Olyan, hogy szinte nulla átkapcsolási idő nem nagyon van, általában 10-20ms vagyis vagy egy fél vagy egy teljes periódus. De emlékeim szerint egy szünetmentes esetén ez még több is szokott lenni, olyan 2-3 periódus. Illetve, azt a konkrét típust nem ismerem, de ezek nem szoktak szinkronban működni a bejövő hálózattal, sőt még csak nem is szabályozott kimenetük van. Nem tudom mi a terved vele, de én kíváncsi lennék rá, hogy az a 3kW-os vajon le tud-e adni 1kW-ot tartósan.
Az autó akkuról annyit, hogy ez nem ennyire egyszerű igen/nem kérdés, nálunk volt a cégnél 3 fázisú 15kW-os szünetmentes, egy egész helyiség volt az övé, meg egy másik az akkuknak. Abban munkaakkuk voltak, de sokkal tovább azok sem mentek el mint egy gépjármű indítóakku. Illetve, az indítóakku is elment 8-10 évet valamikor, amikor még nem a tervezett elavulás szerint kellett gyártani minden létező terméket. Aztán ott van a lion akku, jóval drágábban, amit szintén 4-5 évente ki kell dobni a telefonból és újat kell venni helyette, szóval én attól sem vagyok hasra esve.
Az autó akkuval napelemes használatban 3 probléma van, az egyik hogy nem meríthető sokáig, azaz nem lehet nagy kapacitást kivenni belőle, a másik hogy fixen áll, nincs mozgatva, a harmadik a töltés, igazából az impulzus vagy impulzusszerű töltést szereti, mint amilyen pl. egy trafó és 1db dióda.
Egy napelemes rendszerben az inverter az egyetlen amin nem érdemes spórolni, mivel az az egész rendszer lelke, emellett költségben is az a legkevesebb, a napelemek sokkal többe kerülnek, ahogy egy nagy kapacitású akkupakk is. Nemrég egyezkedtem kíváncsiságból egy illetővel, egy napelem tábla ára olyan 80-90 ezer, és fél áfával még csak csak meg tudtam volna venni, de áfa nélkül sehogy.

Szia!
Nagyban függ az inverter bloksémájától. Ha szerencséd van a menűben 0ra lehet venni.
De pl ilyeneknél --stabilan nem működik a dióda beiktatása után.

Természetesen felállítottam egy ütemtervet ha lehet arcosodni ezzel a kifejezéssel. Első körben az egyszerűbb megoldás az inverter és a csövek ellenőrzése. Ha nem gazdaságos javítani akkor a ledesítés jön. Nem vagyok egyáltalán ellene, csak a kivitelezése érdekelne hogyan valósítható meg. Milyen ledekkel, működne-e a "gyári" fényerőszabályzás, az eredeti színhőmérséklet kivitelezhető-e stb...

Sziasztok! A CCFL-es topikból irányítottak ide. Egy Dell U2711-es monitort vettem, és életemben 2. alkalommal átvertek és már nem tudok mit tenni csak a kárt mérsékelni, és használni a monitort. 2 nap után sípolva megállt. (Nem a gombok buzzerje sípolt hanem -akkor még azt gondoltam hogy- a tápja állt le így sípolva.) A tápegységet felújítottam, de csak megáll ugyanúgy. A képen látható hogy a táp sem volt formában. Jelenleg 2 lehetőséget gondolok: CCFL inverter hiba vagy a 8db cső közül döglődik egy vagy több és ezért áll meg. Amikor leáll a háttérvilágítás a monitor nem kapcsol stdby-ba, a gombok is működnek tovább. Hiába világítottam rá a kijelzőre nem láttam semmit. Lehet hogy az IPS már nem látszik, ezt nem tudom. A csöveket még lenne is affinitásom cserélni ha be lehetne egyáltalán szerezni gazdaságosan. Ma állt meg úgy hogy már el sem indul, ha bekapcsolom, egy pici időre felvillan a háttér sípolva és le is áll. Ez az IPS kijelző más monitorokba is került, amúgy egy LG panel. Tehát az LG LM270WQ2-SL-A1 és a NEC PA271W monitor is ezt a panelt kapta. A neten meg is találtam az LG inverterének a típusát ami egyezik az én monitoromban lévővel. A DELL monitorhoz nem találtam SM-t, de a kijelzőről igen, és abban benne van az inverter lábkiosztása is többek között. Találtam az inverterről egy használható képet a neten is. Jó lenne ha LED-esre ki lehetne cserélni a CCFL csöveket ha azok a hibásak de úgy hogy a színhőmérséklet kb megmaradjon. De ha az inverter a hibás azt javítom meg ha lehetséges. Van valakinek javaslata/ötlete? Köszönöm.

Powland SPH-3K mért jelalakjai terhelés nélkül. Ilyenkor egy relé vált át, de a jelalakból láthatóan átváltáskor valamennyire szinkronban van a hálózattal az inverter:

Na ja ezért is vagyok gondban rendesen kattog az agyam egy cseppet. Jó lenne a 50-60w spórolni mikor már nincs termelés a napelemen és csak mint fogyasztó az inverter.

Na én is ezen gondolkodom mikor már nincs nap az invertert valahogy ki kellene kerülni hogy a hálózati áramot ne fogyassza az inverter feleslegesen. 40-70w körüli. De azért nem szeretném ha átváltáskor elmenne a villany leállna a számítógép stb.

Nem tudom, hogy mérne egy multiméter AC állásban egyent...
Túlbonyolítjátok. A fickó egy mai Rodolfo, csak sokkal kevesebb tiszteletet érdemel, mert nem mondja, hogy figyeljék a kezem, mert csalok. Ez így átverés, nem etikus a polgári néppel.
Nem véletlenül van aprólékosan mutatva, még a csavarok betekerése is. Viszont a hangszóró csavarozásánál van egy vágás. Innentől hiába mutatta meg, hogy az egy sima hangszóró. Amikor csavarozza már preparálva kerül oda. A membrán és a falap közé is be lehet szerelve egy akku és egy inverter, de mivel nem fordítja meg, valószínűbb alatta be van kötve egy 12V-os trafó. Az egyik kivezetése a hangszóró negatív pontja a másik maga a fémváz. A fekete vezetéknél a kanál el van szigetelve, a pirosnál meg nincs. Az, hogy most a hangszóró + szála meg van szakítva, vagy a hangszóró szakadt, vagy a piros vezeték oda menő ága, az mindegy. Az izzó a fekete vezetéken a hangszóró alatt átkötve kapja a szekunder egyik pontját. A másikat meg a piros vezetéken a kanálon és a hangszóró fémvázán keresztül. Nagyon ügyel, amikor leteszi mellé, hogy ne érjen hozzá a kanál a fémrészekhez...

Nos méregettem egy kicsit. Egy borús napon ez jött ki:
A ház közvetlen napi fogyasztása 6.78kWh volt, az inverter felvett energiája 8,05kWh . Az inverter szinte egésznap bypass módban volt, így az a kevés napenergia az aksiba került, mely 0.9kWh energiát jutatott az aksiba. Summa: kb 0,4kWh mínusz. Decemberben, januárban, borús időben, napelem rendszer off. Direkt MVM hálózat. Mondjuk nem tudom, hogy ilyenkor jobb hatásfokú lenne, egy sima mppt-s töltésszabályzó?! Amikor meg feltöltödött az aksi, elhasználná az inverter. Szerintetek? Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy nekem csak 6db 405W-os paneleim vannak, ráadásul a szomszéd is rátakar ilyenkor. A veszteség több panelnél is hasonló, csak ott több a bejővő teljesítmény. Milyen tapasztalataitok vannak nektek ezzel a mikor éri meg, mikor nem üzemeltetni a rendszert. 10-15 panel felett?

A rezsicsökkentés arról szól/szólt, a szolgáltató nyelje le a veszteséget / gazdálkodja ki. Egy az egész országot érintő ilyen volumenű átalakítás nem két nap, és nem két fillér... ezt csökkentett költségvetésből még esetlegesen a lehető legjobb szándékkal is kivitelezni... Amúgy 2020 ban sem látszott még a támogatások tavalyi szintje, ( de az energiaárak felborulása sem) 2022 elején sem látszott hogy 2024 ben esetleg vége....Erre sem a magánemberek, sem a szolgáltatók nem tudnak tervezni.
Amúgy valaki írta, a megcsapolást a feladattól függően váltani képes transzformátor már talán létezik, nem kell plusz trafó...De a trafó cseréje sem 10 perc, és 100 forint...Esetlegesen a végfelhasználó vezetéke is vékonyka. Több 10 év hálózatépítését kell újra gondolni.
Csak a telekhatáron belül mekkora költség az inverter hálózatra kötése? Nem igazán lehet bedugni a sarki lámpa helyére.

Azért nem lehet, mert mi is feltetettünk 5kWp osat (2020-ban még lehetett) aztán minden tavasszal, nyáron azt logisztikázom a fogyasztókkal, hogy az inverter túlfeszültségre ne menjen.
A szolgáltatót kb hiába csesztetném, mert logikailag megoldhatatlan feladatot kapott. 1 ohmos a hálozatom ( 10A terhelésre 10V-ot esik, 1A termelés 1V-ot emel) Ha ezt úgy nézem, van egy 32A automatánk, ha én fogyasztok az 32V csökkenés, ha én betáplálok az 25V emelkedés. (57V eltérés) Nagyon kicsi az a feszültségtartomány ami csak az én igényeimre illesztve a hálózati feszültséget a tűrésen belül tarja. Ha egy utcában tévedésből ilyen 4 darab keveredik, a szolgáltató akármit csinál csak a fogyasztók reklamációit intézheti. ( túlfeszültség, miért nem termel az inverterem, kicsi a feszültség leáll minden...az hogy a háromfázisú csillagpontot tologatja jobra balra már meg sem említem. ) egyszerűen a Paksról táplálom folyamatosan csökkenő vezetékkeresztmetszettel a fogyasztókat elv megborul. A fordított irány kiépítése meg költséges, azt ki viselje? A rezsicsökkentést nyakába kapott szolgáltató? A napelemet telepítő? Az adófizetők? Egyszerűbb azt mondani, nem lehet és kész...( ezen az alapon valóban politika...)

growatt
A tipus a fenti, nincs trafó, ezek szerint egyszerűbb dedikált fogyasztókat kötni a puffer akkura.

Ne keverd ezt most ide! Mindenki érti, hogy a 12 V-ból kellene az inverter számára hasznosítható 150-600V közötti feszültséget alakítani. A félreértés elkerülése végett nem is írtam egybe a HV DC-t.
Kéziműszereken is ott van a HV jelölés, mégse akar vele senki oszlopra mászni.

Ha nem hibrid invertered van, megoldás az akku energiáját a 2. stringre vinni. De mindenképpen ismerni kell hozzá az inverter típusát, mert ha trafó nélküli, akkor a napelemeken, ugyanígy a 2. stringen is megjelenik a hálózati feszültség. nincs galvanikus elválasztás. Míg egy valódi hibrid (várhatóan) nem juttat ki hálózati feszültséget az akku kapcsaira.
De a nem hibrid inverter megfelelő szabályzó eszköz nélkül a hálózat felé is kiviszi az akkuból jövő energiát.
Milyen hatékonyabb pufferre gondoltál? Szivattyús tározó? Ha van saját tavad és hegyed, megoldható.

Az akku mint puffer csak a saját fogyasztásra tápláljon vissza, a méretezése gazdaságossági kérdés. Az éves szaldó megszünése esetére, még előtte ki kellene alakítani egy elvi optimális rendszer átalakítást. Az inverter 10 éves garancia ideje is korlátozza a módosításokat.
Minden + eszköz bevonása gazdaságossági kérdés, ahogy a feltétel módosítások miatt a változatlan további üzem is.
Az inverter 2. sztringére egyáltalán van értelme bevinni az akkuk tárolta energiát, vagy a pufferelésre van költséghatékonyabb megoldás?

Megmérem. Van két wifis teljesítménymérőm, egyik a ház fogyasztását méri, a másik meg az inverter hálózati betápláását fogja mérni, mind a kettő 1% pontosságú. Így bypassban simán mérhető az inverter fogyasztása, csak le kell kapcsolni a napelemet, és az aksikat is, mert az inverter mindig mindenhonnan "eszik". Bár nekem az aksin is van figyelő, az is elég pontos, onnan is tudom, mit eszik valójában az inverter. Az inverter menüjében a mérési számok tájékoztató jellegűeg (szerintem), legalább is a veszteséget próbálják "szétírni". Sokszor műszerrel mérve akár 10-20% eltérés is van. Legalább is az enyém ilyen. A napelemről bejővő értékeket pontos műszerrel még nem mértem, de ha csak tölt az inverter akkor mondjuk 200W panel teljesítménynél jó, ha az aksiba jut 120-140W mért töltés (nem az aksi korlátozza)

Félre értetek. Az inverter nagyon gyorsan átvált, kapcsoló üzemről, by passra, a baj akkor van, amikor kikapcsolom teljesen az invertert (hogy ne fogyasszon feleslegesen). Mikor az inverter kimenetén megszűnik a feszültség, elenged a mágneskapcsoló amí a ház villamos hálózatát teszi az inverterre. Ezután magától felhúz egy másik mágneskapcsoló, ami a villanyórát összeköti a házzal, vagyis megy minden fizetős árammal.
Bár az engem is érdekelne, hogy bypass üzemmódban mekkora a inverter vesztesége?! Mert ilyenkor elvileg kihídalja a trafót egy relével, de én akkor is hallom a nagyfrekis hangját. Töltés nélkül is. Csak bypass aktív...

Mi az inverter típusa? Nem kellene 1s az átváltáshoz... Néhány inverter doksiját láttam már, de leginkább 10 ms alatt átváltanak. A sajátomat mértem (Powland SPH-3K) hálózatról akkura illetve vissza terhelés nélkül, a csatolt képeken látszik az eredmény. Majd megnézem mit csinál terhelés alatt, most már van rajta nagyobb akku is, napelem is (csak a nap nem süt még eléggé...)

Nos, szép sorban: inverterem egy kínai POW Mr 3.5kw-os. Nekem a célom, hogy a rendszer így működjön, mert szerintem így minimalizálható a "feleslegesen elhasznált" energia:
Az inverter kimenete be van kapcsolva, a veszteség 60-80W! Ha kimenet ki van kapcsolva, csak aksit tölt a napelemből, az olyan 10-15W veszteség. Ezért gondoltam, hogy éjszaka mindent kikapcsolok egy arduinoval, és egy mágneskapcsoló áthúz a mvm hálózatra. Reggel, mikor élednek a napelemek, arduino előszőr az aksik töltését indítja, majd mikor már van energia a napelemekben rendesen, elindítja az inverter kimenetét, ami a lakást átváltja az inverterre. Napközben az inverter SUB üzemmódban tölti az aksit, mikor a napelem "kifogy", arduino átrakja invertert SBU módba, kihasználjuk az aksi tartalmát 50%-ig, majd arduino lekapcsolja ismét az invertert, és kezdődik előről az egész. Szerintem így lehet a legkevesebb energiát feleslegesen nem szétszórni. Tudom, van az inverternek bypass funkciója, de akkor is többet eszik úgy, mint egy mágneskapcsoló. Azt elfelejtettem mondani, hogy SBU mód kevés napelem termelésnél, nekem nem jó, mert folyamatosan napközben az aksit terheli, így az csak lemerülten tartaná. Nekem így télen azért jobb a SUB üzem, mert akkor csak tölti az aksit, MVM hálózatról pótol. Nyáron, mikor jobb lesz a hozam, és bírja a hálózatot, és az aksit egyszerre, akkor SBU üzem marad.

Sziasztok! Nem tudom, kérdésemnek ez-e a jó hely... Igaz kapcsolódik a napelemekhez. Szóval a kérdésem: Adott egy sziget üzemű napelem rendszer, egy hibrid inverterrel. A működése, ha van termelt energia (aksi, napelem, hálozat rásegítéssel), akkor az inverter betáplálja a házat. Este, mikor elfogy a szufla mindenhonnan, egy ATS visszavált a MVM hálózatra. Reggel, mikor ismét indul az "ingyen" energia visszavált az inverterre. A baj a váltásoknál van. A váltás ideje kb. 1s. Ez elég arra, hogy a modemem, a switchem, és egy Acces pointom,ja és egy nasom, eldobjon mindent, és kell vagy 15 perc mire mindenki visszatalál. Elöször arra gondoltam, hogy mindegyik dc ágába rakok egy-egy ats modult, egy pár 18650-es cellával. Utána egyembe jutott, hogy arra a 1s nem kelene ilyen, hanem csak egy pár nagyobb kapacitású elkó, hozzá valamilyen töltés szabályzó, ami bekapcsolásnál visszafogja a töltő áramot. Akár egy ellenállás is elég, de az mekkora legyen? Kinek milyen ötlete lenne? Köszönöm, hogy elolvastad.

dc step-up
Az egyik lehetőség hálózatra táplálás esetén az inverter 2. sztringére az akkumulátorok visszatáplálására.
Minden hatékonyság kérdése, minden más alternatíva is.

A HVDC ennél sokkal komolyabb dolgot takar. A lényege, hogy nagyfeszültségen, ráadásul egyenfeszültségen történik nagy távolságon, hálózatok összekötése. Tulajdonképpen tirisztoros, inverter üzembe vezérelt egyeniránytókból áll, vagy inverterekől, meg egyenirányítókból. Lényege, hogy sokkal nagyobb feszültségen megy ( mondjuk 1 MV ) és a DC miatt nincs a kábelnek sugárzási vesztesége. Van néhány ilyen a világban.

De szerintem, ezt te is ismered.

inverter típusa??

Két sztringes hálózati inverter egyik sztringére napelem mezőt, másik sztringre DC 360V/xA kimenetű step-up konvertert (C4700D - Schaefer Euro sorozatú DC/DC konverter) kapcsolva folyamatos lehet az inverter működése?

Na megvana döntés. Ahogy a régi vicc szól B, BB, BBB Jön a kínai inverter.

A helyedben két lehetőség közül választanék, és nem várnék a magyar bürokráciára.
Első. Keresnék az eu-n belül olyan céget, ahol van lista ezekről az inverterekről is, mert onnantól hogy azt egy eu-s cég bevizsgálta és kimondta róla hogy forgalmazható, azt a magyar hatóságoknak is el kell(ene) fogadniuk. Kizártnak tartom, hogy ne lenne az eu-n belül ilyen, mivel biztosan sokan használhatnak ilyen invertert ami valahol itt is be lett vizsgálva.

Másik opció. Nem foglalkoznék az egésszel, hanem simán megrendelném kínából az invertert és felszerelném. Ugye, onnantól az invertered fogja ellátni a lakás energiaszükségletét, tehát olyan eset, hogy az inverter kimenetén nincs feszültség kizárólag két esetben állhat elő, az egyik ha lekapcsolod, a másik ha meghibásodik.
Vennék egy DC relét az inverter elé, ezekről itt olvashatsz: Omron, vagy itt: Littelfuse. Linkelek egy adatlapot is.
Na ez a relé szolgálná a védelmet. Vagy azt kellene egy elektronikával figyeltetni hogy elindul-e a DC nagyfesz vissza a hálózat felé és akkor kapcsolna le, de ennél is egyszerűbb lenne egy nyáktrafóval meg egy komparátorral (ahogy a szünetmentesekben is van) szimplán csak azt figyelni, hogy az inverter kimenetén megvan-e az AC 230V. Mert ha nincs, akkor az ugye meghibásodás, és akkor bont előtte a relé. Ezek kimondottan ilyen és hasonló célokra fejlesztett relék, speciális gázzal vannak töltve és mágneses ívoltó kamrájuk van, akár 1000V DC-t is képesek megszakítani. És akkor 1000% hogy soha nem juthat vissza delej a hálózat felé semmilyen esetben sem.
Egyébként pedig, az oszlopon a bácsinak előírás úgy dolgoznia, hogy előtte a drótokat összezárja majd földeli, mint a képen. Bár esetünkben ezzel nem sokra ment volna, mert a primert földelte le, miközben le volt bontva róla a trafó mert primer biztosítót cserélt rajta porcelánostól. Na de, a hibás inverter feszültsége az meg pont a trafó felől jött volna... Hozzáteszem, a DC-t nem viszi át a trafó, AC meg egy meghibásodott inverterből sosem jön.

Kicsit sem alaptalan de erről is volt már szó. Ugyanis, pont hogy nem az üzemszerű működésről van szó, hanem arról, amikor előáll egy olyan eset, hogy az inverter nyomtatott áramköréből egy nagy szénkupac lesz, amire a napelemek ugyanúgy rá vannak kapcsolva. Ki, vagy mi garantálja, hogy a több száz V DC ilyenkor nem megy át rajta a bejövő hálózat felé? Csak egy olyan cég garantálhatja, aki az adott invertert az ilyen esetekre (is) bevizsgálta, szándékosan tönkretett belőle néhányat különféle módokon, majd erről egy jegyzőkönyvet állított ki. Na ilyet keres a kolléga csak nem talál.

Szerintem alaptalan a félelmed, ha megnézed a blokk vázlatát egy ilyen inverternek, csak akkor tudna visszatáplálni a hálózatra, ha a bypass relé behúz, vagy összesül, közben áramszünet van, így az inverter kimenete kikerülhet a bemenetre, ami akkora terhelést jelentene az inverternek, hogy azonnal letilt, de ha a védelmi áramkör is meghibásodik, akkor elpukkan benne valami.

A visszatápláló inverterek mind kötelesek lekapcsolni, ha elmegy az áram. A kitáplálásra is képes hibrid inverter kifelé letilt, befelé táplál. Ennek a gyártója garanciát vállal erre a működési formára.
A szigetüzemű inverter nem képes a hálózatra kifelé feszültséget adni.
Egyrészt az inverternek van beépített védelme, de ha többfelé szétosztod, ugyanúgy kell biztosítani az eszközöket, mintha külső hálózatról táplálnád.
Ha nem hiszel senkinek, bármit ír, akkor hogyan hiszed el azt, amit a papírra pecsételnek?

Amit írtál abból az következik hogy te a helyszínen vagy fent az oszlopon vagy ellenőrként. Lenne is egy kérdésem hozzád. Olyankor mi van hogy elvileg nem kellene kifelé áramnak menni de mégis van. A tulajdonos mire számolhat azon kívül hogy a műszaki hibát orvosolnia kell.

Atis akkor miért kapcsolnak le az inverterek java ha elmegy a hálózat? Mindig erre hivatkoztak hogy a szerelőt ne verje agyon a villany. Jó tudom van belső munkálatok is de azért na az inverter után is ildomos beszerelni a megfelelő védelmet(biztosítékok) .