Mert az inverter elvben igen gyorsan reagál mig a gözturbina inditása akár egy orát is igénybe vesz. És abban a spanyol naperömüben csak ugy tudják leállitani a gözfejlesztést hogy elforditják a tükrök ezreit, hogy ne a kazánra ( a torony tetején) ontsák a napfényt.
Érdekes volt nézni egy müködö hálozatban mikor inditják, meg állitják le az ilyen meg hasonlo ( vizierömüvek is) erömüveket, hogy biztositsák az energiát a tervezett fogyasztáshoz. Erre kell a naplozás is meg a folyamatos optimalizálás.

Igen az nagyon fontos. Amúgy első feltöltés előtt érdemes egyesével lemeríteni majd feltölteni majd úgy összerakni őket. 1-2 A kiegyenlítés mellett hát kb az örökkévalóságig tart mire egy szintre hozza őket.

Én is most fogok bőviteni. Nem is kicsit a meglévő mellé. Jelenleg 48V 240Ah van. Emellé kerül 2x 48V 310Ah és egy 11kw inverter.

A bms-t használni fogom de csak megfigyelésre és hogy vész esetén lekapcsolja az aksit ha lemerült mivelhogy a rendszerben 3x48v aksi lesz ebből az egyik kisebb jóval mint a többi.
Nagy terhelés lesz minden aksin mikor meríteni fogom. 8-9Kw lesz kivéve az inverter által. E autó lesz töltve vele és bizony ki lesz használva az utolsó cseppig minden is amit a rendszer tud nyújtani.

A terv az hogy a 11kw inverter csak az autó aksit fogja tölteni és 3x48v 310Ah aksikba tárolja el a napenergiát.
A 48v 240Ah aksi csomag meg továbbra is a lakás áramát oldja meg.

A balanszolás nagyon fontos lehet. Nekem most púposodott fel egy LiFePo cella a vásárlás utáni első feltöltés közben, mert nem volt rajta balanszer. Szinte azonos feszültségűek voltak a cellák, de úgy látszik az egyikben több töltés volt. Most én is bővítek, 24V 280Ah helyett 24V 560Ah lesz az akku.
Most ilyen max. 10A-es balanszer van a cellákon még egy ilyet akarok vele párhhuzamosan kötni, így max. 20A-rel fog tudni balanszolni.
Ez a balanszer nem kommunikál sehogy, úgyhogy eddig is párhuzamosan volt kapcsolva egy 1A-es smart balanszerrel, ami bluetoothon tudja mutatni az akku feszültségét, és a cellák közötti különbségeket.
Én még azt csinálom, hogy az akku feszültségét nem engedem 27,2V fölé, mert extrém esetben előállhat az a helyzet, hogy 7 akku 3,3xxV a 8. pedig 4,5V is lehet, és akkor felpúposodik!
Ehhez nem kellett sok idő, csak egy órát nem figyeltem rá, rögtön púpos is lett. Érdekesség, hogy 5-6A-rel fel lehetett utána tölteni külön azt a cellát, és 10A-rel terhelve 270 amperórányi kapacitása van. Ennek ellenére nem tudom, hogy használható-e még valamire...
Nekem a töltés-merítés vezérlést lényegében az inverter végzi, (na meg én kézzel átkapcsolással egy ilyen akku kapacitás figyelő alapján.

Igen, a meddőt is elő kell állítania. Ilyenkor azt történik, hogy az energia leng a fogyasztó és az inverter nagyfeszültségű DC közbenső körének (DC BUS) elektrolit kondenzátora között. Ha induktív fogyasztó van rajta, akkor az inverter kapacitív meddőt "termel", és viszont. Szigetüzemű inverterre rá szokták írni a VA értéket, ami valamivel nagyobb mint a Watt.
Nekem sikerült túllépnem, ugyanúgy kiáll hibára mintha wattosan lett volna túlterhelve. A félvezetőknek -akárcsak a vezetékeknek- mindegy, hogy wattos vagy meddő megy-e rajtuk, a VA-nek megfelelő áramhoz mérten fognak melegedni.

Azt még érdemes hozzátenni, hogy hálózat esetében a kompenzálást forgógéppel is meg lehet oldani, elvben nem kellenének kondenzátorok. Az erőművi generátor (ha kell) úgy tud induktív vagy kapacitív meddőt termelni, hogy a forgórész gerjesztését állítgatják. Ha alulgeresztik, akkor induktív lesz, (pl távvezeték kapacitását így lehet kompenzálni) ha túl, akkor meg kapacitív lesz. Sőt, még csak generátornak se kell lennie, az ország egyik utolsó nehézipari gyárában még pár éve is működtek a Ward-Leonard hajtás szinkronmotorai, (Dinamót hajtottak, amiről DC motorok mentek.) és mivel kompenzáltak is velük, akkor is mentek amikor a hajtásra nem volt szükség. Persze ott MVAr-ról volt szó.
inverterek meddőteljesítmény beállításainál lehet találkozni néha "under excited" és "over excited" kifejezésekkel, ez a forgógépes kompenzálás világából maradt.

Persze, lehetne ilyet csinálni, ez mindjárt azzal kezdődik, hogy kellene egy távadó a létesítménybe bejövő hálózaton, amihez szabályozna az inverter betápláláskor. A baj az, hogy ha meddőt is kell kompenzálnia, akkor a betáplált hatásos teljesítmény csökkenne, hiszen az inverteren a látszólagos áram fog átfolyni, tehát a benne levő tranyókat rendesen túl kellene méretezni. Ez pedig költség. Bár ez jó módszer lenne arra, hogy az otthonában mindenki törekedjen a cosfi = 1-re.

Láttam olyan gyárat, ahol a felvett hatásos teljesítmény 1 MW körül volt, a meddő meg ennél nagyobb. A falon volt egy meddőmérő, de az ELMŰ egyáltalán nem foglalkozott vele, pedig egy alállomásról kaptak betápot 3 x 10kV-on.

Ezt most nem igazán értem. Szigetüzemben honnan vesz fel meddőt? Ez milyen inverter?

Szia!
Valóban a cosφ , otthon ; cap 0,55 az üresjárási --terhelve is 0,8 környékén van. Induktivba még nem tudtam átvinni.

Teljes sziget üzemben is a kapacitiv dominál. s az inverter áramfelvétele csökken cosφ =1 ig.
Mivel kicsik az akkuk igy üzemidőben is kimutatható , de a hűtőborda melegedés is magasabb.

Kinek lenne egy jó ötlete erre? Mert trafókat , fojtótekercseket ma már nem használunk....

Azt nem állítom, hogy a sok meddő jó a hálózatnak, csak azt, hogy magánszemélyként nem fog senki ejnyebejnyét kapni. Egyébként a napelem invertereknél bizonyos teljesítmény felett simán elő lehetne írni, hogy szoftveresen állítható módon folyamatosan kompenzáljanak, és igyekezzenek az épülethez tartozó főelosztónál nézve 1 körül tartani a fázistényezőt. Azaz ha pl. bekapcsol egy villanymotor, akkor kapacitív meddővel kompenzál, ha egy kapacitív fogyasztó kapcsol be, akkor meg induktívval. Ezzel rengeteg veszteséget meg lehetne fogni rendszerszinten. Nem tudok róla, hogy lenne ilyen.

Ami viszont érdekes, hogy korábban az induktív meddőből volt sok a fénycsövek, hűtőgépek, higanygőzlámpák, inverter nélküli klímák miatt, ma inkább kapacitív meddőből van több. A LED-es lámpák egy része kapacitív előtéttel megy, de amelyik rendes kapcsolóüzemű áramgenerátoros, az is kapacitív meddőt ad, meglepően rossz cos fi-vel. (Lemértem egy csomó fényforrást.)

Azt nem tudom, hogy van-e előírás cos fi értékre, de a nemrég vásárolt hűtőszekrényé 0,8 feletti, és a kompresszor mellett van egy jókora kondenzátor.
A másik, 1982-es orosz hűtőmnek meg olyan 0,4 körüli cos fi-je van, jó nagy induktív meddőt csinál amikor megy.

Ami érdekes, hogy a napelem inverterhez hasonlóan az inverteres klímám kis teljesítménynél elég nagy kapacitív meddőt ad, de nagy teljesítménynél aránylag kicsit. De ez is klímafüggő, mert a régebbi inverteres klímákban soros simító fojtó volt az egyenirányító után, a legújabbakban viszont a PC tápokhoz hasonló aktív PFC-s step up konverter által előállított közbenső köri DC feszültségből dolgozik az inverter, így általában alig van meddő, és az áram is szinuszos marad.

Szerintem bizonyos esetekben akár a feszültségprobléma is megoldódna, ha feltérképeznék a KÖF-KIF trafóknál a meddőforgalmat, és mondjuk kikötnék, vagy kapcsolhatóvá tennék a 80-as évek óta a trafón csüngő fázisjavító kondikat.

Ami viszont érdekes, hogy van egy Easun szigetüzemű inverterem, ha a hálózatról töltök vele, akkor jó nagy kapacitív terhelésként jelenik meg, de ez feltehetően a buta szoftver miatt van.
A Growatt termel, az Easun fogyaszt. (Eltárolom az energia egy részét estére, olyankor néhány fogyasztó szigetüzemben megy akkuról, nappal átkapcsol a hálózatra. Így lett egy legális "félhibrid" rendszerem, mert a szigetüzemű inverter csak szünetmentesként működik, és akkor megy, amikor nagy a betáplálós Growatt inverter teljesítménye. Ez persze még csak kísérlet, majd kitalálok egy automatikát, hogy amikor betáplál, akkor azt betolja az akkuba, de ha bekapcsolok valamit, akkor arra az időre szüneteljen a töltés.)

Pedig szívesen büntetnének. Csakhogy a laikus fogyasztónak ez nem is nagyon róható fel. Megveszed a háztartási gépeket, szeretnéd használni, nem tehetsz róla hogy a mosógép vagy a körfűrész mikor mennyi meddőt használ. Akkor már termékszabványokba kellett volna előírni, hogy kötelező minden háztartási készülékben gondoskodni a minimum 0,9X cosfiről és nem lehet kapacitív.

A büntetés másik oldala a műszaki-gazdasági akadály. A nagyfogyasztóknál szigorúan figyelik a meddőforgalmat. De a mai napig sok háztartásban mechanikus fogyasztásmérő van, amin azt hogy meddőt vagy wattost mér a tekercsek egymáshoz képesti pozíciója határozza meg (az alutárcsával olyan mint egy aszinkronmotor) és ezek alapesetben kizárólag csak wattost mérnek. Emiatt meg kellene oldani a más típusú mérőórák vagy bonyolult elektronikus órák telepítését.

Azért nem szereti a szolgáltató, mert:
- A meddőáram is okoz wattos veszteséget az energiaelosztásban.
- A meddő nagyobb áramot jelent, ami növeli a vezeték kihasználtságát, vagyis kevesebb teljesítmény vihető át és kevesebb fogyasztási pont látható el.
- A kapacitív meddő miatt az erőművek szinkrongenerátorai meg tudnak futni.

Nem tudom milyen nagyságrendű a fogyasztók meddője, de maga az energiaelosztás is nagy meddőt generál, a földkábeles végponti hálózatok jellemzően kapacitívek, a szabadvezetékek meg valamelyik feszültségszinten induktívak, másikon inkább kapacitívek. Szóval van, amikor magának az energiaelosztásnak a szakaszai kell, hogy kompenzálják egymást.

Az biztos, hogy a látszólagos teljesítmény a maximum, így jogos hogy a szolgáltatók ezt adják meg. Hiába adnának meg max 3,68kW-ot egy 16A-es csatlakozásra, ha te valójában 5kVA-es invertert üzemeltetsz és a 16A-es kismegszakítót állandóan leveri a 22A amit előállítasz a rossz beállításokkal és a kiegészítő meddőgenerálással.

A másik, hogy az inverter védelmi beállításainál nem adják meg kötelezően a cosfi1-et, de lehet hogy írva-íratlanul ez valahol meg van határozva. Egyedül ebben az esetben számolhatna a szolgáltató wattos teljesítménnyel, de csak azért, mert ilyenkor a látszólagos és a wattos egyenlő. Ugyanakkor mivel egyenlő, miért ne használhatnák ilyen esetben is a maximális, azaz látszólagos teljesítményt?

Így igaz, viszont a wattos teljesítmény betáplálásától "független" az, hogy közben mekkora induktív vagy kapacitív meddőforgalom van. Azaz ha betáplálok 1 kW teljesítményt, és az inverter cos fi = 1-el teszi ezt, attól még lehet a hálózatomon nagy meddőforgalmat generáló fogyasztó. Emiatt semmiféle ejnyebejnye nem érhet a szolgáltató felől.
Ha az inverter valami miatt nem cos fi =1, hanem kisebb, akkor se, mert nincs különbség az inverter által generált meddő, vagy egy fogyasztó (pl. klíma) által generált meddő között.

Betáplálás alatt a visszatáplálást értem természetesen. Nem akartam belekötni ebbe a fogalomba is, de ez a "visszatáplálás" kifejezést is értelmetlennek tartom.

Mit táplálunk vissza?

Talán a vasútról jöhetett át a fogalom, ott a fékező mozdony tudja visszatáplálni annak az energiának egy részét, amit már gyorsításkor felvett a hálózatból.

A napelemek nem táplálnak "vissza" semmit, hiszen a napfényt alakították át villamos energiává, utóbbi pedig sohasem származott a hálózatból...

Egy inverter, ha jól van megépítve, akkor 4/4-es üzemet is meg tud megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy mindenféle feszültségen, mindenféle áramirányokat tud létrehozni, tetszőleges cosfi ( vagy precízebben: teljesítménytényező ) mellett. Tehát, lehet csinálni olyat, hogy a hálózati feszültséghez képest mondjuk 30 fokot késik az áram. Vagy éppen siet. ( induktív meddő, kapacitív meddő ) Ha az inverter a kimeneti szinusz előállításához a hálózati feszültséget használja, akkor azt meg lehet késleltetni, vagy siettetni, máris előáll a fáziskésleltetett alapjel. ( Pl: mindent áteresztő szűrővel ) És egy potival be is állítható mondjuk a cosfi=1.

Nem igazán jó kifejezés, az, hogy meddőfelvétel. Hiszen a meddő mindenképpen kétirányú energiaforgalmat jelent. A hatásos, csak egyet, amit a felhasználó teljes egészében felhasznál. A meddőnél bemegy egy adott energia, de egy része vissza is folyik a hálózatba. Szerintem sokkal szerencsésebb elnevezés a: meddőforgalom.

Hálózatra tápláló inverter nem ohmikus fogyasztóra termel. Amiről korábban írtam, csak látszólag meddő termelés. Az inverter feltölti a hozzá legközelebbi szűrő kondenzátort. A következő induktivitás késleltetve engedi át a következő kondiba... és így tovább. Ugyanis általában legalább 3 kondi és 2 induktivitás pár van a kimemeten. Az eredmény mintha eltolódna a beérkező szinusztól. Nagyobb teljesítménynél már akkora áramot tol kifelé, hogy a kondi nagyon gyorsan feltöltődik.

Valaki elmagyarázná, hogy hogyan van ez a "meddő termelés".

Nem a fogyasztókon múlik a meddő teljesítmény?

Hogyan tud meddőt leadni az inverter, ha tisztán ohmikus fogyasztó van rajta?

A túlpanelozásnak semmi köze ehhez. Az csak az inverter kihasználtságát növeli és hosszabb ideig nagyobb teljesítményen üzemel miatta (élettartam csökkenés?), nem szólhat bele hogy mekkora lesz a maximális kimeneti teljesítmény, de értem hogy miért mondod. Ha pontosan 5kWp napelemet kötöttél volna rá, az is csak egy névleges (STC) teljesítmény, ha hidegebb van vagy nagyobb besugárzás éri mint 1000W/m2, akkor is lejönne róla 5,05kW. De már csak a szórás és a statisztika miatt is több az, mivel a minőségiket csak pozitív teljesítményeltéréssel gyártják, ha mázlid van, akkor a szerelésnél kaphatsz akár 5,25kWp-t.

Nem értem a kérdést. Szerintem nem állítottam olyat, hogy a szolgáltató valamit is folyamatosan korlátozna. Ha meghatározza, hogy nem lehet betáplálás, arra megvannak a műszaki megoldások, nagyobb rendszernél az, hogy egy intelligens energiamenedzsment rendszer vagy lépésekben, vagy fokozatmentesen vissza tudja szabályozni az inverter kimeneti teljesítményét arra a szintre, amennyi épp a telephely/háztartás pillanatnyi fogyasztása. Igaz, ebben mindig lehet egy kis késleltetés, pár hálózat felé elszökött watt.
Ugyanebben a rendszerben szokott lenni még egy másodlagos eszköz az inverter betápjának teljes kikapcsolására. Ez összességében a vissz-watt védelem, változó hogy hol mennyire finom szabályozási mechanizmus kerül kiépítésre.

Ha valamilyen más oknál fogva (pl. az elszámolás, számlázás miatt) mégis korlátoznád a betáplált energiát a nulla és a teljesen szabad között, azt a teljes betápra és esetleg máshová is beszerelt, az inverterrel összedolgozó teljesítménymérőkkel lehet megvalósítani csakis a saját rendszereden belül. Külföldön lehet, hogy van ehhez is áramszolgáltatói eszköz, de nálunk tudtommal ilyenbe nem avatkozik bele a szolgáltató és nincs rá hivatalos megoldás.

Amit te mondasz az gyakran előfordul manapság, az igény hiánya csakis a feszültségszintekben nyilvánul meg. Ha nem tudja felvenni a hálózat a teljesítményt mert nincs rajta éppen elegendő fogyasztó, akkor az inverter úgy erőlködik, hogy egyre magasabb és magasabb feszültséget ad ki magából, hogy áramot hajtson. Ez viszont korlátozva van, feszültségnövekedési védelem a neve, ajánlott beállítása: 1,1*Un azaz 253V. Ha ezt eléri, akkor nem csak korlátozni szokta a betáplált teljesítményt, hanem ki is kapcsol egy időre... Az elmúlt években meg annyi napelem lett, hogy bizonyos időszakban mindegyik rendszer csak termelni akart és egymást tiltották le ilyen módon. Régen ha megállapítást nyert, hogy valóban túl magas a feszültség az adott hálózatrészen, akkor a szolgáltató valamennyi kártérítést is fizetett a kiesett és nem betáplált termelésért.

A grafikont viszont nem értem, elvileg a szürke résznél a saját akku már teljesen feltöltődött és a szürke a hálózatba betáplált teljesítmény. Nincs benne kikapcsolás, szépen nyomja a kilowattokat kifelé.

Igen, ez a problémám nekem is ezzel.
Nem pillanatnyiról van szó. Az óra által regisztráltan 5.2 feletti hosszú órákon keresztül (attól függ csak mennyi a lakás fogyasztása).

És igen, túl van panelozva szándékkal az inverter a megengedett 7.5kW-ig, tudom hogy ez valaki szerint ördögtől való bűn, de köszönöm szépen a téli szezonban szívesen látom azt az ördögöt vendégségbe.

A rossz hír, hogy valószínűleg te kapod a csekket. A jó, meg hogy mind a szolgáltató felé, mind a kivitelező felé lazán megnyerheted a pert...

Szerintem nincs tűrés és százalék... törvényalkotásban amúgy sem jellemző. Az 500KVA kiserőművi határt is ki lehetett hozni 499kVA-re. De léteznek 99,99kVA-es és 29,9kVA-es inverterek is hasonló okból.

Készre jelentés - Kivitelezői nyilatkozat:
"Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti felhasználási helyen a háztartási méretű kiserőmű kivitelezését az igénybejelentőben megadott adatoknak, az épületvillamos kiviteli dokumentációnak megfelelően a vonatkozó hatályban lévő jogszabályi és műszaki biztonsági követelményeknek megfelelően készítettem el."

De a dokumentáció része a tervezői nyilatkozat is, csak érvényes jogosultsággal rendelkező tervező állíthatja össze a csatlakozási dokumentációt és nyújthatja be az áramszolgáltató felé. Elmű területen előbb kértek kamarai számot, mint az eonnál.

Szerintem azt derítsd ki, hogy az eon miért 5kVA-esnek ismerte el ezt az invertert a minősített inverterek listájában.
Lehet, hogy elfogadta a (látszólagos) teljesítmény szoftveres korlátozását?
Vagy ezt mégis csak korlátozott ideig tudja kiadni magából az inverter, amit még eltűr a szolgáltató?
Most nem emlékszem, hogy elő van-e írva hogy az inverter teljesítménytényezőjét kötelezően 1-re kell állítani, de ha így lenne, akkor viszont az adatlap alapján képtelen lesz 5000W-nál = 5000VA-nál többet kiadni magából. De a kötelező alapbeállítások között nincs teljesítménytényező. Ezt máshol kell keresni.

A VA ahogy írtam nem lehet probléma, hiszen (elvben) táplálhatsz be úgy is 5 kW-ot, hogy 10 kVA a látszólagos teljesítményed. Ebbe senki se fog belekötni.



Ezt viszont érdemes lenne megnézni egy pontos wattos teljesítménymérővel hűvös napos időben. Viszont kizártnak tartom, hogy ebbe bárki is belekötne, hiszen nincs feltéve pluszban illegális inverter, a gyárit meg maga a szolgáltató tette fel a rendszerengedélyes inverterek listájára. Az már az ő felelősségük, hogy esetleg nem nézték meg pontosan azt, hogy mekkora teljesítményt táplál be maximum, illetve a gyártó valós értéket írt-e rá.

Az adatlapod szerint 5 kW-ot ad ki maximum, ez alapján lett engedélyezve. Ha mégis többet ad ki, az nem a te felelősséged.

Több dologtól függ, hogy tud-e visszatáplálni az inverter, és hogy mennyit.
Itt egy videó, érdemes megnézni.

Ez rendben lenne, de én vagyok a villamos művekkel szerződő fél, velem van szerződése. Jóhiszeműség már csak peres eljárásban ér bármit is, ha tovább hárítom a telepítő cég felé. Kérdésem pont arról szólt, hogy miképpen lehet feloldani a ténylegesen létező folyamatos "túlbetáplálást" és elkerülni ezt? Vagy van-e valami tolerancia sáv, hogy az EON mondjuk 2%-ot mérési hibának vesz, 5%-ot az inverter saját pontossági osztályának, stb.

Még egy aprocska kérdés, hogyan tudja elvben korlátozni a szolgáltato az átvett energia mennyiséget, amit nem a termelő oldal határoz meg, hanem a felvevő. Azaz az inverter csak akkor tud visszatáplálni, ha van felvevö igény és van elég kapacitás az inverterben.

Itt van egy kép amin jol látszik, hogy van tartalék ( az akku fel van töltve, a ház fogyasztása alacsony az inverter mégsem tud visszatálálni, mert nincs igény. Ebbe a szolgáltato nem tud beleszolni.

Összeírtad a lényeget vagy ezen kívül nem is volt az ajánlatban semmi konkrétum? Egy rakás keresőszó, konkrétumok nélkül! Mindig csak egy kicsit átírt sztenderd ajánlat. Még a napelem típusa sem? Hasonló, mint amit én ajánlottam, bár a napelem szemmel láthatóan lényegesen több.


Az 555W-os napelem már közel 2,3m magas. Legalább egy nyamvadt típust adjanak meg!
Ez egész évben, minden hónapban kb. napi 8,4kWh-át biztosan megtermel. Ha ezt kérted, vagy erre a minimumra van szükséged, akkor OK. De júliusban akár napi 38kWh is lehet a termelés, van ennyire szükséged úgy, hogy nem táplálhatsz vissza? Elvesztegetett energia lesz. Még elklímázni is nehéz. Én a kisebb teljesítményre, de minőségre költenék...


Az inverterben van töltő ami maximum 7800Wp napelemet kezel, szóval még működhet is. De minek akkor a 80 vagy 100A-es mppt töltésvezérlő? (Talán 80A/100V akart lenni.) Olyat szokás, hogy direktbe az akkura van kötve egy kiegészítő töltésvezérlő, de azért hogy ha az akku lemerült és emiatt az inverter sem tud bekapcsolni, attól még feléledjen a rendszer a direkt töltéssel. De itt erre nincs szükség, hiszen a hálózat is rendelkezésre áll. Ráadásul a 80A az majdnem 4kW, a napelemeid fele... ehhez sok lenne. Én maximum egy-két különálló modult tettem volna erre a célra, ha nagyon kellene. De szerintem ez véletlenül maradt benne. Kérdezd meg, hogy kell-e és enélkül mennyivel lenne olcsóbb...


Ez milyen típus és hogy lesz kialakítva? Csak nem egy kézzel lenyomható legolcsóbb DC kapcsoló? Csak akkor úszhatod meg, ha a napelemről jövő vezeték nem lesz több 5m-nél, akkor elvileg megfelelő az inverterbe épített DC kézi kapcsoló. Ha ez nem teljesül, akkor a TvMI C.2-es pontja alapján minimum távlekapcsolás kell. Ami annyit jelent, hogy rosszabb esetben feszcsökkenési kioldóval szerelt terhelés-szakaszoló. Vagyis minden pillanatnyi áramkimaradásnál fel kell másznod a padlásra és kézzel visszakapcsolni. Vagy lehet motoros is, ami x késleltetéssel magától visszakapcsol, de ebből az ajánlatból nem nézem ki, hogy ez egy 80 ezres készüléket takar... na ezért fontos a főbb típusok pontos meghatározása.


Most akkor ez mi? Hány sztring lesz? Az inverterben 2db MPPT van és 14db napelem biztos, hogy nem köthető rá sorosan, tehát valószínűleg két független sztring lesz. Akkor viszont minimum az inverternél kell egy-egy DC T2 túlfeszvédelem, bár azt írja az inverter adatlapja, hogy van benne "PV bemeneti villámvédelem". Haha. Vagy csak AC oldali?
Legalább a típus és az áram legyen megadva... T2? T1? 5? 20kA?
Gondolom a legolcsóbb, nem egy DEHN. Ez minőségből kb százezres tétel.


Hacsak nem egy raktárban laksz, akkor ezt szándékosan így küldték, ugyanis trapézlemezre van a legolcsóbb tartószerkezet, töredéke a cserepes tetőre valónak. Az ajánlat pontosításánál meg ki fog derülni, hogy hát ez a tétel drágább lesz, nem gondolták hogy cseréppel van fedve a házad...


Gondok a matekkal. 2 sztring az 2 pár plusz ugyanennyi az inverternél és akkor a tűzeseti lekapcsolást nem előszerelt csatlakozóval csináltuk. De vicces egy pár ezer forintos tételt megemlíteni, miközben a komplett tartószerkezet egy tétel, részletezés nélkül...


Remélem a háttérben nem számoltak rá költséget, gondolom az invertergyártó ingyenesen biztosítja.


inverter/akkupack alapfeladata, nem extra


Ezt nem tudom eldönteni, hogy véletlenül maradt-e benne, vagy ez lesz a kivitelezési határ. Mert szükséges lehet az inverter mellett kiegészítő dolgokhoz, kommunikációhoz. De meg is úszhatják vele, hogy a tűzeseti lekapcsolásról is gondoskodjanak, aztán azt mondják, hogy a te felelősséged ha arra a két dugaljra a teljes házat rákötötted. Szép lesz 6,6kW-ot két dugaljról használni, bár papíron nem lehetetlen. Remélem az áramvédő-kapcsolót sem felejtik ki, ha már a tételes ajánlatból kimaradt. Nem árt tisztázni, hogy akkor ez a rendszer pontosan hogyan is csatlakozik az épület hálózatához, meddig lesz kiépítve, mit módosítanak a meglévő lakáselosztódban és azzal a költséggel számoltak-e?

Látom hogy csak anyagköltség munkadíj nélkül, de akkor is gyanúsan olcsó:
6kW Deye inverter kb nettó 670E
14db 500W feletti napelem darabonként nettó 40-50ezer: 560E
Tartószerkezet kb. 15E modulonként: 210E
Akku: legalább nettó 380E
Csak a fő részek 1,8 millió, mint az ajánlat teljes költsége. A többi részre ez semmi jót nem jelent. Nem akarlak lebeszélni, de nem árt ha alaposan megfontolod a szerződéskötést, tisztázod előtte a fenti dolgokat és a kivitelezés során is valaki a körmükre néz... vagy kérsz még más cégektől is ajánlatot, lehetőleg ne pár fős, meg gmailes elérhetőségűektől.

Először is konkrét véleményt én látatlanban és az eszközök ismerete nélkül nem tudok és nem is fogok adni.
Amit ebből eddig leszűrtem, hogy külön egységként lesz kiépítve az MPPT töltésvezérlő és az inverter, gondolom ezekkel az eszközökkel dolgoznak.

A manuális "1-0-2 váltókapcsoló" helyett én ATS (Automatic Transfer Switch) kapcsolót javasolnék.

Túlfeszültség védelmet említ ugyan, de nincs konkretizálva, hol és milyen megoldás.
Mindenképp szükséges a napelemes DC oldalon egyenfeszültségű, és az AC kimenő oldalon is váltófeszültségű védelem.

A "4db 220V csatlakozó"t és az "AC váltakozó áramú 230V-os dugalj / konnektor"
nem vágom konkrétan mit takarnak.

Az sincs feltüntetve, hogy csatlakozik a lakásban lévő vezetékre, ha csatlakozik egyáltalán,
vagy csak a felszereld dugaljokból lehet vételezni az áramot?

Érintésvédelmi földelés a napelemek alu kereteire (vagy ha van külön tartószerkezet akkor azokon) szintén nincs említve.

Nem ártana egy huzalozási tervrajz sem...

Nagyjából ennyit tudtam hozzászólni az olvasottak alapján.

Elég könnyelműek az inverter gyártói. Éppen a napokban olvasgattam több (régebbi) inverter műszaki adatait. Pl. mindegyiknek alap beállításnál 1 cosFi-t írtak. Ami nem tesz lehetővé ...VA visszatáplálást, csak hatásost. Be lehet állítani az invertert fázisjavításra, de ez más dolog.
Régebbi inverterek simán tudtak 10-15% plusz termelést az alap adaton felül. Ami miatt akkoriban senki nem tiltakozott. Hiszen a vételezésre megadott 16 (vagy 3*16) A-en felül is bőven van tűréshatár alkalmi, nem túl hosszú idejű túlterhelésre. Több régebbi berendezés nem is tudna enélkül működni, elindulni. Tehát ilyen alkalmi, rövid idejű túltermelés miatt nem kell kétségbe esni. Ami szintén érdekes, hogy egy idő óta gyártanak úgy paraméterezett invertereket, hogy az adatlapban meghatározott teljesítményhatárnál többet soha nem fognak kipaszírozni magukból. A te invertered visszanyúlt a szoc. világba? "Az egyenlők között vannak egyenlőbbek."
Sokan kihasználják az inverterek tűrési lehetőségeit és túlnapelemezik őket. Részben a termelési görbe elnyújtása végett, másrészt a gyorsabb megtérülés miatt. Hiszen már tizen... évvel ezelőtt sem a napelem volt a legdrágább tétel a rendszerben. Ott viszont ilyen mértékű túltermelés kellemetlen lenne, ha pl. napi 5-6 órában tenné az inverter.

Nem teljesen értem amit írtál.

Ez azt jelenti, hogy az 5.5 kW hatásos jön ki, vagy 5 kW hatásos, és 5.5 kVa látszólagos?

Az adatlapod szerint 5000 W hatásost ad ki max, és 5500 VA látszólagost. Ez így teljesen jó, és érthető is, mert az inverterek a működésükből adódóan meddőáramlást is generálnak. (általában kapacitív meddő, legalábbis az én Growattomnál az van, főleg kis teljesítményeknél van a béka feneke alatt a cos fi.)

Ez az, ami egyszerűen butaság azok felől, akik megfogalmazták a szabályt. Oda nekik pontosan hatásos teljesítményt kellett volna megadni, én is csodálkoztam amikor papíroztuk az enyémet.

Ez arra utal, hogy nem tudják a villanytant.
Először is, a meddőteljesítménynél mit nevezünk betáplálásnak? Mert a meddő szempontjából nincs annak jelentősége, hogy éppen fogyasztás vagy betáplálás van a hálózat adott pontján. Ha van egy fogyasztód, mondjuk egy hűtőd, aminek pl. 130 W hatásost vesz fel a kompresszora, de a kis cos fi miatt a látszólagos teljesítménye mondjuk 280 VA, akkor lesz egy adott induktív meddő terhelésed. Ez nem betáplálás vagy fogyasztás, hanem a kompresszorod és a hálózaton valahol lévő kapacitív terhelés (vagy fázisjavító kondenzátor) között ugráló energia. Ezzel kisfogyasztóként nem kell törődni, csak a rendelkezésre álló max áramot ne lépd át, mert leold a kismegszakító.

Az inverternél ugyanez történik, ott van egy hatásos teljesítmény, ami a fogyasztóval ellentétben nem a hálózatból megy az eszköz felé, hanem az inverterből a hálózat felé. Ettől függetlenül lehet meddő is, ami "ugrál" az inverter és a hálózat között.

De mondok jobbat, mi van akkor, ha az inverterrel párhuzamosan kapcsol valaki egy üresen járó villanymotort? (Annak ugye nagyon nagy a meddője, de a hatásos kicsi.) Olyankor a hatásos teljesítményt betápláljuk a hálózatba, de mellette meddő is lesz, ami akár nagyobb is lehet mint a hatásos. Nálam sikerült kihozni 0 körüli cos fi értéket is úgy, hogy az inverter éppen 400 W-ot termelt, az üresen járó motorom pedig 400 W hatásost fogyasztott, mindezt úgy, hogy az áram közel 10 A volt...

Visszatérve az alapkérdésre, egyszerűen hibásan adták meg VA-ben a HMKE teljesítményét, mert az wattos. Nincs semmi teendőd vele.

Visszatáplálási teljesítmény korlát

Sziasztok!

Részben elméleti a kérdés, ami összefüggésben van az MVM/EON/stb üzletszabályzat módosításokkal. A mostani üzletszabályzat meghatározza, hogy csak a HMKE engedélyben szereplő teljesítménnyel táplálhatsz be. Ez nagy változást nem jelent, hiszen eddig is erről szólt az engedélyezés, a kérdések csak ott merülnek fel, hogy:
- a HMKE igénybejelentőn az inverter névleges teljesítmény alapján (például 5kW) kellett kitölteni a HMKE igénybejelentőt
- egy 5kW-os például huawei inverter valójában az adatlapja szerint 5500VA teljesítményű. Nálam maga az MVM saját napalemes cége telepítette a rendszert, papírokat is ők intézték az EON irányában (EON/Elmű hálózati kft terület)
- Az invertert is az MVM saját napelemes cége állította be, gyakorlatilag 99%-ban gyári default egyébként.

Hideg napos időben 5.5kW minden probléma nélkül kijön az inverterből (aktív hatásos), azaz biztosan több mint 5kVA, ami szerepel a HMKE általuk kitöltött igénybejelentőn. Érthető módon látszólagos teljesítmény van a HMKE-n nem hatásos, szóval a látszólagos biztosan több mint a hatásos.

Szóval van egy 5kVA-re kitöltött HMKE szerződés - és engedély, van egy a szolgáltató saját cége által telepített rendszer, ami névleges 5kW-os inverterrel van és ami biztosan túllépi az 5kVA-t.

Szerződésszegésnek minősül az üzletszabályzat alapján ha túlléped a határt, de nincs megadva hogy mi a toleranciasáv.

Bővebben: Az ELMŰ Hálózati Kft. (E.ON Csoport tagja)

Szóban forgó rész: 7.10.2 q) pontja (81. oldal)


Az üzletszabályzatban csak a p) pontra van megadva toleranciasáv [2%], de a p) pont a visszwatt / visszatáplálás védelemre kötelezettekre vonatkozik.

Mondhatnám, hogy jó, akkor korlátozom az invertert a beállításaiban. Ott jelenleg 5000W van van, szóval nincs miről korlátozni, mert a korlátozást nem VA alapon teszed (bár az inverter jó szolgálatot tesz fázisjavítás tekintetében tehát közelít a hatásoshoz), arról nem is beszélve hogy névlegesen 5kW-os az inverter, de mégis 5.2 - 5.5 minden probléma nélkül kijön belőle (igen az MVM által beállított inverter még mindig)

Van ezzel kapcsolatban tapasztalat? Az EON távleolvasó oldalon is látom, hogy a 15 perces adatokban simán 5.2 és felette vágja le az inverter a termelést (mert egy része ugyen helyben elfogyasztásra kerül, ~300W). Dehát az 5.2 az több mint az 5..., szóval szerződésszegés? Vagy mégsem?

Szia!
Egy ilyen ajánlatot kaptam, elfogadható? Van benne kritikus pont?

Esetleg napi 4,5kWh, nem? És kWh, nem pedig kW.


Mekkora betápod van? Ki van építve az 1x32A (7,36kW)? Ha számítással kijött, hogy 10kWp napelem kell, ahhoz nem ajánlhattak mást, mint egy 10kW körüli (hibrid) invertert, amiből meg nincs egyfázisú opció. (Mondjuk alább látni fogod, hogy ezt túlbecsülhették...) Megnéztem a minősített inverterek listáját amiben 6kVA a legnagyobb teljesítményű egyfázisú jóváhagyott, de azt is csak úgy engedélyeztethetnéd, ha egyszerre három darab épül ki három fázison, tehát 18kVA háromfázisú lesz.

Mondjuk akkor nem tudom mi a helyzet, ha egy darab egyfázisú 6kVA-es hibridet építesz be, de be van mellé téve egy vissz-watt védelem, olyan mint amit korábban linkeltem és megvan hozzá minden papír. Sőt, ha párhuzamosan tudnak együtt dolgozni a hibridek egy fázisra, akkor még nagyobb teljesítmény is elérhető...

- A visszatáplálás fizikailag kizárt.
- Ha fogyasztás van, akkor az a hálózatból a csatlakozási teljesítményed és a nulla között változhat, attól függően mennyi akkus/napenergiád van.
- Az meg, hogy rendszer nélkül is megrángathatod a hálózatot a csatlakozási teljesítményedig, azt a szolgáltatónak így is, úgy is el kell tűrnie.

Ilyen mélységben nem ismerem az engedélyeztetést, de nem tudom mi lenne az akadálya, hogy "korlátlan" teljesítményt építs ki ilyen módon kimondottan hibrid inverterekkel.

Kíváncsiságból ránéztem, hogy mi is kellene durván ehhez a rendszerhez abból amit ismerek, nyilvános listaárak alapján a költséget is megbecsülöm. Ez egy full szigetüzem hálózati betáppal:

Ha 32A-ed van akkor jó ha az inverter is teljesen kiszolgál, vagyis kell legalbb 7-10kVA:
MultiPlus-II 48/10000/140-100 (10kVA/8kW) - kb. br. 800E

A napelem 20% veszteséggel termeljen meg napi 4,5kWh-át márciustól szeptemberig ideális elhelyezéssel, vagyis 5,63kWh-át:
Az kb. 1,45kWp napelemes teljesítmény, ez 4db 415W-os Sharp mono HC napelemet jelent, ami kb. br. 120E

A napelemhez megfelelő töltésvezérlő 48V-os rendszer esetén:
Ezt 2S2P konfigurációban rá lehet kötni egy SmartSolar MPPT 150/45-re, ami kb. 95E

Tárold el az összes energiát és használd fel naponta, de azért kíméljük is, számoljunk nagyjából 50%-os kisütési mélységgel, ez 11,26kWh. Az LFP-Smart 25,6/100-as akku névlegesen 2560Wh, ebből 2 soros és 2 párhuzamos 10,24kWh. Tartósan bírja a 2x100A-t, vagyis teljesen kihasználhatod az invertert. 5000 ciklus után csökken a kapacitása 80% alá, ami 13 év. Az ára a 4db-nak 2,3M.

A rendszer főbb részei így 3,32M, hozzájön még a tartószerkezet 4 panelhoz, AC betáp kiépítése, biztos ami ziher az invertert megkerülő kézi átkapcsoló, napelemhez távműködtetésű lekapcsoló, DC biztosítók, egy fali HMI kijelző, még kb. 1M anyagköltség. Nem kevés, de meg lehet csinálni.

Igen az ora elött szokott ilyesmi lenni ( vagy csavaros biztositék). Eleve az ora elött hivatalosan nem férhetsz a hálozathoz. Habár régebben a falon vagy valahol a bemenet közelében voltak ilyen dobozok ( hol leplombálva, hol nem). Egy idöben oszlopokon is voltak. Nekünk a régi házban a kert sarkában volt egy betonszekrény, benne 3 késes biztositék, de kulcsot kaptunk hozzá, ha bármilyen okbol áramtalanitani kellett a házat ( ott volt a biztositékokhoz tartozo fogo is). Ezt valoszinü a tüzoltok járták ki).
Bent az elosztoszekrényben a leplombált ora elött nincs semmi. Onnan egyenesen a 3F FI-re megy majd onnan a 3 fázis a kismegszakitokra. Az inverterböl ide jön a delej a SMARTorán keresztül ment egyenesen az FI -re ami késöbb átépitettek az automatikus szigetkapcsolora ( az egy külön kis szekrényben van, mert nem fért el. Ha kiesik a hálozat azonnal lekapcsolja a belsö hálozatot a külsöröl csak egy kis táp marad ott, ami egyenáramot ad az inverternek, jelezve, hogy müködik a hálozat, majd az inverter kapcsolja vissza a belsö hálozatot a külsöre. Mindez az ora után van.

Miért kéne? Nálam is három fázisú a betáplálás, és a ház egész hálózata. Viszont három fázisú fogyasztóm nincs. Én úgy oldom meg, hogy a villanyóra utáni kis megszakítók (ami ugye a szolgáltatóé) után beépítem az ATS kapcsolót. Az ATS kapcsoló napelemes betáplálását közösítem egy fázisúra, így amikor napelemes termelés van, gyakorlatilag a házban a három fázis közösítve van, és egyfázisú inverter kiszolgálja az egész házat. Ha nincs napelemes vagy akkus termelés, akkor az ATS kapcsoló visszakapcsol hálózatra, megszüntetve evvel a belső fázisok összeköttetését, és újra normál 3 fázisúként működik minden.
Persze ilyet a hivatalos napelem telepítő cégek nem fognak csinálni.

Ezért mondtam Laca13 -nak is, hogy rossz helyen keresgél, ne napelem telepítő cégekkel, hanem villanyszerelővel kiviteleztessen. A napelemesek csak azt vállalják, ami hivatalos, és már megcsináltak 1000-et. Ha valami "új" kell, nem fognak nekiállni.

Ui.: Lacának annyival másabba helyzete, hogy csak egy fázis van, csak egy fázisra akar sziget üzemet. Nála csak egy fázisú ATS kapcsolót kell beépíteni, az után olyan invertert és akkut tesz be magának amilyet akar, amilyenre pénze van. Ezt bármelyik normális villanyszerelő meg tudja csinálni.
Nem kell senkit kérdezni, senkinél papírozni, senki nem vágja át. Csak ezt még ő sem akarja megérteni úgy néz ki.