Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » LC mérő
 
Témaindító: jocoka, idő: Jan 22, 2007
Lapozás: OK   186 / 186
(#) Ge Lee válasza noris hozzászólására (») Márc 6, 2021 /
 
Azért nincs több infó odaírva mert lényegtelen, csupán védelmi szerepük van a diódáknak, a mérőfeszültség pedig mV nagyságrendű, amit bármelyik ellenállás elvisel.
Én mondjuk nagyot csalódtam az LCM3-ban, vissza is küldtem az eladójának, mert kb. ugyanarra képes amire az elődje, nagy értékű induktivitásokat amire nekem kellett volna nem lehet vele mérni ami nem is csoda. De az ESR mérő része is érdekes volt, amikor 3 különféle kivitelű értékű és feszültségtűrésű elkót találomra kivettem a fiókból, és szinte mindre 53mΩ értéket írt ki, akkor elkezdtem gyanakodni. Az a minőség kiegészítő funkciója meg összevissza ugrált, hol jónak látta az elkót hol meg brutálisan szivárgónak.
(#) em válasza vargaf hozzászólására (») Márc 6, 2021 /
 
A fotón látszik, hogy az ellenállás biztosan nem nagyobb mint 1/4W. Ha valaki elfelejti kisütni a kondenzátort, akkor az az ellenálláson keresztül sül ki. Határesetben lehet akár többször 1000µF és feltöltve akár 300V-ra, akkor jól jön a nagyobb terhelhetőség.
Ilyenkor az 1µF is kap nagyfeszültséget, ezért a kondenzátorra betennék magasabb feszültségtűrésűt, a képen szépen látszik, hogy 250V-ost használt a konstruktőr.
(#) granpa válasza vargaf hozzászólására (») Márc 6, 2021 /
 
A táblázatban van egy ordas hiba! De azért értjük.
(#) vargaf válasza em hozzászólására (») Márc 6, 2021 /
 
A rajzon 2 W szerepel, én ezt ítam. Az, hogy ki milyet épít be az pedig az Ő dolga. Az enyémben 2 W van. A kondenzátorom 250 V-os MKP X2-es.
(#) kila válasza granpa hozzászólására (») Márc 6, 2021 /
 
Igen, az 1W -10W- nál én is igazgattam a szemüvegem...
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 7, 2021 /
 
Tapasztalatom szerint a nagy induktivitások mérése általában nehéz, mert a sok H induktivitású tekercsek általában sok mentből állnak, jelentős a saját kapacitásuk, és esetleg az ohmos ellenállásuk is. Sőt némelyik trafó komplex LRC hálózatként viselkedik.
Vásároltam kicsi, nyákba ültethető áramváltókat, és ezek induktivitását akartam megmérni. Az egyik típus induktivitása 6H körüli volt, azt simán tudtam mérni LCM3-al, a másik 300H, ezt már csak úgy tudtam megmérni, hogy párhuzamosan kötöttem 4...5 darabot, majd a mért értéket szoroztam a darabszámmal. Ugyanakkor hálózati trafók primer tekercsének induktivitását én sem tudom rendesen megmérni vele, de ez nem is zavar különösebben, mert nincs rá szükségem.
Az ESR mérés nekem működik, bár nem túl pontos, és van, amikor nagyon nem pontos, de kondik esetén a jó/hibás eldöntésére azért mindíg alkalmas. N*10µH - néhányH között, és kapacitás mérése esetén pedig kifejezetten pontos műszer szerintem (de nyilván arról tudok nyilatkozni amit én építettem).
Ennek ellenére tervbe van véve egy saját fejlesztésű LC mérő építése, hasonló működési elvvel, de kicsit más felépítéssel, modernebb alkatrészekből, gyorsabb MCU-val stb... Gyors, pontos és olcsó műszer lenne a cél, de tudom ebből általában csak kettő választható.
Az LCM3 esetében engem a lassúsága zavar leginkább: bekapcsolom, várok hogy elinduljon, megméri az alap frekit, megméri a kalibráló kondival, utána nullázza a kapacitást, majd végre átválthatom "L" állásba és megmérhetem vele amit akartam: egy tekercs induktivitását.
A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2021
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Márc 7, 2021 /
 
Soha életemben nem kellett nagyobb induktivitásokat mérnem, mert minek, a kicsikre (SMPS dolgok) pedig tökéletes volt az LCM2. Aztán jött az, hogy kíváncsi voltam kimenőtrafók adataira, pláne hogy még légrésesek is. Na itt kezdődtek a gondok...
Hamar rájöttem, hogy az oszcillátor elven működő LC mérők nem jók, mérőhíd is csak úgy, ha ekkora induktivitást 50-100Hz-en mér, 1kHz-en már teljesen fals értéket ad. Aztán eszembe jutott, hogy van nekem egy alkatrészteszterem (Atmega 328-cal) is ami nem oszcillátorral mér, hanem ha jól emlékszem az induktivitásban tárolt majd visszaalakuló energiát méri. Ezzel már korrektül lehetett mérni (még a 25H-t is), de csak a hagyományos elrendezésű trafót vagy tekercset. Ha egy kimenőtrafót akartam mérni, ami nem a szokványos hanem osztott elrendezésű, akkor már ez sem korrektül mérte meg.
Csak egy példa viszonyítási alapként. Légréses kimenő, induktivitása 4,7H (garantáltan).
- Gyári multiméter induktivitásmérő funkciója: 1,7H
- LCM3: 1,3H
- Alkatrészteszter: 3,5H
Némi kutakodás és segítség után rákötöttem a trafót fűtőfeszre (kb. 6,5V AC) egy soros ellenálláson keresztül, és ezen mértem az eső feszültségeket, amikből számoltam impedanciát stb. majd ebből induktivitást.
- Végeredmény: kb. 4,65H
Ezt az eredményt leellenőriztem aztán szimulátorban is (tina) az adott értékekkel, ott kb. 4,69H jött ki, szóval működik a dolog. Egyelőre jobb híján ez marad. Néztem neves gyártó korrekt asztali mérőhídját, 10Hz-30MHz között képes mérni, 8 millió Ft. Szóval ilyet nem veszek. Lejjebb amik vannak szintén drágák, utána jönnek a nevesebb kézi multiméterek olyan 2-300 ezer környékén, ezekben van 4 féle mérőfreki, de ugye a méretek miatt a hardver eléggé korlátozott (2-3db pók meg a szoftver bennük). Ilyen van olcsóbban is a neve DER EE DE-5000, de ennek is hiába van 28 ezres ára, mire idejön, vám, áfa, egyebek 40 felett lesz.
Illetve gondolkoztam még egy mérőhíd építésén, de ahhoz meg dekádonként kellene egy etalon induktivitás. Szóval egyelőre marad az 50Hz-es fűtőtekercs, ez korrekt, valós eredményt ad, és mivel csak alkalmanként kell ezért vállalható a vele járó macera.
(#) pucuka válasza Skori hozzászólására (») Márc 7, 2021 /
 
Idézet:
„Sőt némelyik trafó komplex LRC hálózatként viselkedik.”

Nemcsak némelyik trafó, de minden áramköri lineáris elem valójában komplex impedancia, csak van olyan helyzet, amikor némelyik része a komplex impedanciának elhanyagolható.
Az LCM3 nem laborműszer, hanem egy univerzálísan használható általános "multiméter".
Az igazi impedancia mérő laborműszerek általában híd rendszerűek, és igen bonyolult felépítésűek, és a sok változtatható RLC etalonok miatt drágák is.
Az LCM3 ennél egyszerűbb módszert alkalmaz, ennek a hátránya, hogy csak a beépített etalon közvetlen közelében pontosak, ettől eltérve a hiba egy olyan "X" jelleggörbe formájában nő. ezért sem igen kis, sem igen nagy értékek pontos mérésére nem alkalmas. (az elektrolit kondenzátorok mérésénél pedig fontos lenne a kondenzátorok polarizációját előállító egyenfeszültség használata is. A műszer az impedancia abszolút értékét, és a fázisszögét méri, ebből számolja a reaktancia értéket, és ebből az induktivitás, és kapacitás értékét is. De valamiért az impedancia reális értékét az ESR -t kivéve nem jelzi ki. (ha sajátot készítesz, gondolj erre is, pl akár Q érték formájában)
Mindazonáltal a gyakorlatban általános célra egy jól használható műszer.
A trafós mérések egyértelműen négypólus mérésekként kell kezelni, és a megmért négypólus jellemzőkből egyértelműen származtathatók a trafók alapparaméterei.
A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2021
(#) Skori válasza pucuka hozzászólására (») Márc 7, 2021 /
 
Dolgoztam olyan műszerrel ami grafikont rajzolt a mért alkatrészről a frekvencia függvényében 10MHz-ig (impedancia, kapacitás, induktivitás, stb...), több millóba került.
Idézet:
„...Az igazi impedancia mérő laborműszerek általában híd rendszerűek,...”
....voltak valamikor. Ma is vannak preciz laborműszerek, de ezeket belül számítógép vezérli, a működési elvüket nem ismertetik (vagy csak nagyon nagy vonalakban), sőt esetleg titkolják is. De szerintem ma már nem szokás mérőhidakat tekergetni.

Nem célom ilyen kategóriájú műszert még csak megközelíteni sem. Nekem megfelel rezonanci elv is (megvannak az előnyei annak is), legfeljebb a "sáv széleinél" kellhet más megoldás. Vagy a rezonancia elvet esetleg több sávra bontani. Az ESR mérést ügyesebben akarom megoldani. Tehát amit építeni fogok egyszer, az "csak" egy jobb, de LCM3- hoz hasonló valami lenne, annak néhány gyengeségét javítva. Tehát pl. kimenőtrafókhoz lehet, hogy ugyanúgy nem lesz jó (arra célműszert kellene építeni, akinek szüksége van ilyesmire).
Bár felmerült egy olyan mérési elv is, hogy DC-t kapcsolunk a mérendő tekercsre (rövid időre), és az áram növekedési sebessége (+ az abszolót értéke, és a feszültség értéke) alapján kiszámolható az induktivitás.
A hozzászólás módosítva: Márc 7, 2021
(#) pucuka válasza Skori hozzászólására (») Márc 7, 2021 /
 
Vannak most is ilyen műszerek, hálózat analizátorok, vektor voltmérők, (Schmitt diagram rajzolók) de ezek sem hobbi szintű árazásúak.
Az egyszerűbb esetekben a "három feszültség mérős" módszert használják, ez is tud megfelelő eredményt produkálni, ha változtatható a feszültség frekvenciája, és a referencia elem, legalább dekádonként, és esetleg képesek egyenáramú előfeszítést alkalmazni.
A három feszültség mérős módszerrel az impedancia abszolút értékét, és fázisszögét tudjuk mérni. Ez a módszer jól alkalmazható számítógépeknél is, több ilyen egyszerű program is létezik.
Az energia változás alapján is lehet impedanciát mérni, (időállandó) az sem ördögtől való.
A rezonancia elvnél problémás a folyamatosan változtatható etalon. A veszteségeket pedig egyidejű Q méréssel lehet meghatározni. (reális összetevő)
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Márc 7, 2021 /
 
Az alkatrészteszter is az általad vázolt elven mér, és egész jól, bár ez meg a kis induktivitásokkal nem tud mit kezdeni. De, a kimenőt ez sem méri korrektül. Gondolkodtam egy hasonlón is mint ez az Elkis, itt tulajdonképpen adva van az egész rajzostól mindenestől csak a méréshatárát kellene kiterjeszteni.
(#) pucuka válasza Ge Lee hozzászólására (») Márc 8, 2021 /
 
Idézet:
„csak a méréshatárát kellene kiterjeszteni”

Elvileg, ha a kristály oszcillátor frekvenciáját megváltoztatod, akkor a méréshatárok is változnak. Ha a 4 MHz -es kristályt 8 MHz -esre cseréled, akkor a méréshatárok a kisebb induktivitás, és kapacitás értékek felé csúszik, a 10 µH -s 3 µH -re, a 100 pF 30 pF végkitérésűre.
Ha a kvarc frekvenciáját a felére, 4 MHz -t 2 MHz -re cseréled, akkor a méréshatárok felfelé csúsznak, az 1 H -s végkitérés 3 H -re, a 10 µF 30 µF ra. A kvarc frekvenciájának további felezésével még feljebb tolható a maximális mérhető érték.
Persze mindez csak elvileg, a mérési elvből következően, azt nem tudom mit szól hozzá maga a készülék konstrukció, különösen a kis induktivitások, és kapacitások mérésénél, a pl. a szórt kapacitások miatt.
(#) em hozzászólása Márc 15, 2021 / 2
 
Az Elektorban egy éve jelent meg egy komoly LRC mérő építési leírása. A cikk első része letölthető, érdekes olvasmány. Ha valaki megépítette érdekelne a tapasztalata.
(#) Ge Lee válasza em hozzászólására (») Márc 16, 2021 /
 
Nagyon baba! Jó lenne ha valaki árulna kit-et hozzá, vagy legalább a nyákokat és a felprogramozott procit, mert ezt érdemes megépíteni. Nem olcsó, de horror árú műszerekkel vetekszik a használati értékét tekintve. Ha jól láttam ott vannak a gerber fájlok a nyákokhoz, ha valaki gyártat belőle egy garnitúrára vevő vagyok.
Következő: »»   186 / 186
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem