Ezekkel azért tisztában vagyok. Van egy kétoldalas (akár együtt is szabályozható) labortápom, abban három transzformátor van, mert tíz galvanikusan elválasztott tekercs kellett, többek között az öt digitális mérőegység miatt, ez nem gond. De nem tetszik egyáltalán az öt kijelző a táp elején, na meg a helyük kivágása, beszerelésük, háromszor annyi időt vitt el, mint az egész elektronika megépítése. Sőt, valamilyen szinten a költségek sem számítanak, maximum nem egy éves projekt lesz. Eljutottam arra a szintre, hogy a "maszek" bevételeimet a hobbimra szánhatom (nem kell túlzó összegekre gondolni), igaz, hogy költséges hobbijaim vannak, de azért csak haladok mindegyikkel.

Zoli a baj azzal van, hogy a megjelentetett adatok a tápegység különbözö helyeiröl kerülnek elö, azaz ilyen komplex tápoknál meg kell elöre gondolni mi hol és hogyan lesz. Ezért a gyári kijelzök többnyire egyediek, pl mutatja mennyit állitottál be és mennyi a valodi kimenet, stb.
Azaz pl külön kell leolvasni a kezelö elem (poti) helyzetét, és külön kell mérni a k8menetet a megfelelö jellemzöt ( áram, feszültség). Mégha az ajánlott VA müszert is szereled be többnyire csak a kimenetet fogod tudni mérni, ráadásul minden müszerhez külön hálozati táp vagy legalább szekunder kell, hogy elkerüld a galvanikus csatolási problémákat.
Azaz mondjuk egy dupla 0-30Vs táphoz, 2 VA müszer kell meg esetleg két V üoltmérö is, az utobbi a beállito potik helyzetét mutatná plusz 4 táp a galvanikus leválasztás miatt. ( és még az is figyelembe kell venni, hogy a beállito eszközök a GND-hez képest dolgoznak, s pl. nem a vissacsatolásban.
Ha mindezt egy displayre akarod felvinni, akkor elég nagy bajba fogsz kerülni a galvanikus leválasztás miatt. Ezért kell ilyen esetben a tápot is ugy megtervezni, hogy a méröpontokat le tudd választani. Nem gyerekjáték.

Na valami hasonlóra gondoltam! Mégis csak van már ilyesmi. Skori, az a táp már akkor megtetszett, de sajnos én még az árától is mérföldekre vagyok. A processzoros technika meg olyan magas egyenlőre nekem, mint lónak a hátúszás! Pont ebből az okból kerestem "kész" megoldást.

Nem feltétlen kell "erős" PIC. Ha megelégszel 12 bites felbontással, akkor kb. bármelyik a Q sorozatból. Nagyobb mintavételi frekvenciát tudnak, mint amit szemmel lehet követni. Ha nem, külső ADC IC. Kijelzőnek egy Nextion HMI, a többi már csak fantázia kérdése.

Persze. Van egy ESP8266 wifi modul a labortápban, ezen fut egy webszerver, és a webfelületen jelennek meg az adatok, ill. állítani is lehet mindent. Ez futhat szinte bármilyen mobilon, tableten, vagy akár PC-n is, operációs rendszertől függetlenül. A táp saját oled kijelzőjét meg egy STM32 processzor kezeli, korábban tettem be képet. Link.

Akkor talán egyszerübb lenne szerezni egy okos telefont vagy egy olcso kisebb táblagepet, és arra irni egy APPot. Annak már elég nagy a képernyöje és USB porton beolvasni a kiirando adatokat.
De ez mindenképpen nagyságrenddel nagyobb feladat, mint egy táp megépitése, söt akkor talán a tápot is ebböl a szempontbol kellene megtervezni.

A teljes igazság az, hogy arra gondoltam, hogy valakinek esetleg eszébe jutott már egy olyan verzió, hogy egy sima 3-5 collos (video) LCD-n jeleníti meg egy erősebb PIC proci által mért adatokat. De ez talán egy utópia volt. Egy próbálkozást megért.

Ellenállást én is mértem már, egy régebben elkövetett kis tápommal, sőt a csatlakoztatott eszköz belső kapacitását is mérné egy másik szoftver verzióval, de szükségtelennek találtam azt is.

Elhiszem mindeninek, hogy ez lényeges dolog, és elnézést a tudatlanságomért! Nekem eddig olyan szituáció nem merült fel, hogy 12,128365V-ot és 0,318765A-t kelljen beállítanom, mert ezt valóban nehéz megjegyezni.

Sőt ha teljesítményt és ellenállást is kiír az is ügyes dolog. Pl. én szoktam használni kis értékű ellenállások pontos mérésére is. Multiméterrel néhány Ω alatt, már egyre nehézkesebb mérni, a labortápom meg mΩ felbontással mér (tehát egy 0,01 ohmos ellenállást is könnyedén meg tudok mérni). Az is ügyes mikor egy sok darabból álló led modult tesztelek, ami az adatlap szerint mondjuk 40W-os, és látni akarom mekkora áram-feszültség mellett lesz meg ez a teljesítmény. Ha akkut töltök a labortápal, akkor meg tudom nézni a labortáp kijelzőjén, hogy mekkora töltésmennyiség (mAh), és mekkora energiamennyiség (Wh) ment bele. Persze sokminden számolható is lenne, de így azért sokkal kényelmesebb, és gyorsabb, (és ha nagyon ráérnék akkor ennél még több dolgot is kijelezne a labortáp). De itt megint az arányosság jön elő, ezek az extrák jól jönnek egy komolyabb tápon, de feleslegesek akkor, ha maga a táp a tizedébe kerül mint amibe az MCU és környezete kerülne.

Használj egy hónapig olyan tápegységet, amlyik nem csak a kimeneti értékeket mutatja, hanem azt is, mire állítottad be. Ezután lépj vissza egyet. Rögtön hiányozni fog és azt is látni fogod, mennyire jó dolog.

Kerdes milyen pontossagot varsz el.
Nekem (a feljebb is lathato) HMP2030-as 32V-nal is millivolt pontossaggal jelez. Ezt azert deprez muszerel nem nagyon tudod kivitelezni

Persze lehet, hogy elfelejti valaki, hogy pl. 300mA állított be áramkorlátnak és ezért jó, ha kiírja a beállított értéket full HD kijelzőn, én égető szükségét nem éreztem az általam beállított érték külön kiíratásának.

Ez eddig világos, de ehhez miért kéne külön kijelzés mutatós műszerrel is működik jól.

Van feszültséggenerátoros üzemmód, ott a beállított áram max értéke is jól jöhet, meg az áramgenerátoros módban a feszültségmaximum is jó lehet. De ez már csak maximalizmus.

Beállítod 20 voltra, és mellé 2 amperes áramkorlátot. Ott azért jó látni, hogy nem megy 10 volt fölé, mert már 2 amper folyik.

Labortápnál egy ilyen funkciónak nem tudom mi a szerepe? Páka állomásnál világos, de tápnál ha beállítom 20V-ra, szeretem ha nem 34V jön ki belőle ténylegesen.

Igazatok van ebben a kijelző témában. Van három különböző tartományú labortápom, az első még két deprez műszerrel van, a második két soros LCD, a harmadik meg LED kijelzős, ja meg van egy Fok-Gyem is. Most arra gondoltam egy komolyabbat kellene építeni. Egy előszabályzós rajzot néztem ki, de még ez is csak terv. A munkahelyemen van kettő gyári labortáp, jó nagy kijelzővel, mindent mutatnak, beállított- tényleges értékeket. Arra gondoltam, hogy valami nagyobb kijelző tetszene az enyémen is. Ezért Írtam ide a fórumra. Igazából, még csak tervezési időszak van. Hátha van valaki aki valamilyen komolyabb kijelzőt tett, vagy tervezett a tápegységére. Hát lehet, hogy elengedem ezt a kijelző dolgot. Azért köszönöm a tanácsokat.

Ezek pontmátrix kijelzők, és a mikrovezérlőnek kell megoldani a karakterek megjelenítését rajta. Nem olcsó, és nem is könnyű feladat. Nem apró, nem bélyeg méretű oled kijelzők ára kb. 20eFt-ról indul felfelé a csillagos égig... Az LCD talán valamivel olcsóbb. Ha normális megjelenítést akarsz, akkor modern 32 bites MCU kell mellé, meg sok programozás.
Némelyik gyáriba belevágnak egy RaspberryPi-t vagy hasonlót, ott van elég teljesítmény, viszont emiatt vagy fél percig "bootol" a tápegység mire használni lehet - engem pl. nagyon zavarna bekapcsolás után már 5...10 másodperc várakozás is. Más gyári cuccokban meg egyedileg gyártott LCD van, amin esetleg minden kijelezhető karakternek megvan a helye.
Azt kellene végiggondolni, hogy mi az, ami ráfordításban nem aránytalan a labortáp lényegi részéhez képest.

Szerintem ne görcsölj sokat a kijelző esztétikáján! Nem az fogja meghatározni a cucc használhatóságát.
A legjobban használható tápomon két deprez műszer volt, "V", "A", meg egy áramkorlát led.

Általános használatra nem is kell több. Esetleg ha több csatornás a táp, akkor csatornánként kellhetnek ezek, bár a jelenleg használt tápom 3 csatornás, és mindössze egy 4 digites kijelzőt építettem bele, amit kapcsolgatok csatornára, feszültségre, meg áramra.

Igaz, a feszültség beállítás óra potival megy, így azt a kijelző nélkül is tudom állítani.

Hát igen azok a nagy displayek már grafikus displayek s csak a meghajtásuk megtervezése és a programozása bonyolultabb lesz, mint maga a tápegység.

Utóbbi képen egy programozható eszköz(arduino stb) és program kérdése, továbbá egy szines tft. Vannak kész projektek is PL. Kérdés megéri e a többletbefektetés, mert a giccs nem olcsó.

Ez mindegyik van itthon. Egy nagyobb méretű tápegység elején ezek szinte elvesznek. Már hozattam nagy méretű LCD-ket, meg 7 szegmenses LED kijelzőket is, de egyik sem az igazi. Nem ilyen jellegűekre gondoltam, de azért köszönöm a segítséget

Köszönöm, de nem ilyenre gondoltam. Kerestem egy képet a neten, ideteszem, hogy érthetőbb legyen.

Én ilyet alkalmaztam. Itthon is kapható, de olcsóbb Kínából beszerezni. A 2 jobb oldaliban ICL van korrekt módon foglalatban.

Vannak ilyen “majdnem” kész müszerek más szinben is. Itt a LEDek kb 12 mm magasak és alapbol 2 szinü a két sor. Persze a táplálást kicsit modifikálni kell, esetleg a merési tartományt is.

Tervezek egy komolyabb labortáp építését. Ehhez kapcsolási rajz elég sok elérhető a neten. Viszont a kijelzésével bajban vagyok, mert vagy analóg műszer, vagy 2-4 soros LCD-s a 99% amit találok. Nincs véletlenül valakinek olyan rajza ami szebb, nagyobb méretű lenne, mint ezek az átlagos LCD-k?

exabit és pucuka köszönöm a válaszokat.

A T1, és a T6 egy olyan önzáró kapcsolást alkot, hogy amikor a T1 tranzisztort a komparátor kinyitja, meghúz a relé, és egyúttal a T6 -os tranzisztort is kinyitja, ami pedig a D1 diódán keresztül a T1 tranzisztort nyitva tartja. A LED1 a relé kör reteszelt állapotát jelzi. A relé meghúzása a 6 db szabályzó (áteresztő) tranzisztor bázisát letesteli, ezáltal lezárja, ezáltal megszünteti a kimeneti feszültséget.
(megjegyzem, en nem egy igazán hatékony védelem, mert egyrészt a relé miatt lassú, egy relé meghúzási ideje 10 - 20 ms körül van, másrészt ha akár az egyik áteresztő tranzisztor zárlatba kerül, akkor mindentől függetlenül a nyers egyenirányított feszültség ki fog kerülni a kimenetre)
A reteszelést a nyomógombbal T6 tranzisztor bázisának rövidre zárásával lehet feloldani, ha a komparátor már nem tartja nyitva a T1 tranzisztort.
Ahhoz, hogy a tápegység kimenetén 0 V lehessen, ahhoz a szabályzó körnek negatív feszültségről kell indulnia, esetünkben legalább 2,8 V -al.

Szerintem ha már lineáris tápot építesz akkor nézd meg ezt: Bővebben: Link
Ezt garantáltan le lehet tekerni nulláig, és nem csak 2.8V-ig. Ami hasznos ha teszem azt 1db ceruzaelemről működő dolgot tesztelnél. Ennél ráadásul lehet állítani hogy az áramkorlát elérésekor limitáljon vagy tiltson. A fórumban is sokan megépítették már és bevált; segíteni is könnyebben tudnak.