Ebben a kapcsolásban nem ezek az ellenállások "figyelik" a kimeneti áramot. A negatív ágban van erre két párhuzamos ellenállás.

Egy általános felhasználás esetében lehet hogy sehogy. Igazából nem is kellenének azok oda, azért szokták betenni, hogy a párhuzamosan kapcsolt eszközökön segítsék az egyenletesebb árameloszlást. Ha ez netán teljesül, és folyik mondjuk 1,2A egy egy áteresztőn, akkor 0,1 ohm esetén 120mV fog esni rajta, 0,47 ohm esetén pedig 564mV.

Mivel nincs a kapcsolásban mérőműszer, így nagyjából mindegy is. Azon a söntön eső feszültség, és a referencia feszültség különbsége fogja működtetni az IC áramhatárolóját.
Azért, hogy ezt állítani lehessen, ezért a poti egyik végére a referencia feszültség, a másikra a söntön eső, az átfolyó árammal arányos feszültség kerül. A potméterrel ennek arányát lehet változtatni.
A
Ha a sönt értékét a felére veszed, akkor ez az arány állíthatósága eltolódik, lehet, hogy kiesik az állíthatóság tartományából. Ezekután lehet, hogy még használható lesz, az elvárásodnak megfelel, de lehet, hogy újra kell számolni a potméter áramkörét.

Szia!
Hogyan változnak ennek a kapcsolásnak a jellemzői, ha a 0,1 ohm-os ellenállások helyett 0,47 ohm-ot használok?

Picit átépítettem a labortápom. Eredetileg analóg árammérőt kapott mert annak nem kellett segédtáp és mert amúgy is szeretem az analóg műszereket. Tudom vannak más előnyei is, viszont kényelmetlen volt mindig elővenni a multiméteremet mert 90%-ban olyan dolgokat tápláltam meg vele, amik 100 mA alatt fogyasztanak és azokat meg azért nem igazán lehet a kívánt pontossággal leolvasni. Szóval a rest kétszer fárad, hát gyárthattam újra az előlapot, ami kézi szerszámokkal azért sok idő. Meg persze készíteni kellett egy külön tápot is, de az szerencsére még bőven elfért a dobozban. Az árammérőnek beépített bontott panelműszer az 1986-os gyártású és az alapja egy MC14433P IC amit azért tudok mert kérésemre a manuálját fél órán belül elküldte az Amplicon cég ami még mindig létezik. És végre a rövidzár gomb is az áram-állító oldalra került mert most végre sikerült nem a rossz oldalát lefújni az előlapnak.

Relés előválasztó , nekem is van gyári tápom abban is ugyan ez van .

Értem köszönöm mind kettőtöknek

Ha én csináltam volna, akkor váltana a trafó szekunder feszültégei között, hogy ne melegedjen annyira az áteresztő tranzisztor.

Valoszinü a trafon több kiágazás van és igy csökkentik a táp tranzisztorain a veszteséget.

Sziasztok!

Gyári nem általam épített labortápban, amikor tekerem a fesz állító potit kb 7v,14v, és 24v környékén kattan egy relé az mi célt szolgál?

A szöveg magárt beszél -remélem-.

Hülye vagyok, rosszat linkeltem.
Erre gondoltam.

Milyen módosításra gondolsz?
A kapcsolás alig változott az idők során.
Finomszabályozható lett az áram és a feszültség is, illetve megvalósult a FET többszörözés lehetősége.

Sziasztok!
Ezeket a módosításokat továbbra is ajánlott elvégezni?

Elbizonytalanodtam. Amire válaszoltál ott egy LM324-el működő tápról van szó, de a 723-at említed.
Szerintem ha egy tápegység képes stabil és állítható kimeneti feszültséget szolgáltatni (feszültséggenerátoros üzem), illetve képes áramgenerátoros módban is működni (állítható a kimeneti árammaximum), akkor már hívható labortápnak.
De! és ez egy fontos DE. Nagy különbség lehet abban, milyen szélesek a határok, és milyen stabilak a működési paraméterek.
Nyilvánvalóan az igények is eltérőek, de az amatőrök körében sok esetben nincs szükség nagy pontosságra, és komoly előny lehet az olcsó elkészíthetőség.

Érdemes ebbe belemenni?
_{(költői kérdés volt úgyis tudod miről beszélek)}


Amúgy pedig, egyszer megpróbálkoztam a definícióval: Bővebben: Link

Azért ezeket a 723-as kapcsolásokat a legeslegjobb indulattal sem lehet labortápnak nevezni, maximum tápegységnek. Elég baj, hogy ilyen kapcsolások keringenek a neten.

Köszi, meg fogom nézni. Egyelőre még nem bontottam szét .

Hello, szerintem ha kiveszed, vagy lecsökkented a C5-öt 1µF-ra akkor a feszültség beállása gyorsabb lesz.

Köszönöm, ez is nagyon szimpatikus!

Igazad van. Tulajdonképpen az a leglényegesebb szempont, mire szeretné alkalmazni az ember. Az igényeimet többféle konstrukcióval sikerült lefedni, de gondolom ez másnál is hasonlóképpen működik.

Elismerve, hogy ez nem egy kifinomult megoldásokkal teletűzdelt, végleteket hajszoló áramkör, a maga nemében helyt tud állni. Természetesen helyes működés esetén szó sincs összevissza ugráló áramkorlát jelzésről. Annak fényében érdemes értékelni, hogy minden feladatot egyetlen LM324 végez (nem mellékesen, a módosítások után jobb lett az eredmény).
Valóban célszerű nézelődni, de távolról sem egyszerű megtalálni az igazit. Részben nehéz felmérni mire is van szükség, másik részben sok bizonytalanság lehet egy-egy kapcsolás körül.

A képen láthatót nem tudnám ajánlani! Azonkívül, hogy tetszetős, más érdeme nincs. Megépítettem, működött, de nekem összevissza világított az áramkorlát led, valós áramkorláttól függetlenül, ami igen zavaró a többi zavaró tényező ellenére is, azóta ott pihen a fiókban. Célszerűbb körülnézni Elektor, EPE, SiliconChip stb. publikációk, és külföldi oldalakon is mielőtt építeni kezdesz valamit.

Az én 723-s tápegységeim is majdnem ilyen felépitésüek. Az elsö még a 70-s évekböl valo és a mai napig müködik.

Én meg ezt.

Az eredeti valamelyik Elektorban jelent meg, amit átvett az RT.
A panelhez illeszkedő kapcsolást mellékeltem.

Ő lenne az az RT-s 723al megépített táp?

Még egy szavazat ide. Én is megépítettem több példányban, és szerintem is az egyik legjobb. Sokféle konstrukcióban megépíthető, értékhatárai nagyon tág határok között kitolhatók.

Ezt a verziót (1.4.2) nyugodtan ajánlom én is.. 4-5 éve nyüstölöm, soha nem állt meg.

Erről lenne amúgy szó, ezt építettem meg.