Kedves fórumtársak!
Egy kis segítségre lenne szükségem! Mellékelek egy kapcs. rajzot, melyet megépítettem, de nem az igazi. Ez az inverter elvileg 12V-bemenő fesz.-ből, 14-16V körüli értéket állít el (max 1A terhelés mellett), ráadásul galvanikusan leválasztva. Na most az élesztésnél azt csinálta, hogy az 5A-es stabilizált tápegységet -amivel a bemenet meg lett hajtva- zárlatba vitte, és a kapocsfeszültségét 7,8V körüli értékre ejtette, közben a FET-ek iszonyatosan melegedtek. Ez mellett a kimenő feszültség üres járásban 21V körüli (erősen függ a bemeneti áram értéktől). Na mivel szkópom nincs, más eljáráshoz kezdtem. proli007 fórumtársunk javaslatára a következőt tettem: Trafó leválaszt, a primer oldal helyére egy-egy 12V/10W os izzó. Ezzel melegedés nélkül megy az áramkör 12 V-on, kb. fél fényerővel világít mind a két izzó, mérve az izzók feszültségét, kevesebb az eltérés köztük néhány mV-nál, és a két izzó feszületének összege pontosan a tápfeszültséggel egyenlő. Viszont a másik mérésem, miszerint a két fet drain-je közt váltófeszültség állásban mérjem meg a feszültséget, nem hozta az eredményt, vagyis itt közel tápfeszültség helyett csupán 3,1V körüli ACV értéket mértem. Akkor most összenyitnak a FET-ek? MIt tudok én ezzel kezdeni? Valakinek valami ötlet?

Én nem az áramfejlesztő tönkremenetelétől tartok,hanem a ráakasztott gépekétől. Egy 1,5kW-os motor indulási áramfelvétele a névleges áram 3-4-szerese. Ez azt jelenti,hogy induláskor simán felkap 12-15A-t a betonkeverő. Mivel az áramfejlesztő belső ellenállása lényegesen nagyobb mint az áramszolgáltatói hálózaté, ezért a motor indulásakor az áramfejlesztő feszültsége jelentősen leesik.A csökkent feszültség miatt megnő a motor felpörgési ideje,ennek következtében az indításkor felvett áram is hosszabb ideig gyötri az áramfejlesztőt. Ezen sajnos a gázadás sem segít,mert a generátor gerjesztését végző kondenzátor paraméterei változatlanok maradnak minden terhelési állapotban.
A problémát a terhelésfüggő gerjesztés oldaná meg,de azt csak komolyabb gyártók nagyobb teljesítménytartományú áramfejlesztőibe építik be.
Ez volt a motoros dolog. A hegesztőgép az egy más tészta. Ha hagyományos trafóval szerelt a gép,akkor minden bekapcsolás az áramfejlesztőnek zárlati állapotot jelent, mivel a gerjesztetlen vasmag a hegesztőben a bekapcsolás vagy az ívfogás pillanatában igen komoly áramlökést produkál. Emiatt aztán a legtöbb esetben az áramfejlesztő legerjed. Ha inverteres a masina, akkor pedig a jelentős feszültségingadozás lesz az inverter halála.

1,5kW-os SUNGROW hálózatra tápláló MPPT inverter

Link

Szia! Az összesen 500W abba bele kalkuláltad azt is, hogy induláskor többet vesz fel?
Ekkora teljesitményt ki venni ahoz 24 v/230v os inverter kéne, és sorba kötni két aksit, ha azt akarod, hogy legalább 4 h működjön szerintem/// bár ezt ki kéne számolgatni////


Az ups nem ismerem, , de általában azokat számitógépekhez csinálják, azoknak meg jó a négyszöges jelalak is. Adat tábláján nincs semmi?

Hello!
Látom, nem érted a működését a dolognak..
- Ennél a kapcsolásnál, egy áramgenerátor tölt egy kondenzátort. Ha az feltöltődött az 555 küszöbszintjére, akkor a kisütő DIS tranyó kisüti a kondit, és kezdődik elölről a dolog.
- Az időzítéshez, egy kondenzátor töltéstároló képességét használja.
- A kondiban tárolt töltés nagyságát, a kapacitás és a feszültség szorzata adja: Q=C*U (ez a népszerű "kucu" képlet)
- A töltésmennyiség, az áram és az idő szorzata. (vagy is mekkora áram folyt, mennyi ideig) Q=I*t
- Ha ezt behelyettesítjük, akkor I*T=C*U képletet kapunk.
- Ha a képéletet a kondi feszültségére rendezzük, akkor a U=I*t/C összefüggést kapjuk. Vagy is egy adott kondenzátoron létrejött feszültség, a töltőáramtól és az eltelt időtől függ. Vagy is ha állandó árammal töltjük a kondit, akkor egy időegységre eső feszültség növekedés állandó. Vagy is időben lineárisan nő a kondiban a feszültség. dU=I*dt/C (Természetesen a kondi kapacitása állandó értékű)
- Így ha tudjuk, hogy a kondit mekkora feszültségre (vagy mekkora feszültségről, mekkora feszültségre) szeretnénk tölteni egy adott idő alatt, akkor ahhoz a töltőáram kiszámítható. I=C*U/t Mint említettem, ha lineáris feszültségváltozást szeretnénk, akkor az áramnak állandónak kell leni!

Nézzük a töltési feszültséget:
- Az 555-ben a küszöbfeszültség szintjeit, három egyforma (5kohm) ellenállás adja. Tehát a felső küszöbérték, a tápfeszültség kétharmada, az alsó pedig a tápfeszültség egyharmada. Vagy is 12V tápfeszültség esetén, ez 8 és 4V. (Ha sima Astabil kapcsolásban üzemel az 555, akkor az ellenállások erre a két értékre töltik-sütik ki a kondit.)
- A kapcsolásnál a felső küszöbérték, 8V marad. Viszont az alsó, közel nulla Volt lesz, mert kisütés alatt, az 5.lábat (a kivezetett felső küszöbfeszültség pontját) a kimenet, közel nulla Voltra húzza le a diódán keresztül. Így az alsó küszöbérték, kb. 0,5V-ra módosul, az eredeti 4V helyett.
- Tehát a kondi ezen két érték között fog töltődni-kisülni. Vagy is a kondi feszültség változása, kb. U=7,5V lesz
- A szükséges töltési időt már meghatároztad, t=0,3sec-ban. A konditnak meg önkényesen választunk egy értéket. Legyen pld. C=10uF.

Most már a szükséges töltőáram kiszámítható. I=C*U/t=10uF*7,5V/0,3s=0,25mA
Az áramgenerátor áramát erre az értékre kell beállítani, akkor 0,3sec alatt, a kondi0,5V-ról 8V-ra töltődik fel.

Az áramgenerátor:
- Alapvetően ez egy elég egyszerű áramgenerátor. Az alapja egy referencia feszültség forrás, amit a 2,7V-os zéner testesít meg.
- Ezt a feszültséget kapja meg a PNP tranyó bázisa.
- Az emitter ellenállás felől nézve a kapcsolás, egy emitterkövetőt képez. Vagy is az emitter feszültsége, mindig követi a bázis feszültséget. Így az emitter feszültsége 2,7V lenne, (Most a feszültség értékeket, a plusz tápfeszültséghez képest vizsgáljuk, nem a GND-hez képest!) de nem annyi, hiszen a bázis-emitter dióda nyitásához a tranzisztornak kb. 0,65V feszültség szükséges. Vagy is a követő, mindig ezzel a feszültségkülönbség levonásával követi a bázis feszültségét.
- Így az emitter ellenálláson mindig a 2,7V-0,65V=2,05V feszültség lesz. És ez ráadásul független a kollektor feszültség változásától. (Míg a kollektor feszültség nem lesz azonos értékű az emitter feszültséggel!)
- Az OHM törvény alapján (I=U/R) könnyen belátható, hogy ha egy ellenálláson a feszültség állandó, akkor azon átfolyó áram is állandó értékű. Vagy is az emitterben folyó áramot a "referencia feszültség" (2,05V) és az ellenállás értéke fogja meghatározni.
De mivel a kollektoráram közel azonos az emitteráram értékével, a kollektor körében is állandó értékű áram fog folyni. (Az emitteráram, csak a bázisáram értékével több, de ha az áramerősítési tényező pld. 400, akkor ez 1/400-ad része a kollektoráramnak, vagy is lehanyagolható)

Most már a szükséges emitter ellenállás értéke kiszámítható. Mert ismert az ellenálláson eső 2,05V feszültség, és a beállítandó 0,25mA értékű áram. R=U/I=2,05V/0,25mA=8,2kohm. Vagy is, az emitterbe 8,2kohm-os ellenállást kell kötni, hogy az áramgenerátor 0,25mA áramot szolgáltasson.

Nos így már kész is vagyunk a fűrészgenerátor számításával.

Az ominózus 1kohm ellenállás amit emlegettél, egészen más tészta..
Azért mondják ökölszabályként ezt az értéket, mert amikor a kisütő tranyó bekapcsol, azt az ellenállást húzza le a GND-re. 12V tápfeszültség esetén, ekkor kb. 12mA áram folyik az 1kohm-on. És a kisütő tranzisztos kollektoráramát nem jó, ha 20mA fölé méretezzük. Ezért nem célszerű az ellenállást (ami a táp és a 7-es láb között van) kisebbre választani.

A valóságban azért a tranyó kollektor árama sokkal több, hiszen ki kell sütnie a kondit is, amit ha végtelen rövid idő alatt ki tudnánk sütni, az áram végtelen nagy lenne. (Lásd a Q=C*U képlet alapján.) A tranyónak az áramerősítési tényezője nem végtelen nagy, és bázisáram sem az, így a valóságban egy 100µF-os kondi kisütésére sem hibásodik meg a belső tranzisztor..

Itt alapszabályként azt állapíthatnánk meg, hogy az áramgenerátor töltőárama ne haladja meg a 20mA-t. De ez esetünkben csak 0,25mA lesz.

Áramgenerátor esetén, azt kel figyelembe venni, hogy a kondit 2/3-ad tápfeszültségre (jelen esetben 8V-ra) fel kell töltenünk. Vagy is a referencia feszültséget nem választhatjuk úgy meg, hogy (12V tápfeszültség mellett) az 4V-nál több legyen az emitter ellenálláson.
Mert a tranyó, ha maximálisan ki is nyit, a kollektor feszültsége nem tud feljebb menni, mint az emitter feszültsége. Ha az nagyobb lenne mint 4V, akkor a kollektor soha nem érné el, a 8V-os szintet. Vagy is az oszcilláció nem jönne létre..

Egyébiránt referenciának itt felesleges egy zénert választani. Mert ha egy egyszerű ellenállással állítjuk be a bázis feszültséget, akkor a tápfeszültség változására, a bázisfeszültség, ezzel együtt az áramgenerátor árama is változik. De ugyan akkora mértékben változna az IC 8V-os küszöbfeszültsége is. Tehát a a frekvencia állandó maradna.
De figyelembe kell venni a tranzisztor bázis-emitter diódájának hőfokfüggését is, sőt a használt alkatrészek toleranciáját. Ami az elkónál lesz a legkritikusabb. Vagy is ez nem egy precíziós - pontos háromszög generátor kapcsolás.

Remélem ez már érthető, és ez alapján ki tudod számolni a bármely időzítést. És ez a válaszom arra, hogy hogyan lehet az időt 0,3sec alá vinni. Könnyen..

A 4017 működése:
- A generátor, minden kondi kisütésnél (ami igen gyorsan fog létrejönni) generál az 555 kimenetén egy lefutó "tüske" jelet. Ez lépteti a számlálót.
- Tápfeszültség bekapcsolásnál, a kondi segítségével a számláló nullázódik. ezért a Q0 kimenet lesz magas szintű. (Vagy is bekapcsolásnál, mindig hőfokot mutat a mérő.) Ha a törlőjel megszűnt (t=R*C=100kohm*47µF kb. 5sec) elindul a háromszög generátor, és lépteti a számlálót.
Az minden 10. ciklusnál a Q0-hoz ér, és a 4066 átkapcsolja "seprésről hőfokra" a kijelzést.
- Ha megnyomjuk a TEMP (RESET) gombot, akkor a számláló azonnal nullára vált, és a hőfok kijelzés lesz. Ha elengedjük a gombot, akkor a Reset jelig, és az első háromszög felfutási idejéig a kijelzőn a hőmérséklet marad.
- Igen a 4017 kimenete mehet közvetlen a kapcsoló 4066 áramkörére. Ami az inverter miatt, olyan mint egy kétállású váltó kapcsoló. Tehát vagy a hőfokkal arányos feszültséget, vagy a háromszög feszültségét kapcsolja a kijelzésre. De ha jól működik, akkor tök mindegy, éppen hol áll a háromszög jel pillanatnyi feszültsége..

Remélem ez már érthető, és ez alapján ki tudod számolni a bármely időzítést. És ez a válaszom arra, hogy hogyan lehet az időt 0,3sec alá vinni. Könnyen..
üdv! proli007

Hát igen ,egy 230V-os inverter ,és utána normál páka elég egyszerű.Ha eleve 100A -t akar előállítani ahhoz még a félvezetők sem kicsik/olcsók.

Szia!
A rajzon feltüntetett megoldás esetén csak akkor kapcsolják be az ellenállást, ha a közbenső köri egyenfeszültség adott érték -legyen U1- fölé emelkedik. Ha az ellenálláson folyó áram hatására ez lecsökken -mondjuk U2 alá-, akkor kikapcsolják az ellenállást. U2 értékét olyan nagyra kell választani, hogy a hálózati feszültség csúcsértékénél biztonsággal nagyobb legyen, így a hálózatot sohasem terheli, csak a fékezés miatt a kondenzátorba visszatermelt energiát emészti fel. Természetesen U1 fesz U2-nél nagyobb, értéke a félvezetőkre illetve a kondenzátor telepre megengedhető feszültség alapján határozható meg.
Tehát a tulajdonképpen motor fékezést a háromfázisú inverter végzi (pl: alacsonyabb az előírt fordulat mint a tényleges), és a kondenzátor telepbe így visszatermelt energia elmelegítéséről van szó. Ha akkumulátorról járatnád, akkor az aksiba visszatölthetne, vagy ha nem sima diódás híd táplálja, akkor visszatermelhető a hálózatba.

[quote] Ebben teljesen egyetértünk. Érdekelne honnan és mennyiért lehet vásárolni akkumulátoros pákát! Van néhány dolog amit nem igazán értek a 12V-ról működő akkumulátoros pákával kapcsolatban. (Egy kis számtan... bocs...)A pákahegy (vörösréz )fajlagos ellenállása miatt ( a hegy kb 57 mm hosszú tehát 1 milliOhm 1mm négyzetkeresztmetszettel számolva.) A hegyre jutó teljesítmény legalább 10 W vagy duplája kell hogy legyen.Ez durván 100 A vagy 150 A. de Nem vagyok benne biztos hogy ezt akár a szivargyújtóból vagy egy átlagos ( Kb.45 Ah akkumulátorból ezt ki lehet csikarni.Elismerem hogy az inverteres ötlet kissé bonyolult,azon kívül hogy a pillanatpákák kora elis múlt,de ha az alkatrészárakat nézzük, talán mégis van ebben a 12 V-os dologban valami.A heggyel sorba-kötött ellenállást végképp nem értem. A hegyre jutó feszültség 10 W-nál kb 100 mV.És 100A-150A. Hogy gondolod a 12V-os akkuból ezt megcsinálni egy előtét ellenállással inverter nélkül ? Nem beszélve a hatásfoktól?
Jobban végiggondolva lehet az én ötletem tényleg idejétmúlta, (smd,stb) de ebben nem vagyok olyan biztos. Igazából két dolog érdekelne :

1,Mivel ez a 12V-os inverteres páka alkatrészára jóval
olcsóbbnak látszik mint a többi megoldás,a trafó és a freki méretezéshez várnék segítséget.

2, Ha mindennek ellenére megcsinálom és működni is fog érdekel-e ez egyáltalán valakit ?

( Van egy olyan érzésem hogy 30-40 évvel elkéstem..)

Szia ! Lehet hogy ez lenne a legegyszerűbb megoldás,de ha összeadod az inverter és a páka árát a helyzet már nem olyan jó. (Egyébként ez volt az első ötletem.) Kösz a hozzászólást !

Szia. Szerintem rossz irányban indulsz. Ha kapcsolóüzemű megoldás kell, valóban fillérekért kapható már inverter, s a pillanatpákát sem kell feltalálnod hozzá. Hátrány viszont a két egység nagy mérete és súlya, a körülményes használat mellett...

Léteznek viszont tölthető akkumulátoros pákák, az ezekben használatos hegy, valamint némi vezeték és egy nyomógomb felhasználásával könnyedén megoldható a feladat. Elektronika gyanánt csupán egy megfelelő teljesítményű ellenállásra lesz szükséged, amit a heggyel sorba kell kötni, ugyanis többnyire 12V-nál alacsonyabb feszültségröl üzemelnek.

Üdv.: Macsek

Üdv, mindenkinek!

Én szeretnék egy inverter épiteni és a BSS elektronikán találtam ezt a kapcsolást:Bővebben: Link
Szeretném a véleményetek kérni róla hogy mit szóltok hozzá érdemes-e vagy sem?
Mert nekem nem izzóra kellene hanem kazánhoz, tv-hez stb, nem csak izzóra. És ebből kb, milyen teljesitmény hozható ki? (mert akkor olyanra készitem a tarfót)
A segitséget előre is köszönöm.

A tapasztalat azt mutatja, hogy általában a világítás, tv, laptop tápegység működnek az ilyen készülékekről. Én ott akadtam el, hogy a hűtőt szeretném a hálózattól függetleníteni. Ehhez kevésnek bizonyult a 300W-os ( 600W-os megengedett csúcs ) teljesítményű inverter. Nem indul vele, pedig amúgy 100W alatt szokott lenni a fogyasztása.

Hello!
Én inkább úgy érzem,hogy a kapcsolóüzemű tápegységekben használatos,régebbi IC-k között kellene keresgélni.
Néhányat megnéztem,de azok nem passzoltak.
Ez a rész tulajdonképpen egy inverter áramkör,amelyiket az NE555-öt "rugdos". Remélem nem nagyon tévedek.
Az is lehet,hogy néhány az IC-ben "NC" láb most félrevezetésként be van kötve.
Üdv. Ottó

Üdv! Segítséget szeretnék kérni!
Másik inverter fórumon próbáltam, de ott nem él senki.

Egy MS300 tipusú 12/230 V-os inverter már egy 60 W-os izzó terhelésnél is pár másodpercre elkezd működni,ki sem nyít teljesen sípjel kiséretében leállítja magát.
15 W-os izzót már elvisel a kapcsain.
Elképzelhető hogy van valami állítható áramkorlát az agyában?A panel bal oldalán a 12 voltos oldalon van egy kék tégla trimmer,324 jelü (talán műv.erősítő?)IC-re csatlakozik.
A panel jobb alsó oldalán egymás felett két kerek 10 kohmos trimmer van.
(Sajnos így tudtam körülírni ,nem tudom hogyan kell fényképen jelölni)
Valamelyik potival lehet áramkorlátot beállítani,vagy valami más hibája lehet?
Köszi ,ha valaki segítene.

Ezzel mind tisztában vagyok. Én arra próbáltam utalni, hogy ami ma általános a háztartásban az korábban az iparban jeleskedett.
Nekem szerencsére nincs tapasztalatom inverter hibával igaz én 100 kW teljesítmény felett dolgozom. Jó azért akad bőven 10-100 között is.
Abban bízom, hogy lesz olyan fejlődés, hogy 1 kW alatt is jó és megbízható inverter és scroll és/vagy rotary kompresszorokat gyártanak.

És a szennyeződés (olaj 'csomó') méretétől függően a kompresszor ezt egy aranyos csattanással hálálhatja meg. Ha jobb esetben a szűrő megfogja akkor megindul a részleges dugulás. Ha egyszer ilyen hiba történt annak oka van. Valamilyen nem kívánt kémiai folyamat elindult.

A hűtőközegek hangjáról meg keress tanulmányt és nézd meg a korrekt! gyártók hangnyomás adatait. Mind a kettő közeg elviselhetetlen kluttyogó sípoló hangot ad. Nyilván normál körülmények között ez nem zavaró, de este/éjszaka nagyon idegesítő.

Majd, ha egyszer végre lesz ebben a kategóriában is inverter vezérlés és nem dugattyús kompresszorokat használnak...

Sziasztok.Lenne egy két kérdésem.Nemsokára megyünk USA.-ba,létezik valamilyen átalakító? Úgy tudom ott 110V van,és a dugaj is más.Láttam egy-két dugajt pár száz forintért hogy beledugom az én kütyümet aztán meg ott a konnektorba de szerintem azzal nem jutok 1 ről a 2-re mivel ugye nekünk 220 V kell. (gondolok itt kamera töltő,elemtöltő stb),azért mosógépet meg hűtöt nem viszek. Ha létezik valamilyen megoldás vagy ilyen inverter vagy nem tudom minek nevezzem akkor dobtok egy linket? Én keresgéltem de nem jártam sikerrel. Előre is köszöntem.

Hello!
Akkor legyen még egy megoldás. Feltétele a működésnek, hogy a 200ohm-os olajnyomásmérő gomba egyik vezetéke, a gépkocsi testén van..
A megoldás érdekessége, hogy gyakorlatilag mindegy (egy határon belül), hogy a műszeráramkörében mekkora áram folyik..
- Az alapötlet, hogy ha a műszeráramkörbe egy 200ohm-ot (R8 és P2), és vele párhuzamosan egy Fet tranzisztort kapcsolunk. Ha a Fet zárva van, akkor a 200ohm-ot látja a műszer, ha a Fet nyitva van, rövidre zárja az ellenállást, és ebben az esetben a műszer nulla ohm-ot lát. Ha a Fet tranzisztort időarányosan ki-be kapcsolgatjuk a 100ohm-os poti állásának megfelelően, akkor pld. 1:1 arányú kapcsolgatás esetén a műszer ezt 100ohm-nak nézi. Tehát impulzus szélesség modulációt (PWM) kell létrehozni a 100-ohm-os poti állásának megfelelően.
Vélhetően a műszer a gyors változást átlagolni fogja, és nem fog csapkodni.
- Az U1 és U2 IC egy PWM generátor, ami kapcsolgatja a Fet tranzisztort.
- A bemenet egy hídáramkör. A 100ohm-os érzékelőt az R1 táplálja, kb. 12mA árammal. Ezen létrejött feszültség a szenzor állásával arányos. A másik ágat a P2-R2 és R3 alkotja. R3 ellenálláson a maximális feszültsége P1 állítja be. De mivel R3 ellenállást a PWM jel rövidre rázogatja, azon létrejött feszültség átlagát, a PWM jel kitöltése fogja meghatározni.
- U1a egy differenciál integrátor fokozat. Ez összehasonlítja a szenzoron mért feszültséget az R3-on mért feszültséggel, és addig szabályozza a PWM kitöltését, míg a két feszültség integrált átlaga azonos értékű nem lesz. Így P1 állásával arányos PWM jelet kapunk U2 kimenetén.
- Az inverz karakterisztika elkészítése nagyon egyszerű, mert azt a PWM jel negáltja adja. Vagy is egy inverter fokozat szükséges csak, de ezt a feladatot a Q1 kimeneti Fet már "magára is vállalta".
- A mérést illeszteni a műszerhez és a jeladóhoz (kezdeti és végérték), P1 és P2 potival lehetséges. De tekintve hogy ezzel a méréssel "nyulat valószínűleg nem lőnek", P1+R2 helyett egy 10kohm, P2+R8 helyett egy 200ohm simán megteszi..
- Egyetlen D2 Led diódának annyi szerepe van, hogy szakadt szenzor esetén a szenzorra jutó feszültséget korlátozza 1,5..2,2V közé. Grátiszként jelzi is ha szakadt a szenzor áramköre. Az áramot maga az R1 korlátozza, így nagyjából a biztonságos üzemnek is megfelel az áramkör. (De D2 helyett egy 3,6V-os Zénert is alkalmazhatnánk, mint "zénergát".
(A Fet- nek a "nulla ohm" eléréséhez, illik kis Rds ellenállásúnak lenni, ezért választottam az LR024 típus.)
Ha másnak nem érdekességnek biztos jó a kapcsolás.
üdv! proli007

Természetesen én sem a házi nagynak (~25kW) ugrottam neki elsőre. A kisérleti (4 m2, 1,1kW, 720 1/min aszinkron gép) készülget.
Ilyen típussal 3-5 kW-s (25-30m2) már fedezheti az éves villanyszámlát milliós nagyságú inverter és akku telep nélkül! Ugyanennyi éves energiához nem hálózatvezetett generátoros megoldásnál 2-3-szor nagyobb már a beépített gen. teljesítménye (és ára) is, + inverter, akku. ...?! Egyenlőre a kulcskérdés az áramszolgáltató részéről is befogadandó aut. szinkronizátor (olcsó, hozzáférhető legyen). Dolgozom rajta. Itt a fórumon is próbáltam ez ügyben korábban nyomozni, de sűrű sötét csend.

Én az alapból indultam ki, mégpedig abból, ahogy az 500W -os ( 800W -os ) inverter vezérlése van megoldva. Ott ugyanis azt látom, hogy bekapcsolja a felső ágat ( táp - trafóág - bekapcsolt fet - gnd vonal ) és vár egy kicsit, majd kikapcsolja az ágat ( ilyenkor mindkét fet zárva van ) vár egy kicsit, bekapcsolja az alsó ágat és vár egy kicsit, majd kikapcsolja az alsó ágat ( ilyenkor szintén mindkét tranzisztor zárt ) és vár egy kicsit, majd az egész kezdődik elölről a felső ág bekapcsolásával. Ehhez készítettem a magyarázó ábrát. Az ábrán a narancssárga vonal a kialakuló hullámforma alapharmonikusát szemlélteti. Ezt a hullámformát próbáltam lekövetni a pwm modulációval és ezért csináltam úgy, hogy egy félperiódusban csak az egyik félvezetőt kapcsolgatom ki-be. Én úgy tapasztaltam, hogyha ellenütemben bekapcsoltam a másik fetet, akkor az lerontotta a trafó kimeneti feszültségét ( és teljesítményét ) ezért cserébe viszont jelentősen megnövelte a bemeneti áramot.
A számomra jól működő vezérlésnél a 0 - PI ( 0-180° ez a szinusz félperiódusa ) tartományt osztom fel 50 részre és a szinusz függvény szerint számolom az értékeket. A képlet így egyszerű, ugyanis 20MHz-es órajelnél 5MIPS adódik. Az 5MIPS ből 50Hz úgy jön ki, hogy a kettőt osztom egymással, az éppen 100'000 ( százezer ) és ha a teljes szinuszt 100 részre osztom ( a félperiódus 50 ), akkor egy pwm impulzusra 1000 processzorlépés adódik. A szinusz képlet így egyszerű, az ábra majd mutatja. Az ezalapján kiszámolt félhullámot a program hol az egyik, hol a másik lábon adja ki és a kikapcsolási idő alatt mindkét fet zárva van.
Az indításra az ötlet nem rossz olyan helyen, ahol van hálózat, de ahol nincs? Pl.: hétvégi ház ( tanya )

Nem tudom, pontosan hogyan számoltad eddig a bekapcsolási időket, de ellenütemű vezérlésnél 50%-os kitöltési tényező tartozik a nulla kimeneti feszhez, tehát nullátmenetnél innen kell indítani, és az egyik félperiódusban az egyik irányban, a másik félperiódusban a másik irányban eltolni a kitöltési tényezőt szinuszosan (ha nyolc bites a PWM, akkor a kitöltési tényező a 8bites előjeles szinuszérték).
Érdeklődtem a hűtő motor felöl, illetve itt az oldalon a "Lehel hűtőgép" fórumban részletesen megtalálható a működése. Ezekből kiderült, hogy a feszültség csökkentéses lágyindítás vagy a frekvenciaváltoztatás is csak akkor jó, ha sikerül olyan szintről indulni, hogy a segédfázis reléje még éppen behúzzon.
Még egy ötlet; mi van ha az indítás a normál hálózatról történik, és az elindított motort táplálja az inverter? Valószínűleg úgy is kell átkapcsoló áramkör, ha lemerült az aksi.

egyébként ha csak "kihagy" a kép és elsötétülés után visszajön és minden megy tovább akkor - már amennyiben LCD monitorról beszélünk - CCFL cső vagy inverter hiba ez jellemzően. egy próbát megér a javíttatás, de jellemzően alkatrészcsere - 15-25k huf - a vége.

Igen, a közvetlen generátoros betáplálás házi kategóriában nem egy elterjedt variáció. Remélem nem előttem még ismeretlen műszaki oka van (a nagyobbaknál működik, itt is kellene). Jogi, áramszolgáltatói akadálya nincs. Ezt már leleveleztem.
Ha működik, egy irányadó lehetőség lehet másoknak is. Aszinkron generátornál a szinkronozásnak is csak +/- 5%-s frekvenciaegyezés a feltétele.
Nincs méregdrága inverter, akkutelep, amik már első olvasatra elveszik az ember kedvét nagyobb 10-20kW-s szélerőmű megépítésétől.

Hi
Mivel az impulzust az egyik ic szolgáltatja valószínűleg, így természetesen a led villog azaz az ütem adó jó,de nem tudom,hogy az inverter része működik e azaz hallani lehet e valami halk sípoló hangot,mert ha igen akkor tovább kell menni azaz a 4 db dióda irányába,itt kell meg nézni,hogy van e feszültség ha nincs vagy nem elégséges akkor ki kell venni a tirisztort lehet,hogy az a zárlatos szerintem a típusa BT139 vagy TIC126M D,de szerintem érdemleges információval,burkoltan,de jelentkezni fog a készülék gyártója. :yes:
Üdv

Hello!
Lerajzoltam kissé módosított verziót.
- Itt a táp bekapcsolásakor a C1 kondi kisütött állapotban van. Így a 40106 kimentén törlő jelet kapnak a tárolók.
- Így az első tároló Q' kimenet magas szintű lesz. A 330kohm-onkeresztül, kb. 3sec alatt feltöltődik a kondi. Megszűnik a RESET jel, kezdődhet a nyitás.
- Ha az első jó gombot megnyomjuk, akkor az első tároló Q kimenete magasra vált. Természetesen a Q' kimenet meg alacsony szintre. Megkezdődik a C1 kisütése.
- Ha a 3sec alatt nem írtuk be a helyes sorrendbe a "kódot", akkor a tárolók törlődnek, és kezdődhet a dolog elölről.
- Természetesen ha közben bármikor helytelen gombot nyomtunk meg ami a törlő bemenetre van kötve, akkor a C1 kisül, és 3sec ideig lehetetlenné teszi a beírást.
- De ha jó gombsort írtunk be, akkor a zár nyit. De ennek nyitó parancsát is törli a 3sec-os időzítő. Hiszen 3sec idő múlva, hogy az első helyes gombot megnyomtuk, mindenképpen törlődik a tároló sor.
- Ez lehet egy kis hazárd is a működésben. De ha így nem megfelelő, akkor a szabadon maradt inverterrel, megoldható, hogy helyes beírás esetén, a zár tovább nyitva legyen, mint ahogy a törlés megtörténik. (Jelenleg ez az inverter, csak egy felesleges villogónak álcázza magát.)
(A 4013-nak nem látszik a tápja a rajzon, de az természetesen a 7 és 14-es láb)
üdv! proli007

Ezt az ellenütemű vezérlést úgy érted, hogy amikor az egyik kapcsoló kikapcsol, a másik legyen bekapcsolva? Volt olyan kísérletem is, de valamiért nem vált be. Azért azt még csak kipróbálom a 100VA-es trafóval is.
Az előbbi hosszú listáról egy tapasztalat csak kimaradt, amit szerettem volna leírni, mégpedig a 30VA-es trafóval. A mérések szerint a kimenő oldalon ugyanaz a feszültség jelent meg, de a módosított szinusz alkalmazásánál a ventilátor morogva és lassan járt, míg a PWM-es jelalakkal aránylag jól felpörgött, még a levegőt is megmozgatta rendesen.
Az alulgerjesztett trafónál jól gondolom, hogy a kivehető teljesítmény jóval a névleges transzformátorteljesítmény alatt várható?
A későbbi tervem, de ahhoz már kell egy jó szkóp a nagyobb frekvenciák miatt, a DC/DC/AC átalakítású inverter. Tehát először a 12V dc-t felpumpálni 320-350V-ra ( vagy akár 400V-ra is ) és abból teljes híddal előállítani a szinuszos kimenetet. Itt azért már jól kell választani a kapcsolóelemeket, mert két átalakítás is történik. Ha viszont a nyugalmi árama jóval alatta marad a nagytrafós változatéhoz képest, akkor már érdemesebb ezzel foglalkozni.

Én is úgy gondoltam hogy azért a felesleges sallang kihagyható a kapcsolásból! Viszont ide teszem neked a project elérhetősőgét mert azért a fetes vezérlést érdemes megnézni sőt a vezérlő progi is ott van c-ben hátha segít!
Bővebben: Link

Üdv! Segítséget szeretnék kérni!
Egy MS300 tipusú 12/230 V-os inverter már egy 60 W-os izzó terhelésnél is pár másodpercre elkezd működni,ki sem nyít teljesen sípjel kiséretében leállítja magát.
15 W-os izzót már elvisel a kapcsain.
Elképzelhető hogy van valami állítható áramkorlát az agyában?A panel bal oldalán a 12 voltos oldalon van egy kék tégla trimmer,324 jelü (talán műv.erősítő?)IC-re csatlakozik.
A panel jobb alsó oldalán egymás felett két kerek 10 kohmos trimmer van.
(Sajnos így tudtam körülírni ,nem tudom hogyan kell fényképen jelölni)
Valamelyik potival lehet áramkorlátot beállítani,vagy valami más hibája lehet?
Köszi ,ha valaki segítene.

Köszi szépen, de a hűtőszekrényem nagyon jól elvan a konyha sarkában és nem szeretné, ha lecserélném.
Az este egy kicsit töprengtem és kísérleteztem, de csak ma reggel derült ki, hogy a hangkártyás szkóp illesztőmben lemerült az egyik elem, ezért kaptam a várt helyett igen fura ábrákat.
Szóval a fentebb említett kapcsolásra alapozva gondolkoztam, hogy nem sima négyszögjelet, hanem szinuszosan változó PWM jelet használnék a fetek kapcsolására. A vezérlőjelről egy ábrát csatolok. A program felváltva hol az egyik hol a másik vezérlőlábon ad ki egy fél szinusz-t.
Kíváncsi lennék rá, hogy az elképzelésem gyakorlatban működik-e.
Egy visszajelzést várnék, ha valaki kipróbálná a mellékelt kis programot, hogy milyen tapasztalat adódik.
Ha lenne egy picit több időm rá, akkor nekilátnék most, de sajnos most nincs.
A hivatkozott kapcsoláshoz képest annyi eltérés van a programomban, hogy a portb alsó négy illetve felső négy portján jön ki a vezérlőjel ( nem a porta kivezetéseken ). Elvileg így négy-négy fetet lehetne párhuzamosan működtetni, de lehet, hogy ez sem állná meg gyakorlatban a helyét.
A kapcsolófrekvencia 1600Hz körül adódik, ez esetleg zavaró lehet, ha a trafó ezt a hangot kiadja. Lehet, hogy majd még elgondolkozok azon, hogyan lehetne egyszerűen feljebb vinni ezt a frekvenciát.

Bütyköltem egy kicsit. A kapcsolás már tökéletesen működőképes, majd berajzolom ide is. Jelenleg fotoellenállással van megoldva, de ezzel drága lenne a szerkezet (100FT/db, és 24db kellene...). Szóval tovább gondolkodtam, egy 2N2222 tetejét már leszedtem, csak még nem teszteltem le, mennyire működőképes. Próbáltam LED-et használni érzékelőnek, nem jött be... Aztán valamit kötözgettem, és az egyik műv. erősítő bemenetén lógott egy vezeték, az követőként volt alkalmazva, ezután pedig egy feszültség változást érzékelő rész (fentebbihez hasonló) jött. Ahogy közeledett az ujjam a lógó vezetékhez, elkezdett világítani a zöld LED, ahogy távolodtam tőle, átváltott pirosra, majd elaludt, tehát tökéletesen működött a kapcsolás. És itt kezdtem el gondolkodni, hogy nekem bőven elég lenne egy közelítés érzékelő kapcsolás, SŐT! Még jobban is járnék vele, mert a fotoellenállásra hatással lenne az alatta felvillanó zöld és piros LED is. Legrosszabb esetben elkezdene oszcillálni... Nézelődtem, mindegyik közelítés érzékelő elhangolódott rezgőkörön alapszik sajnos. Touch sensorokat is néztem, ezekhez meg inverter, és hasonlók kellenének, és "rengeteg" alkatrész. Mivel 24x kell megépíteni, ezért a minimalista kapcsolást keresem Már csak ki kellene találnom, hogyan oldjam meg a kéz közeledését feszültséggé alakítását valami primitív módon, műveleti erősítővel (55Ft-ért találtam 1tokban 4db-ot). Kipróbálok majd egy olyan kapcsolást, amikor kb. 3-4db nagy bétájú tranzisztor van egymás után kapcsolva, hogy megfelelő lenne-e, de ekkor kellene 24x3=72 tranzisztor... Alkatrésztemető Ha van ötlet, szívesen fogadom!