Milyen fűtőbetét van azokban a pákákban, A1321 vagy A1322 (esetleg A1323, bár annak elég kicsi a valószínűsége)?
(És persze az is kérdés, hogy maguk a vezérlők melyik fajtához készültek?)

Az A1321 hőérzékelőjének az ellenállása 20 °C-on 43...58 Ohm, az A1322-é meg kb. 1...2 Ohm.

A tapasztalatok szerint "keresztben" nem használhatók, és csak a trimmer(ekk)el nem is lehet beszabályozni, bele kell nyúlni az áramkörbe.

Az ellenállás 2 Ohm. A szabályzó két felső itt jelent meg, a jobb oldali "alkotó"-tól,a másikra nem emlékszem.A harmadik egy kínai Ázsia center.

Akkor az egy K-típusú hőelem lesz. A1322 típusú fűtőtest. Az alsó középső szabályozóval biztosan nem fog menni, olyanom van nekem is, csak az A1321 típussal használható.
A másik kettőt nem ismerem, Alkotó talán tud segíteni az övét illetően..

Köszönöm.

Kívűlről egy gázégővel melegítve 20-22 mVoltot lehet mérni.

Hőmérésre kétféle megoldás van, termisztor és hőelem.
Termisztor esetén egy fix feszültséget engednek át egy ellenálláson keresztül a páka hőérzékelőjén, a feszültségosztó feszültségét pedig egy opamp erősíti egy olyan szintre, amit mát tud kezelni az uC (ADC-je) vagy a komparátor (analóg vezérlőnél).
A hőelem a meleg pontja és hideg pontja közötti hőmérsékletkülönbséggel arányos feszültséget ad le. Ez a feszültség nagyon kicsi, k típusú hőelemnél kb. 41 µV/°C.
Ha termisztoros vezérlőt akarsz hőelemes pákával használni, akkor meg kell szüntetni az ellenállások keresztüli feszültségellátást, és az opamp erősítését sokkal nagyobbra kell venni. Ez jellemzően 1-2 ellenállás cseréjét jelenti, de van, hogy az eredeti ellenállásra ráforrasztott (párhuzamosan kötött) ellenállással is megoldható.

Jobb esetben inkább fix áramot engednek át a termisztoron, majd a rajta mért feszültségből számolható az ellenállása.

Kapcsolása válogatja.
Weller forrasztóállomásoknál pl. gyakori megoldás, hogy egy stabilizált feszültségre (ami általában +5V) kötött feszültségosztó alsó tagja a termisztor. Ekkor 'ugye' a rajta átfolyó áram nem lesz fix, mert az a hőmérséklettel változni fog.
Ettől még persze mérhető a rajta eső feszültség, amit aztán a komparátor összehasonlít a beállítómű által adott feszültségjellel.

Termisztornál ez bőven elfogadható, lévén amúgy sem egy nagyon lineáris eszköz.

Termisztora válogatja .
A Wellerekben használt platina RTD-k linearitása elég jónak mondható.

Mondjuk a sima fémek hőfüggésén alapuló szenzorokat én nem nevezném termisztoroknak, azok tudtommal inkább ötvözetek szoktak lenni... De lehet ez csak az én beidegződésem )

Kicsit jobban körülírnád, miről is szeretnél vitatkozni? Egyelőre csak annyit látok, hogy kontextusból kiragadva belekötsz egy-egy szóba, és ott "kötekedsz".

Megtehetjük, hogy idecitáljuk a lexikonok tudományos definícióit, és még az is lehet, hogy a "thermistor" címszó alatt azt találjuk, hogy a termisztor félvezető alapú (tehát már az ötvözet alapú is igencsak pongyola megfogalmazás ...) , nem "sima fém" (bár én nem nevezném a platinát "sima" fémnek ...).
Ugyanakkor a gyakorlati világban a termisztor fogalmát (mint sok más kifejezés esetén is ez megfigyelhető, ld. szakzsargon) gyakran használják általánosabb értelemben (=olyan eszköz, amelynek az ellenállása erősen hőmérsékletfüggő, sokkal nagyobb mértékben, mint a közönséges ellenállásé.)

Tehát ha csak annyi a problémád, hogy a füledet sérti a platina szenzor "letermisztorozása", akkor esetleg lépjünk túl rajta.

Ahogy pl. túlléphettünk azon a megfogalmazáson is, hogy "hőmérésre kétféle megoldás van”, mivel a hozzászóló - nyilvánvalóan a kontextusnál maradva - a hobbifelhasználók által "elérhető" illetve leggyakrabban használt forrasztóeszközökben alkalmazott megoldsokra utalt.

És utána szívesen látnék akkor tőled az eredetileg felvetett gyakorlati problémához (=hogyan kell beszabályozni... stb.) kapcsolódódó építő jellegű, a kérdezőt segítő hozzászólásokat, azzal lehet többre megyünk.

Pl. szerinted mely forrasztópákákban alkalmaznak (a te megfogalmazásod szerint ötvözet alapú) termisztort a hőmérséklet mérésére (könnyítsünk annyit a dolgon, hogy maradjunk a - mondjuk - százezer forint alatti - tehát még éppen hogy hobbi - kategóriánál), azok milyen anyagból készülnek, mekkora hőmérséklet-tartományban lehet azokat alkalmazni, és ez milyen kihatással van az alkalmazandó mérő/szabályozó áramkörre.

A platina hőmérő is ötvözet. Pt-PtRh -ötvözet a hegy. Platina-Rodium. Ld: Wikipédia - A Ródium előfordulása és felhasználása ...

Igen, miután kikapcsoltam a gépet tudatosodott, hogy az ötvözet helyett vegyületet akartam írni eredetileg, de így éjfél körül már nem forgott annyira az agyam Nézd el nekem A lényegen nem változtat...
A tiszta fémeknek(nem ötvözet, nem vegyület) is van hőfokfüggése, amit alkalmas módon lehet használni hőmérséklet mérésre is..., mégsem mondjuk egy darab rézhuzalra, hogy termisztor! Ahogy egy félvezető diódának is van feszültségfüggő kapacitása, de jellemzően mégsem mondjuk rá, hogy varikap! És még sorolhatnánk...
A termisztor szerintem attól termisztor, hogy ez a legfőbb tulajdonsága, a névleges ellenállása drasztikusan függ a hőmérséklettől! Ez pl a fémekre nem igaz, a platinára sem...
De...oda is írtam, ez meglehet csak az én szubjektív véleményem volt csupán, ami lehet hogy téves!!! Ettől kezdve nem értem a gyermeki kirohanásodat, vita, Kötözködés? Mivan??! Csak megjegyeztem egy apróságot, amit másképp látok.
A te hozzászólásod viszont merőben kötözködő jellegű és stílusú! Aki kicsit is ismer, tudja, nem egy komplett (páka)vezérlőegységet terveztem és építettem! Rossz helyen kopogtatsz!

Sosem használtam még platina szenzort..., de ezek szerint az ötvözet jelzővel sem tévedtem nagyot )

Nálam, ahová egy termisztor elegendő pontosságú, oda inkább egy PN átmenetet teszek(sima dióda), és annak mérem a hőfokfüggését. Még ez is lineárisabb, mint a kommersz termisztorok többsége... És nem utolsósorban nem kell karakterisztikát tanulmányoznom hozzá, mert a diódáknál nagy vonalakban azonos a tendencia, egy kezdeti ofszetet leszámítva, amit egyszer be kell lőni...

Piszkosul félreérted a dolgokat, úgy látom. Nem én szólítottalak meg téged. Te kötöttél bele valamibe, a hozzászólásod nem volt sem releváns, sem szabatos, sem segítő. A fenti szösszeneted pedig végleg elrugaszkodott, olyasmikre "válaszolsz", amiről eddig szó sem volt.
Kérhetem, hogy szakad le végre rólam? És leginkább tartózkodj az átgondolatlan jelzőktől.

Pusztán szakmai szempontból kérdezem: melyik P/N átmenet fogja elviselni a 450 °C-ot? Merthogy itt, ebben a témában forrasztópákákról van szó.


Esetleg csak annyiban, hogy te ezt a "termisztor" meghatározására írtad, nem pedig a platina szenzoréra ...

Pl a SiC ?! De talán még a sima szilícium is kibírná bizonyos tokozásoknál. Hiszen ne tévesszen meg az hogy mennyi az üzemi max hőmérséklete, mert itt nincs igénybe véve semennyire sem. Amíg nem olvad szét a félvezető, forrasztások, kötések, tokon belül, addig kb használható!
De sehol sem mondtam, hogy a diódát konkrétan páka hőmérsékletének méréséhez ajánlom, legfőképpen azért, mert erre a célra van beépített hőmérő alkatrész, és nyilván azt célszerű használni hozzá!

Még mindig nem láttuk a "hivatalos" definíciót tőled, ami szerint mondjuk a platina ötvözeten(!) alapuló szenzorok is a termisztorok közé sorolandóak!

Platina.

Szerintem okosabb vagy Te annál, hogy ezt a parttalan "vitát" tovább folytasd.
Aki egy kicsit is járatos a hőmérséklet mérésével kapcsolatos dolgokban, netán ipari, tudományos szinten foglalkozik vele, pontosan látja a helyzetet.

Platina hőelemet csak ott használnak, ahol az erősen indokolt ( magas, tartós üzemi hőmérséklet, korrozív környezeti körülmények, stb ...). Még egy ilyen legolcsóbb "játékszer" ára is veri a 200.00 Ft -ot, de láttam 3.6 miláért is a táblázatban. Mégis milyen forrasztópákába/állomásba építenek be és ki, melyik cég egy ilyen hőelemet ?
Ez nem a "hobbi" kategória szintje ...

A félvezetőkre nem csak üzemi, hanem sima tárolási hőmérsékletet is megadnak. Ez még SiC esetében is "csak" 175°C. Felette a hőmérséklet emelkedésével, egyre gyorsabban károsodik a félvezető.
Nem. Annál már sokkal kisebb hőmérsékleten is károsodik.

SiC-nél az üzemi megengedett maximális hőmérséklet gyakran eléri a 225C-ot is! Vagy akár magasabbat is... Nyilván ennél sokkal magasabb az a hőmérséklet, ahol összeolvad benne az anyag..., merthogy a hőmérésre való használatnak kb ez a korlátja, nem pedig az, hogy hol tud még elviselni X ampert, Y feszültséget, vagy Z teljesítményt...


Te valami egészen másról beszélsz....

Két találomra kiválasztott SiC dióda adatlap:
Bővebben: Link
Maximum ratings
Operating junction temperature: -55°C to +175°C
Storage Temperature: -55°C to +175°C

Bővebben: Link
Operating Junction and Storage Temperature: -55°C to +175°C

Az olvadásnál sokkal hamarabb következik be más káros jelenség, ami szintén kinyírja a félvezetőt. Nem hallottál még erről? Erős a gyanúm, hogy nem tudnál olyan gyári félvezető adatlapot mutatni, aminél maximális a tárolási hőmérséklet megközelíti egy átlagos forrasztás hőmérsékletét (tehát legalább 300°C körüli).

Egy PN átmenetet nem olyan egyszerű tönkretenni hőmérséklettel! Rendszerint nem diffúzió miatt nem lehet használni, főként közel 0 igénybevétel mellett, hanem a tokon belüli kötések nem bírják már, megolvadnak. Jelen feltételezett használat szempontjából ez lenne a határ, illetve ez sem, mivel kiöntött tokozásoknál hiába olvad meg a forrasztás/kötés, az anyag nem tud hová elfolyni, így olvadt formában ott marad.
Természetesen az öregedést gyorsítja a magasabb hőmérséklet, talán egy sima Si dióda nem bírná ki hosszútávon a forrasztási hőmérsékletet, de egy SiC-nek nem hinném, hogy gondot okozna ez...

Kicsit elkanyarodtunk az eredeti topic témától, jön mindjárt a modi és kikerget mindenkit az erdőből ...

De mielőtt ideér, pár gondolat az előzőekhez ...
Mint tanultuk, a diffúzió a hőmérséklettől, az időtől és az anyagminőségtől függ. Ahogy bizonyos anyagok korlátlanul oldódnak egymásban ( ón-ólom, réz-ón, vas-nikkel stb ... ) úgy mások oldódása kevésbé vagy erőssebben korlátozott. ( A legismertebb példa a vas-karbon állapotábra, ahol is a vasba normál körülmények közt nem lehet 6.67℅ -nál többet beötvözni. ) Ennek kristályszerkezeti okai vannak ...
A félvezetők is "ötvözetek" - függetlenül attól, hogy a szilícium (germánium) "szennyezést" hogyan hajtották végre. Mivel a "szennyezés" egy bizonyos területre korlátozódik, ezért az atomok igyekeznek egy "homogén" közeget létrehozni. Az atomok vándorlása a kristályrácsban nem egy gyors folyamat. Sőt, inkább - emberi léptékben nézve - kifejezetten lassú. Ezért ez években, évtizedekben mérhető. Amég egy dióda, tranzisztor "belseje" átalakul az lehet több emberöltőnyi idő is. Ilyen jellegű vizsgálatokat nem folytattam, mert nem volt rá szükségem - csak amennyi az államvizsgához kellett. De ott, ahol ezeket az alkatrészeket gyártják és rendelkeznek a megfelelő műszerekkel ( és tudásbázissal ) az elektromos paraméterek változását éveken át figyelemmel kisérik.
Egy olyan dolgot viszont megemlítenék, amit sokan nem tudnak és erősen kapcsolódik az elektronikához. A NYÁK lapokat aranyozás előtt mindig nikkellel vonják be és erre a pár atomsornyi nikkelre viszik fel az aranyat. Az arany ugyanis annyira jól oldódik a rézben, hogy pár hónap alatt eltűnne a felületről. ( A nikkelben kevésbé oldódik ... )

Ha az olvasók közül valaki NYÁK üzemben dolgozik, megtámogathatja a leírtakat ...

Ez szerintem igy lenne korrekt:

Húúúú!

Kínába elmennék. Az valami csoda. (a nyák gyártás)

Kínába valószínűleg hamarabb beengednének, mint kishazánkban.
Soha nem értettem, mi titkolni való van azon a 2 generációja elavult technológiának - amit a magyar cégek döntő többsége alkalmaz. Miért nem lehet ún: "szabadnapokon" megmutatni az érdeklődőknek, hogy mi - hogyan készül. Szégyellik a vezetőink, hogy itt tartunk ???