Szerintem q nem olcsó!! Cserébe még egy fél inverter árát rá kell költeni a optikra!
Majd 2m volt a 12,5kW...

Emlékszel mit írtam neked pár hónapja? Azt, hogy ne vágj bele mert nem éri meg, pláne úgy nem éri meg ha ennyit ruházol be rá. Nekem is sokára térül meg, igazából nem is éri meg, de én nem is azért csináltam hanem mert érdekelt a dolog (hobbi). Ennek okán nem is költöttem rá sokat, illetve ha úgy nézem még ez is sok, mert hiába vettem olcsón invertert meg akkut, még a sallangokra (sín, kampók, kábelek, kismegszakítók stb.) is elment több mint százezer.

Az akkuval kapcsolatban is megírtam hogy hol és mit vegyél de nem hallgattál rám. Most reggel kimentem mert féltem a tegnapi egész napos sötétség okán, hogy reggelre bypass-ban lesz az inverter de nem volt, 52,2V-on állt a pakk (most kevés fogyasztó van rajta éjszaka). Mondom ha már itt vagyok végig mérem. A multiméter szerint is 25,2V a pakk, és minden cellapakk kivétel nélkül 3,60V! BMS nélkül! Most már azt is tudom hogy miért. Azért nem másznak szét, mert 3 cella van párhuzamosan és a párhuzamos cellák nem engedik szétmászni egymást. Ebből azt a következtetést vontam le a jövőre nézve, hogy ha netán vennék is valaha foszfátosat, biztos hogy nem 1 cellasorból csinálnám meg, mert az csak akkor lenne jó, ha nagyon egyformák a cellák amire nem sok esély van. Inkább kisebbeket vennék, és legalább kettőt de inkább hármat összekötnék párhuzamosan is, és ha sikerül úgy összeválogatni, hogy minden pakkba kerüljön jó cella is meg kevésbé jó cella is, akkor nem másznak szét, nem kell BMS, nincs szívás.
Megnéztem tegnap a magad uram videóját, hát, még a BMS-sel együtt is 1-2 tized volt eltérések vannak a cellák között. Nálam meg századon belül vannak BMS nélkül is.

Sikerült végre belépni oda is lifepo beállítva 16 cella leokézva vette a jelet egy szép kattanás után se kép se hang. Azóta ha próbálom bekapcsolni kattan egyet az inverter vagy a bms nem tudom eldönteni és kialszik a led. Én is adtam fel. Eladom a fenébe az össze dolgot nem kell nekem már.

A SolarEdge gyorsan betört a piacra, annak ellenére hogy a jellege miatt mindig drágább egy rendszer, de korántsem annyival, mint ahány előnye van:
1. Plusz eszköz de annyira mégsem kell félni tőle: 25 év gyártói gari van az optimalizálókra
2. Egy hagyományos inverter általában két MPPT-vel rendelkezik, vagyis csak két eltérő tetőt tud kezelni, a solaregde kvázi bármennyit, mert akár 20-ből egyetlen panel is lehet teljesen ellentétes tájolású, ha csak ott volt hely...
3. Nagyságrendekkel rugalmasabb a méretezés és az évekkel későbbi bővítés is. Hagyományos rendszerben két párhuzamos sztringnél csakis kettesével tudod bővíteni a rendszert, ráadásul csak ugyanolyan típusú modulokkal, pár év múlva nemcsak típust nem kapsz, de ugyanolyan teljesítményűt sem fogsz, pl. hol vannak már a 275-ös poly modulok? Itt a bővítésnél csakis az optimalizáló bemeneti paramétereit kell betartani és olyan modullal bővíted egyesével a rendszert, amivel csak akarod, mono, poly, HC, 300-500W nem számít...
4. Van aki rákattan a monitoringra, a napelemek teljesítménye, paraméterei egyenként követhetők online, excelbe letölthetőek a feszültségek stb., több száz napelemnél nem kell egyenként végigmérni az összes modult hibakeresésnél, egyből látszik még az alulteljesítés is (akár kosz, árnyék miatt).

Voltak más próbálkozások is pl. a Tigo, de az invertergyártótól független volt. Így meg kellett venned a normál 2 MPPT-s invertert plusz az optimalizálókat, igaz azt nem volt kötelező mindegyik modul alá rakni, lehetett csak a problémás, árnyékos helyen lévőkhöz.

A solaregde komplex rendszer, az inverter azért olcsóbb, mert le van butítva. Fix bemeneti feszültségre készül (3 fázisú:750VDC) és nem kell bele semmilyen munkapontkövetés, tényleg csak átalakít. Az optimalizálókra megadják, hogy mennyi kell sorosan minimum és maximum egy sztringbe, onnantól ők mindig 750VDC feszültséget adnak ki a két vezetéken. Ha csökken a sztring teljesítménye, egymás között megy a kommunikáció hogy mi legyen az eredő sztringáram.

Legnagyobb előnye, hogy minden egyes napelemet a legnagyobb teljesítményű munkapontján üzemeltet (modulonkénti MPPT), vagyis a jól teljesítő leadhat 350W-ot a mellette lévő árnyékos meg 100W-ot egy időben, míg hagyományos rendszernél a teljes sztring teljesítményét visszafogná egyetlen napelem, pl. a 300W névleges helyett mindegyik 100W-ot adna, vagyis harmad teljesítményt, ami már nem kis veszteség.

Az optimalizálók hatásfoka 99,5%, vagyis 300Wp esetén kb 1,5W fixen elveszik. Ugyanakkor sosincs két egyforma modul, még az újakra is Pstc+5W gyártási szórást adnak meg. Már az önmagában termelési veszteséget okoz egy hagyományos rendszerben, hogy a névlegesen 300Wp-s modulokból az egyik 301W, a másik 305W, a harmadik 303W amikor kijön a gyárból. Arról nem is beszélve, hogy a tetőn poros-koszosak lesznek, valamelyik árnyékot kap, nem ugyanolyan mértékben degradálódnak a 30 év alatt...
A HD inverterek 99,2% hatásfokúak, vagyis max 98,7% az eredő. Egy fronius primo még max hatásfokban is kevesebb: 98%, súlyozottban is veri! Úgyhogy ez nem lehet kifogás.

És még valami: 2018 körül jelent meg a HD-Wave széria, ami nemcsak kompakt lett, hanem talán elsőként főként fóliakondenzátorokkal volt szerelve, mert több kapcsolóelemmel magasabb frekin állította elő a szinuszt. Gyanítom az inverterek nagy részébe a félvezető vagy valamelyik elektrolitkondi száll el, kíváncsi vagyok ezek hány évvel élnek túl egy régi jellegű invertert...

A hagyományoshoz képest, 2-3 milliós átlagos rendszernél kb. 2-300 ezer forinttal volt drágább 4-5 éve egy ilyen rendszer. Ha tényleg csordultig teli akarod rakni a tetődet és 4-5 tájolásból áll akkor ez nem pénz a lehetőség kiaknázásáért.

U.i: Nem akarok eladni senkinek semmit , de ha egyszer napelemet telepítenék a HD-Wave inverter lenne az első gondolatom.

Ekkora méretben van olyan inverter, ami beállítható a visszatáplálás tiltására. Nem értem, mit akarsz oda-vissza kapcsolgatni? A hálózat megy, az Ongrid inverter termel vagy nem termel. Semmit nem kell kapcsolgatnia.
Évekkel ezelőtt a helyi kórháznál építettek ki napelemes rendszert úgy 270 kW körüli teljesítménnyel (első lépcső). Az egész úgy készült, hogy nem fognak visszatáplálni.

Netfantom:

Ha úgy kéritek a tervezőtől, hogy ne táplálhasson vissza, olyan invertert fog kiajánlani.

Lee ne vadítsd már a népet!
Egy ekkora méret már nem HMKE méret, pontosabban annak a felső határa!
Erre egyedi szerződést kell, és lehet kötni az áramszolgáltatóval!
A székesfehérvári Alföldi tej tetején is van egy kb 100kWh rendszer, nekik sem engedélyezték a visszatáplálást, de on-grid inverterekkel, és vissz-watt védelemmel üzemel!!

Olvasgass még picit a témában, szerintem minden kérdésedre választ fogsz kapni, az első lényegi része a dolognak egyből az, hogy olyat, hogy visszatermelni nem fogsz tudni, mert azt az új telepítéseknek már nem engedik. Ha meg ugye nem tudsz visszatermelni mert az állam nem engedi, onnantól az on grid inverter okafogyottá válik, meg egyébként is, van már valós hibrid is, ami mindent (is) tud. Az egészben meg a leglényegesebb információ, hogy ez egy kb. több száz év alatt megtérülő beruházás lesz, vagyis sokkal olcsóbban jössz ki ha továbbra is a szolgáltatótól veszed az áramot. Akku nélkül sehogy sem fog menni, mert ahogy beúszik egy felhő, onnantól az inverterek leállnak, vagy kapcsolgatnak bypass-ba (azaz a napelem és a hálózat között) és vissza ide-oda ameddig bírják. Tehát akkupakkban mindenképpen gondolkodni kell, legalább annyiban, ami át tud hidalni néhány óra napsütés mentes időt.

Sziasztok,
Milyen inverterrel és hogyan lehetne megoldani a következő feladatot:
50kW-os három fázisú napelemes rendszer kiépítése lenne a cél. A fogyasztás jelentős de csak nappal munkaidőben.
Off-grid inverterekkel nagyon drága lenne és nem is lenne és nincs szükség akkumulátorokra sem.
On-grid megoldást nem akarunk mert nem akarunk visszatermelni viszont az On-grid inverter lényegesen olcsóbb.
Lehet-e valahogy úgy megoldani On-grid inverterrel hogy ne legyen visszatermelés, ha igen hogyan milyen kiegészítő eszközök kellenek hozzá?
Előre is köszönöm a segítséget.

App a telefonon Bluetooth bekapcsolva új eszköz nem található LED nem világít nem csipog nem füstöl. Egyáltalán nincs életjel. Aksi feszültség megvan inverter bms bekötve csak 21 voltot mutat. Bms nélkül 53v látható. Ennyit mér a multimeter is.

Nem biztos, hogy az a BMS hibás. Rakd vissza, és engedd, hogy az inverter elkezdje tölteni()vagy legalább is próbálkozzon), néha 20-30 perc is kell, hogy a BMS engedélyezze és akkor minden egyből menni fog. Tapasztalat!

Jó reggelt.

Tegnap este összeraktam az aksit és a bms-t. Többször is ellenőriztem mindent hogy minden csatlakozás jó helyen van és jól zárt. Ezután próbáltam bekapcsolni nem jött össze. Se kép se hang. Majd egy teljes szét és összeszerelés után sem volt életjel annak ellenére hogy többször is ellenőriztem mindent. Selejtes Bms kaptam. Az inverter működik csak aksirol is. Direkt kötés volt bms nélkül. Mindösszesen pár percig használtam így az aksit amíg a kép elkészült és kipróbáltam mit csinál ha van hálózat és ha elmegy. Egyszerűen csak aksit használ amikor van hálózat. Jó lesz ez ha lesz egy új bms. Jelenleg várom a választ a forgalmazótól. De nem hiszem hogy sikeres lesz a csere

És a többieknek is.
Ez nem hibrid, nem ongrid, hanem egy mezei, olyan mint a kamionos inverterek csak bírja az évekig tartó folyamatos üzemet.
Nem tud semmire sehova szinkronizálni és nem lehet semmi paraméterét állítani.
Bővebben: Link
Egy 25 amperes 1-0-2 ipari forgókapcsolóval váltok át az inverter és a hálózat között.
Ezt akartam automatizálni de letettem a projektről. Biztosan meg tudnám csinálni 4 darab 800V/35A triakkal meg egy kis vezérlővel de ez így nem 100% és nem galvanikus.

Helyette már tervben készen van a 23,5V/10A töltő, ami alacsony akkunál elindul, rásegít és szintentart, és így nem kell átkapcsoló, online dupla konverziós lesz így és garantáltan elválasztva a hálózattól.
Ha mégis lecsusszan 21 voltra, akkor áll le az inverterem, akkor ki kell battyogni a sufniba átkapcsolni de szerintem ez a 240W töltés elég lesz mert a házam alap fogyasztása 50-60W éjjel, átlagba meg 200W.

Köszönöm mindenkinek a segítségeket.

Szünetmentes tápot javasolnék, amikben amúgy szintén relé szokott átkapcsolni, persze azokban szinkronban van a hálózat és az inverter.

Az inverter szinkronban megy a hálózati feszültséggel?

Nekem tavaly ősszel mikor hálózat bővítést kértem új óraszekrény áthelyezés,ránézett a napelemekre kérdezte sziget?mondom ja.Aztán rá se bagózott pedig az inverter ment folyamatosan látta is mert égtek a villanyok.Honnan vetted hogy a sziget űzemet kötelező ellenörizniük?Nem kötelezö mert egyáltalán nem foglalkoznak vele teljesen független áramtermelés a renszerüktől.Nem kekeckedhetnek semmi közük hozzá.Ez meg minek?Benne van az inverterbe.Vagy te fogod kapcsolgatni?az szép lessz,nem vagy otthon elfogy az aku,leolvad a hűttő.

Nemrég volt kint nálam az eonos blomba pótlás miatt. Átnézte a napelemes rendszert is mert ilyenkor kötelező. Rendben találta azok után hogy elmondtam neki hogy nem visszatermelős az inverter és hamarosan fel fog kerülni rá az a napelem és hálózati kapcsoló ami leválaszt a hálózatról ha van elég napelem és akkumulátor. Adott egy tanácsot is. Hogy 6mm2 vezetékkel végig húzzam ki vagy egy földszondával erősítsem meg a földelést és arra kössem rrá a házat és az invertert egy földelő szondával. Amúgy meg a biztosítékok lekapcsolva olvadó kihúzva mert számoltam rá hogy kekeckedni fognak.

Annyira nem vagyok balfék úgy tűnik ha egy ellenőr is jónak találta. A kábel kuszaság az viszont nem tetszett neki de hát kérem szépen nem a végleges helyen van az inverter. Akksival együtt a véglegesre kerülnek.

Beállítás kérdése hogy töltsön e hálózatról,meg az is hogy mikor és hány amperrel.Ez a biszti már benne van az inverterben minek mégegy?Az inverter letilt a névleges felett vagyis ez nem fog kimenni csak ha tönkremegy a bele.Nekem is ilyen 3KW volt.de váltottam nagyobbra 6,4KW ra és 48V ra.

Igen elkérik rendesen az árát. Méghozzá 2 darab kell belőle. Bár nem baj ha le van zárva rendesen. Hamar megrázza az ember lába szárát ha összeér. De ez már játék a vezeték árához képest. 48v 100A mellé kell a 35mm2 vezeték. Nézd meg annak az árát. Dobsz egy hátast. Nálam 2x2 méter kell minimum. A fűtött helyre kell raknom az aksit és egy dupla főfalon kell áttolni. Az inverter meg beköltözik a padlás-feljáróba a hűtők mellé. Ott nincs fagypont még akkor sem ha kint -10 fokok repkednek.

1. Saját veszteség: két napja teszteltem egy Legrand szünetmentest egy közepes állapotú akkuval (amit korábban egy intelligens töltő kb. 5Ah kapacitásúra mért). Egy 3W-os LEDes lámpa volt csak rádugva, hogy lássam, mikor lekapcsol. Bő 1 órát ment.
APC su1000inet 2x7Ah (nem pont belevaló, de vadiúj) Genezis akkuval üresen, terheletlenül kb. másfél órát ment. Esetleg nézd meg majd te is a tiedet, szerintem azon is látható lesz, hogy az inverter bizony fogyaszt.
2. Napelem bonyolíthatnám tovább a dolgot, építhetek be külön akkuőrt is, hogy időben lekapcsoljon, de nem szeretnék. Annyi volt az eredeti kérdésem is, hogy egy gyárilag (szerintem) hibásan működő elektronikát lehet-e utólag módosítani úgy, hogy jó legyen. Nem tuningolni akarom, meg extrákat belerakni, csak beállítani.
3. Nem rúgózom a problémákon, a javaslataiddal kapcsolatban írtam, hogy melyik miért nem megoldás az én esetemben. De köszi az ötleteket, némelyiken elgondolkodtam

Minél vastagabb, főleg ha nagy a távolság.
Én mostanában cseréltem le a 10-es akku kábelt 32-esre (2 x 16-os párhuzamosan). Nekem kb. 2-3 méter hosszú kell. Elkezdtem számolgatni, hogy mekkora feszültség esik 100A (töltésnél 50A) esetén a kábelen, és az jött ki, hogy a 10mm2-esen túl sok. Az én rendszerem 24V-os, nem mindegy, hogy leválik az akkuról 23V-nál, pedig még 24V van benne. Töltésnél kisebb az áram, kisebb a feszültségesés, de ott is van vagy fél volt.
Nekem főleg azért volt gond, mert a hűtőkompresszorok "megrántották" az akkut, az inverter túl kicsinek érzékelte az akkufeszültséget, és átváltott hálózatra, és ott is maradt... Ha nem ilyen nagy induló áramú fogyasztó lenne, nem lenne akkora gond a vékonyabb vezeték.

Na ezen agyalok én is. kb 80cm falat kell átfúrni mivelhogy az aksi és az inverter nem egy helyiségben lesz. Legalább méter kell. Az aksi fűtött az inverter már nem lesz melegben. Az inverternél sincs hideg de azért egy padlásfeljáró az mégsem aksinak való.

Na úton vannak az aksik végre. L173F230 cellákat vettem 16 darabot. Egy olyan problémám van hogy ezeknek kell építeni egy szorító tartót. Mivelhogy nem akarom hogy túl széles legyen ezért arra gondoltam hogy egy sorba rakom a cellákat és 4 darab 10-es menetszárral összehúzatom. A cellák közé szigetelésként 1mm vastag plexy lapot tennék. A leszorító lap anyaga mi legyen? ALu 1cm vastag?

A másik dolog amire nem jutok dűlőre. Milyen kábel kell az aksi és az inverter közé? A gépkönyv nem ír róla semmit. Szemes saru a csatlakozása. 48v 100Ah az üzemszerű maximális felvétel.

A hibrid se biztos hogy tudja a visszatáplálást. Pl az isolar sml ii 5 5kw 48v is hibrid. De nem táplál vissza. Hanem a vételezése szerint hibrid. 3 helyről tud vételezni. Sajnos ez a hibrid szó megtévesztő magában.

On grid inverter Egy csak hálózattal üzemel. Elmegy a villany nincs áramod.
Off grid inverter Erre nem is lehet hálózati áramot rákötni. Teljes sziget üzem.
On/Off hibrid grid inverter Ez tudja mind a két funkciót is. Elvan hálózat nélkül is hálózatra kötve áramszünet esetén is van áramod. Napfény és aksi megléte esetén

Off grid hibrid inverter Na ez van neked is. Nem tölt vissza, akkuról és napelemről is megy. Némelyik aksi nélkül is dolgozik. Lehet rá kötni hálózatot és csökkenti a fogyasztást ha van elég napsütés és napelem.

Milyen átkapcsolóról beszélsz? Van az off grid, az on grid és a hibrid inverter. Az on grid visszatáplál, az off grid nem tud, a hibrid meg tudja mindkét működési módot, a menüjéből lehet kiválasztani. Mi itt az off grid-ről beszélgetünk többnyire, aminek semmi köze sem a visszatápláláshoz sem pedig a szolgáltatóhoz, lévén hogy tőle lehet akár teljesen független is, akár egy tanyán is, ahol hálózat még a közelben sincs. Ahol meg van hálózat, és be van az is kötve az off grid inverter elé, ott van az a könnyebbség, hogy ha se nap se akku nincs, akkor visszakapcsol hálózatra, tehát tulajdonképpen olyan lesz mint egy darab drót. Mint egy szünetmentes, csak fordítva.
Hibrid invertert itt nálunk Magyarországon is lehet kapni, hivatalosan, szóval nem tudom miről beszélsz. Pont nemrég nézegettem, csak ugye engem nem érdekel mivel nem akarok betáplálni, engedélyem sincs rá. A hibrid részben attól hibrid hogy tud off grid és on grid is lenni, ennek megfelelően nem csak visszatáplálni tudja a felesleget hanem az akkuba is el tudja tárolni. De már csak on grid-ben is léteznek olyan inverterek amik ugyan off grid módot nem tudnak, viszont a visszatáplálással párhuzamosan tudnak akkut is tölteni.
A környékünkön kb. 6 telepítéssel foglalkozó cég van, és egyik sem ért rá kijönni, nekem kellett magamnak feloperálni a tetőre a paneljeimet. Azt mondta az egyik, viszik a napelemet mint a cukrot, pedig ugye új telepítéssel betáplálni már nem lehet mert tiltva van, csak a régiek tehetik meg még egy ideig.

Ahogy mások is írták ez egy fázishasító áramkör (mint porszívóban a fordulat szabályozó). Érdemes megnézni az adatlapot, szinte minden HESTORE terméknél megtalálható.
Arduino-ra sajnos nem lehet rákötni közvetlenül, mivel a fázis megjelenik a bemenetén is. szabályozható ssr
Talán ha össze van házasítva egy szervó-val a potenciométer akkor működhet a szabályozás, de még akkor is kérdéses mennyire zavarja az Arduino-t a fázishasítás, és hogy mit szól az egészhez az inverter. Szerintem neked sima nullpont átmenetes SSR-t érdemes használni.
De magát az SSR-t össze is lehet állítani, pl. MOC3041, Triak és pár alkatrész, 10 éve így van megoldva az akvárium vezérlésem.

Miközben rákerestem az SSR használatára találtam egy tanulságos történetet. Ott is egy bojert vezéreltek SSR-el hamis SSR
Tanulság azon kívül hogy mindent hamisítanak, érdemes egy hőbiztosítékot szerelni az SSR hűtésre.

Igen kevés lesz a 9 darab, ezért is akarom 12 vagy 14 panelt. Maga a terhelés nem egyszerre történik. Egyedül a lézergép és az olvasztó tégely megy majd együtt. Ez utóbbi akár 1 fűtószállal is üzemelhet mert 2 darab 1200w van benne. Jelenleg amikor sütött a nap a napelemekből 2kw tudtam kivenni pedig csak 7 panel dolgozik még pár napja.. 14 darabnál már 4kw is eléri nyáron még több is lehet. Maga az inverter meg 5.5kw tud szolgáltatni. A maradék meg aksiból vagy rendes hálózati áramból fog pótlásra kerülni. Pont ma gondolkodtam el a munkahelyen hogy mi lenne ha a viasz olvasztó tégelybe(paraffin) a puffer tartályban lévő 300 liter forró vizet egy hőcserélő segítségével előmelegíteném ami igencsak lecsökkentené a szükséges felfűtési időt. Pl 25 fokról 60 fokig csak egy keringtető megy puffertartályon a maradék 15-20 c° már a cekász adná. Mint egy aksi működne a puffertartály. Melegen tartás esetén meg a puffer tartályba mehet a felesleges áram mint forró víz mert ott már csak 1 cekász szokott működni.

A terasz dőlésszöge téli állásban lesz megcsinálva. Azaz 2 méter magasan lesz az alsó fele. Nyáron mikor már nem kell akkora dőlésszög egy trapéz emelővel ami mind a két fele. Egyik a gerendába másik a napelem tartó konzolba lesz illesztve. A legjobb benne hogy simán össze lehet őket kötni akár több darabot 1-1 vasrúd segítségével.

Ezért is kezdtem egy komoly rendszer tervezésbe is hogy a megfelelő helyre irányítson mindig energiát ha van szabad kapacitás akkor aksiba vagy puffer tartályba. Ha kell akkor meg kapcsolja le a puffer tartályt amíg én használom az áramot. Azaz mindig a lehetőség szerint 100% legyen terhelve a napelem.

inverter utáni váltakozó áram esetén a nagy áramú relé jó lehet, SSR is.
De a napelem oldalon az egyen nagyfeszültség és áram megszakítása jelfogóval kevésbé lehetséges a DC ív nem szakad meg. Különlegesebb, jobb minőségű jelfogó kell hozzá ami képes nagy feszültségű egyenáramú ívet is megszakítani.

Pedig olyan jó ötletnek tűnt...De már kapisgálom az árnyoldalakat hála a segítségeteknek. Talán, akkor esetleg az alsó határértéket jelző led jelét elég figyelembe venni. Buherálok egy szigetüzemű napelemes rendszert. Ehhez gondoltam én ezt a figyelőt. Az inverter kis relével indítható, ha a feszültsége megjelenik, átkapcsoló automatika átkapcsolja a házat az inverterre. Ha lemerül az akksi, és nem tud pótolni a napelem a töltésvezérlőn keresztül elég teljesítményt, akkor inverter leáll, vissza a hálózatra. Bár a töltésvezérlőnek van beállítható kimenete is, amivel azt a kis relét is tudom működtetni, még nem próbáltam. Szerinted inkább ez legyen a fő csapásirány?

Félhomály?
17:10 Esik az eső, de világos van. 3250 Wp mono napelem, 3 kW 1 fázis inverter. Termelés 23-27 W (napközben 2500 W felett is láttam.). Utcabeli (200m) 6280 Wp poli, 5 kW 3f inverter. Termelés 70-90 W.
17:30 Eső régen elállt, de világos van. Termelés 15-16 W Szomszédnál semmi.
18:20 Félhomály. Még nem alkony, de már nálam is semmi.
18:35 Alkony.
18:50 Este, de még nem töksötét.
A fizika meg jól érzi magát.

A napelemek levezetésénél beiktatni egy arduinos áram/fesz mérést ami független az invertertől.
Akár jobb analóg hall elemes DC árammérőt alkalmazva nem is kell a sönttel bajlódni.