Ezt a hülyeséget honnan vetted?!
Több ezer ampernél semmi sem lenne az egész hálózatodból nem hogy a kismegszakítóból!
Egy kismegszakító két részből áll:
-Túláramvédelem ez bimetáll lassú
-Zárlatvédelem mágneses gyors
Attól függően hogy milyen a karakterisztikájuk (B,C,D) meghatározott zárlati áramnál le kell oldaniuk azonnal(Magyar szabvány szerint 0.1 másodpercen belül, ha jól emlékszem!).
B esetén 3-5,
C esetén 5-10,
D esetén 10-20
szoros szorzóval lehet számolni.
Ha tehát egy 20A-es B-s kismegszakítónál kialakulható áram max. 100A, mert ekkor de általában már hamarabb leold!
Az én tapasztalatom is az hogy a kismegszakítós típusok a ritkábbak.

De ettől függetlenül az a véleményem, hogy egy érintésvédelmi dologgal nem játszunk! Ha a FI relé leold két lehetőség van:
-Szivárog az áram
-Hibás a FI relé.
Szerintem ha a FI relé hibának csak a gyanúja is felmerül cserélni kell, mert esetleg amikor szükség lesz rá akkor meg nem old le!

Akkora butaságokat írtál, hogy az egeket csapkodja.
Remélem senki sem veszi komolyan amit írtál.
Nézz utána mielőtt ilyet leírsz, mert érintésvédelmi dolgokban csak az szóljon hozzá aki szakértője a témának.

Az én tapasztalatom ennek pont az ellenkezője a kismegszakítós típusok a ritkábbak.

A trafóházhoz közeli lakásoknál érdekes zárlati áramok tudnak előállni !

A FI-n feltüntetnek általában 5 fontos adatot:

- Terhelhetőség (A) ez az az áram, melyet üzemszerűen bármeddig elvisel. Érdemes egy fokozattal nagyobbra választani, mint az óra alatti áramszolgáltatói megszakító árama.

- Típus : A vagy AC Érdemes egyenkomponensre is érzékeny típust választani.

- Zárlati megszakítóképesség: pár száztól néhány KA - ig. Ehhez előírhatnak előtétbiztosítót is, ami olvadóbetét (gL) Ugyanis a FI-nek meg kell tudnia szakítani a zárlati áramot is ha közben szigetelési probléma is előáll.

- Zárlatállóság. Az az áram amit a túláramvédelem működésbe lépéséig el kell viselnie. Néhány vagy néhányszor 10KA

- Hibaáram: 10~30~100~300 mA Lakásokba 30mA-t szoktak tenni.

Visszanéztem treffort (#273353) kérdését, amelyre a megelőző válaszok és a vitánk is indult. A leírása szerint kombinált FI-reléje van. Ennek működését próbáltam leírni. Ennyi.

Azt hiszem két különböző dologról beszélünk. A FI-relék többségében beépített kismegszakító van, a normális kereskedelemben az anélkülit keresni kell, esetleg rendelésre hozatnak. Tehát maradjunk a kombinált FI-reléknél. Ezeknek két különáló működtetőjük van. Az egyik a különbségi áramot méri, ha ez túllépi a feltüntetett értéket (10, 30, 100, 300, stb mA) a FI-relé kiold és a munkaáramot kapcsolja ki. Amennyiben azonban túlterhelés, vagy zárlat adódik, a másik működtető, a túláramvédő kapcsolja ki. Ennek van több ezer amperes kikapcsolási terhelhetősége, ú.n. zárlati áram. ÉS mivel azonos érintkezőket kapcsol ki, az egész berendezés zárlati árama megegyezik a feltüntetettel. De kérdem tőled, ha az áramkörben valahol meglazul a nulla, vagy más okból megnövekszik a különbözeti áram, honnan kerülne oda több ezer amper, az csak zárlat esetén keletkezhet, és ha a FI-relé tartalmaz túláramvédelmet, annak a zárlatot ki kell tudnia kapcsolni? Amennyiben pedig nem tartalmaz túláramvédelmet, zárlat esetén nem kapcsol ki, esetleg leég. Én nem is vennék olyan FI-relét amelyikben nincs túláramvédelem.

Tévedés!!
A FI reléken fel van tüntetve a maximális áramterhelés.
Valóba van olyan FI relé amiben van kismegszakító, de ezt ne akarjuk már eldönteni pontos típusszám és katalógus nélkül!!
Ha most azt mondjuk az ipsének vedd ki a kismegszakítót mert van a FI relében, aztán meg agyonvágja az áram!
Bármit veszel egy konnektort, egy mágneskapcsolót fel van rá tüntetve az áramterhelhetőség, de az nem jelenti azt hogy kismegszakító lenne benne!

De bizony a 25 A azt jelenti, hogy a FI-relébe beépített kismegszakító az ennél nagyobb áramnál kiold. Pontosan úgy, ahogy azt néhány órával ezelőtt oldman is leírta. Azt, hogy egy kismegszakító mekkora áramot képes kikapcsolni, annak zárlati árama adja meg, normális esetben fel van rajta tüntetve és az néhány ezer amper. A kevésbé jártasaknak óvatosan adjunk tanácsot, mert könnyen balesethez vezethet egy félreinformálás.

Áramot nem mérhetsz, feszültség lehet, ami teljesen elképzelhető. A földelést nem szabad levenni, gondolj csak bele, mi van, ha a nulla megszakad valahol, és épp be van kapcsolva egy fogyasztó. EPH = egy potenciálra hozás, azaz a nulla és a földvezető egy helyen csatlakozik egymáshoz. Na ott gyorsan kösd vissza!
Az FI-t meg ki kell cserélni. A 25 Amper nem azt jelenti, hogy 25A-nél kapcsol le, hanem hogy maximum annyit tud kapcsolni. Ha veszel, vegyél 40A-osat és If 30 vagy 50mA legyen.

25 A-es a Fi relé, de ekkora van a bejövő fázison is és az nem old le.
De találtam egy kis érdekességet: lekötöttem a földelést, hogy ne legyen föld a rendszerben, és néztem, hogy van-e áram a hálózatban. Meglepetésemre a nulla és a föld között 5-6 V-os áram mérhető. Ez normális?

Szerintem a legbiztosabb ha veszel egy újat! Ez a FI relék egy tipikus meghibásodási módja! Van bennük egy állandómágnes ami bekapcsolva tartja a relét. Ezen van egy elektromágnes, amin csak akkor van feszültség, ha a lakásban szökik valahol az áram. A két mágneses tér kioltja egymást és a relé kiold. Ha ennek az állandómágnesnek lecsökken a mágneses ereje minden hülyeségtől lekapcsol!
Javítani nem lehet csak cserélni!

Igaz, ebbe en is belefutottam amikor a komuves
"ketkezes" flexe mindig levagta a FI relet...

Ott sem testzarlat volt, csak hatalmas indito aram...

A mostani Fi relékben gyakran túláram védelem is van, tehát egy komplett kétsarkú kismegszakító is lakik benne. (Annak a mechanikus reteszét oldja a Fi relé koldómágnese.) A nagy motorikus fogyasztók indítási árama leoldhatja, mivel az alapfunkció miatt gyors kialakítású.

Ez kezd az a probléma lenni amit felelősségteljesen így távdiagnosztizálva nem lehet megoldani!

Ismered az eszközök működését--> gondolkodj, mérj, meg fogod találni a hibát. Más is ezt tenné.

Sziasztok ismét! Ez a FI-relé kicsit bosszant. A múltkori kettős kismegszakító hiba óta működött minden, ment a fúrógép, a flex, a betonkeverő, égett a világítás, szóval minden jó volt. Egészen a mai napig. Ugyanis most a FI relé megint elkezdett szórakozni: ha hirtelen benyomom egy nagy fogyasztó gombját, pl. flex, akkor rögtön lever a FI relé, de ha a fúrógépet óvatosan indítom el, akkor csúcsra lehet járatni. Ám ekkor is csak kb. 50%-on üzemel a gép. Most kikötöttem a relét és minden jó. Nem tudom, hogy köze van-e a hibához annak, hogy apósom párszor (egy piros színű, két végén fém érzékelős és leddel világító árammérő ceruzával, kijelezte, hogy 230 V) összezárta a földet és a fázist, persze erre a FI relé leoldott. Dobjam el a FI relét?

Igen ez igaz belekeveretem valahogy rendesen TN-S rendszerbe ahol van szakaszonként PEN vezető az a TN-C-S féle rendszer

A fázist fogom megszakítani
(remélem nem a kezemmel)

Nem így kellene csinálnod, hanem egy kapcsolót rakni a falra a bojler mellé amivel áramtalaníthatod, de a földelést nem szabad sosem bonthatóra készíteni!!!

Ha a fázist megszakítod, akkor biztos a bojler árammentessége. Feltéve, hogy biztosan a fázist szakítod meg...

Azért gondoltam a két pólusúra, hogy biztos legyen a bojler lekapcsolásakor az árammentessége. Most így, hogy külön-külön van a fázis/nulla megszakítása működik a dolog, úgyhogy így hagyom, esetleg veszek még egy Fi relét a bojlernek is és akkor az is védve lesz elszivárgás esetén.

Hát azt nem hiszem inkább rossz helyről vetted neki a nullát (ha szivárgott volna az csak plussz fogyasztás ,ez a FI relét nem érdekli),vagy utána van/volt valami hiba a hálózatban.

Dobd ki és vegyél másikat. Szerintem fölösleges a 2 pólusú biztosíték a bojlerhez, jó oda a sima is, én nem szeretem a nullát megszakítani, csak dugaljhoz használok kétsarkút.

Sziasztok!
Ma volt egy kicsi időm átnézni a FI relé kérdését, és megtaláltam a hibát. Először direktre kötöttem hosszabbító nélkül egy konnektorba a porszívót, olyan vezetékekre a rendszerben, ahol tudom, hogy a nulla és a fázis egy szál és nincs több rákötés a vezetékre. (pl. elektromos sütő) Így is leverte egy pillanat alatt. Aztán gondolkodtam. Jó sokáig. Korábban a bejövő fázist/nullát a FI relé után kétpólusú kismegszakítóra kötöttem be, a fázist az egyik pólusra és a nullát a mellette lévőre. Eredetileg ezt a bojlerhez szántam, de -gondoltam én - ideiglenesen jó lesz a csatlakozásom biztosításához.
Ezt kibontottam a rendszerből és láss csodát, minden működik. Hibás lett a kismegszakító vagy átszivároghat hivatalosan rajta 30 mA? Mert akkor ezt elő fogja adni akkor is, ha a bojler lesz bekötve a későbbiekben.

Ezért kell, pláne ilyen életre veszélyes témában, átolvasni mielőtt elküldöd.

teljes mértékig igazad van de lehet hogy csak elírta...

Ne keverd Te is!

PEN=PE+N És ez nem megy tovább sem konnektorok sem csillárok felé. Oda a már szétválasztott PE(védővezető) és N(nulla ) megy!

hy !

Teljesen mindegy hogy van e fi relé vagy nincs . Ellenálás azért nincs vagy elenyésző mert a ( ha nagy ellenálás vagy szakadás van az elég nagy baj)villanyoránál a nem konyhanyelven használt PEN és nulla vezető és földelőszonda összevan kötve és innen külön külön nulla és PEN vezető továbmegy berendezések konektorok csillárok stb. -hezDe szerintem nem kell sajnálni a pénzt szakemberre és nem barkácsolós modon megoldani ha gond van. Lehet hogy Ö 5 perc alatt rájön a gondra ! Van rá példám!

Egy kis segítség, egy másik topicban már leírtam a lényegesebb dolgokat.
itt

- Folyamatosan fordítva gondolkodtok, nézzük a trafóháztól! Jön 4 vezeték-> 3 fázis valamint a közösített nulla és védővezető. (Ezt a szakzsargon PEN vezetőnek hívja)
- Bejön a házba és az első kötési pontban még az óra előtt a PEN vezetőről leágaztatják a nullát és innen külön vezetik tovább. ( Figyeld a szemléletet nem összekötöd a nullát a védővezetővel, hanem a közös védővezető plusz nulláról leágaztatod a nullát! )
- A leágazásnál jó minőségű földelést készítesz és összekötöd a nulla leágazási pontjával.

És kész is a konyhanyelven nullázott földelésnek hívott találmány. Persze, hogy normál esetben nincs sem jelentős ellenállás sem feszültségkülönbség a nulla és a védővezető között.

Ami fontos különbség, hogy a védővezetőn üzemszerűen nem folyik áram így a potenciálja stabil és megegyezik azzal a potenciállal, ami a PEN és az N leágazásánál készített földelt pontban van. A nullán folyik áram így ennek potenciálja a földeléshez képest nem stabil.

Igen! a földben folyamatosan folynak áramok, de ez nem okoz többnyire komoly problémát.

Hi Mesterek

Érdeklödnék egy kitsit.

- Szóval a FI rellé ellött a nulát meg a földett össze kell kötni, azaz a FI relébe menött?
- Akkor nem zárom az egész hálozatott?
- És nem fog a földben egy kicsi áram mászkálni?
Nem tom nem értek hozzá csak érdelödök.

- Az elektoboy irta hogy a nula meg a védöföld közzöt szinte semmi ellenállás nincs, de csak akkor ha van FI rellé, nem?
Vagy FI nélkül is?

Üdv !

Igen ez is helytálló,régen láttam olyant hogy a konektor nulla pontját leköttöték nullázonak ne ezt nem szabad söt egyenesen tiltja a szabvány
!

Sima szakadás vizsgálova mérd meg a(fesz. mentesítés után) nulla és védőföld közötti ellenálást elvileg 0 ohm de max 2 omh lehet. Ha uj a hálozat ilyen hiba nem lehetne .Lehet még ugyan kötés lazulás nulla nullázó. vagy tényleg valaki színvak és összekötöte a zöld-sárgát a kékel.