Adobe Audiotonban van minta utáni zajszűrés. Megadsz neki pl 10 másodperc súgást, kielemzi, elmented az analízis eredményét, aztán lefuttatod az egész hanganyagon, a súgást úgy veszi ki, hogy a hasznos jelből nagyon minimális veszik el. Lehet játszani a beállítással, érdemes egyetlen percnyi anyagon kísérletezni, és ha jó, akkor mehet a zajszűrés az egészre. Jobb, mint a Dolby félék... Aztán nem árt egy normalizálás sem, meg szükség esetén multiband kompresszor, stb. Sokat lehet gyúrni a hanganyagon...

Ezzel két baj van. Nem lesz két, tökegyforma felvételed, mivel a zaj is, szint is változik lejátszásról lejátszásra (erről maga a fej tehet nagy részt, illetve az előerősítő saját zaja). A második feltétel, hogy tökéletes időalap legyen. Egy magnóban olyan nincs. Még akkor sem, ha a hangtengely kvarcpontosságú fordulatot tart, a szalag mechanikája kizárja, hogy az ilyen keverősdihez szükséges mértékű pontosságot tarts.
A fázisokkal meg úgy általában az a gond, hogy adott műsoranyagban lesz bőven azonos és ellentétes fázisú rész is, egy visszhang effekt, vagy bármilyen, nem konzerv hang egy rahedli verődést fog produkálni, amit az elvileg ugyan nehezen működő kevergetéssel szintén kizársz a zajjal együtt.
Maga a zaj egy analóg és véletlen jelenség, így annak kizárása ilyen "egyszerű" módszerekkel kizárt. Amit szokás használni, az a zajzár, de kérdés, hogy egyáltalán van-e értelme: A csendre, vagy a műsorra akarsz figyelni.

Én a fázisfordítást nem ugyan azzal a hanggal végezném el. Felvenném újra ugyan azokkal a paraméterekkel ugyan azt a számot, szintén tömörítés mentes formátumba (pl WAV) aztán a kettőt összekeverném úgy, hogy a két jel különbségét kioltsa a szoftver (pl az audition)
Mivel az audioszámunk ugyna az, az megmarad, de a különbség, esetedben a zaj, ami ugye nem tud pontosan millisecundomonként ugyan ott ugyan olyan amplitudóval kialakulni, pláne ha környezeti zaj...kioltódik.
Minél több felvétellel csinálod meg egy számról annél tisztább lesz. Ez olyan mint egy szimmetrizáló itrafó.

Ha ugyan azt a felvételt forgatod egymásba a zaj ugyan ott marad így nem tudja a program kioltani.

(és el is érkeztünk a hangkártyák kapcsán az alaplapi minimalista vs. normális, rendes bemeneti fokozattal ellátott diszkrét közötti eltérések megvitatásához )

A 44,1/48 stb kHz-et félreérted. Ez nem egyenló a felvett anyag frekvencia-sávszélességével! Ez a mintavételi frekvencia, ennek a frekvenciának a fele lehet a legnagyobb megjelenő frekvencia a digitalizált jelben.
Jó hasonlat egy világítótorony, ami forog körbe, ha ugyanolyan sebességgel mész te is a látókörében akkor vagy lát vagy nem, vagy épp mozdulatlannak lát, tehát az ő frekvenciájával hiába mozogsz a mozgásod nem jelenik meg valós mivoltában. Ilyen a digitalizálás, a mintavételi tétel mondja ki, hogy legfeljebb a fele frekvencia lehet ami megjelenik a felvételen. De tovább bonyolítja a dolgot az, hogy a felétől magasabb frekvenciát nem is szabad a bemenetre kapcsolni, mert az mindenféle nem-létező frekvenciájú jeleket ad a digitalizált anyaghoz.... így analóg szűrő kell a bemenetre, aminek viszont véges a levágási meredeksége így lehet a bemeneti jelet már akár 16kHz-től vágni kell, a 44,1kHz-et digitalizáláshoz...

Nem is a CD minőségű jel itt a cél! Csak a kazetta hanganyagának megmentése, lehető legisebb további romlással. Pc eldolgozik 24bit/96khz-n is akár, nem igazán nagy terhelés neki. de végén 16bit, 44,1 kHz-ra célszerű alakítani, AudioCD-t már egy kenyérpirító is lejátszik manapság, és olcsó a süthető CD is hozzá. Jobb minőség itt a kész anyagra felesleges, csak az emlék megőrzése a cél. Olyan lesz, amilyen, de legalább tovább nem romlik.

Egy sima, alap normál pozíciós szalagra egy normális magnó rá tud tenni 20-30Hz-től 16kHz-ig mindent. Egy alap krómra 18-19kHz-ig lazán. A 44,1kHz használata meg igazándiból alap: 22kHz-be már nem fog beleférni egy vacakabb szalag teljesítménye sem. A dolog iránti erőfeszítés inkább arra irányul, hogy legalább az analóg részt tegyük rendbe, hogy aztán az utómunka egyszerűbb legyen, az eredmény pedig alapból jobb. Ha digizel videókat, akkor azt hiszem, tudod, mi az a TBC és hogy enélkül pl. felesleges is nekikezdeni egy VHS kazettának, ha 10 percnél hosszabb anyag van rajta, meg a jó futómű alap a képminőség kapcsán. Na, vaalmi hasonlót feszegetünk .

FF-ből pedig lehet színeset csinálni! Valamelyik szép magyar filmünkkel el is követték ezt az utólagos színesítést, egészen jó eredménnyel. Persze az sem olyan, mint az eredeti, de érdekes alkotás lett.

Én nem vagyok nagy szakembere ezeknek a studiós-hangtechnikás dolgoknak, de az az egyszerű véleményem az egészről (és ami már elég régóta népi megfigyelés s nagyon bölcs vélemény) hogy sajna a szrból nem lehet várat építeni! Tehát lehet farigcsálni mindenféle szoftverekkel, meg buherálgatni studiótechnikás trükkökkel, de ha már alapjából nagyon beteg a dolog, az sehogysem javítható! Vagy teljesen más lesz, mint az eredeti.
A fekete-fehér fényképekből sem lehet utólag jó minőségű szines képeket csinálni, bár speciális fotós-festékkel utólag ki lehet festegetni (egy időben csinálták is fotósok a papirképekkel)
Viszont elég sokat digitalizáltam video-felvételeket egy gyengébb PCI-os kártyával, de hamar rá kellett jönnöm, egy kazettás Super8 videokamera (nagyjából 3-400 soros felbontású) képminősége sohase lesz digitális CD minőségű, mert már maga a jelforrás SE AZ!
Tehát - lesz amilyen lesz, de nem kell - és teljesen felesleges - erre a ténykedésre nagyobb anyagi beruházást eszközölni.
A csak hang - bár nem annyira bonyolult technika, mint a kép-hang együttese - de lényegileg ugyanaz!
A kazettás magnófelvétel frekvenciamenete többnyire 600 Hz-től 16-18 kHz, (studióminőségű és krómdioxidos vagy esetleg metál hanghordozó esetében), ezért tök értelmetlen a 44 ,1 vagy esetleg 48kHz-es frekvenciamenetről álmodozni.
Ami megtörtént, az megtörtént. Ha rosszul vették fel, az már rossz is marad.

* A piros a moderáció színe, ne használd, nem lesz nagyobb a szó ereje .

Igen, tekergesd be, lehet vagy öt másodperc az egész, ennyit igazán megér. Az azimut ellenőrzésének legjobb módja az, ha a kimenetet barkácsolással monóba kötöd: A két csatorna összegzésekor a fázisbeni eltérés remekül megjelenik (diszkóból talán ismerős az az effekt, mikor a hangot fokozatosan egy csőből hallod, aztán "visszajön"-na valami olyasmi lesz, a feladat egyszerű, magashang ahol normálisan szól, ott a jó). A simán, fülre magashangmaximum keresésénél sokkal pontosabb. Két dolog miatt mindenképpen ellenőrizd -kolléga állításával ellentétben- az azimutot akkor is, ha ez a gép vette fel:
-15 év alatt elég jelentősen el tud mászni.
-Minden egyes kazettafészekbe helyezéskor el fog térni kisebb, vagy nagyobb mértékben, attól függően, hogy milyen minőségű a kazetta maga és a helybentartása és mennyit kopott az évek során. Ezért célszerű oldalanként állítani, a monósítást kapcsolóval megoldani, így gyors és egyszerű lesz.Sok régi magnón az előlapot le sem kell szedni a beállításhoz, fúrt lyuk van hozzá.

Kazettafészek előlapját levéve tudod a legtöbb magnón állítani a fejet. Maximális magashang-tartalomra állítsd, kazettánként max egyszer kell beállítanod, vagy ha ugyanezzel a magnóval vetted is fel, akkor egyszersem.
Ha dolbyztad felvételnél, akkor lejátszásnál is ugyanaz a Dolby legyen bekapcsolva. Ezt a magnót, ami neked van, nem ismerem, nekem a magnó tipusa, mint probléma, fel sem merült, mert torz kazettafelvételt feltételeztem. De ha csak a hangkártya-túlvezérlés miatt torz, akkor tényleg menthető. Nekem Technics RS-BX701 deck van, 3 motor, 3 fej. Nem probléma a Dolby B, vagy C lejátszás sem. Normál, króm, metál kazi sem gond neki. Hangkártyának Edirol UA25 van. Ha annyira értékes a felvétel neked, és el tudod hozzám juttatni, kazettánként egy doboz sörért be is digizem. De érdemes saját magadnak megcsinálni, sokat lehet belőle tanulni. Ha Linuxot használsz, az Audacity-progit tudom a felvételkészítéshez ajánlani. A keresett csavar pedig a kombináltfej egyik "rögzítőcsavarja", az alatta lévő rugóról könnyű felismerni. A fix csavart ne bántsd, csak a rugós oldalit! Ha ezzel vetted fel, amivel le is játszod, akkor ne is bántsd!

De azért minden kazettához lőjjem be fülre? Nem találomezen a csavarokat ahol állítani lehtne (a Siemensen)

Nem állít automatikusan. Autoazimut nagyon kevés csúcsközeli kategóriás gépben van. De szükségtelen is, ha kevés műsorról van szó, és elfogadható géppel készült.

Köszi, R450-re gondoltam. Olyanból van normális áron ami beállítja a fej dőlését automatice, mert az direkt ilyen régi kazikhoz jó, nem?

Hmm, hát egy pultos Aiwa finoman szólva más minőséget képvisel, mint ez a magnócska.. De kérdés, melyikről beszélünk, egy F220-ról, R450-ről, vagy esetleg a nagymedve F990-ről. Bármelyik jobb, vagy inkább alkalmasabb digizésre úgy általában, mint az RC200, ha megfelelő állapotban van. Az alaplapi hangkártyáról. A ráírt paraméterek csak egy dolog, hogy valójában mit produkál, az számos dolog függvénye. De hiába a magas mintavételezés, ha a felbontás középszerű, ha az analóg bemenetig eljutó jelfolyam egy rahedli zajt szed össze, ha az ADC éppen olyan minőséget képvisel, mint bármi más. Nem kizárt, hogy az eredmény akár jó is lehet vele, de ez ritka.

Egy sima 4,7K sztereó potival .A két széle a bejövő kábelre ,az alja közepe pedig mehet a gépbe.Síma hangerőszabályzóként kell bekötni ,csak a kábelre rászerelve gyorsabb volt számomra.(max valami árnyékoló lemezt/dobozt tehetsz rá ,ott se szedjen össze zavart.)

Köszönöm a sok hasznos választ, utánaolvastam a dolgoknak, persze az empíhárom szóba se jött, mindent .wav-ba csinálok. A kazettadeckem nem csúcskategóriás, de azért egy walkmennél biztosan jobb. A potis dolog jó ötlet mert a magnó tényleg erősen túlvezérelt jelet ad ki, 20-30%-ra kell állítanom a gépen szoftveresen, de tudom attól még torz. Milyen potméterrel lehet ezt megoldani? Hogy kössem be? Esetleg valami olcsóbb (természetesen régebbi használt) digitalizálásra jó, spéci decket tudnátok ajánlani? Aiwa pultosdeck esetleg? jelenleg ilyen deckem van: http://www.radiomuseum.org/r/siemens_doppel_kassettendeck_rc20.html

Sajnos csak az alaplapi hangkártya jöhet szóba, de ez sztem viszonylog jobb fajtából való. (192kHz 16bit felvétel max., lejátszás meg 24bit is.)

Ja meg mégvalami a kivezérlést érdemes a lehető legnagyobbra beállítani mert digitális felvételnél ha kisebb a kivezérlés, akkor a korlátos felbontás miatt zaj adódik a felvett hanghoz(kvantálási zaj), szóval igen ezzel azt akarom mondani hogy a halk részek esetleg rosszabbul szólnak, mint a hangosabbak, de pl ezek a dolgon is tud javítani az előző hozzászólásomban említett dither-zaj hozzáadása...
Ha érdekel a miértje, akkor a neten lehet róla találni infót elvileg... nekem valahol papíron van róla valami, ha van...

Add el a hangkártyát és vegyél egy E-MU, vagy hasonló kategóriájú, feladatra való eszközt: Ha R2R szalagot digitalizálsz, sokkal komolyabb minőségnek kell megfelelnie, mert bizony a szalagban igen nagy kihívás van!

Tanácsoljátok a szoftvereket, hangkártyákat, amiken igazándiból nagyon kevés fog már múlni, de a lényegről, a magnóról nem beszélünk szinte semmit. A digitalizálás lényege, hogy az alapanyagot a lehető legjobb módon tegyük elérhetővé a hangkártyának, mert semmilyen szoftveres hókuszpókusz, meg százakárhány dB-es jel-zajú (a nagyon maximum 80dB körüli dinamikájú kazettához..) hanghártya nem képes reprodukálni azt, amit egy jó magnóval elérhetünk!
Először is tisztázni kell, hogy a szalagon van-e valamilyen dolby, neadjisten dbx komprimálás: Ennek megfelelően a lejátszónak ezt tartalmaznia kell. A második dolog, ami nélkül NEM lehet digitalizálni, az a megfelelő azimut. A két sáv szöghelyes együttfutása nem csak azért fontos, hogy a magashangok a helyükön legyenek, hanem azért is, hogy bármiféle későbbi csatornák közötti utómunka során a szögeltérés miatt ne későn kelljen szívni, és felesleges köröket futni. Továbbá fontos a jó minőségű szalagpálya, egyenletes lejátszás, az azimut megfelelő tartása.
Fentiek folyománya, hogy a digizéshez nem a konrádelektronics USB-s walkmanjét kell előszedni, hanem egy normális minőségű, tökösebb régi magnót. Ha kell, ékszíjcsere, fej demagnetizálás, szalagpálya pucolás, műsorhoz azimutállítás, ezek egyszerű dolgok, össz költségvetésben még mindig feleakkora összegnél tarthatunk, mint a fent említett walkman, az elért nyers minőség átvitelben, dinamikában, jel-zaj viszonyban, csatornaszeparációban klasszissal jobb lesz még egy leharcolt, ósdi magnóval is. Ezek után következhet a hangkártya, meg a szoftver. Azt pedig (bocs, ha volt már említve) tessék elfelejteni, hogy bármelyik stádiumban mp3-mal tömörítünk. A közvélekedés azt hiszi, hogy a 128kbites mp3 betakarja a kazetta átviteli sávját (ami generálisan nem is igaz), de a dinamika és a műsor információtartalma megint nem kerül említésre, pedig az mp3 enkóder a szalagzajt is nekilát bőszen tömöríteni, ami a fix bitráta miatt a hasznos jel jelentős részletvesztésével fog járni. Tehát a végeredmény valóban minőségi letárolását is célszerű veszteségmentesen hagyni, vagy mindenképpen valami normális szintet megütő mp3 tömörítéssel intézni.

Ez nem biztos, hogy jó ötlet így konvertálni, ha 44,1kHz -es audió lenne a végeredmény akkor inkább 176,4kHz-t jobb elvileg választani(szerintem), mert akkor a gépnek nem kell köztes mintát kikalkulálnia, hanem csak minden 4-ből 3-at eldob...

Igen érdemes a legnagyobb mintavételezéssel dolgozni amivel csak tudsz, mert a zaj elvileg ugyanakkora a teljes rögzített sávon, viszont az is igaz, hogy egyenletes az eloszlása, így minél nagyobb a mintavételezési freki, a hallható tartományra annál kevesebb zaj jut.
Viszont érdemes abba is belemenni, hogy az adott hangkártya pl esetleg hiába tud papíron magasabb mintavételezést, a gyakorlatban mégis gyatra eredményt produkál, pl én lejátszásnál nézegettem szkóppal különböző kártyákat, és volt amelyik tudott 44,1/48k tól magasabb mintavétet, de 20kHz fölött a jel eléggé nem hasonlított szinuszra pl... és elvileg az egyszerűbb hangkártyák felvételben gyengébbek mint lejátszásban...
Sőt én vettem nemrégiben használtan egy RME 96/8 kártyát és itt az átviteli sáv pontosságára nagyobb eltérés van megadva 96kHz felvétel esetén mint 48kHz-es esetében... szóval a legjobban lehet akkor jársz, hogyha kipróbálod és visszahallgatod, hogy a te hangkártyáddal melyik mód adja a neked legjobban tetsző eredményt...
Viszont a bitmélységnél is érdemes minél nagyobbat választani, és ha a végeredmény mégis mondjuk 16bites lesz, akkor dither-zajt hozzáadva csökkenteni az eredeti anyag bitmélységét, állítólag a jobb cd lemezeket is ilyen technikával csinálják... bár nem sokat foglalkoztam eddig ilyesmivel de mintha az Audacityben láttam volna ilyen lehetőséget...

Frekvenciák teljesen átkonvertálhatóak egymásba? Nem lesz nagyobb a minőségvesztés ha ugy konvertálom le 44,1-re 192kHz-ról, mintha gyárilag csak 44,1-be vettem volna fel?

Adobe Audioton kiváló progi, minta utáni zajszűrést tud, multiband kompresszor, és egyéb nyalánkság is megtalálható benne. Hangkarihoz: felvenni lehet, érdemes 88,2kHz-n, 24 biten, és azzal dolgozni végig, számolásigényesebb, az igaz, végén átkonvertálni 44,1kHz/16 bitre. De ha már nem túl jó alapból, akkor nyugodtan elég 44,1-en a felvétel, rontani már nem fog rajta. A kazettán lévő torzítást már nem fogod tudni csökkenteni, de legalább emlékbe megmarad a felvétel. Súgást, minta után nagyon szépen lehet csökkenteni, torz felvételen nem nagyon fog további romlást okozni hallhatóan, de jó minőségűnél óvatosan minden szűréssel! Azt hiszem, hamarosan én is szembenézek ezzel a problémával, párom már jelezte, hogy digizhetnék neki pár kazettát.

Ja még annyi hogy tényleg teljesen pótolhatatlanok a felvételek, saját (nem az enyém) zenekar koncertfelvétele. (azért van túlvezérelve)

Nem vagyok hozzáértő,csak egy marék angol kazettám volt ,amit szerettem volna CD-re rakni.Fülileg nulla vagyok, de a torzulás már engem is zavart.Ekkor kezdtem az okot keresni.Az AUDACITY-n már látszott hogy a szinusz teteje köszönő viszonyban sem volt a valódi szinusz hullámmal , így jutottam a potméteres megoldáshoz.(Először én is a kazettát okoltam ,- jóval a pirosban volt a decken - ,de a gépről visszahallgatva sokkal rosszabb volt, mint direkt a magnóról erősítőn meghallgatva, ebből gondoltam hogy talán mégis az én készülékemben van a hiba.) Egyébként az AUDACITY-vel csináltam.De szerintem minden program jó amin a bemenő jelszintet be tudod állítani valamiféle oszcilloszkóp félén.Utána a rögzítés már ízlés szerint bármivel (gondolom a kiolvasott WAW file minősége nem a programon múlik. A későbbi feldolgozhatóság többet nyom a latba.

Köszönöm a válaszokat, az én integrált hangkártyám 192000Hz 16bit ,imtavátelezés maximum. Ez szerintem elég jónak mondható, nem? Érdemes ilyenbe csinálni? Mert a CD ugye 44,1kHz éd hs erre irom ki akkor le kell konvertálnia és romlik a minőség nem? Főleg ha 48kHz-vak csinálom mert azt hogy konvertálja le? Meg az ipod se nagyon szereti az ilyen sok kHz-t, akkor milyenbe érdemes csinálni. A torzítást a túlvezérelt felvétel okozza 99%, de annyira túl lett vezérelve hogy még 15 év után a kimenet is az, győzöm halkítani, de ahogy olvasom ez nem elég mert a hangkarit is túlvezérli.

Ez a darab lenne az:

Üdv!
Örülök ennek a tanácsnak, van egy csomó (1/4 m3) 19-es sebességgel felvett zeném, amit vagy nem találok meg a hálón, vagy még rosszabb minőségben.
No, meg van pl. régen felvett hangjáték, amit a mai eszközökön szeretnék újra hallgatni és nem a 20 éve félretett szalagról...
Ami ígérvényben van:
xfi fatality extreme gamer 64mb
...és milyen programot ajánl a Hozzáértő?

A fejet fülre kell beállítanod a kazetta elején. Ha nincs össze-vissza fejállással, más magnókkal felvéve, akkor majd csak a következőnél kell esetleg állítani. Azt nehéz lesz megmoondani az elején, hogy nem lesz-e valahol a szalagon egy nagyobb kivezérlésű szám, de ha anno elég jól dolgoztál, akkor nem lehet ilyen. Ha torzan szól, akkor az nem jó, a szalagos technikának a nyávogás, zaj, frekvenciamenet volt a gondja, hallható torzítás inkább csak silány szalagnál, vagy túlvezérelt felvételnél lehet...ott meg kár digizni...
Ha kommersz zenékről van szó, esetleg rá lehet keresni a neten, és levadászni őket...

Üdv
Inhouse

Nekem a magnókazetta bedigizésénél szintén a túlvezérlés volt a legnagyobb gondom.Ez jól látszik ha pl az AUDACITY -n Én a kábelbe (magnó-számítógép közé) egy potenciométert raktam.Felvétel közben annyira tekertem le ,hogy a jel teteje szép legyen a legnagyobb kivezérlés esetén is ( vagyis még 5-10%-al még ez alá) .A szoftveres megoldással nem mész semmire,mert a hangkártyád bemenő fokozatát vezérli túl.Az itt keletkezett vágás már korrigálhatatlan (a szoftveres hangerőszabályzó ez után van ,tehát az is hatástalan).