Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » LC mérő
 
Témaindító: jocoka, idő: Jan 22, 2007
Lapozás: OK   177 / 177
(#) Lénárth János válasza benjami hozzászólására (») Okt 10, 2019 /
 
Természetesen, tisztában vagyok mind a 16F84, mind az általad felsorolt többi kontroller felépítésével, sőt, a 16 valamint 32 bitesekkel is.
Az LM311 egy régen elavult típus, már vannak tőle sokkal modernebb komparátorok.
(#) p_istvan válasza Lénárth János hozzászólására (») Okt 10, 2019 /
 
Egy kicsit elszámoltad a második induktivitást, nem 87 592 hanem 87 193 nH
A különbség pedig 87 293 - 87 180 = 113 nH, de a lényeg hogy valami nem stimmel a programban!
(#) Lénárth János válasza p_istvan hozzászólására (») Okt 10, 2019 /
 
Igazad van!!!
Úgy látom István, Te legalább figyeled is az általam leírtakat
Elírtam, kettes helyett ötös íródott be, de most újra számolva egész pontosan így néz ki 2 nF kapacitással:
Első frekvenciánál, ami 381150 kHz - 87180.31 nH
Második frekvenciánál, ami 380905 kHz - 87292.50 nH
A kettő különbsége, vagyis a tekercs induktivitása: 112.19 nH
Igen, a programmal lehet valami gond.
Köszönöm az észrevételt!!
(#) Skori válasza Lénárth János hozzászólására (») Okt 12, 2019 / 1
 
Végülis abban a verzióban, amit megépítettél kicserélted a tranzisztort relére?
Az LCM3 esetében én pont fordítva jártam el, a relét cseréltem tranzisztorra... Szerintem a tranzisztor által bevitt hiba közel nullára csökkenthető egy-két apró trükkel:
- Mivel a tranzisztor kapacitása feszültségfüggő, és a kollektor DC potenciálja, a tranyó lezárt állapotában "lebeg", ezért a kapacitása nagy és nem is stabil. Ha a kollektort egy 10MΩ körüli ellenállással felhúzzuk a +5V-ra, akkor a kapacitása kisebb, és stabilabb érték lesz.
- A tranzisztornak mint "kapcsolónak" a feladata az, hogy a bekapcsolásakor pontosan 1nF-al növelje meg a rezgőköri kapacitást. Azonban kikapcsolt állapotban is növeli a kör kapacitását a tranyó néhány pF kapacitása, emiatt a kapacitás-változás 1nF-nál kisebb lesz. Ha az 1nF-os referencia kapacitását is növeljük néhány pF-al (amennyi a tranyó 5V-on mérhető kapacitása) akkor, a körben levő kapacitás-változás ismét pontosan1nF-ra belőhető.

Az LCM3 esetében viszont kalibrálható a referencia, így ez utóbbi módosítás elhagyható.

A legutóbbi hasonló írásomat volt aki kioktatásnak érezte, ezért most leírom, hogy nem annak szántam, és elnézést kérek akik számára triviális volt amit leírtam.
(#) Lénárth János válasza Skori hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Dolgozom egy saját, magyar nyelvű verzión, amiben egy reed relé kapcsolja rá az 1 nF kapacitást az oszcollátorra.
Emellett magát az oszcillátort egy LM393 dual komparátorral akarom megoldani, és a Timer1-re kapcsolni.
Természetesen, 32 bites lebegőpontos számítással akarom a programot megírni.
A Microchip AN575, és AN660 dokumentumai gyönyörűen elmagyarázzák ennek a folyamatát.
Az eredménnyel jelentkezni fogok.
(#) Ge Lee válasza Lénárth János hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Ezekből az LCM2-ben már két dolgot megvalósítottak, magyar nyelvű, és reed kapcsolja az 1 nanót.
(#) Hp41C válasza Lénárth János hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Lehet, hogy az LM301 egy régi, elavult komparátor, de a kimenete magas szinten is aktív, amíg az LM393 nyitott kollektoros.
(#) Lénárth János válasza Hp41C hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
És ezzel mi a probléma?
Fel kell húzni a kimenetet kb. 3 kOhmmal a +5 voltra...
(#) Skori válasza Lénárth János hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Vannak sokkal jobb, modern, és rel. olcsó komparátorok, én inkább valami jobbat választanék. Illetve az is felmerült annak idején, hogy egy PLL-t húzok rá az LC kör rezonanciájára (így a rezgőkör jósága talán kevésbé befolyásolja a mérést). Bár lehet, hogy nem érdemes ebbe a mérési elvbe ennyi energiát fektetni, mivel az LC alkatrészek frekvenciafüggőek, és így csak egy adott (és nem szabadon megválasztott) frekvencián mutatott induktivitást vagy kapacitást tudunk megmérni. Más frekvencián esetleg nagyobb lesz az eltérés mit amúgy a műszer pontossága...
(#) Lénárth János válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Itt van az én LCM2 verzióm, igaz hogy angol nyelvű verzió.
Felbontásbeli különbség van az általam elképzelt, és az LCM2 által nyújtott között.
De én 67 éves fejjel azt vallom, a világot mindíg az vitte előre, amikor az emberek - ha megtehették -kísérleteztek.
És én, amióta nyugdíjas vagyok, sokszor olyan dolgokkal foglalkozom, mint például 0.1 ppm-es kvarcoszcillátorral épített 10 digites, 5 Ghz-es ferkvenciamérő, és ehhez hasonló egyéb dolgok.
Tudom, ezekre nincs kereslet, mert túl drágák, azonban egy ilyen már működik egy barátom munkahelyén, ahol nagyon komoly rádiótechnikai eszközök diagnosztikájával, és javításával foglakoznak.

DSC_0011.JPG
    
(#) Lénárth János válasza Skori hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Igazad van, de szerintem egy kis raszteres FLL is jó lenne erre a feladatra.
(#) Skori válasza Lénárth János hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Igen, az a kérdés, hogy melyik ad jobb eredményt, és melyiket egyszerűbb megcsinálni. Szerintem a PLL-t mezei cmos IC-kből meg lehet csinálni. Annak idején egy sima 4046-al oldottam meg a tesla tekercsem rezonancia frekvencia változásának követését. Ma már sokkal ügyesebben meg tudnám oldani, de az akkori egyszerű megoldás is jól működött. Mérési célra nyilván az akkori megoldásom pontossága nem lenne elég, de kis bővítéssel már igen. A mikrovezérlőnek pedig továbbra is csak frekvenciát/periódusidőt kellene mérnie, meg persze számolnia Az analóg PLL nagyjából végtelen felbontása nem korlátozná a pontosságot. Ezért valószínűleg ebbe az irányba próbálnám továbbfejleszteni az áramkört.
A hozzászólás módosítva: Okt 12, 2019
(#) Ge Lee válasza Lénárth János hozzászólására (») Okt 12, 2019 /
 
Nem azért nincs kereslet rá mert drága, hanem mert 100 emberből mondjuk 99 nem is használná semmire. Meg a frekimérővel van még egy nagyon nagy baj, hogy csupán egyetlenegy, szűk információt közöl egy nagy halmazból az adott jelre vonatkozóan, és az a freki értéke. Se az amplitúdójáról se a jelalakjáról nem mond semmit. Nyilván ha kizárólag az értékre kíváncsi valaki akkor jó, de nekem pl. van 100 megás frekimérőm, de szinte soha nem kapcsolom be, hanem ráteszem inkább a szkópot a mérendő akármire.
Nagyobb frekikre meg vettem egy használt spektrum analizátort nagyon olcsón, azzal 2,6GHz-ig jó vagyok, és ugye nem csak a frekit értékét látom rajta...
(#) Lénárth János hozzászólása Okt 12, 2019 /
 
Én egyébként a képen látható toroid tekercs miatt álltam bele az LC mérő témába.
A méregdrága toroidddal - 600 Ft./db. - készített tekercs nem azt a frekvenciát biztosította, amire szükségem lett volna.
Számolni tudok az oszcillátor körben lévő alkatrészek ismeretének birtokában, de úgy éreztem, hogy ismernem kell pontosan az induktivitást.
Az általam ismert LC mérők nem tudják a nH felbontást, azt az LC mérőt pedig, amit még a múlt században vettem HA5AST kollágától, erre a célra alkalmatlannak találtam.
Amelyik LC mérő viszonylag olcsón elérhető, és a felbontása 2 nH, annak is az ára 190 Euro ...
Tehát, építeni kell egy jól működő,nagy felbontású, és pontos eszközt.

DSC_0012.JPG
    
Következő: »»   177 / 177
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu