No kérlek:

Hová akarod használni azt a xenonégőt? Mert ha járműbe, akkor valóban nem úszod meg az invertert, aminek a megépítése nem eccerű dolog ám!

Ha csak otthon baromkodni, akkor ki kell próbálni a fénycsőfojtó + 3 pontos gyújtó összeállítást, oszt hátha beválik!

Hogy milyen legyen az égő táp-váltóárama? Szinusz vagy négyszög, de az egyenáramú összetevőket lehetőleg kerülni kell, éppen ezért a nagyon beteg vagy nagyon aszimmetrikus jelalak nem ajánlatos.

A TV-sorkimenő a gyújtáshoz egy elvileg jó elgondolás, de szigorúan csak elvileg. Mivel nem könnyű párhuzamosan a tápellátásra feltenni egy 60kV-os impulzust, tekintettel a sok kényes elektronikai alkatrészre!
Itt is a soros rendszerű gyújtás válik be, ügyesen elkészített soros gyújtótrafóval, aminek a szekunderén átfolyik a lámpaáram is. A nagyfesz impulzus pedig egyx alkalmas kondenzátorral leválasztható az inverter teljesítmény-tekercséről.
Nem kispályás meló, ha kezdő vagy, inkább ne ugorj bele. Az autós xenon invertereket pölö 2 lépcsőből építik fel, az első lépcső feltolja a 12V-ot 100-150V körüli értékre, és ebből állítja elő egy önrezgő, vagy mikroprocesszor vezérelt második inverter (olyasmi mint a kompaktfénycsőben) a xenonizzó tényleges tápfeszültségét, ellátja az áramkorlátozást, + még a gyújtóegység!
Hidd el, nem egyszerű eset!

nemrosz a leírás amit küldtél.
prexis: ismerem a strobi működését más sokat építettem.

Őrült Ödön
hát akkor nincs szerencsém mert kell az inverter. Nem nagy gond de csak egy résszel több. Amúgy a váltóáramnak milyennnek kell lenni? POntosan szép sinus vagy ha csak torz akkor jó. Illetve mekkora frekin mert ez nem elhanyagolható. Az ujrayujtásos rendszer akkor nem egyszerű. Ott van pl a TV sorkimenő az adna le ugye akkor a feszt de azt nem tudom elképzelni ott mert egy külön téska lennea xenon meghajtó az meg már...

A fordultát a motornak nem tudod szabályozni, de nincs is értelme. Azért írtam, ha már magad akarod összeépíteni vegyél egy 24l-es hidrofortartályt és egy nyomáskapcolót meg pár db réz idomot és építsd össze.
Ez a legolcsóbb megoldás.
Házi használatra túl drága megoldás lenne egy nyomásfüggő szabályzás.
Kelene hozzá: 3 fázisú szivattyú
inverter
Nyomástávadó
Ezek egyik sem olcsó dolog.

Ha már ennyi napelemed van, én sorba kötném (24 - 36 - 48V) igy kissebb az áram és inverter is egyszerűbben építhető. A hálózati akkutöltöt nem tartom jó megoldásnak. A napelemek tudomásom szerint áramgenerátor jellegűek ezért nem az áram szabályozása az elsődleges feladat, hanem a túltöltés, visszáram, mélykisütés megakadályozása, ez más működést követel mint a hálózati töltők.

Az gondoltam valaki tud valami értelems dolgot mondani, de eddig "perlaci " hozzászólása volt az ami használható valamire.
Ha számoltok kicsit :150wattos napelem kb 17v fesz mellett 8,8 Ampert ad le. Ha én 4 db-ot párhuzamossan kötök az 8,8X4=35,2 Amper. Ezért szeretnék 30-40 Amperes töltőt csinálni, és ezért kell nagy akkumlátor,mivel az akkut kb a kapacitásának a 10-15%-val kell tölteni. Ha ezt kiszámolom hogy pl:400Ah akkut rákötök egy inverterre amit 500Wattal terhelek az (500watt / 12volt)*1,1 inverter vesztesége=45,8Ah
400Ah akkuval 400/45,8=8,7 óraán át működik kb.
(Nem hegesztőt akarok csinálni, és nem is QUAD 405-öt, csak a lakásomra napelemes rendszert!)

A témához egy gondolat. Láttam gyári villanypásztor kapcsolási rajzát, nagyon egyszerü. 12 V 6Ah akkuról ment, és kb. 1 hónapig müködött egy feltöltéssel napi 6 órában. Úgy emlékszem 5Kv-ot adott le, és pár száz méter vezetéket lehetett rákötni. Ügy müködöt: egy fazékvasmagos, egy tranzisztoros inverter állitott elő nagyfeszt (kb 100V) ezzel töltöttek egy 50 u 160 V kondit (!! nem elkó) egy két tranzisztoros multivibrátorral vezéreltek egy thirisztort, ami kisütötte a kondit egy sima autó gyujtótrafora, kb 0.5-1 mp-ként. Sziktaköz nagyon fontos kb. 1-2mm. Még annyi nagyon régi darab, még germánium tranzisztorral készült, de nagyon jól müködött. A használatáról, a vezetéket úgy kell elhelyezni, hogy kb fejmagasságba legyen, mert a szőrön nem biztos, hogy átüt.

Üdv. mindenkinek

Fel lehet de az a feladat, hogy a töltőről menjen az inverter ha megvan a tápfesz a konnektroban és töltötten tartsa az akkumulátort. Így semmi hálózati zavar soha nem fog átjutni. Ha áramkimaradás van, akkor meg váltási idő nélkül ott az akku.

A 3-400W-os inverter kb. ott lesz, mint egy szünetmentes táp. De egyébként is szeretnél egy rakás cuccot egy szép kis kompakt szünetmentessel szemben? Gondold meg, jobban jössz ki a szünetmentessel.

De ha a külön alkatrészek mellett döntesz, akkor sem kell nagyáramú töltő. A nagy akksit fel lehet tölteni kis árammal.

Szerintem többe fog kerülni.

A legegyszerűbb, hogy veszel egy invertert egy nagy akkumulátort és egy nagyáramú akkutöltőt. Az akkutöltő a konnektorba az inverter az akkumulátorra és így egy kettős konverzióval működő szünetmentesed lesz persze nem túl olcsón, de atombiztosan.

Az inverter, az inverter. A vezérlésen múlik, hogy a kimenő jelalak milyen lesz. És a legtöbb szünetmentes, amit számítógéphez használnak, nem színuszos. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a színusz előállítása bonyolultabb, mint egy nögyszög előállítása, és a számítógép (vagy monitor, tv, bármi, aminek a tápja nem trafóval, hanem pufferrel kezdődik, és nincs benne pfc) nagyonjól elvan BÁRMILYEN jelalakról. Persze vannak drágább UPS-ek, pl. APC Smart sorozat, de ha nincs a színuszos jelalakra szükség, akkor felesleges beruházni bele.

És a színuszt is csak az Online rendszerű UPS követi (a kettős konverziónak köszönhetően), nem véletlenül van az atx specifikációban, hogy 17ms hálózati kimaradásra elegendő pufferrel kell rendelkeznie.

Az inverter szolgáltatja a nagyfeszültséget a háttérvilágításnak. Ahogy olvasom, ez logikusnak tűnik, hiszen ha az inverter oszcillátora leáll vagy csak nagyon leterhelődik (pl. zárlat miatt), akkor nem megy a háttérvilágítás!

Készen lett végre a monitorom, Bp-n a Profi Szervíz javította meg, azt írták a munkalapra, hogy inverter javítás. Ugyan nem tudom az mi, de egy év alatt már másodszor romlott el. Köszi mindenkinek a hozzászólást.

Nekem is ez jutott eszembe.

Ha (hasamra ütve) 80% az inverter hatásfoka, és a PC tápé is 80%, akkor a 12V --> 12V konverzió katásfoka 64%. Hát, nem a legjobb

A kapcsokon szűrt egyen feszültség van tehát a több perióduson át történő vezetés ki van zárva. A feszültséget egy inverter biztosítja, a load pontok között víz van

A rajz teljes, háromféle teljesítményre is ugyanaz, csak egyre több FET és nagyobb trafó kell a nagyobb teljesítményűekhez. 600W-os a legnagyobb, de a házába épített aksikkal mindegyik csak 10-15 percet tud.
Nem azért mellékeltem a rajzot, hogy építsd meg, csak elrettentésképp

Az UPS-ek két nagy csoportba sorolhatók: OFF-LINE és ON-LINE módúak.
Az első esetben (a melléklet is ilyen), a trafó egy relével a hálózatra csatlakozik a 230-as tekercsével és a szekunder fesszel tölti az akkut. Egy másik relé (néha ugyanaz) a kimeneti csatlakozó aljakat rákapcsolja a bejövő hálózatra, tehát simán átengedi a 230-at. Egy csomó komparátor figyeli a hálózatot, meg egy PLL a frekijét és a beállított feszhatárok alsó/felső értékénél a relékkel "megfordítja" a trafót és a PLL segítségével beindítja az ellenütemű inverter áramkört a trafó kisfesz.oldalán, így az most az akkuból gyárt 230-at a kimenetre, ami erősen a négyszögjelre hasonlító jelalakú. Az átkapcsolási idő (relé) elég rövid ahhoz, hogy a kapcsolóüzemű tápról járó fogyasztók ne vegyék észre. Sima hálózati trafós cuccok nem is szeretik a jelalakja miatt.

A második verziónál egy nagyteljesítményű tápppal kezdődik a móka, ez párhuzamos módban tölti az aksikat, de folyamatosan róla jár az inverter (mindig torz jelalak, de sebaj). Ezeknél nincs átkapcsolási kihagyás. Bombabiztos, hatalmas bordák, bivaly FET-ek, stb 100kHUF alatt nemigen kapni ilyet.

Még megemlítem a PWM-mel előállított színuszos kimenetűeket is, de ezek pláne nem megfizethetőek.

Viszont, vehetsz 12kHUF-ért egy off-line típusút, nagyobbra cseréled a bordákat és külön ládázod az aksikat: itt ízlés szerint növelheted az áthidalási időt.

Biztos bennem van a hiba, de ez most ezt nem fogom

A lényeg: van egy szélkerék-generátor-DC/DC- Akkutöltő-Akksi- PWM inverter sor - szerintem.

Most akkor a DC/DC miért függ az AC-tól? Vagy fordítva? Vagy valamit félreértettem?

Egyébként a generátor fordulatszáma 0...4-5000-ig változhatna. Csak, hogy 1xű legyen

Nekem egy olyan komplett kapcsolási rajz kéne amibe benne van az akkumlátor töltő és az inverter is az akkumlátornak valami zselés aksi van
ez egy 350w-os számítógépet és 2*70w-os tápot kellene minimum 30-60 percet vinnie áramszünet esetén


köszi

Na jó, melegedjen egy kicsit. De szvsz a pwm üzemű színusz inverter sokkal kevésbé melegszik, mint a hagyományos színuszos.
Természetesen az 50 Hz-es négyszögjelnél jobban fog melegedni. De azzal meg nem is tudok rendesen elindítani egy motort...
Szóval én inkább "fűtök" egy kicsit, de tudjam használni. Mellesleg én olyan 1kW közelit szeretnék.

Ha végiggondolom, hogy maga a kapcsolási idő hányad része a frekvenciának, akkor kiszámolhatom, hogy mennyivel melegszik kevésbé, mint a hagyományos...

Nem számoltam utána, de meglepődnék, ha nem csak a tizede lenne...

Mellesleg, ha tényleg lehetne csökkenteni a trafó méretét, akkor megérné egy kicsivel nagyobb bordát rakni hűtésnek. És még így is kevesebb tranya kell, mint a hagyományosba.

Sziasztok TL 494-es inverter kapcsolás kéne, mert már készül 1500VA-es +- 50V-os kapcsüzeműm de valami gubanc van a vezérléssel. Ha tud vki pontos címet megköszönném! Csá

[off]
Te jó ég, utánanéztem hogy mi ez az "inverter", 24V-ból csinál 230-at... Ez egy teljesen szokásos dolog, mint a szünetmentes tápegység.... Igen, hát a kapcsolóüzemű tápoknak ez az előnye. Ugyanaz a teljesítmény nagyobb frekin kisebb vasmagon is átmegy
Csak miért tartott nekik 20 évig kifejlesztiniük ezt a csodálatos tápegységet? Ha valaki nekiesik itt a HE-n pár hét alatt összerakná ugyanazt....
Mondjuk valószínűleg azért szenvedtek 20 évig mert nincsenek tisztában a fizika törvényeivel, és így sikerült újra felfedezniük a spanyolviaszt

Szia!

És ha nem rakunk bele annyi tranzisztort??? Egyet esetleg kettőt kihagynánk????

Az milyen lenne??? Csökkenne a teljesítménye?! Igaz? Mert már én is gondolkoztam ezen az inverteren, de az nekem nagoyn sok tranyó és az persze több pénz is.

köszi.


Jaah Bazsi?!!? Mi az a legegyszerűbb inverter?!
szerintem kíváncsian várjuk!!!

Peti

Sziasztok!
Először is elnézést kérek, mindenkitől ha netán butaságot kérdeznék, dehát sajnos nem vagyok hozzáértő... Szeretném, ha tudna valaki segíteni. Szeretnék egy egyszerű autógenerátort összekötni egy inverterrel. Nemtudom, hogy ez lehetséges-e. A tervem az, hogy a generátort meghajtva, az invertert megtáplálva tudok-e áramot fejleszteni. gondolom, hogy igen, de biztos van valami köztbülső alkatrész. Szóval, ha valaki tudna nekem egy kapcsolási rajzot küldeni e-mail-ben, hálás lennék. Pláne, ha egy inverter megépítésére is alkalmas lenne. Ha kérhetném, konyhanyelven megírva. A címem: suller.laszlo@chello.hu Előreis köszönöm.( ha van elfogadható áron esetleg készen is, megvásárolnám... )
Köszi, Lackó.

hy
ha annyira ingyen energiát akarsz akkor jobban jársz ha veszel vagy csinálsz napelemet vagy szélkereket mind a 2 viszonylag sok áramot képes adniahoz képest hogy ingyen adja. Persze tudjuk hogy nem ingyen van mert fel is kell azt építeni. Nekem a műhelyemben van egy irányfény egy kis led az nap elem tölti. Vettem egy marék infra diódát és párhuzamba meg sorba kötöttem és az pont elég ha szépen söt a nap akkor elég sok energiát kinyerhetsz belőle. A szélkerék sem rosz dolog olcsóbb sokkal mint a napelem. Ez inkább helyigényes. Meg ügyesnek kell lenni a lapátokat megcsinálni de nem lehetetlen kell egy inverter vagy 230V generátor de szerintem a dinamó jobb mert halassan is forog alapát akkor keveset de termel energiát. Ha generátort teszel annak annyi a hátránya hogy kell gerjesztés.

Biztosan más oka volt a tönkremenetelnek. Mert volt többször olyan, mikor véletlenül a PC-n felejtem az égetőmet a céláramkörrel, bekapcsolt főkapcsolóval(mivel a PC-ről kapja a Vdd-t), és a gyerekeim bekapcsolták a gépet játszani. Az LPT port alapállapotban a 7406 inverter használata esetén a Vpp-t és a Vdd-t bekapcsolja, ezért kell normális esetben az égető progit elindítani, mielőtt bekapcsolod az égető tápját.
Na de a lényeg, hogy volt olyan, mikor órákon keresztül rajta volt a Vpp és a Vdd, és semmi baja nem lett. De ettől duvább dolgok is voltak, pl. fordított táp, 12V a Vdd-re meg ilyenek és ezt is kibírta! Az is mindegy, hogy milyen jeleket kap égetés közben, legfeljebb nem sikerül a program bevitele. A WPB_F18 fejlesztése közben kapott hideget, meleget néhány PIC, nem lett bajuk!
Nekem csak egy 18F1320 halt meg, mert annak a PGD, PGC lábai egyben a Timer1 külső oszcillátor lábai is, és be lett kapcsolva figyelmetlenségből a külső oszci, ami azt eredményezte, hogy a kimenete szembe került az óra, vagy az adat jellel. Ettől kiakadt a port, de a beégetett kód működött, csak többé nem lehetett programozni. Ez egyébként egy láb feláldozásával a tökéletes programvédelem is egyben! Ilyen esetben egy soros 100ohm megóvhatja a portot, viszont esetleg zavarhatja az égetést, ezért nincs az égetőn alapban. Potyo ezt 4066-os aktív leválasztással oldotta meg, ami a tökéletes megoldás, ha a Vpp vezérli a 4066-ot, akkor nem lehet gond az időzítéssel, mert a Vpp később kapcsolódik be, mint a Vdd, azaz a progizó lábakra csak akkor kerülhet jel az égetőről, mikor a Vpp már átkapcsolta a PIC-et égető üzemmódra. Ha lesz egy kis időm és potyo sem bánja a 2.0-ás verzióba betenném ezt a kiegészítést!

1. A 16F627 bőven elég a feladatra.

2. Jól sejted, azzal a különbséggel, hogy inkább úgy történik a kijelzők meghajtása, hogy először kiírjuk az a,b,c,... lábakra a megfelelő jelet, és utána kapcsoljuk be a kijelzőt. Amikor a következőt kell meghajtani, akkor először kikapcsoljuk az előzőt, új kombináció ki, majd bekapcs. Fordított esetben, mivel előfordul olyan kombináció a kijelzőn, amit nem szeretnénk, a nem kívánt szegmensek is halványan világítanak (nem kritikus, ugyanúgy olvasható a kijelző tartalma, csak emígy igényesebb).

3. Inkább úgy csináld, hogy egy közös katódos, és egy közös anódos kijelzőt használsz. Bár itt akkor előfordul a halvány világítása a nem kívánt szegmenseknek is, de nem kell külső inverter.

4. Az az égető, nemtudom - mennyire követted a topikot - nem épp bolondbiztos. Van rá némi esély, hogy nem fog működni, és akkor akármit csinálsz vele, nem lesz sosem működőképes a gépeddel. Inkább ajánlom ezt az égetőt, amit ezen az oldalon írnak le: http://wattmep.tvn.hu

5. Talán a chipcad.hu

inverter.
Van egy cikk itt a He-n.

Üdv.
A segítségeteket szeretném kérni. Mert találtam a kapcsolási rajzok között egy fénycső invertert amire szükségem lenne csak nem tudok szerezni Közepes Sárga inverter trafó-t. Eddig 3 boltban kérdeztem és azt mondták még nem is hallottak ilyenről. Hogyan kell ezt kérni? Vagy mi a pontos neve?
Előre is köszi.

Nos, ha párhuzamos port is megfelel, akkor én a következőt javaslom: A parancsregiszter felhasználásával nyerhetsz még 4 vezérlő bitet, így összesen 12 bit áll rendelkezésedre. A 4 vezérlőjelre ráköthetsz egy 74LS154 vagy hasonló 4-to-16 demultiplexert, ez így lehetne egy "alaplap" vagy "főpanel", és ehhez nyolcasával lehetne pakolni a reléket. Szükség lesz még a "relépaneleken" 1-1 tárolóra, pl. 74LS374, ezeknek a kimenetére kell 1-1 tranzisztoros meghajtófokozat, hogy elbírják a reléket. Tehát a főpanelen kialakíthatsz egy "buszt", ami 16+8+földelés+amennyi-tápfeszt-még-akarsz db. vezetékből állna, és ebbe lehetne csatlakoztatni a relés egységeket, amelyeken a 16 címből mondjuk jumperrel választasz egyet. Így lenne vezérlésed maximum 128 relé számára. A programozás annyiból áll, hogy kiadod a kívánt relépanel számára a vezérlőbyte-ot a párhuzamos port adatregiszterén keresztül, aztán kiírod a 4-bites címet a párhuzamos port parancsregiszterén át. Emiatt fontos, hogy a tároló élvezérelt legyen (374), mert így magával a címzéssel lehet beírni az adatot, és nem fog számítani, hogy az adat már akkor megváltozott, amikor még egy előző cím volt a "buszon". Emiatt viszont az "alaplapra" kell majd 3 db. 74LS04 inverter is, mert a demultiplexer alacsony szinttel dolgozik (cím változása után az új címen lefutó él jön létre), a 374-nek viszont felfutó él kell. Maga a kapcsolás rendkívül egyszerű, gyakorlatilag az adatlapok alapján (Google) egy kezdő is simán össze tudja huzalozni a tokokat, relé meghajtó fokozatot meg szerintem tonnaszám találsz itt a HE-n, és Google is a barátod. LS sorozatú IC helyett pedig gondolom elmegy a CMOS HC, HCT is. Nekem LS van itthon a polcon, azért írtam azt. Ha ez a megoldás érdekel, hétvégén tudok neked kapcs. rajzot fabrikálni. Esetleg a "buszon" lehetne spórolni úgy, hogy direktben a párhuzamos port 4+8 jelét vinné, és a "relépaneleken" egyenként lenne a demultiplexer IC. Illetve még pufferelni kellene a párhuzamos port jeleit, mert tudomásom szerint 16 bemenetet nem jó egyetlen TTL kimenetre kötni. Persze ezt a párhuzamos portos mókát is biztos elegánsabban meg lehetne oldani mikrokontrollerrel, de arra írjon más egy konkrét megvalósítást.

megvan alegegyszerűbb inverter

Asszem nejo a kép itt a lin :
http://www.hobbielektronika.hu/kapcsolasok/files/topi_inv/inverter_full.gif