Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Hello
Egy régi még alu. vezetékekkel szerelt lakásban élek, nemrég szükség volt a kismegszakítók cseréjére. Már régóta rosszak voltak, pl. a konnektrokör 10A -es biztosítóját kb. 3300W teljesítményel terheltem, és az egyáltalán nem reagált rá, szerintem meg le kellet volna kapcsolnia. No mindegy, most ez a 10A -es bizti ki lett cserélve szintén 10A -ra, de most mikró bekapcsolásakor sokszor lekapcsol, és néha a kismegszakító visszakapcsolásakor is leold, egyébként olyankor csak pár kisebb fogyasztóval van terhelve(TV, 2 hűtő). A komplett vezetékcserét szeretném elkerülni. Valaki ajánlotta hogy cseréljem le 16A-os biztosítékra, de nekem nem jön be az ötlet. Vagy tévedek? Én gondoltam hogy a B jelzésű biztosító helyett beteszek C jelzésűt, csak nem tudom van e értelem megvenni azt?
Az MSZ nem felel meg az EN-nek? Mert a biztosító berendezések gyártói magasról lesz---ják az MSZ-t. Mindenki az EN szabványok szerint készíti a termékeit. Azok jellemzői is az EN szerint vannak meghatározva. Így mindenhol el tudja adni.
Egyébként azért zárlatkor meglepően nagy áramok alakulnak ki, nyilván a bekötő vezetékeket nem erre, hanem az üzemi áramokra méretezik. De attól még - az általad is említett 1-2 tizedes időkig - folyhat sok100 A, amit a kismegszakítónak meg kell tudnia szakítania, károsodás nélkül. A trafónak - amit példaként említettem - valóban ebben a magasságban van a névleges árama - azért nem Pakshoz építik be, és nem fognak azért egy kicsi trafót is mellérakni, hogy legyen megfelelően kis zárlati áramú pont. Abban viszont megint csak igazad van, hogy - amennyiben kevés a kismegszakító kapcsolási képessége, akkor késes biztosítót alkalmaznak. Ezeknek sokkal nagyobb a zárlati megszakító képessége, de - nyilván - ezt csak 1x tudják életükben produkálni.
Azért jó kis vita volt! De - végül is - közös nevezőre hoztuk a dolgot.
Mindenkinek figyelmébe ajánlom az MSZ 2364-es szabványsorozat 410-430 as fejezetét. jelenleg ez van érvényben.
Szerintem elírta! Arra akart utalni, hogy ha rá van írva 25A nem biztos hogy kismegszakító is van benne, hanem hogy az a max. üzemi árama!
Ja, így már más a dolog, én egyben értettem az egész megszakítót.
Persze, de én ezt arra írtam hogy ekkor nem a bimetall résznek hanem a mágneses túláram résznek kell üzembe lépnie.
Szia, most már csak humorosan válaszolok:
Idézet: „Könnyebb megállapítani, hogy túláram miatt vagy áramszivárgás miatt állt meg a hálózat.” Ez igaz, de drágább is. Nagyobb szekrény, több védelmi berendezés, stb. Egy hagyományos lakásban nincs erre szükség. Persze akinek sok pénze meg helye van, az megcsináltathatja így is. Egyébként az egész vita ebből a mondatból indult ki: Idézet: „A 25 Amper nem azt jelenti, hogy 25A-nél kapcsol le, hanem hogy maximum annyit tud kapcsolni.” A hozzászólás száma (#273580) Ezt nem lehetett nem véleményezni.
Szia!
Idézet: „Úgyhogy a 150 négyzetmilliméterrel nem kell ijesztgetni senkit.” Nem ilyeszgettem senkit a 150 négyzetmilliméterrel csak pont azt írtam le amit te ebben a mondatodban: Idézet: „Az sem elhanyagolható, hogy az erőmű és az otthoni konnektorod között jónéhány védelmi berendezés örzi, hogy a házad le ne égjen. Valamelyik biztosan le fog kapcsolni zárlat esetén.” Pont ezért írtam, hogy teljesen fölösleges itt olyan dolgokkal foglalkozni ami csak egy ipari alkalmazás-fejlesztés esetén jön élő. Nem véletlen az hogy milyen átmérőjű a betápvezetéked vagy az óra előtt a kismegszakító! Egyébként egy érv a külön kismegszakító és áramvédő mellet: Könnyebb megállapítani, hogy túláram miatt vagy áramszivárgás miatt állt meg a hálózat.
Ha komolyan így gondolod, akkor nézd meg a mellékelt képet. A névleges áram 3 ill. 5 szöröse esetében nem beszélhetünk zárlati áramról, max. túlterhelésről.
Lapose, az a baj, hogy mindkettőtöknek igazatok van, csak mindketten más-más oldalról közelítitek meg a témát. A zárlati áramnál a leglényegesebb a kioldási idő. Az sem elhanyagolható, hogy a rendszer általában induktív jellegű egy kicsit ( a cos fi sosem 1) ezért a zárlati áram sem jelenik meg azonnal a maximális értékével. Nagyon rövid idő alatt (néhány mikrosec.) fut fel. A felfutási idő alatt a védőberendezésnek az érzékenysége szerint van ideje leoldani, még a maximális zárlati áram elérése előtt. Az sem elhanyagolható, hogy az erőmű és az otthoni konnektorod között jónéhány védelmi berendezés örzi, hogy a házad le ne égjen. Valamelyik biztosan le fog kapcsolni zárlat esetén. Úgyhogy a 150 négyzetmilliméterrel nem kell ijesztgetni senkit.
Szia!
Nem bírnia kell addig, hanem ha zárlatleoldási áram a névleges áram 3-5- szöröse akkor kap B kategóriát.
A 3, 5, stb. szorzók a 0,1 sec. időtartamra vonatkozó terhelésre vonatkoznak. A B típusú kismegszakítónak a névleges áram 3 szorosát legalább 0,1 sec. ig bírnia kell, de ugyanannak a névleges áram 5-szörösét kevesebb mint 0,1 sec. alatt le kell kapcsolnia. A más típusuaknál ezek a szorzók mások. Egy jobb katalógusban ezt megtalálod.
Bocsi Imi65, hogy megelőztelek a válasszal.
Gyerekek ne csináljuk ezt!!
Ennek semmi értelme! Minek példálózni itt nem valós helyzetekkel! Aki még nem volt ipari helyeken és nem látta pl egy üzem biztosítékait, motoros kapcsolóit az ne akarja összehasonlítani egy otthoni betáppal! Ne haragudj Imi, de 1500A-hez 10A-t számolva négyzetmilinként 150 mm^2 vezeték kell! Be sem lehet kötni egy kismegszakítóba. Arról nem beszélve, hogyha erre te tényleg ráraknál egy normál 6a-es kismegszakítót, mindent kapnál csak dicséretet nem! Ha valaki a szabványokról beszél tessék következetesen végig vinni! Ezek rendszere pedig össze van hangolva! Az a 0.1 másodperces idő nem véletlenül van kitalálva! Ha szabványosan szerel fel valaki egy 16A-es kismegszakítót és a hozzá csatlakozó szerelvényeket, azok úgy vannak legyártva hogy azt az energiamennyiséget, ami ezalatt a 0.1 másodperc alatt kialakul rajtuk el kell viselniük! És te ezt nem kötheted az erőműre, a villanyoszlopra, csak az óra utáni két vezetékre, és ugye az óra előtt nem véletlenül van még egy kismegszakító! Nem véletlenül van az kitalálva, hogy adott áramhoz milyen biztosítóberendezések, vezetékek és szerelvények kellenek! Ha ezeket betartja az ember nyugodtan fel lehet szerelni egy 16A-es kismegszakítót vagy FI relét 2.5 mm^2 vezetékkel, el fogja látni a feladatát akkor is ha Paks mellet lakom!
Bocsánat ezt nem én írtam.
A zárlati áram amiről te írsz, az áramkör hurok ellenállásától és a feszültségtől függ. Ez egyszerűen ohm törvénye. Iz= Uf/Rz Egyfázis estén Uf= 230V Rz= pártized ohm ebből adódik, hogy az Iz általában >1000A Azokat a szorzókat én nem értem. Volt egy alfa szorzó ami a kioltási időre vonatkozott, de az új szabvány ezt már nem ismeri el.
Megtaláltam a katalógusban a megszakító nélküli áramvédőkapcsolót. A legkisebb 16A-esnek a névleges kapcsolási képessége 500A. A többi ettől nagyobb kapcsolási képességgel rendelkezik.
Bővebben: Doksi
Nagyon is úgy gondolom, hogy igazam van, amit Imi65 válasza is bizonyít. Ha nem voltam eléggé érthető az előző hozzászólásaimban, elnézést kérek a félreérthető fogalmazásért. Jelenleg éppen egy más munkával kapcsolatosan böngészem a katalógusokat (most éppen a Moellert) és majd mindegyik FI-reléjük kismegszakítós. Amelyik esetleg nem olyan, idáig még nem találtam meg, de az nem jelenti azt, hogy nincs. Egy 25-40 A kapcsolóképességű berendezés hálózati viszonyokban nagyon nem szép dolgokat tud művelni.
Idézet: „Ha tehát egy 20A-es B-s kismegszakítónál kialakulható áram max. 100A, mert ekkor de általában már hamarabb leold!” Szerintem akkor, ha ilyeneket írtok, Nektek is el kéne gondolkodni. Értem én, hogy itt 5x szorzóval számoltok, de az okot, és okozatot akkor sem kéne keverni. A zárlati áramot kicsit sem érdekli, hogy Te milyen értékű, vagy kioldási karakterisztikájú kismegszakítót teszel fel. A zárlati áram akkora, amekkorát a a hálózat eredő impedanciája meghatároz. Képzelj el egy valós helyzetet. Egy transzformátorfülkében felszerelnek egy lámpát. A trafó legyen mondjuk 1MVA-es (1000kVA-es), melynek az üzemi árama is 1500A. Járjon terheletlenül, ami tulajdonképpen mindegy. Beépítesz mondjuk egy 6A-os kismegszakítót, meg egy kapcsolót, és egy foglalatot. Meghuzalozod mindezt 2,5-es vezetékkel (max 2 méterrel). A kapcsoló fel van kapcsolva, és tekered be az égőt, amelyik az oldalsó érintkezőt begyűri az alsóhoz. Ki meri azt állítani, hogy itt 30A-es zárlati áram folyik? (6A x 5) Itt úgy lesz közel 1000A, mint a huzat. És ez az áram fogja a kismegszakítót igénybe venni.
Olvasd át figyelmesen "Dudus és lapose" hozzászólását, ha azok után is úgy érzed igazad van, akkor vedd úgy, hogy bocsánatot kértem az erős fogalmazásért.
 
Teljes mértékben igazad van csak sokan nem gondolják végig!
Átlagos lakás, családiház esetén nem egyszerűen kivitelezhető jól működő szelektiv túláram és zárlatvédelem. Elsősorban a fogyasztóhelyek terhelhetősége nem lehet lényegesen kevesebb a teljes terhelhetőségnél. (1 fázis esetén tipikusan 25A mérő előtt és 10-16A a leágazásokban) Legalábbis ha a mai, jelentős teljesítményű/indulóáramú készülékeket használni akarja az ember fia. Másodsorban a védelem időbeni lépcsőzése sem megoldható az itt általánosan használatos eszközökkel. (Tipikus hogy az 1. védelem a mérőnél a leggyorsabb) Harmadrészt a max. zárlati áram korlátozása az egyes leágazásoknál elég komoly tervezést és beruházást igényelne. Ezek tükrében elég feleslegesnek tűnik az egyes lakásokban látható a 6-10 leágazás ugyanennyi kismegszakítóval. (A gyakorlatban csak a szakaszolhatóságot oldja meg.) Jobb megoldás a 3fázisra elosztott hálózat de igencsak drága megoldás ha más okból nincs rá szükség.
[/quote]Szerk: A FI relék bármely kivitel tekintélyes megszakítóképességgel rendelkezik, lévén ugyanolyan deion oltókamrákkal rendelkezik, mint a kisautomaták.[quote]
Természetesen, ugyanezt magyaráztam én is, csak más szavakkal.
A kismegszakítók túláramra képesek szelektálni, de zárlatra közel sem biztosan. Ha kicsi a hálózat impedanciája, és a zárlat is kis átmeneti ellenállású, a zárlati áram könnyen igen magasra szökhet, ami mindkét megszakító gyorskioldóját működteti. Pl. a 25A-s betáp, és a 6A-es világítási kisaut. is kiold, egy Superbalux izzó kiégésére.
Szerk: A FI relék bármely kivitel tekintélyes megszakítóképességgel rendelkezik, lévén ugyanolyan deion oltókamrákkal rendelkezik, mint a kisautomaták.
Szia!
Engedd meg,hogy reagáljak néhány felvetésedre! Ezt én írtam: Idézet: „Valóba van olyan FI relé amiben van kismegszakító, de ezt ne akarjuk már eldönteni pontos típusszám és katalógus nélkül!!” Erre te: Idézet: „Visszanéztem treffort (#273353) kérdését, amelyre a megelőző válaszok és a vitánk is indult. A leírása szerint kombinált FI-reléje van. Ennek működését próbáltam leírni. Ennyi.” Ha a kollega teljes biztonsággal értene hozzá több infót is tudna adni a berendezéséről! Nem szabad bizonytalan információk alapján dolgozni!! Itt a FI relé adatlapja, ez alapján nem kismegszakítós! Idézet: „De kérdem tőled, ha az áramkörben valahol meglazul a nulla, vagy más okból megnövekszik a különbözeti áram, honnan kerülne oda több ezer amper, az csak zárlat esetén keletkezhet, és ha a FI-relé tartalmaz túláramvédelmet, annak a zárlatot ki kell tudnia kapcsolni?” Nem, mivel nincs a FI relében kismegszakító nem kell neki! Csak a zárlati áramot kell elviselnie! Ha pedig zárlat közben áramszivárgás is fellép akkor biztonsággal meg tudja szakítani az áramkört! Innentől kezdve a megszakítóképessegről a vita felesleges, mert azt tudni kell, hogy Magyarországon hivatalosan csak olyan biztonsági berendezés kerülhet forgalomba ami megfelel a magyar szabványnak és van minőségi bizonyítványa! Ez alól nem kivétel a kismegszakító, az áramvédő, de még a motorvédő sem! Idézet: „Én nem is vennék olyan FI-relét amelyikben nincs túláramvédelem.” Akkor egy lakásba pl. 10 áramvédőt raksz? Ne haragudj amikor egy ember összeállít egy 300db kismegszakítóból álló kapcsolószereényt nem cserélheti le az összest FI relére. Soronként kap a szekrény egyet-egyet aztán a FI relékre elosztva a kismegszakítókat!
A szelektivitás érdekében a kismegszakító kioldóáramának kisebbnek kell lennie, mint amilyen a legközelebbi a betáp oldalról. Máskülönben zárlat, vagy túláram esetében az fog kioldani (a kisebb, meg a gyorsabb).
Csak egy próba erejéig vettem le a földet, de aztán vissza is tettem. Holnap veszek egy 40 A-est és kombinált lesz kismegszakítóval
 A mostani egy GE 25A 30mA-es. Ez úgy látszik, kevés, bár most, hogy "pihent" a FI relé, minden működik megint. Úgyhogy tuti az a hunyó. Jó volt olvasni a hozzászólásokat, mert ebből is tanul az ember.
Látom, Te érted a témát, ellenkezőleg néhány más hozzászólóhoz. Ismered a megszakítóképesség, más katalógusokban kapcsolóképességnek nevezett fogalmat. Van aki már bekötött két kapcsolót és érintésvédelmi szakembernek képzeli magát (pl. Feri). Nem ajánlanám az ellenségemnél sem, hogy ott villanyt szereljen. Tisztában kellene lennie a hurok impedanciával is, ami meghatározza a zárlati áram mértékét, az viszont feltételek szerint szépen megnőhet. Ezért kell a néhány ezer amperes kapcsolóképesség. Igaz ez az áram csak nagyon rövid ideig lehet jelen. Általában valóban nem éri el ezt az értéket, de a biztosító berendezéseket a biztonság szempontjából kicsit túl kell dimenzálni az ilyen szempontokból. Ellenkező esetben nem minden esetben töltené be a funkcióját. Az viszont, hogy kismegszakítósat, vagy nem, felhasználói feltételektől függ. De ismét leírom, a kérdezőnek kombinált FI-reléje van a leírása szerint, ahhoz szóltam hozzá.
Te szakértőnek gondolod magad?
Miért lenne hülyeség amit leírtam? Nézd meg az alábbi linken találhatót!
névleges zárlati kapcsolóképesség az MSZ IEC 898 sz. szabvány szerint (Icn): 3000 A. Vagy nem értetted meg amit írtam? Bővebben: Link Ez csak egy példa, vannak 6 és 10 ezer amperes kapcsolóképességű kismegszakítók is. Előbb nézz utána mielőtt valakit lehülyézel. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
