Még a pontosságra reagálnék: addig fokozzuk a pontosságot, amig ez nem igényel nagyon jelentős (hardveres) ráfordítást, (egész jól lehet pl. ellenállásmérőnek is használni a tápot, nem baj ha egy műszer univerzális). Lehet, hogy pl. egy kicsi termosztát még fog készülni a kritikus alkatrészekhez, ez nem jelent horror összeget, és majd meglátjuk mire lesz elegendő...

Az A/D esetében többféle működési módot is kipróbáltam áramkör szimulátorban, a két legjobban működő elv közül, az egyik épült meg a gyakorlatban.

Kettős meredekségű integráló a/d Bővebben: Link
A hardver:
Az integrátor egy jobb opamp (vagy kettő, azzal egy hangyányit jobbnak tűnik), cmos kapcsolók, komparátor, és egy flip-flop. Az órajelet, a számlálást, és a vezérlést egy olcsó MCU timerei és a szoftver végzi. Gyakorlatilag az egész hardver filléres dolog egy A/D chiphez képest. Vannak még nyűgjei az osztón kívül is, de működik, és a hibái, ha nem is könnyen, de megoldhatónak tűnnek.

Ez valóban a határok feszegetése, elég jó kihívás, meglátjuk mit tudunk belőle végül kihozni.
A táp valószínűleg nem tudja tartani uV-os pontossággal a kimeneti feszt (ezt nem tudjuk meg mérni), de 0A/15A terhelés esetén 1mV-nál kevesebbet változik a feszültség. Kicsi terhelés esetén akár valamivel jobb is lehet.

Mondjuk az utóbbi időben elszaladtak a műszer árak is, ahogy minden más ára is, de pár éve egész jó áron lehetett még venni 5,5 de akár 6,5 digites multimétereket is. A Keithley 197-eket 100 dollár alatti áron vettem az ebay-ről (most háromszor, négyszer annyiról indulnak) de a Keithley 2000-t is 100 ezerért ráadásul itthon.
Itt megint az a kérdés hogy mit nevezünk "labor" műszernek, mert még ezek is el tudnak mászni rendesen csak annyi kell hozzá hogy legyen egy fűtött helyiségben az ajtó vagy ablak mellett ami ki van nyitva egy 10 percre (szellőztetés) amikor jó hideg van kint.

Milyen ADC-t használtok, ami ennyire közelíti a 23-24 bitet?

Más.
Mennyibe kerül egy 6,5digites műszer? Sokba! Főleg a hihetőbb kategória. S miért? Nem azért, mert baromira drága IC-kből áll, hanem mert nagyon nehéz az ehhez szükséges stabilitást elérni. Tedd hozzá ezt az árat a labortáphoz, és bele fog férni a méregdrága ellenállás is!
Az 1 digittel még ennél is pontosabb mérést kb az álmodjunk nagyon nagyot kategóriának látom, de a 8 digites árképzésbe esetleg beleférhetsz vele

De ha már műszaki kérdések.... Mekkora hurokerősítéssel dolgozik a szabályozás, hogy sok A terhelés mellett is tartani tudja uV pontossággal a kimenetet??! Ha viszont ezt nem tudja, akkor minek bele egy ilyen pontosságú műszer? Csak a mérés kedvéért? Akkor viszont sokkal praktikusabb egy mezei jó labortáp, mellette egy 6,5digites gyári műszer! Ez se olcsó, de legalább megvalósítható, és még másra is használható...

Ezert kerdeztem, mert ez mar eleg szep kihivas (es eredmeny, ami mar keszen van).
Elsore nem nagyon lattam a realitasat, de ugye (elsore) mindenki a sajat igenyeibol/korlataibol indul ki.
Nekem gyari tapom van, azt 1mV/1mA-es felbontassal lehet tekergetni (vagy akar programozni), de ezt mar ugy vettem, hogy eletem vegeig kihuzza
Aztan persze ki tudja, lehet kesobb olyan igeny tamad, ami miatt valtanom kell.
Mindenesetre nagyon ertekelem az erofesziteseiteket, eddig is szep eredmenyt ertetek el.

Nem akarom uV-onként tekergetni. Továbbra is elég nekem ha mV-onként lehet állitani. De a mérés 0,1mV-os lépésekben lesz, ha összejön, akkor 0,01mV-osba. Nyilván ennek akkor lesz értelme, ha az együtt fut a 6,5 digites tektronixommal. Az árammérés is jelenleg ugye 0,1mA-es, akkor ez is 0,001mA-es, vagyis 1uA-es felbontású lehetne 15-20A mellett, ami azért elég durva jó lenne. Ez egyrészt vagy inkább nagyrészt mérnöki kihivás, szeretjük feszegetni a határainkat, úgy fejlődünk. Másrészt, én ha műszert fejlesztek, abba gondolkodom, hogy ha már "labor"táp, akkor az legyen egy laborműszer is egyben, tehát a mérésébe abszolult megbizhassak. Sokszor nagyon jó látni ezt a felbontást is, amit jelenleg tud a tápunk. Fesz.mérésnél nincs is értelme nagyobbnak. De árammérésnél jó lenne +1 vagy 2 digit, mert a 0,1mA nem mindig volt már elég. Nem sokszor futottam ebbe bele, de előfordult.

Továbbá a jelenlegi tápunk kisfrekvenciás zaja közel 1-2mV peak. Ezt időközben kinyomoztuk, hogy a D/A-ból jön, tehát nem a labortáp elektronikából. A D/A elkészült, ami PWM-ből állitja elő a referencia jelet. Ez most legalább 2 nagysgágrenddel kisebb zajú, igy ez a probléma megoldódott és már a 0,01mV bizsereg csak picit néha a multin. Ebből jött az ötletem, hogy mi lenne ha az A/D-t is kiváltanánk saját elektronikával, mert a D/A sikerült, lehet hogy az is menne. Nagyon drágák ugyanis ezek az A/D,D/A csipek. Most jelenleg az A/D is működik, van némi linearitás hibája, amire még nem jöttünk rá. A kapcsolás nagyon egyszerű, mégis kb 23-24 bit felbontással lehet mérni fele feszültséget. Viszont ekkora felbontás mellett az ellenállások elmelegedése nagyon brutálisan látszik a kijelzőn. Jelenleg ez a készülék 1 digittel nagyobb felbontással mér mint a 6,5 digites multim. Ugyhogy tényleg nagyon a határokat feszegetjük úgy érzem, otthoni körülmények között.

Jol ertem uV-os tartomanyban akarod szabalyozni a tapot? Vagy 'csak' nagyon pontosan akarod merni a kimenetet?

Az abszolút hőfokfüggésük annyi..., de az együttfutásuk egy nagyságrenddel jobb már.... Persze, ez megint csak addig igaz, míg a disszipációjuk jelentősen el nem kezd térni egymástól....

Ha ennyire stabil paraméterek kellenek, nincs mese, sokkal jobban jártok, ha kis, mezei termosztátot csináltok némi mechanikai munkával. nem kell túlgondolni, elég egy fűtő ellenállás, egy olcsó hőmérő, és akár analóg szabályozással simán +-1...2C-on belül tartható egy kis doboz hőszigetelt belseje, amibe minden ilyen kritikus helyen lévő ellenállást belepakoltok. Ez pár perc alatt beáll, és utána gyakorlatilag stabilan ott van a hőmérséklete végig, míg ki nem kapcsolod.
Szerintem ennél egyszerűbben, költséghatékonyan nemigen lehet ezt megoldani....

Jópofák ezek, de sajna a 25ppm nagyon durván sok ide nekem.

Hát igen, ez vértizzadós lesz, az már tisztán látszik. Eddig kb mV-os felbontást tudtunk, most kb menne ennek a százada, de csak úgy lenne értelme, ha az ellenállások minimum 2-3 nagságrenddel jobbak lennének, vagy valami eszméletlen trükköt kell kitalálni. Nyilván ekkora pontosságra már igen ritkán van szükség, ez már sokkal inkább a mérnöki kihivásról szól. Most már több napja kutatok ellenállásokat, és úgy látom, ha valami trükköt nem találunk ki, hogy úgymondd ....ból csináljunk várat, akkor ez nem lesz megoldva. 1-2ppm-esek is 10-20 ezer forintokba kerülnek, és ide már az 1 ppm is kevés vagyishát semmiképp sem túl jó, ahogy számolgattam. Nagyjából, olyan 20-30 ezer ft/db áron vannak ezek. Marad a fűtögetés és a sok ellenállásra szétosztás, majd napokba letesztelem, hogy lehet e ezzel a megoldással stabilan kikerülni ezt a problémát.

Hát igen. Én is épitettem vagy 40-45 éve az Elektor alapján egy analog szintetizátort. Abban egy jo drága és nehezen beszerezhetö dual tranzisztor karakterisztikáját használták a hangolásra ( V/okt). Abban termikus stabilzácio is volt, mégis, szinte naponta hangolni kellett. Nem tudtam stabilzálni. Igy évekkel késöbb tudtam egy kész modult venni, ami megoldotta a gondot, és használhato lett a hangszer.

Egy bizonyos szint után, minden kis lépés felfelé, irreális munkával jár(hat)... Nem biztos, hogy megéri foglalkozni a vonzónak tűnő lehetőséggel...
Nem sorozatgyártásra szánt készüléknél még csak-csak belefér az egyedi jusztálás, de ha ezt többször el kell követni..., az igencsak nyűgös tud már lenni.

Ugyan minden feltételnek nem felel meg, de erre lehet érdemes keresgélni: pl. MPMT Resistor Network

Egy osztót nem csak 2db ellenállásból lehet összerakni hanem mondjuk 12-ből is. Ha az egyik tag tegyük fel háromszor annyit disszipál akkor három ellenállásból kell összerakni és egyformán fognak elmászni az osztó tagjai.

Felmerült az is hogy az osztót kirakni egy apró öcsipanelre, amin van egy fűtés is, ami mondjuk fix hőmérsékleten tartja a panelt, és persze egy kicsi (pl. hungarocell) hőszigetelése is lenne. Maga a panel lehetne legalább 4 rétegű, "telefóliás", hogy a rajta levő cuccok minél inkább azonos hőfokon lehessenek. Kérdés, hogy ezzel nyerhetnénk-e annyit, hogy kellően stabil legyen az osztó ahhoz, hogy megúszható legyen a viszonylag drága ellenállásosztó?

Közben rájöttem hogy a szoftveres felvetésem butaság.

Lehet még hőcsatolásba is hozni a két tagot, szigetelve! Ez "csak" mechanika...

1M ohm, 150V, ~100 C/W, már jelent 2.5 fokot. Amúgy az eltérő disszipációt gondolom még szoftverből lehet korrigálni, merthogy az osztó fix. Persze ahogy Ge Lee írta nem egyszerű a párba válogatás, meg szoftveres mókolás sem, de hát valamit valamiért.

Olyan értéktartományt kell választani, ahol egyik tag sem disszipál jelentősen!! Ez alap....

A párba válogatással az a gond, hogy az osztó felső tagja nagyobbat disszipál, és ezért jobban is fog melegedni mint az alsó tag. Tehát hiába közel egyforma a hőfogfüggés, akkor is el fog mászni az osztó.

Akkor nagyon szerencsés szériát fogtál ki belőlük!
Vagy azok az ellenállások alapban kb 25ppm-esek!(?)

Nem, én az utóbbira gondoltam, azt mértem!

Gyanítom te az ellenállás értékének szórására gondolsz, ami csak távolról korrelál a hőmérsékleti együtthatójával! Mind a kettőt ppm-ben szokás megadni....

Válogatni is sokáig tart, illetve nem is biztos hogy kell válogatni csak azokat amik kritikus helyen vannak, és/vagy ha a változást egy másik alkatrész kompenzálja akkor egyszerűbb a dolog.
Nekem vannak itthon hestore-s 0,1%-os ellenállásaim, méregettem belőlük párat, és 6-tól 18ppm-ig szórtak ha jól emlékszem.

Azonos gyártó, azonos típusú ellenállásaival felépített osztó sokkal kisebb hőfokfüggéssel fog rendelkezni, mint maguk az ellenállások, melyekből felépíted! 15ppm-es(még olcsónak mondható) ellenállásokból felépítve is az esetek többségében a töredéke lesz a hőfokfüggés..., de ha válogatod őket, igen kicsire leszorítható....

A konstantán hőmérsékletfüggése nem jobb, mint egy 25ppm-es gyári ellenállásé! Viszont ez utóbbiból a 15ppm-es sem egy eszeveszett összegbe kerülő, gyári, garantált és kész termék.
Ma már nincs értelme huzalellenállással bajlódni ilyen esetekben....

Szerintem a tápjuk továbbfejlesztésénél a gyárthatóság is terítékre kerülhet ezért valószínű hogy előbb fizet ki 10 rugót egy Vishay fóliaellenállásra vagy egy kerámia Caddock osztóra semhogy neki álljon tekerni egyet ellenállás huzalból. Bár tény, hogy azok nagyon szépek tudnak lenni és én személy szerint szívesen néznék ilyet mert ettől szép ez a hobbi.
Amúgy ha csak az osztásarány állandósága számít akkor elég lenne ppm szerint párba válogatni nem?

Igaz, hátránya, hogy kicsit babrás, kell hozzá egy Wheatstone híd, Némi galvanizálás, cserébe olyat tudsz készíteni amit csak akarsz. A selyem szigetelés, ha nem sérült többet is bír, mint 150 V.
Technológia: A híddal kiméred a pontos hosszt, odáig leszeded a selyemszigetelést, pontosan megjelölöd, rézgálicból a jelöléstől pár mm -ig egy kis rezet galvanizálsz rá, így forraszthatod.
Ha induktivitás szegényt szeretnél, akkor pont a drót hosszának felénél visszahajtod, és úgy tekered a csévetestre. A kivezetéseknél ilyenkor érdemes szigetelni.

Egy nagy kérdés, hogy labortáp lesz, vagy mérőműszer?
Ha mérőműszer, akkor kézzel kell tekercselni csévetestre, ellenállás huzalból. (konstatán) olyan 10 kΩ -g lehet nem túl nagy erőfeszítéssel, ezen érték felett csak nagyon vékony huzalból, amit nem tudom beszerezhető-e egyáltalán. Ha egy sorban tekered, a 150 V sem probléma.