Amikor megvettem ezt a házat az elsö munka volt az ablakok cseréje, a fütésen szerencsére nem kellett sokat változtatni, csak 2 helységben a padlofütést csináltuk meg, és néhány másik helységbe is radiatorokat raktunk (ahol korábban nem voltak).
Két hete elkészült a ház külsö szigetelése is, és most figyelem, hogy mennyire kell változtatni a beállitásokon.

Valaki ért a termosztatikus szelepekhez? Van különbség köztük, vagy szabványosan mindet ugyanazokra a hőfokokra lehet beállítani így?

Nálam most a lehető legrosszabb. A termosztát +- fél fokos, de +-1 fokot túllendül. Hol meleg van, hol meg hideg. A kazán sokáig megy, majd sokáin nem. Az ablakok is cúgolnak rendesen, így a gatyám is rámegy. Hétvégén szilózom az ablakokat. Tervezem egy kicsi hiszterézisű termosztát építését.

Nálam is valamilyen hasonlo rendszer van, kombinálva padlofütéssel és vizbojlerral.

Állandó stabil hőmérséklet. A falak is egyenletesen melegek voltak.

Milyen volt érzetre a fűtés? Egyenletesnek tűnt a hőmérséklet?

Panelházban fűtöttem. Ott a víz állandóan keringett, de a hőfokát a külső hőmérséklet függvényében állította az automatika. 3 utas, motoros szelep. A visszatérőt keverte az előremenőhöz.

A fűtésnél a következő dolgot tartom szem előtt:
- olyan meleg legyen amit én akarok, pontosan
- ne ingadozzon a hőmérséklet, vagy minél kevesebbet
- senki ne tekergesse a termosztátot (komolyan PIN kód kéne, mert a szomszéd állandóan eltekeri)

Ami nem érdekel:
- tudok-e spórolni a fűtésen különböző hangolással

A spórolás azért nem érdekel, mert pár százalékot spórolok a számlán de komfortérzetben meg sokkal többet vesztek. Továbbá ha hideg a lakás és megfázom akkor beteg lehetek és nem dolgozhatok. Ezt nem kockáztatom meg pár százalékért. Időm sincs kimérni, hogy mikor mennyit eszik a fűtés. Mire kimérem egy adott munkapontban adott beállítással, addigra megváltozik a hőmérséklet és már nem is tudom összehasonlítani a másik munkaponttal. Hamis lesz az eredmény.

Egyszer méregettem otthon a hőmérsékletet. Pár nap után szépen lehetett látni a fűtőtestek ki-be kapcsolását és az éjjel nappali ingadozást. Szépen ki lehet mérni az időállandókat is ha valaki türelmes. Pl hideg ház felfűtése (családot elküldeni nyaralni). Radiátorok időállandói. Falak időállandói. Ezzel akár validálni is lehet a fűtési rendszer bellításait.

A pénztárcát nem az energia miatt kíméli az állásos szabályzó. Hanem maga a rendszer olcsóbb mint egy analóg szabályzós rendszer.

A lengések nagysága csökkenthető a hiszterézis csökkentésével, de ekkor a kapcsolási frekvencia nő meg. Másik lehetőség az időállandók növelése.
Melegítéskor pl nagyobb térfogatú fűtőtest ugyanakkora felülettel. Hűléskor pedig jobb hőszigetelés a házon. Az előbbire nem lesz megoldás, mert a radiátorok felületét szokták növelni, a térfogatát pedig inkább kisebbre csinálják ha lehet. Elvileg jobb lenne egy olyan radiátor ami folyamatosan adja le a hőt és sokáig egyenletesen. Magyarul lassan hűl ki. Ehhez nagy belső hőtárolásra lenne szükség. Esetleg túlméretezett radiátor és ügyesen megválasztott vízhőmérséklet célravezető lenne.

Gyakorlatilag a legjobb lenne a keringetett vízhőmérsékletet szabályozni a szoba hőmérséklet alapján és állandóan keringetni. Biztos van ilyen rendszer. Mi lehet a szak elnevezése?

Akkor nem vettem figyelembe hogy nagyobb hőkülönbségnél gyorsabban egyenlítődik ki, a mostani elméletem pedig ezen alapul.
Másrészt most fix napi fogyasztás olyan elosztását nézem, ami lehető legkevésbé kellemetlen. A nagy hiszterézisnél annyi a jó, hogy néha rövid ideig jó idő van(ha spórolunk), és hosszabb a felfűtési idő, így tovább tart a meleg. Ha a hidegebb/melegebb arány rosszabb is. Viszont, ha jobb a hidegebb/melegebb arány, akkor a sűrűn időzített módon több hőt tud megtartani a levegő. Persze nem lenne annyira meleg, mint nagy hiszterézisnél felfűtés után, de olyan hideg se, mint nagy hiszterézisnél fűtés előtt. De nem akarok bekavarni a hiszterézissel. Az csak azért kellett, hogy megértessem, mire gondolok. Ha időben fűtök, akkor úgysem lesz fix hőmérséklet, de a falak, és levegő, meg radiátor, meg fűtő víz közt nem nagyon változik a hőkülönbség. A kazánt 2 módon szabályozhatom. Ki-be kapcsolom, vagy a fűtő viz hőmérsékletét szabályzom. Ebből azért a ki-be kapcsolgatás a jobb, mert a fűtővíz szabályzót, ha lejjebb veszem, az kb. elzárja a gázt, ha eléri a hőfokot, a szivattyú megy amíg a víz csökken kb. 10 fokot, aztán megnyílik a gáz. Ez a 10 fok elég gyorsan megvan, így sokkal többször kapcsolna, mintha ki-be kapcsolom.

Hello!
Ezzel nagyjából egyetértek, de a fal hőtehetetlensége igen magas, vagy is a hőingadozási is sokkal kisebbek, mint gondolod. Biztos tapasztaltad, hogy fűtés kezdetén elég hosszú idő alatt áll be a "nyugalmi állapot." Vagy is kezdetben néhány napig komolyan kell fűteni, ha hideg volt a fal. A levegő ettől még lehet meleg, de a nagy felületű faltól gyorsabban is hűl a levegő, ha megszűnik a fűtés. Valamint a fal nedvessége is lassan csökken, és ezzel javul a hőszigetelő képessége.
(Egyébként hogy bosszantsalak, tavaly azt állítottad, hogy a nagyobb hiszterézisű szabályzó a jobb, ami ugye nagyobb ingadozást enged meg, azzal kevesebbet fogyaszt a kazán.. :crazy
üdv! proli007

Hello!
Ezt nem vitatta senki. De messze nem mindegy, milyen fűtés - hűtés - holtidő dinamikai viszonyai. Az ábrán is látszanak ezek a tendenciák. Az eszmecserében arról van szó, hogy a lengések nagysága hogyan csökkenthető.
A pénztárcánk súlyát meg a bevitt energia mennyisége befolyásolja. (Ha a hatásfokot állandóra vesszük.) Az meg szinte ugyan akkora, ha a lengések nagyok vagy kisebbek. Mert energiát bárhogyan is visszük be, annyi kell, ami állandó értéken tartja az átlagot. Ha pont annyit vinnénk be, mint amekkora a veszteség, nem lenne ingadozás. Csak ez feltételezné, hogy a teljesítményt tudjuk szabályozni. Pld. egy lángmodulációs kazán üzemeltetését.
üdv! proli007

Hali,

Állásos szabályzók állandósult állapotbeli működése:
Bővebben: Kép

A bibi az, hogy állásos szabályzók állandósult állapota azt jelenti, hogy a szabályzott jellemző két érték között hullámzik. Kellemetlen az embernek de kényelmes a pénztárcának

Én alapból egy nagy, de rossz hőszigetelésű házról beszélek.
A rossz szigetelés miatt gyorsabban csökken a fal hőmérséklete.
Persze biztos nem egyforma pl. a radiátor mögött, mellett, az ablakon, és mondjuk egy közfal hőmérséklete, de a leghidegebb biztos az ablak, és a külső fal.
Lényeg, ha mondjuk 33 percenként megy 9 percig, és marad a térfogat, csak a szigetelés változik, akkor 33 perc alatt rosszabb szigetelésnél hidegebb lesz a fal, mint a jobb szigetelésűnél.
Ezt a "hosszabb ideig van hidegebb szinten"-t arányban értem, a minimum hőmérséklet, és maximum hőmérséklet közti pont alatt mennyi ideig van a hőmérséklet, és felette mennyi. Úgy értem, hogy van a radiátor, van a fal, és van a levegő, és kint a hideg. Mondjuk kint nem változik a hőmérséklet. És van ez az időzítés. Kis térfogatnál, jó hőszigetelésnél nem kéne ilyen gyakori időzítés, de mivel nem ez a helyzet, 33 perc alatt alacsonyabbra csökken a fal hőmérséklete, mintha jobb lenne a szigetelés. De a szigetelés olyan amilyen. Minél nagyobb a hőkülönbség, annál gyorsabban igyekszik kiegyenlítődni. Azt mondtad, nem veszem figyelembe, hogy ahogy csökken a különbség, lassul a folyamat. De figyelembe veszem, csakhogy ez főleg azt jelenti, hogy gyorsan lehűl a középértékre, aztán onnan valamivel tovább tart míg eljut a minimumig. Vagyis hosszabb ideig van hidegebb a középponttól, mint melegebb. Minél nagyobb a hőkülönbség, annál rövidebb a melegebb szakasz. Minél hosszabb az időzítés, nagyobb a hiszterézis, hosszabb a hidegebb időszak, és a hidegebb időszak vége is alacsonyabb hőmérsékletre csökken. A nagy hőkülönbség pedig csökkenti a melegebb időtartamát amikor nagyon felmelegíti a hozzá képest hideg vizet, mikor a forró víz felmelegíti a hideg radiátort, mikor a forró radiátor felmelegíti a nagyon hideg falat, és hideg levegőt, mikor a meleg levegő felmelegíti a nagyon hideg falat. Ha nincsenek nagy hőkülönbségek, mert nincs ideje lehűlni, és nem a forróval fűti a jéghideget, akkor javul a középértéktől hidegebb/melegebb időtartam aránya.

Hello!
Na végre, hogy valamiben van némi egyezés az álláspontokban.
Ha a fűtési rendszer hőmérséklete állásos (kétpontú) szabályzóval szabályozott, akkor tapasztalatom szerint, általában a fűtésnek a következő fázisai vannak.

a. Bekapcsol a fűtés.
b. Elsőként van egy holtidő, (amíg a rendszerben lévő víz tömegét fűti) majd ez után emelkedik a radiátorok hőmérséklete.
c. Viszonylag intenzíven emelkedik a hőmérséklet, eléri a felső hiszterézist.
d. Kikapcsol a fűtés.
e. A bevitt energia, tovább fűti a levegőt, így itt nem áll mag a hőmérséklet, hanem túlfutás van.
f. Kiegyenlítődik a bevitt és a veszteségi energia, ekkor a hőfok eléri a maximális értékét.
g. Ettől a ponttól lassú hőmérséklet csökkenés van, míg az el nem éri a hiszterézis alsó értékét. Újból bekapcsol a fűtés.

Az "b" idő, nyilvánvalóan a fűtendő víztömegtől, a kazánteljesítményétől, és a víz hőfokkülönbségétől függ. Ha ritkán kapcsol be a kazán, akkor nyilván az induló hőmérséklet a szobahőmérséklete lesz. Szerepet játszhat még a keringtetés gyorsasága, de csak abban, ha lassabb, akkor a meleg víz hamarabb érzékelhető a radiátor beömlésénél mint ha kergetve van, mert akkor "egyszerre melegszik fel" az egész felülete.

A "c" meredeksége legfőképpen a kazán teljesítményétől függ, hogy milyen hőfokra tudja felmelegíteni a radikat. Természetesen a falak veszteségétől is függ, de ez általában háttérbe szorul, ha a kazánteljesítménye nagyobb, mint ami a veszteségek pótlásához kell. Márpedig annak nagyobbnak kell lenni.

Az "e" túlfutás, legfőképpen a víz rendszerben tárolt többlet hőenergiától függ. Vagy is a víz és a levegő hőmérséklet különbségétől, és a víz tömegétől.

A "g" szakasz meredeksége, a fűtött tárgyak hőtehetetlenségétől, és veszteségektől függ. Nyilván ez egy sokkal lassúbb folyamat, mint a felfűtés és túlfutás szakasza, ha a veszteségek nem túlzottan nagyok.

Azt szerintem jól gondolod, hogy nem hőfokra, hanem "időre" való fűtés számodra kedvezőbb lehet, csak nem ilyen rövid intervallumokban, mint ahogy írtad.

Nos, ezért van amit mondasz, "hosszabb ideig van a hidegebb szinten". Természetesen az sem mellékes, hogy a hőérzeted szerint hol húzod meg a határt, vagy is ahhoz képest hova vannak állítva hiszterézisek.
A folyamat, legjobban egy egyutas egyenirányító pufferkondi feszültségváltozásaihoz hasonlít. Itt is kisebb az ingadozás, ha az egyenirányító kétutas, vagy is a fűtési periódusok rövidebbek, de sűrűbben követik egymást. Szerintem, erre szerettél volna kilyukadni. De megtakarítás nem sok lesz ebből, mert a bevitt és veszteségi energiákat egyensúlyban kell tartani.
üdv! proli007

Ebben nem voltam biztos, csak mivel mindig olyan biztosan írtad, hogy ha ennyi, meg annyi közt mozog, akkor a középérték lesz a középhőmérséklet, úgy gondoltam emiatt olyan biztos. Én is az időről beszélek, arról, hogy minél nagyobb a hőkülönbség ami közt változik, a levegő annál rövidebb ideig van a melegebb szinten, és annál hosszabb ideig a hidegebb szinten

Hello!
Jó ember! Te a számtani középértékről beszélsz. Az energia bevitel, az munka! Az pedig az idő és a teljesítmény szorzata, vagy is terület. (kWh) Itt az időnek is szerepe van. Vagy is az átlag, a görbe alatti terület integrálja. Úgy gondolod, hogy ha egész nap 10 fok van, és öt percre kisüt a nap és addig 25 fok van, akkor azt mondják, hogy a napi átlag hőmérséklet 17,5fok?
Itt vannak a Te alap problémáid..
üdv! proli007

Az átlaghőmérséklet akkor is 15 fok, ha 85%-ban 10 fok, és 15%-ban 20 fok van, de ha tovább van hidegebb, az ugyanannyi energia bevitel esetén rosszabb, mintha 50-50% lenne a hidegebb-melegebb aránya.

Hello!
Úgy látom ezt neked az életben nem fogom meg magyarázni. Ha a levegő pld. 10 és 20 fok között ingadozik, akkor az átlag hőmérséklet 15 fok lesz. A bevitt (vagy is a veszteségi) energia pedig pont ugyan annyi, mint ha állandó 15 fokot tartunk. Mert nem veszed figyelembe, hogy a 15 fokhoz képest, mikor 20 fok van, nagyobb a veszteség, de amikor meg csak 10 fok van, akkor meg kisebb, mint 15 fok esetén. A hőveszteséget a külső-belső hőmérséklet különbsége és a kettő közötti hőellenállás értéke adja. Semmi más!
üdv! proli007
ui. A múltkor jöttem rá, hogy egy évvel ezelőtt is ugyan ezen probléma körben jártunk körbe-körbe. Akkor sem volt semmi eredménye. Úgy hogy szerintem "meddő ez a tehén", nem érdemes vele foglalkozni.

Szia!

Fűtésben is "jó lettem" mivel magam csináltam.
Nem bonyolult, igaz, nem is nagy ház. A termosztát fejlesztésében van ötletem, ha kell segítség.
Nálam ez van:Vaillant Eco Max Pro 18e kazán
(18kW, zárt, turbós, kondenzációs, lángmodulációs)
Venticlima VTE 2,8/3,7 kW fan coil
(4 csöves, jelenleg a 2,8kW van használatban)
(6 fokozatú motor, de 3 van gyárilag bekötve)
AC808 Fan coil termosztát
(3 fokozatú ventilátor vezérléssel)
Radiátorok (háló és dolgozószobában)
DK 400×1200
EK 600×1600
A kulcs a fan coil - szerintem!
Utolag jóval könnyebben telepíthető mint a fal vagy padlófűtés...
A kazán saját magát szabályozza, (elég okos kis szerkezet) tehát a lángmodulációval nem a termosztát foglalkozik!
Utókeringetés van. A fan coil ventilátor csak akkor indul, amikor már elég meleg. (egy csőtermosztát...)
Mindenhol egyforma hőmérséklet, és évi 1000m2 alatt vagyok gázfogyasztásban.(fűtés, melegvíz, főzés)

Az tény, hogy annyi energiát kell bevinni, amennyi a veszteség, ha egy szinten akarjuk tartani a hőmérsékletet. De ha egy szinten van, akkor nincs hőváltozás. Ez egyet jelent azzal, hogy nem hűl le a fal, se a radiátor, se a levegő. Ha lehűl a radiátor, a fal, a levegő, aztán forró lesz a radiátor, akkor már nincs egy szinten tartva, és több energia kell visszamelegíteni a levegőt, és a lehűlt fal gyorsabban lehűti a hozzá képest sokkal melegebb levegőt, így hamarabb kéne pótolni.
Lényeg, hogy szerintem, ha egy szinten van tartva a levegő hőmérséklete, akkor egy szinten van tartva a fal hőmérséklete is. Ha úgy fűtene a radiátor, hogy ugyanazt a teljesítményt adja le, csak úgy, hogy megvárja, míg lehűl a levegő, a fal, és a radiátor, aztán forró lesz, akkor szerintem az átlaghőmérséklet is kevesebb lesz, mert gyorsabban vonja el a fal a levegőtől, mint ha egy szinten maradna, mert nagyobb a hőkülönbség. Vagyis, ha csak a levegő hőmérséklet emelkedését nevezzük nyereségnek, minden mást veszteségnek, akkor minél nagyobb a hőkülönbség, annál nagyobb a veszteség.

Hát a légkondit nagyon kár emlegetni attól rosszabb rendszert még ember nem nagyon alkotott. Sokéves tapasztalat az USA-ból.
Egy tisztességes központi fütés viszont aránylag jol beszabályozható, ha:

1. az ember tudja mit akar
2. a fütés alkalmas ilyesmire - mert sajnos nagyon sok a (neves, de) csapnivaló konstrukcio
3. ha megfelelö kapacitása van a rendszernek.
4. Érdekes modon a szüleim házában (ahol a vizfütésben nincs vizpumpa, de vastag csövek) sokkal könnyebb volt beállitani a fütést, mint az én legmodernebb technikával felszerelt házamban (van vagy 6 vizpumpa a fütökörökben), és sokat kellett szorakozni az áramlási sebességekkel.

Nyilvánvalo, hogy nem cél, hogy a fütés 5 percenként kapcsoljon, ezért egy lassuhullámos hömérséklet szabályozás adja legkellemesebb közérzetet és talán a legoptimálisabb szabályozást. (Persze ehhez meg kell találni a rendszer meghatározó idöállandóit)

Bevezettem valamennyi fütötesthez kábelt is, hogy egy központi vezérlés individuálisan tudja szabályozni az egyes helységek hömérsékletét, de a mai napig nem helyeztem üzembe, mert a helyi termosztatok a fütötesteken egyenlöre aránylag jól kezelik a szobák hömérsékletét.
Eléggé komoly kérdés viszont, hogy hova tegye az ember a fö termosztatot.
Szinte minden tervezö szeretettel rakja a nappali szobába, vagy ahol az ember a leggyakrabban tartozkodik.
Nálunk ez abszolut nem vált be a hatalamas ablakok, illetve a részbeni padlófütés miatt (mindig joval melegebb van, mint a többi helységben), igy elkerült az elöszobába, ahol sokkal jobb szabályozást sikerült kialakitani, igy lett elég tartalék is az individuális höszabályozásra. Persze igy is 2 telet végigszabályozgattam, mire megtaláltam azt a beállitást, ami mindenkinek megfelelt. (Ès megértettem, hogy mit akart a kazán és a beleépitett vezérlés tervezöje elérni a gyakran csapnivalóan rossz összefüggésekkel - és a hiányos leirással).
Szerencsére a kazánszaki nagyon türelmes és segiteniakaró emberke, és hamar felfogta, hogy mit akarok elérni...és értette is a dolgát.

A felbontást szabályozástechnikai okokból választják fél foknál nem kisebbre. Két dolog van ami fontos a hőérzet szempontjából. Az egyik valóban a felbontás, ugyanis 0.2-0.3 fok különbség már jelentősen befolyásolja az ember hőérzetét. Tehát a felbontásnak 0.1 fok körülinek kellene lennie a jó hőérzethez előállításához. A másik dolog, hogy a legtöbb termosztát sima állásos szabályzó. Állásos szabályozóknak van hiszterézise, hogy ne prellegjen. A hiszterézistől függ a kapcsolási frekvencia. Minél kisebb a hiszterézis annál gyakrabban fog ki be kapcsolni. Nyilván ez függ a ház időállandójától (de az most jelen esetben állandónak vehető). A probléma a kapcsolás gyakoriságának növelése. A kazán hamar tönkre fog menni a gyakori ki-be kapcsolástól. A fűtési rendszer előbb utóbb bekorlátozza a kapcsolási frekvenciát. A bekapcsolástól számítva a radiátornak sok idő kell amíg úgy felmelegíti a szoba levegőjét hogy azt a termosztát észrevegye. A hiszerézist emiatt úgy választják meg, hogy a felbontással egyenlő vagy kisebb legyen. Sajnos ez gyakran egybe esik a hőérzet szélességével. Magyarul mondva, soha nem lesz jó, mert vagy túl meleg van amikor épp fűt, vagy túl hideg mert még nem kapcsolt be.

A piacon azért kaphatók 0.5 fokos felbontású termosztátok mert a jelenlegi fűtési rendszerek csak ennyire képesek. Ennél nagyobb felbontású hamarabb tönkretenné a kazánt.

Érdemes feleleveníteni, hogy a hőmérsékletszabályzók nem a szoba hőmérsékletét szabályozzák, hanem a hőmérő modul által mért hőmérsékletet. A szobában csak valami ehhez közeli hőmérséklet lesz. A mellette lévő szobában pedig akár teljesen más. Jó fűtési rendszerhez szobánkénti szabályozásra lenne szükség.

Összességében azt tudom mondani, hogy a jelenlegi kazán-radiátor fűtési rendszerek alkalmatlanok pontos hőmérséklet szabályozásra. Ami kellene, gyors beavatkozó. Radiátor helyett légkeveréses levegőmelegítés. Állásos szabályzó helyett PID szabályzó az egyenletes és pontos hőmérsékletszabályozás miatt. Egy jobbfajta légkondi ezt talán már tudja is. De hát ki akarja hogy állandóan fújjon a szél a lakásban és zümmögjön a befújó. Ez pedig akadályozza a légkeveréses melegítést és a pontos hőmérséklet szabályozás elterjedését.

Illetve szükség lenne még páratartalom szabályozásra is. Hiszen a páratartalomtól nagyon függ a hőérzet.

Hello!
Úgy látom Te új termodinamikai elméleteket szeretnél felállítani. Bármit teszel és gondolsz is, annyi energiát kell bevinni egy rendszerbe, amennyi a veszteség, ha állandó hőmérsékleten szeretnénk tartani. Mert amiket írsz abban van logika és igazság, csak épp egymáshoz viszonyítva,meg a következtetések szerintem helytelenek. Tök mindegy ki hidegebb-melegebb, mert úgy is annyi energiát kel bevinni, ami a hőfokot állandó értéken tudja tartani. Mert előbb utóbb a falat, és a levegőt is fel kell melegíteni, mert kiegyenlítik egymást. Ha nem melegíted fel a falat, a levegő sem fog melegedni. A hidegebb fal gyorsabban hűti a levegőt. De bár mit teszel csak egy megoldás van, pótolod az elveszett energiát.
üdv! proli007

Tudod, ha nem kinlodtam volna lassan már 12 éve ezzel, akkor nekem is mindegy volna (mindegy is volt amikor az elsöt szereltem fel).
Valami miatt azonban a család ugy érezte, hogy a 21 fokra állitott termosztat (az elsö még csak +/-1 fok pontossággal tartotta ezt a hömérsékletet, nem elég kényelmes, akkor ez van.
Örökké a termosztathoz rohangáltak, és amint lement fél fokkal, kézzel bekapcsolták hogy melegitsen a fütés. Amiota olyan a termosztat, amelyik 21,5 fokot tud tartani, még senki sem állt fel, hogy igazitson rajta.

(A többi sima elmélet, lehet honapokig ezen rágodni. A kocsimban is már fél fokos osztásu termosztat van, és sokkal kellemesebb, mint a régiben az egy fokos osztásu).

Nem tudom ki az, akinek a 22 sok a 21 kevés, de neki nem mindegy a pontosság, mert ha 1 fok a hiszterézis akkor 22 fok helyett 21,5-22,5-ig, ha 3 fok, akkor 20,5-23,5-ig változik a hőmérséklet. Akinek már az nem mindegy, hogy 21, vagy 22 fok van, annak még rosszabb, ha több, és kevesebb.

Valoban az kell, és aki ilyen termosztatot már használt, hogy pl. sokszor 22 fok már tul meleg a 21 meg hideg érzetet ad, azaz jobb lenne, ha be lehetne állitani 21,5 fokot.
Azt, hogy ezt a hömérsékletet milyen pontossággal tartja, egy másodlagos kérdés, az ujabb termosztátokon ez általában beállitható +/-0,5 tól +/- 3 fokig.
A termosztat mindig tanulo rezsimben van, és ha kinyitod pl. az ablakot általában mindjárt észreveszi, hogy tul nagy deltával változik a hömérséklet, azaz nem fog erre reagálni, hanem majd csak akkor, ha a hömérséklet változás megnyugszik (a deltán belül marad).
Mindegyik termosztaton van ilyesmire azonban egy gomb, amivel átmenetileg (pl. az ujabb programpontig) ki lehet iktatni a vezérlést.
Igy ha pl. reggel munkába menés elött szellöztetsz nem fog hirtelen befüteni, hanem csak akkor, ha eléri azt az idöpontot, ahol egy ujabb hömérsékleti pont van beállitva.
Legalábbis nálam igy müködik/ott mind a három, és egyik sem volt csillagászati áru.

De hogy érted? Fokonként lehet állítani, de a hiszterézise 1-2 tized fok. Vagyis mondjuk, ha 15 fokot állítasz be, akkor 14,9-nál be, 15,1-nél ki kapcsol. Neked az kell, hogy 15,4-nél be, és 15,6-nál kikapcsoljon? Igazából az ilyen tanuló, meg külső hőmérőkkel nekem az az értetlenségem, hogy mi van, ha kinyitom az ablakot, és kint sokkal hidegebb van, vagy mi van, ha kinyitom az ablakot, és nincs sokkal hidegebb, vagy melegebb van? Nem kéne, hogy megtanuljon bármit is ilyenkor, meg lehet, hogy máskor se tanul meg semmit, csak reklám szöveg.

A baj ezekkel a csodatermosztátokkal nem az, hogy milyen pontosak (mert valoban pontosak), hanem, hogy milyen felbontásban lehet beállitani a hömérsékletet.
A legtöbbjük csak 1 fokonként állitható, holott 0,5 fok sokszor nagyon sokat jelentene. Én már 2 -t kidobtam emiatt (az elsöt még én vettem a másodikat - más tipust - karácsonyra kaptunk, de az is csak 1 fokonkét volt képes szabályozni a fütést).
Most van egy 3. ami már 0,5 fokot is tud.
(Ez is - mint a másik kettö is - maga tanulja meg a szabályozási görbét és ez már nagyon elfogadhatón müködik).

proli007
De én nem is a leadott teljesítményről beszéltem. De úgy tudom, hogy ha nagyobb a hőkülönbség, akkor jobban sugároz, vagyis gyorsabban hűl. Ha a fal a radiátor mellett hidegebb, mint a levegő a radiátor mellett, akkor a levegőhöz képest gyorsabban elvonja a hőt a fal, vagyis a radiátor, több energiát ad fűtéskor a falnak, mint a levegőnek. A nagy hőingadozás is pont emiatt nem jó, mert ha már nagyon lehűlt a radiátortól távolabb a levegő, és emiatt a fal is, akkor amit sikerült is felvennie a levegőnek, azt a levegő gyorsabban leadja a hidegebb falnak, vagyis ahhoz, hogy a levegő melegebb legyen, több energiát kell befektetni, mintha kisebb a hőkülönbség.