Nekem valahol van doksi, valamelyik dobozban. Az elindításhoz nem kell kezelő, (nem fontos). A végfok meg nem olyan mint a 301 esé, mert a titán 24 V poritív földes tápról ment, a 301 meg 12 v os negatív táp. A csatlakozó lábkiosztását már nem tudom fejből (régen volt), de kimérheted. Az inverter 24 V ot csinált, és kell neki egy rövidzár, hogy elinduljon.

BFW16 a volt az agyamban, csak a kezem remegett Sikerült szereznem eredeti állapotú Titánt. Van hozzá inverter, de kezelő nincs, mondjuk úgysem az eredeti kalitkában szeretném tartani, ha már ki kell venni az oszcillátor modulokat meg a sokszorozót. Remélem lassan gyűlnek az emberek a topic köré
Szeretnék érdeklődni, hogy nincs-e valakinek doksija ami segítené az áthangolást? Előre is köszönöm.

Szia!
Az EM78P156 processzornak az adatlapja szerint egy egyszerű 8 bites vezérlő. Nem tartalmaz analóg-digitális átalakítót, így a feszültségfigyelést az LM324 végezheti nagy valószínűséggel.
Szerintem a bemenetre állítható tápegységet kellene tenni 24V-os feszültséggel. A trimmereket középre állítani, majd szépen eltekerni egyik vagy másik irányba. Ha ekkor elindulna az inverter, akkor csökkenteni kell a bemeneti feszültséget addig, amíg meg nem áll az inverter. Ekkor ismét állítva az egyik vagy másik trimmert, amíg újra nem indul. Ha újraindul az inverter akkor kiderül, hogy a trimmernek van-e szerepe a feszültség figyelésben. Ha igen, akkor csak azt a részt kell átméretezni.

A képeken látható inverter úgy működik, hogy először 2x2db fet hajtja a ferritmagos trafót, és ezzel csinál kb. 300-320V-os egyent. A kimeneten lévő két fet pedig ebből megcsinálja a "módosított szinusz" jelalakot H-hídban.

Kicsit közelebb jutottam a megértéshez.
Azért kérdeztem mert van egy 3 fázisú motor amit DC motorként hirdettek. És ezért lett nekem furcsa mert én azt tudtam amit eddig leírtatok csak gondoltam még kezdetleges a tudásom.
Azóta megtaláltam, hogy ez valójában egy 3 fázisú AC motor ami előtt van egy DC inverter vezérlés. Ahogyan te is írtad.
Már csak a vektor vezérlést nem értem.

Az egyenáram, mivel nem változik, így nincs fázisa. Mihez képest lenne.
A három fázis azt jelenti, hogy van egymáshoz képest 120 fokra eltolt periodikusan váltakozó áramod, (akár színuszos, akár nem) ez a legkevesebb fázisszám, amivel forgó mágneses mezőt létre lehet hozni. Az ilyen forgó mágneses mezőt használják a szinkron, és asszinkron motorok, melyek elég egyszerű felépítésűek, ezért üzembiztosak, nem igényelnek különösebb karbantartást. Viszont a szabályozásuk nem egyszerű. Mivel a fordulatszámot változtatni csak a tápáram frekvenciájával lehet, ezért egy olyan inverterrel szabályozzák, aminek a frekvenciája szabályozható. Az ilyen inverter egyenirányított hálózati feszültségről működik, és ettől kezdve gyakorlatilag mindegy hogy az inverter egyenirányított hálózatból, vagy akkumlátorból nyeri az energiát. (persze a szükséges feszültség átalakítása után)
Sem egy, sem két fázissal nem lehet forgó mágneses mezőt előállítani, két fázissal csak asszimetrikus, lüktető forgó mezőt lehet előállítani. A léptető motorok nem három fázisú motorok, Hanem két egymástól eltolt fázisban kapják a vezérlést, aminek hatására a mindíg egyet lép a motor. Az állórész mágnestörzse, és a forgórész fogazott, és a forgórészen eggyel több fog van. Igy minden egyes vezérlő impulzus páros hatására lép egyet. Ez az alap működése.

Szia. Igen, szerintem nagyfrekis.

A panelre SP-300G van irva, de ez alapján nem találtam semmit.

Maga az inverter itt van: http://www.narva.sk/default.asp?mtc=0&cls=stoitem&stiid=17034

Ha kell leforditom magyarra az adatokat...

De nem is kell külön tranyó minden szegmensre, az elég macera, vannak meghajtó IC-k, azzal tán egyszerűbb (pl az ULN, vagy mintha lenne 8 kapus inverter is)

Szevasz! Csak átmenetileg vesztem el.
A fázis sorrend azonosító valóban kell. Lesz időben.
Az elvi vázlat ok. Tartok a prellezéstől, ezért a második műv. erősítő helyett inkább hiszterézissel bíró komparátort tennék. Kérdés, vajon milyen pontosságot tud az összehasonlítás? Ha jól értelmezem, akkor ez a klasszikus "sötétre kapcsolás" típusú szinkronizátor. (Ízzók helyett műv. erősítők figyelik a fesz-t. Amikor azonos fázisban van a gen (inverter) és a hálózat, akkor a legkiseb a pillanatnyi fesz. különbség.) Javíts ki, ha másra gondoltál!
Jöhet a folytatás!

Hátigen inkább egy inverter! Bővebben: Link

Kedves fórumtársak!
Egy kis segítségre lenne szükségem! Mellékelek egy kapcs. rajzot, melyet megépítettem, de nem az igazi. Ez az inverter elvileg 12V-bemenő fesz.-ből, 14-16V körüli értéket állít el (max 1A terhelés mellett), ráadásul galvanikusan leválasztva. Na most az élesztésnél azt csinálta, hogy az 5A-es stabilizált tápegységet -amivel a bemenet meg lett hajtva- zárlatba vitte, és a kapocsfeszültségét 7,8V körüli értékre ejtette, közben a FET-ek iszonyatosan melegedtek. Ez mellett a kimenő feszültség üres járásban 21V körüli (erősen függ a bemeneti áram értéktől). Na mivel szkópom nincs, más eljáráshoz kezdtem. proli007 fórumtársunk javaslatára a következőt tettem: Trafó leválaszt, a primer oldal helyére egy-egy 12V/10W os izzó. Ezzel melegedés nélkül megy az áramkör 12 V-on, kb. fél fényerővel világít mind a két izzó, mérve az izzók feszültségét, kevesebb az eltérés köztük néhány mV-nál, és a két izzó feszületének összege pontosan a tápfeszültséggel egyenlő. Viszont a másik mérésem, miszerint a két fet drain-je közt váltófeszültség állásban mérjem meg a feszültséget, nem hozta az eredményt, vagyis itt közel tápfeszültség helyett csupán 3,1V körüli ACV értéket mértem. Akkor most összenyitnak a FET-ek? MIt tudok én ezzel kezdeni? Valakinek valami ötlet?

Én nem az áramfejlesztő tönkremenetelétől tartok,hanem a ráakasztott gépekétől. Egy 1,5kW-os motor indulási áramfelvétele a névleges áram 3-4-szerese. Ez azt jelenti,hogy induláskor simán felkap 12-15A-t a betonkeverő. Mivel az áramfejlesztő belső ellenállása lényegesen nagyobb mint az áramszolgáltatói hálózaté, ezért a motor indulásakor az áramfejlesztő feszültsége jelentősen leesik.A csökkent feszültség miatt megnő a motor felpörgési ideje,ennek következtében az indításkor felvett áram is hosszabb ideig gyötri az áramfejlesztőt. Ezen sajnos a gázadás sem segít,mert a generátor gerjesztését végző kondenzátor paraméterei változatlanok maradnak minden terhelési állapotban.
A problémát a terhelésfüggő gerjesztés oldaná meg,de azt csak komolyabb gyártók nagyobb teljesítménytartományú áramfejlesztőibe építik be.
Ez volt a motoros dolog. A hegesztőgép az egy más tészta. Ha hagyományos trafóval szerelt a gép,akkor minden bekapcsolás az áramfejlesztőnek zárlati állapotot jelent, mivel a gerjesztetlen vasmag a hegesztőben a bekapcsolás vagy az ívfogás pillanatában igen komoly áramlökést produkál. Emiatt aztán a legtöbb esetben az áramfejlesztő legerjed. Ha inverteres a masina, akkor pedig a jelentős feszültségingadozás lesz az inverter halála.

1,5kW-os SUNGROW hálózatra tápláló MPPT inverter

Link

Szia! Az összesen 500W abba bele kalkuláltad azt is, hogy induláskor többet vesz fel?
Ekkora teljesitményt ki venni ahoz 24 v/230v os inverter kéne, és sorba kötni két aksit, ha azt akarod, hogy legalább 4 h működjön szerintem/// bár ezt ki kéne számolgatni////


Az ups nem ismerem, , de általában azokat számitógépekhez csinálják, azoknak meg jó a négyszöges jelalak is. Adat tábláján nincs semmi?

Hello!
Látom, nem érted a működését a dolognak..
- Ennél a kapcsolásnál, egy áramgenerátor tölt egy kondenzátort. Ha az feltöltődött az 555 küszöbszintjére, akkor a kisütő DIS tranyó kisüti a kondit, és kezdődik elölről a dolog.
- Az időzítéshez, egy kondenzátor töltéstároló képességét használja.
- A kondiban tárolt töltés nagyságát, a kapacitás és a feszültség szorzata adja: Q=C*U (ez a népszerű "kucu" képlet)
- A töltésmennyiség, az áram és az idő szorzata. (vagy is mekkora áram folyt, mennyi ideig) Q=I*t
- Ha ezt behelyettesítjük, akkor I*T=C*U képletet kapunk.
- Ha a képéletet a kondi feszültségére rendezzük, akkor a U=I*t/C összefüggést kapjuk. Vagy is egy adott kondenzátoron létrejött feszültség, a töltőáramtól és az eltelt időtől függ. Vagy is ha állandó árammal töltjük a kondit, akkor egy időegységre eső feszültség növekedés állandó. Vagy is időben lineárisan nő a kondiban a feszültség. dU=I*dt/C (Természetesen a kondi kapacitása állandó értékű)
- Így ha tudjuk, hogy a kondit mekkora feszültségre (vagy mekkora feszültségről, mekkora feszültségre) szeretnénk tölteni egy adott idő alatt, akkor ahhoz a töltőáram kiszámítható. I=C*U/t Mint említettem, ha lineáris feszültségváltozást szeretnénk, akkor az áramnak állandónak kell leni!

Nézzük a töltési feszültséget:
- Az 555-ben a küszöbfeszültség szintjeit, három egyforma (5kohm) ellenállás adja. Tehát a felső küszöbérték, a tápfeszültség kétharmada, az alsó pedig a tápfeszültség egyharmada. Vagy is 12V tápfeszültség esetén, ez 8 és 4V. (Ha sima Astabil kapcsolásban üzemel az 555, akkor az ellenállások erre a két értékre töltik-sütik ki a kondit.)
- A kapcsolásnál a felső küszöbérték, 8V marad. Viszont az alsó, közel nulla Volt lesz, mert kisütés alatt, az 5.lábat (a kivezetett felső küszöbfeszültség pontját) a kimenet, közel nulla Voltra húzza le a diódán keresztül. Így az alsó küszöbérték, kb. 0,5V-ra módosul, az eredeti 4V helyett.
- Tehát a kondi ezen két érték között fog töltődni-kisülni. Vagy is a kondi feszültség változása, kb. U=7,5V lesz
- A szükséges töltési időt már meghatároztad, t=0,3sec-ban. A konditnak meg önkényesen választunk egy értéket. Legyen pld. C=10uF.

Most már a szükséges töltőáram kiszámítható. I=C*U/t=10uF*7,5V/0,3s=0,25mA
Az áramgenerátor áramát erre az értékre kell beállítani, akkor 0,3sec alatt, a kondi0,5V-ról 8V-ra töltődik fel.

Az áramgenerátor:
- Alapvetően ez egy elég egyszerű áramgenerátor. Az alapja egy referencia feszültség forrás, amit a 2,7V-os zéner testesít meg.
- Ezt a feszültséget kapja meg a PNP tranyó bázisa.
- Az emitter ellenállás felől nézve a kapcsolás, egy emitterkövetőt képez. Vagy is az emitter feszültsége, mindig követi a bázis feszültséget. Így az emitter feszültsége 2,7V lenne, (Most a feszültség értékeket, a plusz tápfeszültséghez képest vizsgáljuk, nem a GND-hez képest!) de nem annyi, hiszen a bázis-emitter dióda nyitásához a tranzisztornak kb. 0,65V feszültség szükséges. Vagy is a követő, mindig ezzel a feszültségkülönbség levonásával követi a bázis feszültségét.
- Így az emitter ellenálláson mindig a 2,7V-0,65V=2,05V feszültség lesz. És ez ráadásul független a kollektor feszültség változásától. (Míg a kollektor feszültség nem lesz azonos értékű az emitter feszültséggel!)
- Az OHM törvény alapján (I=U/R) könnyen belátható, hogy ha egy ellenálláson a feszültség állandó, akkor azon átfolyó áram is állandó értékű. Vagy is az emitterben folyó áramot a "referencia feszültség" (2,05V) és az ellenállás értéke fogja meghatározni.
De mivel a kollektoráram közel azonos az emitteráram értékével, a kollektor körében is állandó értékű áram fog folyni. (Az emitteráram, csak a bázisáram értékével több, de ha az áramerősítési tényező pld. 400, akkor ez 1/400-ad része a kollektoráramnak, vagy is lehanyagolható)

Most már a szükséges emitter ellenállás értéke kiszámítható. Mert ismert az ellenálláson eső 2,05V feszültség, és a beállítandó 0,25mA értékű áram. R=U/I=2,05V/0,25mA=8,2kohm. Vagy is, az emitterbe 8,2kohm-os ellenállást kell kötni, hogy az áramgenerátor 0,25mA áramot szolgáltasson.

Nos így már kész is vagyunk a fűrészgenerátor számításával.

Az ominózus 1kohm ellenállás amit emlegettél, egészen más tészta..
Azért mondják ökölszabályként ezt az értéket, mert amikor a kisütő tranyó bekapcsol, azt az ellenállást húzza le a GND-re. 12V tápfeszültség esetén, ekkor kb. 12mA áram folyik az 1kohm-on. És a kisütő tranzisztos kollektoráramát nem jó, ha 20mA fölé méretezzük. Ezért nem célszerű az ellenállást (ami a táp és a 7-es láb között van) kisebbre választani.

A valóságban azért a tranyó kollektor árama sokkal több, hiszen ki kell sütnie a kondit is, amit ha végtelen rövid idő alatt ki tudnánk sütni, az áram végtelen nagy lenne. (Lásd a Q=C*U képlet alapján.) A tranyónak az áramerősítési tényezője nem végtelen nagy, és bázisáram sem az, így a valóságban egy 100µF-os kondi kisütésére sem hibásodik meg a belső tranzisztor..

Itt alapszabályként azt állapíthatnánk meg, hogy az áramgenerátor töltőárama ne haladja meg a 20mA-t. De ez esetünkben csak 0,25mA lesz.

Áramgenerátor esetén, azt kel figyelembe venni, hogy a kondit 2/3-ad tápfeszültségre (jelen esetben 8V-ra) fel kell töltenünk. Vagy is a referencia feszültséget nem választhatjuk úgy meg, hogy (12V tápfeszültség mellett) az 4V-nál több legyen az emitter ellenálláson.
Mert a tranyó, ha maximálisan ki is nyit, a kollektor feszültsége nem tud feljebb menni, mint az emitter feszültsége. Ha az nagyobb lenne mint 4V, akkor a kollektor soha nem érné el, a 8V-os szintet. Vagy is az oszcilláció nem jönne létre..

Egyébiránt referenciának itt felesleges egy zénert választani. Mert ha egy egyszerű ellenállással állítjuk be a bázis feszültséget, akkor a tápfeszültség változására, a bázisfeszültség, ezzel együtt az áramgenerátor árama is változik. De ugyan akkora mértékben változna az IC 8V-os küszöbfeszültsége is. Tehát a a frekvencia állandó maradna.
De figyelembe kell venni a tranzisztor bázis-emitter diódájának hőfokfüggését is, sőt a használt alkatrészek toleranciáját. Ami az elkónál lesz a legkritikusabb. Vagy is ez nem egy precíziós - pontos háromszög generátor kapcsolás.

Remélem ez már érthető, és ez alapján ki tudod számolni a bármely időzítést. És ez a válaszom arra, hogy hogyan lehet az időt 0,3sec alá vinni. Könnyen..

A 4017 működése:
- A generátor, minden kondi kisütésnél (ami igen gyorsan fog létrejönni) generál az 555 kimenetén egy lefutó "tüske" jelet. Ez lépteti a számlálót.
- Tápfeszültség bekapcsolásnál, a kondi segítségével a számláló nullázódik. ezért a Q0 kimenet lesz magas szintű. (Vagy is bekapcsolásnál, mindig hőfokot mutat a mérő.) Ha a törlőjel megszűnt (t=R*C=100kohm*47µF kb. 5sec) elindul a háromszög generátor, és lépteti a számlálót.
Az minden 10. ciklusnál a Q0-hoz ér, és a 4066 átkapcsolja "seprésről hőfokra" a kijelzést.
- Ha megnyomjuk a TEMP (RESET) gombot, akkor a számláló azonnal nullára vált, és a hőfok kijelzés lesz. Ha elengedjük a gombot, akkor a Reset jelig, és az első háromszög felfutási idejéig a kijelzőn a hőmérséklet marad.
- Igen a 4017 kimenete mehet közvetlen a kapcsoló 4066 áramkörére. Ami az inverter miatt, olyan mint egy kétállású váltó kapcsoló. Tehát vagy a hőfokkal arányos feszültséget, vagy a háromszög feszültségét kapcsolja a kijelzésre. De ha jól működik, akkor tök mindegy, éppen hol áll a háromszög jel pillanatnyi feszültsége..

Remélem ez már érthető, és ez alapján ki tudod számolni a bármely időzítést. És ez a válaszom arra, hogy hogyan lehet az időt 0,3sec alá vinni. Könnyen..
üdv! proli007

Hát igen ,egy 230V-os inverter ,és utána normál páka elég egyszerű.Ha eleve 100A -t akar előállítani ahhoz még a félvezetők sem kicsik/olcsók.

Szia!
A rajzon feltüntetett megoldás esetén csak akkor kapcsolják be az ellenállást, ha a közbenső köri egyenfeszültség adott érték -legyen U1- fölé emelkedik. Ha az ellenálláson folyó áram hatására ez lecsökken -mondjuk U2 alá-, akkor kikapcsolják az ellenállást. U2 értékét olyan nagyra kell választani, hogy a hálózati feszültség csúcsértékénél biztonsággal nagyobb legyen, így a hálózatot sohasem terheli, csak a fékezés miatt a kondenzátorba visszatermelt energiát emészti fel. Természetesen U1 fesz U2-nél nagyobb, értéke a félvezetőkre illetve a kondenzátor telepre megengedhető feszültség alapján határozható meg.
Tehát a tulajdonképpen motor fékezést a háromfázisú inverter végzi (pl: alacsonyabb az előírt fordulat mint a tényleges), és a kondenzátor telepbe így visszatermelt energia elmelegítéséről van szó. Ha akkumulátorról járatnád, akkor az aksiba visszatölthetne, vagy ha nem sima diódás híd táplálja, akkor visszatermelhető a hálózatba.

[quote] Ebben teljesen egyetértünk. Érdekelne honnan és mennyiért lehet vásárolni akkumulátoros pákát! Van néhány dolog amit nem igazán értek a 12V-ról működő akkumulátoros pákával kapcsolatban. (Egy kis számtan... bocs...)A pákahegy (vörösréz )fajlagos ellenállása miatt ( a hegy kb 57 mm hosszú tehát 1 milliOhm 1mm négyzetkeresztmetszettel számolva.) A hegyre jutó teljesítmény legalább 10 W vagy duplája kell hogy legyen.Ez durván 100 A vagy 150 A. de Nem vagyok benne biztos hogy ezt akár a szivargyújtóból vagy egy átlagos ( Kb.45 Ah akkumulátorból ezt ki lehet csikarni.Elismerem hogy az inverteres ötlet kissé bonyolult,azon kívül hogy a pillanatpákák kora elis múlt,de ha az alkatrészárakat nézzük, talán mégis van ebben a 12 V-os dologban valami.A heggyel sorba-kötött ellenállást végképp nem értem. A hegyre jutó feszültség 10 W-nál kb 100 mV.És 100A-150A. Hogy gondolod a 12V-os akkuból ezt megcsinálni egy előtét ellenállással inverter nélkül ? Nem beszélve a hatásfoktól?
Jobban végiggondolva lehet az én ötletem tényleg idejétmúlta, (smd,stb) de ebben nem vagyok olyan biztos. Igazából két dolog érdekelne :

1,Mivel ez a 12V-os inverteres páka alkatrészára jóval
olcsóbbnak látszik mint a többi megoldás,a trafó és a freki méretezéshez várnék segítséget.

2, Ha mindennek ellenére megcsinálom és működni is fog érdekel-e ez egyáltalán valakit ?

( Van egy olyan érzésem hogy 30-40 évvel elkéstem..)

Szia ! Lehet hogy ez lenne a legegyszerűbb megoldás,de ha összeadod az inverter és a páka árát a helyzet már nem olyan jó. (Egyébként ez volt az első ötletem.) Kösz a hozzászólást !

Szia. Szerintem rossz irányban indulsz. Ha kapcsolóüzemű megoldás kell, valóban fillérekért kapható már inverter, s a pillanatpákát sem kell feltalálnod hozzá. Hátrány viszont a két egység nagy mérete és súlya, a körülményes használat mellett...

Léteznek viszont tölthető akkumulátoros pákák, az ezekben használatos hegy, valamint némi vezeték és egy nyomógomb felhasználásával könnyedén megoldható a feladat. Elektronika gyanánt csupán egy megfelelő teljesítményű ellenállásra lesz szükséged, amit a heggyel sorba kell kötni, ugyanis többnyire 12V-nál alacsonyabb feszültségröl üzemelnek.

Üdv.: Macsek

Üdv, mindenkinek!

Én szeretnék egy inverter épiteni és a BSS elektronikán találtam ezt a kapcsolást:Bővebben: Link
Szeretném a véleményetek kérni róla hogy mit szóltok hozzá érdemes-e vagy sem?
Mert nekem nem izzóra kellene hanem kazánhoz, tv-hez stb, nem csak izzóra. És ebből kb, milyen teljesitmény hozható ki? (mert akkor olyanra készitem a tarfót)
A segitséget előre is köszönöm.

A tapasztalat azt mutatja, hogy általában a világítás, tv, laptop tápegység működnek az ilyen készülékekről. Én ott akadtam el, hogy a hűtőt szeretném a hálózattól függetleníteni. Ehhez kevésnek bizonyult a 300W-os ( 600W-os megengedett csúcs ) teljesítményű inverter. Nem indul vele, pedig amúgy 100W alatt szokott lenni a fogyasztása.

Hello!
Én inkább úgy érzem,hogy a kapcsolóüzemű tápegységekben használatos,régebbi IC-k között kellene keresgélni.
Néhányat megnéztem,de azok nem passzoltak.
Ez a rész tulajdonképpen egy inverter áramkör,amelyiket az NE555-öt "rugdos". Remélem nem nagyon tévedek.
Az is lehet,hogy néhány az IC-ben "NC" láb most félrevezetésként be van kötve.
Üdv. Ottó

Üdv! Segítséget szeretnék kérni!
Másik inverter fórumon próbáltam, de ott nem él senki.

Egy MS300 tipusú 12/230 V-os inverter már egy 60 W-os izzó terhelésnél is pár másodpercre elkezd működni,ki sem nyít teljesen sípjel kiséretében leállítja magát.
15 W-os izzót már elvisel a kapcsain.
Elképzelhető hogy van valami állítható áramkorlát az agyában?A panel bal oldalán a 12 voltos oldalon van egy kék tégla trimmer,324 jelü (talán műv.erősítő?)IC-re csatlakozik.
A panel jobb alsó oldalán egymás felett két kerek 10 kohmos trimmer van.
(Sajnos így tudtam körülírni ,nem tudom hogyan kell fényképen jelölni)
Valamelyik potival lehet áramkorlátot beállítani,vagy valami más hibája lehet?
Köszi ,ha valaki segítene.

Ezzel mind tisztában vagyok. Én arra próbáltam utalni, hogy ami ma általános a háztartásban az korábban az iparban jeleskedett.
Nekem szerencsére nincs tapasztalatom inverter hibával igaz én 100 kW teljesítmény felett dolgozom. Jó azért akad bőven 10-100 között is.
Abban bízom, hogy lesz olyan fejlődés, hogy 1 kW alatt is jó és megbízható inverter és scroll és/vagy rotary kompresszorokat gyártanak.

És a szennyeződés (olaj 'csomó') méretétől függően a kompresszor ezt egy aranyos csattanással hálálhatja meg. Ha jobb esetben a szűrő megfogja akkor megindul a részleges dugulás. Ha egyszer ilyen hiba történt annak oka van. Valamilyen nem kívánt kémiai folyamat elindult.

A hűtőközegek hangjáról meg keress tanulmányt és nézd meg a korrekt! gyártók hangnyomás adatait. Mind a kettő közeg elviselhetetlen kluttyogó sípoló hangot ad. Nyilván normál körülmények között ez nem zavaró, de este/éjszaka nagyon idegesítő.

Majd, ha egyszer végre lesz ebben a kategóriában is inverter vezérlés és nem dugattyús kompresszorokat használnak...

Sziasztok.Lenne egy két kérdésem.Nemsokára megyünk USA.-ba,létezik valamilyen átalakító? Úgy tudom ott 110V van,és a dugaj is más.Láttam egy-két dugajt pár száz forintért hogy beledugom az én kütyümet aztán meg ott a konnektorba de szerintem azzal nem jutok 1 ről a 2-re mivel ugye nekünk 220 V kell. (gondolok itt kamera töltő,elemtöltő stb),azért mosógépet meg hűtöt nem viszek. Ha létezik valamilyen megoldás vagy ilyen inverter vagy nem tudom minek nevezzem akkor dobtok egy linket? Én keresgéltem de nem jártam sikerrel. Előre is köszöntem.

Hello!
Akkor legyen még egy megoldás. Feltétele a működésnek, hogy a 200ohm-os olajnyomásmérő gomba egyik vezetéke, a gépkocsi testén van..
A megoldás érdekessége, hogy gyakorlatilag mindegy (egy határon belül), hogy a műszeráramkörében mekkora áram folyik..
- Az alapötlet, hogy ha a műszeráramkörbe egy 200ohm-ot (R8 és P2), és vele párhuzamosan egy Fet tranzisztort kapcsolunk. Ha a Fet zárva van, akkor a 200ohm-ot látja a műszer, ha a Fet nyitva van, rövidre zárja az ellenállást, és ebben az esetben a műszer nulla ohm-ot lát. Ha a Fet tranzisztort időarányosan ki-be kapcsolgatjuk a 100ohm-os poti állásának megfelelően, akkor pld. 1:1 arányú kapcsolgatás esetén a műszer ezt 100ohm-nak nézi. Tehát impulzus szélesség modulációt (PWM) kell létrehozni a 100-ohm-os poti állásának megfelelően.
Vélhetően a műszer a gyors változást átlagolni fogja, és nem fog csapkodni.
- Az U1 és U2 IC egy PWM generátor, ami kapcsolgatja a Fet tranzisztort.
- A bemenet egy hídáramkör. A 100ohm-os érzékelőt az R1 táplálja, kb. 12mA árammal. Ezen létrejött feszültség a szenzor állásával arányos. A másik ágat a P2-R2 és R3 alkotja. R3 ellenálláson a maximális feszültsége P1 állítja be. De mivel R3 ellenállást a PWM jel rövidre rázogatja, azon létrejött feszültség átlagát, a PWM jel kitöltése fogja meghatározni.
- U1a egy differenciál integrátor fokozat. Ez összehasonlítja a szenzoron mért feszültséget az R3-on mért feszültséggel, és addig szabályozza a PWM kitöltését, míg a két feszültség integrált átlaga azonos értékű nem lesz. Így P1 állásával arányos PWM jelet kapunk U2 kimenetén.
- Az inverz karakterisztika elkészítése nagyon egyszerű, mert azt a PWM jel negáltja adja. Vagy is egy inverter fokozat szükséges csak, de ezt a feladatot a Q1 kimeneti Fet már "magára is vállalta".
- A mérést illeszteni a műszerhez és a jeladóhoz (kezdeti és végérték), P1 és P2 potival lehetséges. De tekintve hogy ezzel a méréssel "nyulat valószínűleg nem lőnek", P1+R2 helyett egy 10kohm, P2+R8 helyett egy 200ohm simán megteszi..
- Egyetlen D2 Led diódának annyi szerepe van, hogy szakadt szenzor esetén a szenzorra jutó feszültséget korlátozza 1,5..2,2V közé. Grátiszként jelzi is ha szakadt a szenzor áramköre. Az áramot maga az R1 korlátozza, így nagyjából a biztonságos üzemnek is megfelel az áramkör. (De D2 helyett egy 3,6V-os Zénert is alkalmazhatnánk, mint "zénergát".
(A Fet- nek a "nulla ohm" eléréséhez, illik kis Rds ellenállásúnak lenni, ezért választottam az LR024 típus.)
Ha másnak nem érdekességnek biztos jó a kapcsolás.
üdv! proli007

Természetesen én sem a házi nagynak (~25kW) ugrottam neki elsőre. A kisérleti (4 m2, 1,1kW, 720 1/min aszinkron gép) készülget.
Ilyen típussal 3-5 kW-s (25-30m2) már fedezheti az éves villanyszámlát milliós nagyságú inverter és akku telep nélkül! Ugyanennyi éves energiához nem hálózatvezetett generátoros megoldásnál 2-3-szor nagyobb már a beépített gen. teljesítménye (és ára) is, + inverter, akku. ...?! Egyenlőre a kulcskérdés az áramszolgáltató részéről is befogadandó aut. szinkronizátor (olcsó, hozzáférhető legyen). Dolgozom rajta. Itt a fórumon is próbáltam ez ügyben korábban nyomozni, de sűrű sötét csend.

Én az alapból indultam ki, mégpedig abból, ahogy az 500W -os ( 800W -os ) inverter vezérlése van megoldva. Ott ugyanis azt látom, hogy bekapcsolja a felső ágat ( táp - trafóág - bekapcsolt fet - gnd vonal ) és vár egy kicsit, majd kikapcsolja az ágat ( ilyenkor mindkét fet zárva van ) vár egy kicsit, bekapcsolja az alsó ágat és vár egy kicsit, majd kikapcsolja az alsó ágat ( ilyenkor szintén mindkét tranzisztor zárt ) és vár egy kicsit, majd az egész kezdődik elölről a felső ág bekapcsolásával. Ehhez készítettem a magyarázó ábrát. Az ábrán a narancssárga vonal a kialakuló hullámforma alapharmonikusát szemlélteti. Ezt a hullámformát próbáltam lekövetni a pwm modulációval és ezért csináltam úgy, hogy egy félperiódusban csak az egyik félvezetőt kapcsolgatom ki-be. Én úgy tapasztaltam, hogyha ellenütemben bekapcsoltam a másik fetet, akkor az lerontotta a trafó kimeneti feszültségét ( és teljesítményét ) ezért cserébe viszont jelentősen megnövelte a bemeneti áramot.
A számomra jól működő vezérlésnél a 0 - PI ( 0-180° ez a szinusz félperiódusa ) tartományt osztom fel 50 részre és a szinusz függvény szerint számolom az értékeket. A képlet így egyszerű, ugyanis 20MHz-es órajelnél 5MIPS adódik. Az 5MIPS ből 50Hz úgy jön ki, hogy a kettőt osztom egymással, az éppen 100'000 ( százezer ) és ha a teljes szinuszt 100 részre osztom ( a félperiódus 50 ), akkor egy pwm impulzusra 1000 processzorlépés adódik. A szinusz képlet így egyszerű, az ábra majd mutatja. Az ezalapján kiszámolt félhullámot a program hol az egyik, hol a másik lábon adja ki és a kikapcsolási idő alatt mindkét fet zárva van.
Az indításra az ötlet nem rossz olyan helyen, ahol van hálózat, de ahol nincs? Pl.: hétvégi ház ( tanya )