Láttam egy ilyen kupac pákahegyet, de el nem tudom képzelni hogy a leírás valóságot tükrözi: azt írják alumínium az anyaga. Szerintetek?

Sziasztok!
Kiégett a FAHRENHEIT 28012 állomásomnak a fűtőbetétje hiába googlezok nem találok hozzá betétet. Esetleg valaki tud alternativát hozzá vagy beszerzési forrást lehetőleg itthon. Vettem hozzá egy 28013-ast de sajnos az valamiért nem jó hömérsékletet se mutat meg felizzik vörösre.
Előre is köszönöm!

Űrtechnológia, szerintem az űrhajósoknak is lapul egy ilyen a zsebükbe. Hasznos.

Sziasztok!

Aliexpressről vettem egy akkumulátoros pákát: Link
Meglepő, de működik! Persze én csak játszósnak vettem szükség esetére, mert az egyéb apróság éppen nem adta ki a 10$ összeget, hogy ingyen küldjék a csomagot, de ez meglepett Első próbának csak egy csatlakozót forrasztottam meg vele másfeles rézdrótra, s nem okozott neki gondot. Viszont oda kell figyelni rá, hol fogja meg az ember, mert egy idő után piszok meleg lesz a hegyhez közel, csatoltam is róla a hőképet. Kérdésem nincs, csak gondoltam kicsit dicsekszem vele

Sziasztok !
Van-e már valakinek ilyen ? Esetleg vélemény róla ? Biztos nem olyan minőségű mint a gyári, de hátha használható...

Tudom, nekem is voltak ilyen cuccaim a kattogos wellerhez, ezért tudom, hogy a gázos meg a nagyobb teljesitményü páka ég és föld a wellerhez képest.
Nemrégiben 2 darab 28polusu csatit (2x14) kellett kiméletesen kivenni, mert kellett az uj készülékbe, hát ott a gázpáka percekig teligázon ment, mire megmozdult a csati a modern amerikai fekete NYÁKban.

Így van, ahogy írod. Régebben én is átalakítottam egy tönkrement Weller hegyet, ugyanúgy, mint Alkotó. 8 mm vastag vörösréz lemezből készítettem hozzá DIP8 - DIP28-ig adaptereket. A nagyobbaknak több perc kell, mire felmelegszik, ilyenkor befuttatom ónnal, és szépen ki lehet vele forratani az IC-t, vagy bármi mást, aminek több lába van.

Egy 50W -os kattogós Weller még az dupla kádas DIP-40 kiforrasztót is fel tudta melegíteni. Igaz elég lassan. Sajnos most már nem találok képet róla.
Leírás: A pákára kellett csavarozni, mint a hegy befogóját. Két oldalán 2-2 vályú volt az forrasz számára. Ez egyikkel a 6, a másikkal a 3 raszteres IC -ket lehetett kiforrasztani. Kellő jártassággal, az új IC-t (a lábakat párhuzamosra hajtva) egy melegítéssel be lehetett tenni a régi helyére.

Köszönöm mindenkinek a hozzá szólásokat. Akkor még várok kicsit a vásárlással, megpróbálom az általatok javasolt eszközöket,ötleteket. Mivel úgysem üzem szerűen lenne használva, hanem csak mikor beugrik egy-egy ilyen eset, így lehet hogy felesleges ennyit rákölteni egy gépre. A többi alkatrészt ki tudom venni ónszippantóval,vagy szalaggal, csak az ilyen alkatrész kiforrasztása problémás, ahol az összes lábat egyszerre kell bontani. Köszönöm még egyszer.

Szia!
Ugyanilyen panel szétszerelésére nekem Alkotó válaszában lévő "penge2" stílusú hegy kendácsolása jelentette a megoldást. Solomon stílusú páka tönkrement hegyébe AWI-val hegesztettem be rézlapot. Esetleg pillantpákába megfelelő hegy hajlítgatása, de mindenképp szükséges az összes pont egyszerre történő melegítése bő ónozás mellett. Utána a furatok takarítása már megoldható egyesével.

Szia,
Beállok a sorba pár tapasztalattal. Nekem is volt/van ilyen két panelt összekötő tüskesoros feladatom.
Az ónszippantó meg a harisnya és folyasztószer nálam is gyenge eredményt hoztott. A pákával kombinált rugós szippantónak is inkább az ára mint a hatékonysága vonzó.Ezt próbáltam a DSX80 előtt, ami már erős kompromisszumokkal de legalább működött.

A vákumos páka viszont szereti a törődést, nem elég az orrát törölgetni, a szűrők hamar eltömődnek.

J.

Igen, én is ezt gondolom. Bár van 100W-os régi rúd pákám, ki kellene próbálni mennyire alkalmas a célra.

Megpróbálom. Erről a bizmutos csodáról még nem hallottam, ennek is utána nézek,köszi.

Csak az lesz a gond, hogy egy ekkora réz adaptert a páka nem fog tudni felmelegiteni. Az ilyenhez gáz vagy sokkal nagyobb teljesitményü páka kell.

Mindegy, hogy milyen az eredeti forrasztás, a forrpontokat egyenként meg kell toldani vastagon ólomtartalmú ónnal. Ha kihűl, folyasztószer rá és viszonylag nagyméretű heggyel és ónszívó szalaggal általában könnyen lehet boldogulni.

Ha két-három kanyarral nem sikerül rendesen felitatni az ónt, akkor jöhet a bizmut tartalmú ón. Az ónszívó szalag viszonylag nagy ónhiányokat hagy maga után, ezeket a hiányokat a bizmutos ónnal kell kitölteni ami keveredni fog a maradék forrasztóónnal, masszívan csökkentve az olvadási hőmérsékletet, ezután hőlégfúvó szokott segíteni.

Az ónszívó szalaghoz nem véletlen ajánlom a folyasztószert, hiába van benne, már ha olyanod van, sokkal jobban dolgozik egy kis extra anyaggal.

Akkor lehet hogy nekem is kell gyártanom egy adaptert, amivel ilyeneket ki tudok bágerolni. Azt hittem, ezek a kiforrasztó pákák legalább jók ilyen feladatokra és nem kell gányolni

Nos,nem azért akarom kiszedni mert rossz, hanem azért,mert két panelt egy ilyen köt össze. Ezért akarom kiforrasztani,hogy a másik panel alkatrészeihez hozzá tudjak férni. Nem is értem hogy az egyik panelon miért nincs foglalat az érintkezőknek.

Az ilyeneket mint a tüskesor vagy az isostat kapcsoló nem fogod tudni rendesen kivenni semmiféle kiforrasztó pákával, teljesen mindegy hogy olcsó kínait veszel vagy méregdrága neveset.
Az összes lábat kell egyszerre melegíteni és úgy egy sima mozdulattal kiemelhetők a helyükről. Ehhez nyilván kell ekecselni valami adaptert a pákára ami nagyjából illeszkedik a kiszedendő forrszemekhez.
Ha nem túl hosszú az egész akkor én olyat is el szoktam követni, hogy odanyomok egy nagy gilisztányi ónt amit a páka legnagyobb hegyével aztán ide oda görgetek, sok esetben ez is működik.
Vagy ha van másik, akkor a legegyszerűbb roncsolni, és darabokban egyesével kiszedni.

Lehetnek egyedi esetek, de akármilyen eszközöket is veszel, jó eséllyel akkor is találkozhatsz nehéz feladattal.
Csak mellékesen kérdezem, minek kivenni egy tüskesort, hogyan tud az elromlani?
Távolról sem példaértékű, sőt inkább azt igyekszem megmutatni, hogy kezdetleges módszerekkel is lehet hasznos segédeket gyártani. A képeken a kattogós Wellerem van, aminek az egyik hegyérre menetet vágtam (tetem ezt kb. 30 éve, és azóta is használok esetenként). Erre tudok különböző adaptereket feltenni, amiket vörösrézből csináltam. A pengeszerű betétem használom a legtöbbet, ez egy nagyon praktikus alak.

Köszönöm a válaszokat, sok igazság van bennük. Az alkatrészeket én is ónszippantóval veszem ki, aminek a hegyén szilikon cső van. A maradék ón eltávolításához meg általában ónszívó szalagot használok. Viszont vannak olyan helyek, mint a képen, ahol egyikkel sem boldogultam. Itt egy 2x10 lábú tüskesort kellett kiforrasztanom, így volt össze kötve a másik panellel. Az ónszippantó vagy nem fért oda rendesen a közbenső lábakhoz és nem szedte ki rendesen az ónt, vagy a szalagot kellett sokáig melegíteni hogy hajlandó legyen felszívni a cuccot, plusz még a forrszemet is tönkre tette. Ilyen esetekre gondoltam egy vákumos kiforrasztó pákára, hátha megkönnyítené a dolgot. A többi alkatrésszel nincs gond, azokat kiszedem hagyományos módszerrel,vagy hőlégfúvóval, de ez feladta a leckét. Vagy ha van valakinek ilyen kiszedésére valami jól bevált módszere, az is érdekel.

Sziasztok,
ZD-915-öm van,régen vettem,sose dugult még el,az első hegy van még használatban,bár egy ezres darabja,ólommentest nem sokat forrasztottam ki vele,inkább ólmost,több rétegű nyáknál elmegy a hő,azt nem fogod tudni barkácsolni,gondolok itt pl egy számítógép alaplapra,ami 6 réteg kb,én pont egy BMW klíma vezérlésnél szembesültem ezzel,h nem elég a bevitt hő,más megoldás kellett,a Cseh páka is nyüszített rendesen lábanként inj.tűvel,de a pcb-OMG...Valóban nem tökéletes a furat galvánból a kiszörtyögött ón mennyiség,tehát tart még kicsit az alkatrész láb,de már jó lesz.Főleg ha tolsz egy tűt is na...
Azt gondolom,két tesónál az első hibáit korrigálja a második kiadás,vagy olcsóbb alkatrésszel pótolta a mérnök a kereskedelmi profit miatt a jobb alkatrészeket.Újra megvenném,ha kellene...

Nekem kettö ilyen rendszerem van ( egy nagyon régi Weller meg egy valamivel ujabb kinai). Egyiket sem használom, mert pontosan az van, amit a külföldi forumokon irnak, mind bedugul és utánna percekig kell tisztitani. A kézi alucsöves vagy a nagyobbik müanyag szippanto sokkal megbizhatobb, és azokat sokkal ritkábban kell tisztitani. Sajnos a müanyag szippanto nem igen bir kis sokat, 2-3 év alatt tönkre ment ( eddig 3 ilyen volt egy amerikai meg két távolkeleti). Az alucsövesekkel nincs baj, legfeljebb a dugattyú gumigyürüjet kell cserélni. A hatásfok növelése erdekében erdemes a hegyre egy megfelelü szilikoncsövet huzni ami kb 4-5 mm-rel hosszabb mint a teflon hegy, így az jobban elzárja a külsö levegöt a szippantás helyétöl, ami jelentösen javitja a hatásfokot.

Fontos, nekem nincs ilyenem, de már forrasztottam ki alkatrészeket.
Mielőtt bármelyikre is költenél, talán érdemes "pontosan" meghatározni mit szeretnél elérni, és mit ígérnek a kiforrasztók.
Furatgalvános paneleknél (ma már szinte csak ilyen van), a panelben lévő alkatrész lába és a furat fala között általában olyan kis hely van, hogy onnan nem lehet, vagy csak nagyon körülményesen lehet kiszívni a forraszanyagot (nekem még sosem sikerült tökéletesen). Ezért előbb egy "pengeszerű" forrasztóheggyel (15-20 mm körüli a célszerű), vagy célzott adapterrel kiveszem az alkatrészt, és utána közönséges ónszívóval kitisztítom a furatot (mert az üres furatból már elég jó hatékonysággal kiszívható a forraszanyag).
A linkjeiden lévő eszközök csak az ónszívót kombinálják a pákával, ami esetenként lehet hasznos, de szerintem messze nem olyan praktikusak mint amibe kerülnek.

Esetleg van valami tapasztalatod vele? Mert ha csak az ára miatt, akkor nem biztos hogy jobb is. Olvasgattam külföldi oldalakon a ZD8915-ről, ott többen is írták hogy gyorsan eldugul,mert nem teljes hosszban melegszik a hegy, sűrűn kell tisztítani. Ezért érdekelne,hogy ebből a kettőből használ-e valaki és mik a tapasztalatai. Drágábbat nem szeretnék,meg amúgy sincs rá keret, viszont az sem biztos hogy ha valami olcsóbb, akkor az rossz is.

Ha ez a sortiment, akkor én a kicsit drágábbat venném.

Sziasztok!
Most jött el az ideje,hogy vegyek egy kiforrasztó állomást. Nem kell túl drága,nem ipari célra,csak hobbi szintre. Ez meg ez között vacillálok. Használ ezekből valamelyiket valaki? Ha igen, akkor mik a tapasztalatok? Olyat keresek, amihez később is lehet alkatrészt venni.

Nem vitaként, hiszen nem ismerem a konkrét helyzetet, de néhány gondolatot, ha megengedsz:
- Az "ott és akkor" kérdésre: gondolom, pákát sem hordasz a zsebedben, ahogy prést sem.
- Ha az elemi szálak oxidáltak akkor a forrasztás nem egyszerű dolog. Jön a "forrasztó kence", "sav" meg ki tudja milyen gondolat. A vége az, hogy a pár hónap után a folyasztószer el kezd dolgozni, és szétmarja a vezetéket. A préselés még az oxidált vezető esetén is jobb megoldás (persze a tisztítást lehetőség szerint el kell végezni).
- Az érintkező nem ezüstözött, hanem ónozott. Ez használható rézhez és alumíniumhoz is.
- Nem csak elemi szálakat tartalmazó vezetékhez használható, hanem tömör vezetőhöz, szektor kábelhez is. A hidraulikus prés olyan erővel nyomja össze az érintkezőt és benne a vezetőt is, hogy teljesen felveszi a bélyeg formáját, akár milyen volt is előtte a vezeték alakja.
- Ha meg a vezeték folyamatosan rövidül az újabb és újabb saruzás után, akkor egy idő után, sajnos csere.

Szerintem van is ilyen szerszám a műhelyben. Vagyis hasonló. Ha meg nincs, nem okoz gondot néhány forint. Inkább az okoz fejtörést, ha felmerült egy feladat, amit akkor és ott kell megoldani.

A kábel és érintkező préselése az új kábel esetében remek megoldás, főleg ha a kábel sodrat elemi szálai tiszták, vagy netalán ezüstözöttek mint maga az érintkező. Hasonló ez, mint amikor egy öreg erősítőt kell javítani. Ott sem olyan minden, mint ha most építenének új alkatrészekből. Új gyereket csinálni nem nehéz, ráadásul néhány perc kezdeti munka után már magától épül tovább. Egy sánta öreget gyógyítani, hát az a kihívás.

Valami ilyesmi kellene hozzá Bővebben: Link
Persze van kisebb-nagyobb is, attól függően, hogy mekkora az ujjad.
Szerintem egy cég megengedheti magának, még akkor is ha évente csak néhányszer kell. A legolcsóbb megoldás mindig egy szerszám megvétele.

Ezeknek az érintkezőknek (is) van célszerszámuk amivel jó préselést lehet csinálni, nem kell semmit forrasztani. Ha jó a préselés, jobb, mint a forrasztás, nem véletlen nem forrasztanak ipari körülmények között.

Tudom, vannak akik szerint mindenki (tehát a masszív többség) rosszul csinálja aki nem forraszt.