Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum
Az eset nem annyira reménytelen, kapcsoló tápnál a kondik értéke a frekvencia növekedésével csökken, a trafó menetszáma szintén. Legnagyobb gond a megfelelő vasmag beszerzése (ami müködik nagy frekvencián 100-200 kHz)bár a PC tápok elég jó beszerzési források. Ja és a legfontosabb az, hogy úgy hivják, hogy inverter.Nagyon régi Rádioteknikában még a terveséséről is találhatő egy kevés.
fogj egy 7404 es 12Ft-os alkatrészt, amiben négy inverter van, sorbakötsz két két invertert, igy lesz két bemeneted, és négy kimeneted.(1 a két inverter között, egy pedig a második inv után).minden kimenetre egy 1kOhmos ellenállás, ami egy - egy BFY33 as tranyo bazisara megy, az emitterek a foldre, a kollektorok egy - egy védődiódán keresztül a moci kimeneteire, a moc 5. lábát +12V-ra kötöd, így mind a négy tekercset tudod rángatni 2-2-őt invertálva, 00 - 01 - 11 - 10 az előre irany, 00 - 10 - 11 - 01 a hátra. ebből a kapcsból csinalsz kettőt, amit rakötsz a printerportra (2-9 lábak az adatkimenetek, 278h 378h 3BCh cimen érheted el a printerport ezen kimeneteit *a biosbeállításodtól függ)
példaprogi borland vagy turbo c-ben: #include #include main() { home: outportb(0x378,0x00); delay(100); outportb(0x378,0x01); delay(100); outportb(0x378,0x03); delay(100); outportb(0x378,0x02); delay(100); goto home } ez meg fogja tekerni.:yes:
A 4040 -CLK bemenetén van egy visszacsatolt ST inverter (74HC14) az adja az órajelet neki. A 4040 Q4 kimenete annyit csinál, hogy az EPROM cím (Q5..Q12) növelésekor, mindig ad egy lefutó élet. Így a 4017 is léptet egyet és az EPROM cím is növekszik egyel.
megcsináltam az új tekercseket, még mindig nem megy
![]() ![]() ![]() ![]()
Még nem végeztem szimulációt a kimeneti áramra, de kis fejszámolással ha a kimeneti fojtótekercset pár száz mikroHenryre veszem, akkor néhány tized ms alatt meg fog jelenni a kimeneten a 100 - 120 A. Ha 25 kHz-re vesszük az inverter frekijét, akkor egy ciklus 40us, tehát kb. 10 ciklus alatt érné el a hegesztő áramot a rendszer. Ha nem elég, akkor lehet csökkenteni a fojtótekercset.
A fojtótekercs lényegében a szekunder tekercs feszültségének az 50%-os kitöltése miatti áramugrálást simítaná, vagyis hogy a hegesztőpálcához menő kábelekre ne menjen ki a 25 kHz. Ha végképp sehogy nem megy a gyakorlati kipróbálásnál egy kapcsolótranyóval, akkor egyszerűen be lehet mégegyet építeni, ami plusz 2000Ft ![]() Szóval el akarom kezdeni a legeszszerűbb kapcsolással, és ha azzal működik, akkor hurrá. Egyébként azért írok most ilyen sokat, mert most már nincs kedvem lemenni a műhelybe, és kifúrni a vezérlőnyákot. ![]() Majd holnap reggel. Röviden: csak egy egyenáramú tápegységet akarok építeni, és ha ez tud 3kW-ot, üzem közben 26V-ot és 120A-t, akkor elnevezem hegesztőinverternek. ![]()
Az inverter kialakításánál én sokkal jobban tartok a teljesítménytranzisztor oszcillációjától. Az alkatrészek elhelyezésére megvannak az elméleti megfontolások, és a trafó huzalozását sem tartom olyan egetrengető feladatnak. Ami ismeretlen számomra: a trafó vasmagjának, a ferritmagnak vannak-e rezonancia-jelenségei, és a tekercselésnek úgyszintén. Mert ha valamilyen rezonancia tovább növeli a kapcsolótranzisztor oszcillációját, mármint kikapcsoláskor, akkor el lehet szórakozni vele, hogy mi miatt van, és hogyan lehet csökkenteni.
Ezalatt azt értem, hogy a tranzisztor kikapcsolásánál nemcsak a +230 V tápfeszültség jelenik meg a tranzisztoron, hanem mondjuk egy 100V aplitúdójú szinuszos rezgés. Ha pl. ennek a rezgésnek az aplitúdója 50V, akkor én már elégedett is lennék. ![]() Amúgy nekem már csúfolódásnak hangzik, ha pl. 25kHz-re vesszük az inverter frekijét, és ezt nagyfrekinek hívjuk. Ez szinte még hangfrekvencia, nem kell hasra esni előtte. És szerintem a bolti darabokat jól elbonyolíthatják, de azért furcsa, hogy könnyű tönkretenni őket.
Megnéztem ezt a 2000. évi Rádiótechnika évkönyvet. Van benne egy tirisztoros szabályzó, amit hagyományos 50 Hz-es hegesztőtrafó szekunder tekercsére kell rákötni, és javítja a hegesztést.
Vagyis ez nem inverter. ![]() Viszont volt egy érdekes cikk a flash memóriák működéséről, már ami infót kiadtak a gyártók. ![]()
A szinkron és aszinkron motoroknak profi vezérlésük van, egyes tipusoknál konkrét fordulatszámot is megadhatsz stb... (Sok villanymotorba egyébként egyenirányítás-szűrés-inverter hármas után megy az áram, de ez többek között nagyon lerontja a hatásfokot.)
Aki "üzleti mintára" csinál motort, az inkább szereti az elektronikát, mint a fizikát. A vezérlés legyen egyszerű, aminek egy jó forgórész-tekercsrész konfig megépítése után már nem kell nagy feladatokat ellátni (nekem a tekercsek után már általában nem is marad vezeték ![]()
Hello
Nah elvileg már minden meglenne a kapcsoláshoz az IC ket kivéve. Ahogyan néztem ezeket az IC ket csak a Texas Instrumentsnél lehet kapni. Itt kecskeméten az elektronikai boltban még nem is hallottak ilyen IC-kről hogy 74as08 vagy 74as04 Néztem pl a RET-nél is de náluk sincs ilyen Honnan rendeljek ilyet? Az USA-ból nincs sok kedvem rendelni ilyen 100 ft-os IC-ket. Kicsit drága lenne a szállítási költség. ![]() A TI nek a magyarországi forgalmazójánál sem található meg ezek az IC-k. " ébként ezek 74as04 =inverter 74as08=AND kapu. Igaz "94 es IC-k. De valahol akkor is kell lenniük. Ha valki tudja hogy honnan tudnám bezsrezni az kérem írja meg. Előre is köszönöm. Szép napot! flATnO
most jövök rá igazából egy tranzisztoros inverter is megoldaná a kérdést és abból kijönne a táp. Úgy lőnéd be, NPN tranyó (ha az amiből kifele mutat az emmitter nyila
![]() ![]() |
Bejelentkezés
Hirdetés |