő kimenetére kapcsolni a műterhelést. A méréshez nagyfrekvenciás diódákból kell a híd egyenirányítót készíteni. Hálózati 50 Hz-re készült diódák nem jók! Előnye, hogy egyenáramú amper és voltmérővel lehet mérni. A kondi 10000 mikró legyen. Pontos mérést ad.
Az első kép a kapcsolást mutatja, a második kép a műterhelésen az egyenirányított zenei hangot, a harmadik csak 1000 mikrós kondival "kisimított" egyenáramot, a negyedik képet nem teszem fel, mert teljesen sima egyenes. Beszédnél alacsonyabb az egyenes, szinusznál a kettő között van. A kapcsoláson a szkóp a túlvezérlést jelzi. A műterhelésre másik szkóp kell, vagy kétsugarassal dolgozhatunk. Ez el is maradhat.
Tisztelettel: H.F.