Szia

Láttam többet is ha be ugrik felrakom.Most ezeket találtam csak a másik az komolyabb volt.
http://www.alibaba.com/product-gs/624170857/Grid_tie_solar_micro_in...W.html a másik http://www.megujuloenergiak.eu/mikro-inverteres-mini-naperomu csak meg lett http://www.ebay.com/itm/Brand-New-Enphase-M215-Solar-Micro-inverter...2e78dd

Ha nem kell a negatív feszültségnek nagy áramot leadnia, akkor készíthetsz egy CD4049 ből , amiben 6 inverter van egy RC oszcillátort, (2 inverter) egy elválasztót (1 inverter) és egy teljesítmény erősítőt (3 inverter párhuzamosan) és ennek kimeneti jelét egyutasan egyenirányítva pufferelve rendelkezésedre áll a -5 V.
De ugyanezt megteheted egy NE555 -el, vagy a direkt erre a célra gyártott ICL (MC) 7660 -al.

Szereztem ma két db 1000µF 25V elkot(bár picit necces, mert 24V a táp-pufferelve) de arra remélem jó lesz, hogy kiderüljön, hogy az inverter panel elkoi rosszalkodnak, vagy más okozza a galibát... Mindenesetre szinte biztos hogy az inverter lesz a ludas, mert rákötöttem a gépre HDMI-DVI kábellel, és felismerte a gép mint ,,monitort", és a menüben lépkedésre is reagált hangjelzéssel. Szóval majd kiderül holnap(vagy maximum hétfő délelőtt) hogy sejtésem igaz, vagy nem...

Üdv.
Lenne egy kínai zx7-250a típusú hegesztő, aminek a vasmagja fel fórosodik.
Porbaltám más vasmagokkal de mindegyik fórosodik.
Ha valaki tudna tippet adni hogy mi okozza ezt a hibát?
A gép teljes hidas 4-db rjh60f5 IGBT hajtja, a frekvencia 62khz , az emitter gate a jelek jók,
az IGBT multiméterrel mérve jó nem zárlatos a diódák jók.
A panelje erre hasonlit

Ahonnan kapja a scaler is. Azon festabok vannak és ott az összes funkció tökéletes.
Közben megoldottam végre a gondot egy KA78R12-vel. Az inverter on/off jelével vezérlem a festabot és így még a zaj is eltűnt!.
Igaz csak 12V 1A áll a rendelkezésre, de méréseim szerint több nem is kell a 16ohm/3W hangszórónak. A hálóban bőven elég ez a hangerő, ha később több kell, akkor a beltérire köthetek erősítőt és hangfalakat. Amúgy nem hiszem, hogy az eredeti yamaha ic-vel is hangosabb lett volna a tv, annyira biztosan szól, ha nem hangosabban mint eredetileg. (hibásként kaptam így ezt nem tudom pontosan)
Köszönöm a tippeket!

Akkor nézd meg a következőt: Az inverter vezérlő ic-je össze van kötve vagy két darab smd dual fet-el vagy "normál" fet/tranzisztorral. Ha ezen a vonalon van valamilyen csatolókondi, akkor azt is szükséges cserélni. Esetleg még az említett vezérlő ic órajeléért felelős kondi is lehet hibás.

Sziasztok!

Volna itt egy monitorba való inverter IC, a bekötése és a blokkvázlat a mellékelt képeken. (A kínai adatlapot innét lehet letölteni.)
Azt szeretném megtudni, hogyan lehet átverni, hogy folyamatosan működjön, függetlenül attól, mi van a 9 – 10-es (FB és CMP) lábon? – Vagyis mit kellene odavarázsolnom.
Értelemszerűen pár pillanat múlva kikapcsol, ha nincs a kimeneten működő fénycső.

Nos, újabb gond van. Az inverter trafója megszórja a tápot (17V) és ha megy az inverter, sajnos nagyon nagy alapzaj van az erősítőn.
Ezt hogyan oldanád meg?

Sziasztok!

Szeretnék tanácsot kérni. Mivel tanultam elektronikát régen így valami fogalmam van a dolgokról, de nem nevezném szakmabelinek magam. Viszont a téma érdekel, ezért hobbiként szoktam foglalkozni ilyen dolgokkal.

Adott egy Samsung BN44-00123D inverterrel, amivel több problémám is van. Első az volt, hogy nem ment a háttér világítás. Ezt bizonyos szintig orvosolta, hogy úgy kezdtem a dolgot, hogy lecseréltem az összes elkót. Így lett világítás, de csak pár másodpercig. Ezt orvosoltam a csőcserével egy másik bontott monitorból ideiglenesen. A Samsung egyik csöve alapból is kicsit sötétebb volt, valamint világítás közben is. Így már a megvilágítás folyamatos.

A problémám, amiért írtam az a következő lenne:
Az inverter trafó erősen zizeg, ami nagyon zavaró. Először arra gondoltam, hogy kezd menetzárlatos lenni. Ezért kipróbáltam egy másikkal, ami biztos jó. Ez is zizegett. Volt, aki javasolta, hogy cseréljem le a kék szűrőkondikat a cső csatlakozónál. Ez bizonyos mértékig megoldotta a problémámat, mivel a zizegés oly mértékben csökkent, hogy csak kicsit hallható, ha összeraknám a monitort, akkor valószínűleg minimálisra csökkenne a zaja. Viszont nem akarom összerakni addig, amíg teljesen nem javul meg. Utoljára azt az ötletet kaptam, hogy lehet valamelyik dióda ment tönkre, de ezeket kimérve nem találtam hibát. Van esetleg ötletetek, hogy mi okozhatja ezt a jelenséget?

Előre is köszönöm a segítséget!

Üdv:
spgabor

Sziasztok

Kaptam ajándékba egy öreg Gericom Blockbuster2 (P4) laptopot.
Érdekes hibája van erősítsétek meg a gyanúmat. Jelenség: Minden indításnál bekapcsol de képet nem mindig ad. Külső monitorn teszteltem hogy az inverter és képernyő hibákat kizárjam, sőt ki is kötöttem.
Ha elsőre ad képet akkor semmi gond, megy tökéletesen. Ha újrainditom, indul megy szépen. Ha kikapcsolom DE MARAD ÁRAM ALATT, akku vagy táp, megy indul rendesen.
Ha elveszem a villanyt és várok kb negyed órát, akkor indul, de kép vagy van, vagy nincs. Ha nincs, akkor ki-be kapcs, villany le fel és kb 10-15 próbálkozás után indul normálisan, kép is van, aztán ha már megy akkor minden ok.
Az én tippem az alaplapi 6db hagyományos elektrolit kondi. Szerintem tönkrementek. 820µF 4V.
Esetleg találkozott valaki ilyen hibával? A videovezérlőt kizárom mert ha megy a gép akkor tökéletesen megy 3 óra után is.

Én gondoltam egy LCD invertert átalakitani, valami ilyesmit:
kép
Ez indulásnak 1000V-ot ad, üzem közben kb 700-at, teljesitményben 10-20W, az szerintem használható lenne, nem?
Meg van rajta dimmer funkció, az lehet a feszültséggel játszik, akkor lehetne még csökkenteni.
Vélemény?

Vagy inverteres, vagy tápos. Szedd szét, ha van benne pupos kondi, akkor azokat cseréled és kész is vagy, ha nicns akkor jóeséllyel döglött az inverter transzfomrátora, HQ elektronikán valószínűleg van hozzá trafó, 1700-1800Ft környékén.

Szia!
Írod, hogy vertikális szélgenerátort szeretnél építeni. Ezekkel én is elég sokat foglalkoztam, foglalkozom. Csupán néhány szempont, amit feltétlenül gondolj át a beszerzések előtt:
1 kW körüli beépített (max.) teljesítmény 1-2 m átmérővel (3-5 m2) valósítható meg. Ennek a max. terhelt fordulata nem fogja meghaladni a 80-100 1/min-t. 4-5 m/s-s, nálunk még viszonylag gyakran előforduló talajközeli szélben a kb. 50-t. Terheletlenül, szélforgóként a 150-200 1/min-t! Ez generátor választásnál nagyon lényeges szempont, különösen, ha nem akarsz áttételezni. (A generátorok feszültsége durván a fordulattal egyenesen arányos, a teljesítménye négyzetesen. A szélkerék teljesítménye pedig a szélsebességgel (durván a fordulattal) köbösen.) Ekkora méreteknél inkább a 200, max. 300 1/min névleges (rated) fordulatú generátorok jöhetnek szóba direkt hajtásnál.
Minden generátor váltóáramot állít elő, csak az egyenáramúnak nevezettek házában, vagy házára építve található meg az egyenirányító (kommutátoros, vagy félvezetős). Vagyis kb. ugyanakkora egyenirányítási veszteség jelentkezik, ami az 5 %-t nem igen haladja meg. A további szabályzók (töltésvezérlő, inverter, bármi) egyenként 10-20 %-nyi többlet veszteséget jelent, de elkerülhetetlenek - viszont a lehető legkevesebbet és legkisebb veszteségűeket (kapcsoló üzeműek) célszerű használni.
Nem EU-s beszerzésnél lehet, hogy vámköltség is lesz. A Kínából származó alternatív energiatermeléshez kapcsolódó termékekre néhány hónapja igen magas védővámot vezettek be szegény, kis hazánkban is. Pontosan milyen és mekkora értékű termékekre, azt nem tudom.
Bocs, ha ezeken az átgondolásokon már túl vagy.

Köszönöm a válaszod.Visszanézve valóban hülyeséget írtam.Arról van szó,hogy szeretnék 1 vertikális szélkereket áramtermelésre építeni.Az első generátor váltóáramú de adnak hozzá átalakítót a fordulat szám watt hányad egész jó ezért gondoltam rá.Az utolsó link a másik alternatíva a generátorra szintén váltóárammal.Csak nem tudom,hogy mennyi a veszteség ha átalakítóval van az inverter megtáplálva.Vagy inkább ez az egyenáramú generátor lenne jobb?: http://www.aliexpress.com/store/product/Free-DHL-Shipping-High-qual...3.html
A szélkeréknek ezt képzeltem el: http://www.windgenkits.com/vcom/product_info.php?cPath=26&produ..._id=58

Alapvetően engem csak az fogott meg, hogy akár inverter is lehetne és nem lenne drágább... Trafós nem kell az Ohmikus fogyasztó miatt. Akksi sem kell feltétlenül, bár az elektronikának kell valamilyen éledési és tápfeszültség, de ez akár lehet -tól - ig limitálva. Úgy döntöttem megcsinálom magam is. Most már csak a kíváncsiság okán, mire képes. Van is egy ház, ahol kitesztelhetem, mivel nekem már megy a kollektor. Ha pozitív lesz a tapasztalat - inkább eladom a kollektort .. Mellesleg az, hogy inverter van vagy pwm-es végfok, az már annyira minimális különbség szerintem IGBT mindkettőhöz kell, maximum 2db kell az inverterhez nem 1 ....

Szia!
Végigolvastam én is a linkelt oldalt, és annyi észrevételem van, hogy szerintem nincs a rendszerben inverter. Az áramkör egy sima MPPT, ami DC feszültséget fogad, és PWM-szerűen megszaggatva küldi tovább a fűtőszálra. Ki is hangsúlyozza hogy csak rezisztív terhelés engedélyezett. A teljesítményt pedig a napelemrendszer feszültségével tudod változtatni, mert a leírás szerint a gyári ~2-3kW-os fűtőszálra nem 230V-ot kapcsolsz, hanem 48V-230V-ot.

Szia! Tulajdonképpen megállja a helyét, de a gyakorlati adatokra, főleg télen azért kíváncsi lennék. Nekem van napkollektorom, ami télen is 36 fokos primer hőt képes előállítani 200l vízzel- kétségtelen, hogy ezt olyankor villamos energiával kell kipótolni, hogy szekunder oldalon 46-48 fokos lehessen a víz. Nyáron simán lehet 86 fokos is a szekunder 200 + 300l pufferrel. Tulajdonképpen, ha jól sejtem ez a kütyü egy MPPT+ inverter. Ezt most is meg lehet csinálni egy gyári MPPT-vel és egy gyári inverterrel, azoknak is 97% körüli a hatásfokuk. Lehet, hogy össze is dobunk egy ilyen rendszert gyorsan. Az is hasonló árban jöhet ki, mint az általad említett és adva van hozzá mindenünk: Napelem, MPPT, inverter. Bár ha megvennénk sem nagy beruházás. A gyakorlat oldaláról vannak csak aggályaim, mert egy magában álló tartálynál nyilván tud működni, de amiből kivétel is van, azaz melegvíz használat, ott már adódhatnak gondok a kis bevitt teljesítmény miatt. Persze én is kíváncsi vagyok más véleményére. Nálunk jellemzően reggel és este van nagy HMV kivétel, illetve a déli időszakban- mosogatáskor.

Hello! A kódolással nem érdemes ennyit vacakolni. Megteszi egy táblázat is. Ha nincs megnyomva semmi, a szám nulla. Ha megvan nyomva, és értelmes a variáció, akkor megjelenik a szám. Ha a szám nem nulla, 20ms múlva beíródik az első tároló, és a számléptető odább lép. Ha az 5-ös számot nyomod meg (most itt) akkor törlődnek a tárolók.
De a hardvered sem jó. Mert ha megnyomsz egy gombot, akkor a 10k/2,2k nem logikai magas szintet ad. A tranyós inverter meg L szintet, nem H-t. üdv!

Nálam kb 20s alatt csak fi 12 es vasat melegit fel... az a probléma hogy minnél nagyobb darabot teszek bele, annál kevesebb az áramfelvétel... ez mitől lehet? az inverter frekije a rezgőkör frekije felett van, szoval kicsit elvan hangolva a mukatekercs rezonancia frekvenciájához képest. gyanakszom hogy a fojtótekercsel van valami probléma (nálam 40uH)

Fejlemény: bedugtam, közben kerestem a scart kábelt, és magától bekapcsolt. Kép van, hang szintén, menüben lehet mászkálni, dátumot beállítottam, meg a képernyő felbontást kíváncsiságból 720p-re állítottam, és működött rendesen. Kihúzás után nem akar bekapcsolni, szóval lehet hogy az inverternél lesz valami galiba. De majd valamikor ismét szétszedem, és alaposan átnézem az inverter részt...

Sziasztok! Köszönöm a válaszokat! A szennyeződést én sem tartom valószínűnek! A fénycső lehet a ludas... Még azt kipróbálom, hogy megcserélek az inverter panelon 2 trafót.. Most cseréltem a tápba a kondikat, meg egy inverter trafót. A cserélt trafó nem a kérdéses csövekhez tartozik mert az az alját hajtja. Válogathatok végülis, mert van 8 trafó

Látatlanban ennyit tudok mondani sajnos. Hacsak nincs másik csöved kipróbálni, egyenlőre nem nagyont udsz mit csinálni veele. Az inverter alkatrészeit cserélheted, ellenőrizheted. Illetve akkor fordul még ilyen elő, ha az inverter nem kap megfelelő táplálást!

Eléggé változatos módon szokták lereagálni ezt a csövek, inverterek, de most esett le, hogy, ha csak egy csöves, akkor nincs is kondi.

Amúgy nem arról van szó, hogy kialszik a cső, hanem az inverter figyeli a cső áramát és, ha túl alacsony, vagy túl magas, akkor lekapcsol.

Hidegen nem szokott villogni, vagy vibrálni?

Az írásod a tipikus csőhiba egyfajta tüneteit tartalmazza. Ha sokáig szórakozol vele kinyírja az inverter transzformátorát. Nagyritkán előfordul, hogy a trafó kimenetén lévő pár pikós ballaszt kondi megy tönkre, de nagyon ritka.

totoro

Azthiszem már kaptál választ a kérdésedre (ha nem te voltál bocs) Sehol és semmit! Ha esetleg találnál is valahol eBay-en, többe kerülne, mint a monitor használtpiaci ára!

Ha nem adapteres a router - nyilván kénytelen vagy a 230V-al gondolkodni.. És igen ezekhez jó a négyszög inverter is. Sok helyen az a megoldás, hogy egy, vagy két fogyasztó meg a egy kis szünetmentesről. Így csak egy-egy fogyasztó esik ki, ha elmegy a szünetmentesekből az az egy. Bár elkanyarodtunk az eredeti témától. Ugyanis, ha csak a szerviz a kérdés, arra a bypass azaz a kerülőág való. Mi sok rendszert csináltunk és ott bizony szerviz ideje alatt a hálózatra volt bypassolva direktben minden - nyilván ez kockázattal jár - ezért volt helyszini szerviz és tervezett 1-2-4 órás leállás...

Hello!
(Nem kellet volna a Sas-ban kikapcsolni az alkatrész azonosító számokat, mert így nehéz hivatkozni bármire.)
- A termisztornak megtalálod az adatlapját, ha tudod milyen típusú. Az értékét a 25 fok mellett mért ellenállással adják meg. Mivel ez egy ellenállás, a hőfokra az értéke százalékosan változik. (Vagy is ha az ellenállása 10kohm és az 10%-al megváltozik,akkor 11kohm lesz. De amikor a hőfok magasabb és az értéke 5kohm és ez változik 10%-al, akkor az 5,5khm lesz. Ezért az ellenállásának változása a hőfok függvényében exponenciális jelleget mutat.) A termisztor hőegyütthatója negatív, és átlagosan -3,6%/K az ellenállás változása. Azért átlagosan, mert más-más típusnak más lehet, valamint a hőfok tartományban is változik ez az érték valamit.

- A termisztort ezért célszerű egy feszültségosztóban elhelyezni, mert ott is exponenciálisan kellene változzon az ellenállása, hogy az osztás feszültség lineáris legyen. Így ha az osztó egyik tagja a termisztor, egy adott hőfoktartományban közel lineárisnak vehető a feszültségváltozás, mert a kettő próbálja kiegyenlíteni egymást.
De ha egy táblázatból ha kikeresed a termisztor adott hőfokhoz tartozó ellenállás értékét, akkor egyszerű feszültségosztóval már számolható az osztáspont feszültsége.
Minden estre a működésnél, a tól-ig hőfoktartományt ki kell találni, hogy azon belül a feszültségosztási értékek értelmezhető tartományba essenek.
Ha most a közepes hőfoktartományt az egyszerűség kedvéért 25 fokra választjuk, a termisztor értéke 10kohm ezen hőfokon, és az osztó felső ellenállása is 10 kohm, akkor 25fokon az osztásponton féltápfeszültséget kapunk. Ha nő a hőmérséklet, ez az osztás feszültség csökken, ha csökken akkor nő. (Nálad ez fordított, mert felülre tetted a termisztort.)
Kb. ennyit a termisztor megértéséhez.

A komparátor:
- Amit rajzoltál, egy differenciál komparátor. Ide csatoltál vissza pozitívan (helyesen), hogy a komparátornak legyen hiszterézise. Lesz is, csak nem az, amit számítottál. Mert a képlet akkor lenne igaz, ha a visszacsatolás osztására a teljes tápfeszültség jutna. De nem az jut.
Mert a lényeg, hogy a visszacsatoló ellenállás (az LM311 kimenete és neminvertáló bemenete között), mennyire tudja feszültségben elmozdítani az LM311 neminvertáló bemenetét.
De a + bemenet nem a GND-n van, hanem a termisztoros osztó, leosztott pontján. Ami 25fok esetén, ugye most 6V-on van. Vagy is ha az LM311 kimenete ha magas szinten van, akkor ott 12V-lesz, a visszacsatolási ponton meg 6V. Így egyből nem jó az osztás képlete.
Továbbá a visszacsatolás feszültségosztójának felső tagja ugyan a visszacsatoló ellenállás, de alsó tagja nem az NTC alatti ellenállás, hanem ez és az NTC párhuzamos eredője.
Mert a tápfeszültség és a GND pont stabil feszültségen van. Ez egyenáramú szempontból ugyan különböző feszültségpontok, de váltóáramú szempontból ekvi-potenciális pontnak tekintendő. Így a két ellenállás ebből a szempontból párhuzamosan van.
(Hogy miért váltóáram, mikor itt csak egyenáramok vannak? Mert mi a pozitív visszacsatolás által létrehozott feszültségváltozást szeretnénk kiszámolni. Egy feszültségváltozás pedig már nem tekinthető egyenáramnak.)
Vagy is a képlet amit számoltál, akkor lenne igaz, ha biztosított lenne, hogy az LM311 neminvertáló bemenete GND potenciálon lenne (legalábbis virtuálisan) valamint az LM kimenete a plusz és mínusz tápfesz között változna. Hiszen ekkor és ezért lenne igaz a 2-es szorzó. Pluszba vinné a visszacsatolást ha a kimenet +12V lenne, és mínuszba, ha -12V lenne.
Csak hogy ez nem igaz, mert eleve egy tápfeszültség van, A visszacsatolási ponton feszültség van (ami ráadásul a hőfok függvényében még változik is). Így ebben a formában a képlettel nem lehet számolni.
(Egyébként az is gond, hogy az LM311 kimenete nyitott kollektoros és ahhoz, hogy annak kimenete +12V legyen, egy felhúzó ellenállást kel a kimenet és a tápfesz között alkalmazni.)

A kimeneti kör..
- A végállás kapcsolót semmiképen nem lehet ezen a módon megoldani. Hiszen az inverter ki és bemenetén logikai jelek vannak. Az vagy alacsony "L" vagy magas "H". Ha ide visszacsatolsz, mi fog történni? Ha mondjuk a bement magas, és a motor elindul nyitó irányba és megérkezik a végállás, akkor az visszabillenti alacsony állapotba? Akkor a végállás után elindul visszafelé. Mihelyt elhagyná a kapcsolót, újból nyitna. Vagy is a végállás közelében ide-oda dadogna a dolog. ezt így megoldani nem lehet, nincs "Stop" állapot. Vagy nyit, vagy zár.
A legegyszerűbb megoldás az lenne, hogy ha a végállás kapcsoló sorba lenne a motorra, áthidalva egy diódával. Így ha a motor eléri a végállás kapcsolót, bontja a motoráramot. Dióda azért kell, hogy egy-egy végállás kapcsoló, csak abban az irányba hasson, amerre megy a motor. (Mert különben nem lehetne visszafelé elindítani.)
Ekkor, ha a híd kimenete elbillen nyitó irányba, a motor elindul, majd a végállás bontja az áramkört.Ez az állapot mind addig fennáll, míg záróirányúra nem vált a vezérlés.
Ha nem így akarod megoldani, akkor a híd két oldalának vezérlését külön külön kell megoldani, és oda bevinni logikai jelként a végállást. Ekkor pld. nyugalomban a híd mind két fele alacsony szinten van, a motor áll. Ha nyitóba megy, a baloldala magas szintre vált, a motor elindul. Ha elérte a végállását, a baloldal visszavált alacsony szintre a motor megáll. stb..
- De a híddal is lehet gond. Mikor a híd bemenete L-ről H-ra vált, abban a pillanatban mind két tranyó nyitva van. Ez bizony zárlatot okoz a táp két pontja között, eben a pillanatban. ezt vagy kibírja a BD vagy nem. De javaslom néz be a H-híd topikba és ott tanulmányozd a kérdést.

Én minden esetre az érzékeléshez más utat választanák. Különválasztanám a differenciál képzést, és a komparátor funkciót, hogy az egymástól függetlenül állítható/számítható legyen.
- A két termisztort ugyan úgy egy-egy feszültségosztóba helyezzük el. Ha a hőfok egyenlő (legyen az bármilyen értékű is), a hídátlóban nincs feszültség különbség. A hídátló differenciáli jelét, egy különbségképző kapcsolással erősíteném fel. Az OP1 erősítése itt mintegy tízszeres. Ez az R5/R3 és R6/R4 arányával állítható be.
- Mivel csak egy tápfeszültséget használunk, az R7-R8 ellenállással egy tápfesz közepet alakítunk ki. Vagy is itt 12V tápfesz mellett, 6V mérhető. A különbségképző nem a GND ponthoz képest adja a különbségi feszültséget, hanem ehhez a féltápfeszültségű ponthoz képest. (Ezért R5 nem a GND-re, hanem erre a referencia pontra csatlakozik.)
Így mikor a két termisztor azonos hőfokon van, a hídátló különbsége nulla, OP1 kimenetén nem nulla, hanem 6V mérhető. Ha megjelenik a hőfok differencia ehhez a 6V-os ponthoz képest lesz az értelmezhető.
- Az OP2 komparátor is ezt a 6V-os pontot veszi viszonyítási alapnak. A visszacsatolást az R10 és R9 aránya határozza meg. Vagy is ha a komparátor kimenete magas szinten van (+12V) akkor R10 ellenállásra az átváltás pillanatában 12V-6V esik. Ha pedig az OP2 kimenete alacsony szinten (GND) van, akkor is 6V a különbség a referencia pont és a kimenet között. (Persze ez nem teljesen igaz, mert az IC kimeneti maradék feszültségének tartományát is figyelembe kellene venni. Hiszen sem a tápra, sem a GND-re nemképes teljesen lemenni. De főleg a tápra nem.)
- A hiszterézis így a 6V-referenciához képest alakul ki. Vagy is most a 25fokra nézve közel szimmetrikus. Avagy a hiszterézis a kapcsolási pontot "közrefogja".
- A hiszterézis számításnál, hozzávetőlegesen a következőképpen kell eljárni: Meg kell nézni, mekkora áram folyik át R10 ellenálláson, és kiszámítani, ez R9-en mekkora feszültséget fog ejteni. IR10=UR10/R10=(12V-6V)/100k=60uA. Ez R9-en ejti majd a feszültséget. UR9=IR9*R9=60uA*10k=0,6V. Vagy is a komparátor hiszterézise OP1 kimenetére nézve +-600mV. (A szimulációban látható, hogy közel ezt az értéket kaptuk. De most nem vettük figyelembe az OPA maradék feszültségeit.) Látható, hogy ez hőfokdifferenciára nézve, kb. +-0,6fokot jelent.
(Vedd észre, hogy! A visszacsatolásnál nem kell figyelembe venni R9-nél az ellenállásokat, mint előző áramkörnél. Hiszen az OP1 kimeneti ellenállása R9-hez képest igen alacsony. Vagy is nem kapcsolódik sorba R9-el csak az OPA kis kimeneti ellenállása. A referencia osztóra, csak OP2 bemenete és R5 100kohm csatlakozik csak. Így a bement magas ellenállása és R7-R8 párhuzamos eredőjéhez képest, R5 kb. 100-szor nagyobb. Vagy is nem befolyásolják jelentősen a referencia osztó feszültségét.)

Nos talán ennyit a kis egyszerű áramkör megértéséhez. Remélem el is olvasod, mert szerintem tanulságokat is tartalmaz. Az ábrán láthatod a különbségi jel változását a hőfok függvényében. Erről még azt kel tudni, hogy a termisztor sajátossága miatt, a differenciális változás nem minden hőfokon azonos értékű. 20 fok mellett 1fokra eső feszültségváltozás kb. 920mV, míg ugyan ez 40fok mellett kb. 809mV Vagy is 20..40fok között a hiszterézis értéke kb. 13%-ot változik. De a beállított kiegyenlítési hőfokpont nem. Viszont nem vettük figyelembe a termisztorok együtt-futási hibáit. Mert az is lehet.
üdv!

Köszönöm patexati hozzászólását május 22-ei kérdésemre.Sajnos "szkópos embert" nem sike-
rült kerítenem,pedig nagy segítség lett volna. Mivel egyedül kellett megbírkóznom az inverter ja-
vításával: inkább addig nem bontottam szét, amíg "félhullámosan" tudtam használni a májusi hi-
degben vízmelegítésre és fűtésre. De mikor megjött a kánikula fűteni nem kellett, de az inverter
nem "vitte" a hűtőszekrényeket amire nagy szükség lett volna. Így gyakorlatilag semmire nem
lehetett használni. Ezért kibontottam és nekiálltam a "vizsgálatának". Egy hétig tartott amíg a 20
darab mosfetet és a 8 db fetet kiforrasztottam és bevizsgáltam. Végülis 2 fet volt zárlatos. Egy
szakember szkóppal biztos nem tökölt volna rajta ennyit. A lényeg hogy működik.
Lenne viszont egy számomra fontos kérdésem a Tisztelt Fórumozókhoz: át lehet-e alakítani egy
24 voltos invertert 36 voltosra viszonylag kis vesződséggel? Annak örülnék ha csak a mosfetek source lábaira kellene "átkötni" a 36 volt dc-t, minden más menne tovább 24 voltról. Persze ez biztos nem ilyen egyszerű. Ha mégis működne a dolog, "kidobálnám" a 10 db kis kínai játéktrafót
és szereznék vagy "tekernék" egy méretes 36/230 voltosat. A trafót külön házban helyezném el,
persze hűtéssel. Hely van neki. Szerintem egy jó trafónak kisebb a vesztesége mint tíz kis kínai-nak. Így remélhetőleg enyhülnének a melegedési problémák, mert ez az inverter nagyon "el-
gyöngül", ha melege van. Pont amikor a 8 napelem nyom óránként kábé 1200 wattot, az 1500/
1700 wattos inverter ezret se tud igazán folyamatosan. A 24 voltos névleges feszültség meg megy 40 amperos terhelés mellett is 30 V fölé, ezért kötném át az akkukat meg mindent 36 volt-
ra.
Várom ötleteiteket: kepesistvan.

Sziasztok!

Egy jóideje nem volt idöm foglalkozni ezzel a temával! most abban szeretnem a segitsegetek kerni hogy van itt egy Gyári hegesztő (cevik ski 114) a belseje smd és széné éget. az inverter trafó es a folytótekercs jó. szertnek egy hasonló 110A es gépet épiteni. valaki tudna esetleg ajánlani egy kapcsolást?amit be tudnak epiteni a hazaba es felhasznalnam a trafot es a tekercset.
üdv: Dozis

Miért ne működne. Én évekig használtam lakókocsiban 50 L -es kompresszoros hűtőt elég sokszor akkumlátorról. Nem szólt egy szót se hogy nem jó neki, a delikvens egy aránylag egyszerű bolti 12/220 V 300 W -os inverter volt.
Sőt, volt egy másik kisebb hűtőtáskám, Danfoss kompresszoros, az eleve 12 V -ról ment, beépített saját inverterrel az egész egy tenyérnyi áramkör volt, aligha sznuszos.

Sziasztok!
Szeretnék építeni egy inverter egy kisebb teljesítményű hűtőhöz és ehhez keresnék kapcsolási rajzokat, találtam párat de az mind 4 szög jelű amit viszont a hűtőgép motor nem nagyon szeret ha jól tudom.

Valakinek valami ötlet?