Ezt nem követtem, de most már értem, hogy amikor egy IR termék adatlapját keresem, miért mindig az Infineont dobja be a kereső.

Nem akarom vele megváltani a világot, de ha már van, játszani jó.
Az meg, hogy egy tranzisztor mire van optimalizálva, az nem jelenti azt, hogy másra nem használható. Az ott számít, amikor egy kereskedelmi terméket kell a leghatékonyabbra, legmegbízhatóbbra tervezni, és akkor nyilván figyelembe veszik ezeket az adatokat is.
De minden tranzisztort, bármennyire is kapcsolónak van optimalizálva, lehet használni lineáris üzemmódban is, és ez fordítva is igaz.
Amikor kapcsoló üzemű tápegységeket terveztem úgy kb. negyven éve, a legjobb hatásfokú áramkört sima BD sorozatú tranzisztorokkal sikerült elérnem. Pedig már volt rengeteg kifejezetten kapcsoló üzemre ajánlott alternatíva is.

Már nincs IR, megvette az Infineon. Nem analóg és kisfeszültségű üzemre való és így nem is költséghatékony egy IGBT-s áteresztő tápegyég.

Szerintem a jobb oldali IGBT rajzjel a korrektebb.
Az adatai alapján egyébként gyengébben teljesítene, mint az eredetileg javasolt IRFP90N20 FET, a tokozás hőellenállása több mint 2x akkora, azaz jóval kisebb teljesítmény elfűtésére képes, azonos körülmények között, mint az említett FET.
Tehát azt lehet mondani, hogy ez az IGBT jobbhijján beépíthető ugyan a tápba, de max. kb. 100W disszipációig. (tehát pl. 50V / 2A is már határeset lenne)
Párhuzamosítani akkor lehetne többet, ha össze vannak válogatva a hasonló nyitófeszültségű ill. hasonló karakterisztikájú példányok.

Aminek valamennyire lenne értelme, az olyasmi, mint a csatolt PDF-ben.
Bár ezek az eszközök elsősorban kapcslóüzemre ajánlottak (de azért analógban is működnek).

Mit jelölhet az eltérő rajzjel, valami technológiai különbség talán?

Az adatlapon alul is más a jele a mérő kapcsolásokban.
Lehet hogy csak új szabvány?

IRGP4750D International Rectifier gyártmány.

( Furcsa a rajzjele, én más IGBT jelre emlékeztem. Más adatlapon pl. Fairchild, nem ez a jele. )

Konkrétan mi a típusa annak az IGBT-nek, be tudnál linkelni egy adatlapot?

Igen, a fetnél a nagyon alacsony csatorna ellenállás miatt ez működhet, de sem bipolárisnál, sem IGBT-nél nem lehet ennyire kihegyezni.

De nem is ez a cél.

Jogos, de szerintem ugyanúgy párhuzamosíthatóak, mint a fetek, vagy bipoláris tranzisztorok, ha egyedül nem boldogul.

Ha van pl. kapcsolóüzemű előszabályozás (hogy kicsi legyen a disszipáció), akkor már nem is olyan ritka.
Pl. a régebben Attila86 által közzétett tápban is 0,6...1V körüli maradékfesszel megy a FET, úgy hogy ebből még van bőven szabályozási tatománya is! Ez pl. IGBT-vel már nem menne.

Tokozás kérdése is. Egy TO247 tok esetében a 270W csak elméleti érték... Pontosabban rövid ideig tudhat ennyit, amíg fel nem melegszik. Az LPSU ban használt FET-nek (IRFP90N20 ha jól emlékszem) is valami 600W a teljesítmény az elméleti maximuma. Ezt a chip hőmérséklete, és a chip-től a hűtőbordáig tartó hőellenállás, és maga a borda hőmérséklete korlátozza.

Tehát inkább az a kérdés, hogy milyen tokozású az az IGBT, és mekkora a hőellenállás a chip, és a tokozás ill. a borda között. Valamint, hogy mennyire melegszik fel a borda, adott teljesítménytől.

Nézegettem IGBT paramétereket, a maradék fesz ugyanabban a tartományban mozog, mint a bipoláris tranzisztoroké, úgy hogy egyáltalán nem vészes ez a része.
Aztán ritka az olyan labortáp, ahol ilyen LOW DROP megoldás kell.

Kb. ugyanúgy működik mint FET-el. A maradékfeszültségnek akkor van jelentősége, ha számít, hogy mennyire tudod megközelíteni a "nyers tápfesz" értékét.

Én is erre gondoltam. Van pár bontott 50A-es IGBT tranyóm, 270W disszipációs limittel, és kísérletezgetnék vele, de előtte rákérdeztem.

Egy áteresztő tranzisztoros feszültség szabályozó nem így működik. Van a nyers táp, meg segédtápok, amiből az áteresztő elemnek a szükséges Gate feszültsége megvan, és a visszacsatoló kör úgy szabályozza ezt a gate feszültséget, hogy a kimeneten a kívánt feszültség legyen. Így az Ucesat-nak nincs jelentősége.
Van mondjuk 40V bemeneti táp, és a kimenetet 8V-ra szabályozzuk. Ekkor eleve 32V marad a tranzisztoron, ami az éppen folyó árammal adja a disszipációt. De a labortápoknál nem az a lényeg, hogy mennyit fűt el, hanem a stabil kimenet.

Vagyis az IGBT lineáris üzemben ugyanolyan jó lehet, mint a FET, vagy a bipoláris tranzisztor, csak azt kell biztosítani, hogy a megfelelő gate feszültség meglegyen.

Ilyen tekintetben kérdeztem, hogy valaki próbálkozott-e már vele, van-e valami tapasztalat.

IGBT-vel is működne, de ennek akkor van értelme, ha ki tudod használni az IGBT paraméterei adta lehetőséget (pl. nagy feszültség, és/vagy nagy disszipáció).
Tehát ha mondjuk beleraksz egy nagy, tégla méretű IGBT-t, ami el tud disszipálni vagy 1000W-ot, egy hatalmas hűtőbordán, abból biztosan nem kell 3db-ot párhuzamosítanod csak azért, hogy bírja a strapát

A feszültségesés (dropout) lesz nagy. Tehát rákapcsolsz 10V-ot, de a kimeneten csak maximum 8V vagy még kevesebb lesz.

Szerintem nem lesz szaturációban, nem kapcsoló üzemről van szó, hanem ugyanolyan lineáris üzem, mint a sima bipoláris áteresztő, vagy fet.
Vagyis eleve elég nagy feszültség marad az áteresztő elemen így is.

Szia!
Az IGBT-k viszonylag nagy VCEsat feszültsége túl nagy a kisfeszültségű alkalmazásokhoz, sok energia veszne kárba.

Sziasztok!
Próbálkozott már valaki mondjuk az LPSU tápban a FET-ek helyett IGBT-vel?
Vagy más labortápban IGBT áteresztő tranzisztorral a kimeneten?

A kevesebb mint 1W oda bőven elég. Ezek a potik amúgy is nagy szórással készülnek, szerintem nem lesz gond a 10k helyett a 11k.

Értem. Az ellenállások fel vannak tüntetve, 1 vagy 2W-os elégséges? A két poti az 1k és 10k jó lesz?
Bővebben: Potenciométerek

Szerintem ezt nem kell kalibrálni, maradhatnak a fix ellenállások.

Szia! Bocs, elnéztem, hogy nem is az enyémre válaszoltál

Szia! A 03.25.-i bejegyzésben használt táp elektronikát használom kicsit felokosítva, IC tokokkal NTE TL081-es IC-kkel. Elvileg az egy kipróbált lap, de köszi, hogy szóltál. Ott is az IC-k szoktak elpukkanni, ha túláramot kapnak

A TLC272 ic adatlapját olvasd el szerintem mielőtt belekezdesz. el kell szigetelni a bemenet és a kimenetet a többi lábtól ha jól emlékszem, több fórumon próbáltam segítséget kérni de nem igazán segítettek sokkal inkább félre vezettek!!

Szia!
Köszi a hasznos cikket. Akkor ezen leírás tanúsága a szerint a H-kapcsolás lehet a megoldás a korrekt kimenő értékek beállításához. A két fix ellenállás közül az egyiket érdemes trimmer potival helyettesíteni és a kalibrációt azzal elvégezni?

Kötheted sorba, csak akkor úgy fog viselkedni mint ami az első grafikonon van:
Bővebben: Link
Tehát a durva poti állásától függően többet vagy kevesebbet fog szabályozni a finom poti.

Szia! Olyan infót kaptam, hogy az itt látható áramköri lapon a "zöld" házas potikat ki lehet vezetni az előlapra, és nem egy 10k-s, hanem egy 10 és egy 1k-s sorba kötött poti látná el a feszültség/ áram állítását - mint durva és finom állítási lehetőség.

Milyen áramkörről van szó?
Pl. az LPSU-ban a durva és finom állító potméterek nincsenek sorba kötve. Az áramkör eleve fel van készítve a két (egyébként párhuzamos) potméter fogadására. És természetesen nem csak a feszültség hanem az áram is így állítható.
Mellékeltem hogyan néz ki a potméter-csoport.