A harmadik hogy nem süti meg magát mint egy tranyó, a negyedik hogy ma már olcsóbb, az ötödik hogy általában a hőellenállása is kisebb, így jobban is hűl. Meg biztos van még. Mondjuk azért egy labortáp sem nevezhető kimondottan analóg üzemnek, elég megnézni a dinamikus viselkedését, na olyankor kell a FET gate-jébe pumpálni az áramot ha gyors szabályozást szeretnél.

Nem tudom mire gondolsz mert nem mutattál rajzot, csak tippelem hogy valami ilyesmire. Régen akartam valami hasonlót de több dolog is visszatartott tőle, nem volt ezek között egy sem olyan ami korrektül meg lett volna tervezve, főleg nem fettel, meg tele voltak segédtáppal ami nekem nem szimpatikus, de a szimulátornak se mindig, mert egyszerűen nem volt hajlandó egyben kezelni az egészet és amikor berajzoltam valami hasonlót akkor külön külön működtek de egyben képtelen volt kezelni a komplett áramkört. Pedig ugye a szimulációnak igazán úgy van értelme, úgy fogom látni hogy mire számíthatok majd a valóságban, ha nem ideális áramforrásról hajtom, hanem be van rajzolva a trafó, annak az ellenállásai, szórása, az egyenirányítás a kondikkal stb.
Ebbe is beletettek egy 723-at referenciának de minek. Lehet hogy amikor rajzolták akkor még nem volt más.

A FET mellett szól, hogy analóg vezérléséhez nem igényel áramot, egy műveleti erősítő meg tudja hajtani.
Másik érv, kapcsolóüzemben a kis belsőellenállásának köszönhetően, kevesebb teljesítmény marad a félvezetőben, ami melegíti. Igazából az adott kapcsolásnál kell eldönteni, melyik a megfelelőbb.
Mire megírtam a választ, eltűnt az előzménye.

A QUAD-os témát agyon offolták, de az nem zavarta a moderációt, ugylátszik ez témafüggő. Ezt a témát ugylátszik másképpen kezelik. Ez a régi He-s időkre emlékeztet, amikor a köbmodrátor akár hülyeséget is írhatott, aki szólni mert annak törölte a hozzászólását.

A szokványos lebegő táp megoldást nem preferálod, (az is jó szinte bármekkora feszultségre)?

Én kicsit elméreteztem az enyémet, addig számolgattam meg méricskéltem hogy a végén a tervezett 350V-ból csak 341V lett, ami 5V-ig tekerhető le. De sebaj, mert úgyis kell majd csinálnom egy másikat ami elmegy úgy 900V-ig legalább, majd arra jobban odafigyelek ha tekerem a trafóját.

Köszönöm a választ.
0-50V-ig van a FET-es LPSU-m, ez letekerhető nulláig, e tartomány fölé szeretnék még egy tápegységet.

Hadd kérdezzem már meg, hogy miért van a fórumban az off gomb, ha úgyis törlik utána a hozzászólást?

Igen, illetve R15 értékét is növelni kell hogy ne füstöljön el. Az meg azért kell mert nélküle nem lehetne letekerni nulla közelébe a feszültséget, nagy feszültségű tápnál nem is fogod tudni csak ha beraksz oda egy kb. 5W-os ellenállást.

Még egy kérdés.
Ha szeretnék nagyobb kimenőfeszültséget, az IC-k tápját külön trafóról biztosítva és nagyobb feszültségű FET-eket választa csak az R3 és R6 értékét kell növelni?

Nem vártam gratulációt, se dícséretet. Segíteni próbálok én de manapság nem divat.
A relés megoldás ötlet és használható, ott a pont.
Sok mindent nem írok le. Ipari dolgokat. Ezt eldöntöm én.

Kitettél ide valamit és a végén odaírod: "kérdés vélemény jöhet".
Aztán ha valaki véleményt mond felhúzod rajta magad. Ha tanácsot ad, nem kérsz tanácsot. Ha segíteni próbál, nem kérsz segítséget. Ha meg akar győzni valamiről, neked már van saját meggyőződésed. Ismétled magad szünet nélkül. Erre írtam, hogy gyerekesnek tartom azt, amit Te felnőttesnek hiszel. De most visszaszívom. Nem akartalak megbántani. Kár volt leírnom, de annyira hajmeresztő a stílusod, hogy nem bírtam szó nélkül elmenni mellette. Szórom a hamut a fejemre, mert valóban bunkó voltam. Most azt írom amit az első perctől elvártál volna mindenkitől:
Hogy tudtál ilyen szép tápegységet csinálni már 12 évvel ezelőtt is? Nem sajnálod szétszedni? Biztosan nem, mert a következő még szebb és jobb lesz! Le a kalappal és gratulálok hozzá!

Köszönöm.

Nekem volt belőle megépítve vagy 6 példány, a TLC272 a jó bele, de ugyanúgy működik egy mezei filléres LM358-cal is, csak annak a kimenete nem megy el a tápokig de itt ez nem okoz gondot. A TL081 szerintem nem jó bele.

Szia!
A TLC271-et lehet hétköznapi OPA-val helyettesíteni? (Pl.: TL081)

Igazából van egy olyan dolog ebben az egész labortáp projektben, hogy retro. Disszipatív, kompromisszumos, de stabil, használható. A régi gyártású hypersil is retro. Megtekertem hobbiból, az asztalomon elfér.

Senki nem vitatta hogy az neked bevált, még ha másoknál nem is. Csak azóta eltelt pár év, születtek itt olyanok amik ugyanúgy beváltak, netán még sokoldalúbbak is, meg talán még paramétereikben is jobbak. A lovasszekér is bevált, valahogy mégse azokkal szaladgálunk manapság az utakon, fene se érti miért. De ha ez neked úgy jött le, hogy bármit rád akarnék erőltetni, hát nem, érdekem sem fűződik hozzá semmiféle. Ezért se nagyon értettem ezt a merev ellenkezést de ez már legyen az én bajom.

Nem tudom mert nekem csak maga a rajz van meg.

Aludtam rá egyet.
Végül is lehet hogy túl konzervatív vagyok és nem szeretek a bevált dolgokon változtatni.
Ha lesz időm, megpróbálom ezt az LPSU-t FET-tel.

Szia! Melyik Elektorban megjelent rajz?

Úgy kaptam(cseréltem), egy próbát megér. Maximum elfüstöl és bele rakok 2N3055(Tungsram)-ot, azt vettem.
De van 2N3773(Motorola) bontott, az tuti működik, azzal működött 12 éven át.
Csöves erősítő is elavultnak számít, mégis...
De nem szeretnék vitát, aki FET-el épít az FET-el, akinek szimpatikus a bipoláris tranzisztor, az azzal építkezik. Döntse el mindenki.
Engem nem tud senki meggyőzni, hogy a labortápomban(ebben a verzióban) ne TO-3 tranzisztor legyen. A tények; 12 év működés, az LM317HVT-re(+2xMJ15004) épülőt 22 éve csináltam, az is működött. Azt is szétszedtem, mert kompromisszumos volt. Elvileg 2x50V/5A de én 2x43V/2A-re csináltam meg.

Szerk.: Karesz 50:
Leírtam amit leírtram, vállalom, az adatlapom is vállalom cakk-pakk, a 30 év "hobbi" elektrót a 22 év kapcsolóüzemet azzal a ténnyel hogy sok a hiányosságom.

Volt régen nekem is egy maréknyi BDY73 itthon, de ilyen S-betűs márkajelzéssel még nem láttam egyet sem. Honnan származik ez a tranyó? Ugye nem kínai rendelésből? Paramétereit tekintve jobb, mint a 2N3055, legalábbis akkor, ha nem hamisítvány, mert akkor sokkal rosszabb is lehet. Véleményem szerint a TO-3 tokozás nem túl szerencsés sok szempontból, mondhatni elavult. Már semmilyen készülékbe nem építek bele ilyesmit - sőt már a 90-es években épített Quad405 erősítőmben sem volt TO-3 tokozású tranyó, inkább átrajzoltam a nyákot TO247 tokhoz (és az is közel 30 éve volt).

Készül a labortáp, kérdeznék tőled:
BDY73-al nincs tapasztalatom még.
Állítólag jobb, mint a 2N3055 paraméterei.
Mi a véleményed?

Ott van a képen, az a fetes táp amit EM-1-nek neveztem el, ez egy elektorban megjelent rajz. Ennek a végén is kicsi kondi volt, a feszültségváltozás meg épp azért akkora mert ebben is a műveleti erősítő kimenete hajtja direktben a feteket egy ellenálláson keresztül. Csodát nem lehet vele tenni de jól működik a gyakorlatban, nekem leginkább csöves dolgok élesztéséhez kellett 300V fölé arra tökéletes, a fiókból összerakható kategória.

Ez melyik táp mérése a képeken? Szerintem ez nem igazán nevezhető jónak sőt... Beesik vagy 9V-ot a terhelésre, ez a kisebb gond, de utána meg 4V túllövés van, ami ki is nyírhat valamit, ráadásul 100µs nagyságrendű időtartományban van. Az pedig minimum furcsa, hogy a terhelés elvételekor nincs látható túllövés - mennyi kondi van a kimeneten?

Amúgy pont ebben van a kihívás, hogy a kimeneten kicsi kondival is jó legyen a tranziens viselkedés, pl. ne legyen nagy túllövés.

Rajzolni a tinában szeretek jobban mert gyorsan lehet vele, de sok dolgot vagy le sem kezel vagy nem korrektül, ezért ha mélyebbre kell ásni akkor a multisimet szoktam használni. A tápokat általában összehasonlítani szoktam, többnyire úgy, hogy van egy vagy kicsi vagy közepes terhelés rajta, amire aztán párhuzamosan kapcsolgatok egy nagyot. Neked biztosan nem kell magyaráznom, hogy a szimulátor mennyire jól tud számolni, és ha korrektül van berajzolva valami akkor az mennyire meg szokott felelni a valóságnak. Ezt a képet már pár éve betettem de akkor mutatom újra, a labortáp szimulátoros vizsgálata a kép bal oldalán, mellette jobb oldalon a Siglent DSO-n a valóság, mindkét esetben ugyanaz a mérési mód, adott terhelés adott frekvenciával van a kimenetre kapcsolgatva, ne kérdezd mekkora mert már nem emlékszem. Szinte teljesen megegyezik a szimulációs ábra a valóságban mérttel.

LPSU-t is szimuláltam akkoriban, beszéltünk is róla, ugye annak meg van egy olyan baja, hogy negatív belső ellenállást mutat, ezért terhelésre emelkedik valamennyit a feszültsége, a szimulátorban is meg a valóságban is ugyanúgy. De épp ezért a dinamikus mérése viszont egész jól nézett ki, de sokat nem szórakoztam vele, majd megméri akinek van olyanja a valóságban is megépítve.
A fetek meghajtását meg lehet bikázni egy buffer fokozattal de egy ilyen amatőr tápnál szerintem erre nincs szükség, illetve a dinamikus viselkedést a kapcsolás mellett leginkább a kimeneten lévő kondi értéke és tulajdonságai határozzák meg, ezért nem lehet ugye az se akármekkora, mert az se jó ha túl kicsi meg az se ha túl nagy. Ha kicsi az egekbe szökik a feszültség, ha nagy akkor meg lassú lesz rajta a feszültségváltozás.

Elnézést.
"Kérdések, vélemények jöhetnek."
Ezt írtam, nem kell rajtam segíteni.

Melyik szimulátort használod? Az LPSU esetében nekem az nem tetszik, hogy viszonylag nagy ellenállás zárja le a FET-et (vagy FET-eket), emiatt azt saccolnám, hogy a terhelőáram hirtelen lecsökkenésére jó nagy túlfesz impulzussal válaszol. Ezt nyilván minden táp megteszi, a szabályozás működéséből fakadóan, de nem mindegy, hogy ez a túlfesz mekkora, és mennyi ideig tart. A saját fejlesztésű tápunknál pl. igyekeztünk ezt a lehető legjobban leszorítani.
Szóval megnézném, akár szimulátorban (én TINA-t használok), hogy mi történik az LPSU esetében ha beállítom mondjuk 3,3V-ra, 3A terheléssel (kb 1Ω), majd hirtelen lecsökkentem a terhelést mondjuk 10mA-re, vagy akár nullára, (mintha az MCU éppen kikapcsolna egy nagyobb fogyasztót). Persze akinek van ilyen tápja akár meg is mérheti. Mekkora lesz a túllövés, és mennyi ideig tart?

Nem most építettem, hanem 12 évvel ezelőtt, most csak analóg tápot, szebb dobozt kap.
Látott ezt-azt. A szimulátorozásról is van véleményem de megtartom magamnak.

Most nem tudsz elüldözni, életmódot váltottam, minden más.
Ami maradt; elektronika, sakk, asztaloskodás, és a nyamvadt bagó.
2 évet lehúztam javítósként nem piskóta helyen.
Úgy nagyjából ember életek múltak a munkámon.
Minden tápba tranzisztor, a műszerek labor kalibráltak, stb.

Sajnos Te nem érted a lényeget, ha meg nem a pénzről szól, akkor pláne nem érted. Egy filléres IC vásárlásával meg néhány fettel a fiókból sokkal jobb tápot építhettél volna mint amit most építettél! Mit nem lehet ezen érteni? A FET pedig nem hogy nem kényesebb, hanem sokkal strapabíróbb mivel nincs másodlagos letörése mint a tranyónak. Eszembe se jutna ma már tranyóval építeni tápot, semmilyet se, nem csak kapcsolóüzeműt.
Rajzold be egy szimulátorba a tápodat, meg rajzold be mondjuk az LPSU-t, akassz rájuk időben változó terhelést, és nézd meg a szkópon hogy mi történik (találsz ilyet is, olvass vissza). Meg tegyél rájuk induktív terhelést és azzal is nézd meg. Aztán csodálkozz...
És most akkor újra elnézést kérek, ígérem nem próbálok meg többször segíteni.