Talán csak a tudatlanságom miatt, de nekem ez a torzításmérési metódus biceg (igyekeztem finom kifejezést találni).

Akkor már inkább, a szintek összeillesztése után, kivonnám a kimeneti jelalakból a bemenetit, és ha van különbség, akkor az a torzítás.

A torzítást miért okoznák a felharmónikusok? Erről az én agyamban szó sincs. A torzítás magának az alapjelnek a "hibás" (mert torzult) átvitelét jelenti. A felharmónikus csak úgy keveredik ebbe bele, hogy egy "hibás"-an átvitt alapjelnek a felharmónikusai is hibásak lesznek.

Helló!
Végül is szkópom nincs, ezt hangkártyával mértem, de egy jó hangszerkesztő progival, amiben én is egymás mellé szerkesztettem a 4 mintát, még talán komolyabban is látni lehet a jelalakot, mint szkóppal. (szkóp alatt én azokat az öreg jószágokat értem, amivel a suliban találkoztam annak idején: ott kb kétszer ilyen vastag vonal jelent meg Lehet, hogy most már olyan jó szkópok léteznek, hogy )

Igazi torzításmérő úgy működik, hogy megtáplálod egy lehetőleg torzításmentes, pl. 1kHz-es szinusszal a mérendő cuccot, majd a kimenetén megméred a kimeneti effektív értéket. Ezután egy sávzáró szűrővel "kiütöd" az 1kHz-et a kimenetből, és megint effektív értéket mérsz. A második mérésben már csak a torzítást okozó felharmonikusok szerepelnek, így ha az első méréshez arányítod ezt az értéket, akkor megkapod a torzítás arányát.

Hangolható sávzáró szűrőt LC taggal szokás csinálni ilyen mérésekhez, és tulajdonképpen úgy lehet pontosan ráhangolni a bemenő jel alapharmonikusára, hogy a szűrő kimenetén minimumot állítasz. Valamelyik régi, erősítős, vagy mérőkészűlékes könyvben láttam is konkrét rajzokat egy ilyen cucchoz.

Manapság egyébként könnyen lehet, hogy inkább valami precíziós cuccal bedigitalizálják a kimenetet és számítógéppel számolják ki a jelalakból a torzítást, de az elv ott is ugyanez: a jel spektrumát számolják ki (Fourier analízis), ebből a spektrumból kiveszik a bemenő jel spektrumát (ami ideális esetben egyetlen vonal pl. 1 kHz-en), és a maradék energiáját arányítják a teljes spektrum energiájához.

Szia!

Anno még fiatalabb koromban, a szkópos szakik azt mondták, hogy szinuszjel esetén a szemmel kiértékelhető torzítás kb. 5%.

Félreérted a kérdést. NEM a Clip-LED már a feladvány. Arra kértem útbaigazítást, milyen elven működik egy "igazi" torzításmérő.

Szerintem sokkal egyszerűbbek ezek a clip áramkörök.

A clip (vágás) jelensége akkor következik be, ha az erősítő kivezérlése eléri azt a pontot, hogy a tápfeszültség véges volta miatt a kimenet már nem tud olyan szintre emelkedni, amit a kialakított hurokerősítés megkövetelne. A tápfeszültség "megközelíthetősége" függ a kimeneti teljesítményelemektől, azok elrendezésétől, de az azokat meghajtó áramköröktől is, és általában pár V szokott lenni, ami az "erősítőben marad".

Én azt gondolom, hogy a mindenkori kimenet vagy a kimeneti teljesítményelem vezérlőfeszültsége és a tápfeszültség közötti feszültségszintet figyelik a clip detektor áramkörök. Ha ez egy szint alá csökken ez a feszültség, akkor jeleznek. Nyilván ezt a figyelési szintet az adott kapcsolástechnikához kell méretezni, de egy végfok IC-be épített clip detektornál ez garantált.

Az áramfigyelés csak egy ötlet volt.
Nem tudom a torzításmérő milyen elven működik, de ha nekem kéne ilyen feladatot megoldani, akkor pl. úgy fognék neki, hogy a bemenetnek is megmérném a csúcsrtékét, meg a kimenetnek is. Aztán a kettő arányával elosztanám a kimeneti jelet, így az már azonos lesz csúcsban a bemenettel. Ezután a bemeneti és a kimeneti jel "görbe alatti" részét is pontosan meghatároznám, és a kettő hányadosa-1 lenne a torzítási érték. Újra mondom, ez csak ötlet, és csupán azért hozakodtam elő vele, hogy szemléltessem mennyire összetett lehet a mérés, azaz nem valószínű, hogy tényleges torzítást mérne a CLIP jelzés elektronikája.. Aki tudja valójában milyen elven működnek a torzításmérők, azt kérem írja le, kíváncsi vagyok rá -nem az IC-re gondolok, magára a műszerre.

Rosszul fogalmaztam meg, annyi lenne a lényeg, hogyha zene közben éppen bevillan a CLIP LED, az még nem gond, de onnét tovább fokozva a hangerőt, előjön a hallható torzítás. Azt tudni kell, hogy 5% torzításnál éppen úgy világít, mint 20% esetén. Vagyis a képen látható torz jelet biztosan nem hallanám, viszont a LED itt is úgy világít, mint a hallható torzítás esetén. Minden esetre arra nagyon jó, hogy ahol elkezd bevillanni, az jelzi számomra, hogy elérte a maximumot.


Szerintem ezzel az elmélettel az a gond, hogy 8 Ohm-on soha nem ér el olyan áramot, mint 4 Ohm-on, mégis jelez. Ráadásul terhelés nélkül is jelez. Szerintem inkább a bemenetet veti össze a kimenettel.

De a hangerőt tekerve feljebb menni azért sincs értelme, mert az ember számára teljesen mindegy, hogy 90 vagy 95W egy erősítő. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki ezt a különbséget meghallaná. (0,23dB)

Ezek a jelek (az utolsó is), szerintem még nem érik el a hallható torzítás szintjét, ha te egy ilyen alaktorzulást meghallasz -ezt írod-, akkor nagyon különleges, és nagyon érzékeny füled van.
Nem tudom valójában hogyan van kialakítva, de a CLIP led úgy is működhet, hogy egy adott áramot figyel, amit elérve jelez. Tehát nem a torzítást figyeli, ezért akár még feljebb is lehet menni, amíg nem kezd el vágni a jelalak teteje. Esetleg próbáld ki.
Ez a torzulás inkább a tápegységre utalna, de akkor a jelalak másik felének kéne "lemetsződnie".

Helló!

Ellenőriztem az erősítő kimenetén lévő jelet, a CLIP LED világításakor. Négy mérési eredmény van hozzá a képen.

8 Ohm-os terhelés mellett vizsgáltam. Szerintem adott torzításhoz adott fényerősség tartozik, terheléstől függetlenül, ezért nem mértem meg külön 4 Ohm-on stb..
A múltkori mérések maximumát nagyjából a "halványan vibrál" és a "folyamatos fény" közé tenném, tehát elvileg olyan jelalak mellett kaptam meg az eredményeket.

A fehér vonal felett jól látszik, hogyan nő a torzítás. Szerintem ezek az eredmények még nem tűnnek olyan durva torzításnak, az utolsó viszont már elég erős. Kíváncsi lennék, hogy hány %-ot jelentenek.

Hallgatás közben a "halványan vibrál" esetén még nem venni észre a torzítást, de tovább fokozva a hangerőt hallani lehet. Szerintem egy nagyon hasznos dolog ez a CLIP visszajelzés. Jól jönne minden erősítőhöz. :yes:

Ami egy kicsit fura: a torzításnál hegyesedik a jel, nem négyszögesedik. Ez mitől lehet ?
Egyébként 100Hz-ről van szó.

Sziasztok.kellene nekem egy táp rajz a tda hoz.Ha valakinek van tegye már fel legyen szives.köszönöm

A súly és a méret miatt gondoltam a kapcsoló üzemű tápegységet. Mert ugye egy 1,1Kw-os toroid nem 2Kg és helyigénye is van bőven

4 db szimpla modul , meg két hidalt, ami 200W és nem 150W. A kapcsitápot nem igazán értem. Ugyanolyan jó tud lenni egy toroid is. 2x29V és 1100W kell minimum, ehez már lágyindítás is dukál. Egy ekkora kapcsitáp megépítése nem kis feladat ,még a gyakorlottaknak sem.

Lehet egy dobozban is, úgy praktikusabb. De ide már mindenképpen kapcsoló üzemű tápegység fog kelleni. Mondjuk a doboz két oldala hűtőborda, és az hűtené a 2x150wattot. A teteje is borda lenne az meg hűti a 4x100 wattot. Még esetleg bele is egy venti hogy szellőzzön a doboz.

Sziasztok, szeretnék építeni egy olyan erősítőt ami lead
4x 100W-ot és 2x150W ot kb.
Nemtudom hogy csináljam, ara gondoltam, hogy tda7294 esekből csinálom meg. ehhez pontosan 8 darab IC kell.
Meg elég nagy tápegység is.
Szerintetek legyen 2 erősítő? egy 4x100W-os meg egy 2x150?

Ti hogyan csinálnátok? köszi a tippeket =)

A korábbi erősítöknél alkalmazott trafók után valóban meglepett! Nehezen hittem el, hogy ilyen stabil a táp, mint ahogy a kolléga is a fórumon, köszönöm a szakszerü magyarázatot.

A multiméter gond fura, de már mástól is hallottam ugyanezt.
Az én két műszerem (itt valamelyik fotón látszanak) nagyon különbözőek, régiek, és két külön kategória árban. De mindkettő nagyon jól mér kb. 10kHz-ig. Azért azt megjegyzem, hogy a mért feszültség alig mozog a freki változtatásával, de a két műszer egymáshoz képest mást mér. Az egyiken beállított 1000mV 10Hz-10kHz tartományban +-10mV on belül változik csak, de ha ugyanerre kötöm a másikat, akkor az már 1040+-10mV. Tehát a kettő közti különbség nagyobb, mint amit a frekiváltozás okoz.

Szerintem így egyben lemérve is jó. Elvileg egyformának kellene lennie. De csak a visszaesés volt az érdekes.
1 kHz-en is jó lenne lemérni, de a multiméteremnél csökken a mért fesz, már próbáltam.
Még azon gondolkodtam, hogy PC hangkártyával - egy kis "tanulmányozás" után - könnyen le tudtam mérni egy hangszóró T/S paramétereit, és ebből kiindulva meg lehetne azt oldani, hogy a számítógép egy gombnyomásra bemérje az erősítőt, addig fokozná a hangerőt amíg kell, esetleg megadná, mekkora teljesítmény mérhető 0,05 .. 5 .. 10 % THD mellett, akár a teljes freki sávban is stb...Mintha már láttam is volna ilyen szoftvert

Szia!
Köszönöm ezeket az információkat
Áttanulmányozom

Szia!

A te erősítődnél nem kell csodálkozni az alacsony feszültség esésen!
A tápegységben a feszültség esésért elsősorban a transzformátor a felelős, a feszültség hullámosságáért pedig a puffer. Nálad a jócskán felülméretezett trafó vastag huzallal megtekerve biztosítja az alacsony belső ellenállást, ami garantálja az alacsony feszültségesést. Ráadásul toroid is aminél nagyon jó a csatolás a primer-szekunder közt.

Szia!



Nem ez a lényeg. Ha az erősítődet 2 utas egyenirányításról hajtod akkor periodikusonként kétszer tölti a puffereket, a brumm frekije 100Hz-lesz.
Ha az erősítőt 1Khz-el hajtod, akkor egy töltési periódus alatt 10 periodus megy le a hangfrekis jelből. Ha egyszerű szkóppal nézed ilyenkor csak a jel egyszerű vágását tudod megnézni, komolyabb szkóppal már meg lehet nézni a tápegység feszültségingadozása alá beültetett jelet is(burkológörbe).
Ha viszont a jelfrekvencia kisebb mint a hálózati frekvencia, akkor a jel egy periódusa alatt a pufferkondenzátor akár többször is kaphat töltést a transzformátortól, aminek következtében nő a feszültsége. És itt lehet szépen látni teljes kivezérlés esetén, hogy az a vágás nem is biztos, hogy egyenes lesz, mert ha a puffer feszültsége a szinuszcsúcs ideje alatt nő, a vágás nem vízszintes lesz, hanem szépen emelkedik. És azt ugye ne feledjük, hogy a zenében az alacsonyfrekvenciás jelek amplitúdója a legnagyobb.

A másik ok, amiről írtam az a nyúzás. A teljesítményerősítőket az alacsonyfrekvenciás jel jobban igénybe veszi, mint a közepes frekvenciák. Ennek az egyszerű oka a végtranzisztorok SOA-ja. Ha megnézünk egy jobb katalógust, látni lehet, hogy nem egy SOA grafikon van, hanem több, különböző időintervallumokra(1ms, 10ms, DC) található, és sajnálatos módon a nagyobb időhöz a kisebb SOA terület tartozik.
Minél nagyobb a jel frekvenciája annál kisebb a periódus ideje. Így előfordulhat, hogy egy alul tervezett erősítő közepes frekvenciánál még benne van a nagyobb SOA területben, de az alacsonyabb frekvenciákon az ahhoz tartozó SOA területből már kívül esik. Ezért érdemes az erősítőket, főleg a nagyobb teljesítményűjüket DC SOA-ra méretezni, mert ekkor biztos, hogy alacsony frekvencián sem ér meglepetés minket.

Semmi gond! Nagyon jó adat! Ugye a 40 volthoz 200W teljesítmény párosul 8 ohm on, itt egy egész pár tized voltot esett, de feljebb tekerva már 2.1V , ami szintén jó adat engem is meglepett de ennyi. A tápja nagyon stabil, a Tda é már nem ennyire.

A kondit elnéztem, bocsi érte...
De akkor is túl jó adat lenne 1V-os feszültségesés.

Egy darab 3300µF kondenzátor nincs rajt! 330µF az van, de nem a táp része. Külön tápja van, ott vannak a szűrő kondik. Ha bírta volna a müterhelés valószínü elérné a fesz esése a 2.5 V-ot vagy többet. Tektronix TDS20...nem tudom pontosan a tipusszám végét, de nagyon drága, a tulajdonosa elhozta és ő mérte,a müterhelés is az övé,nekem ilyenre nem tellik, meg nincs is szükségem. A 40V-ot én mértem multiméterrel, füldugó plussz védö füles,pár percet ki lehet bírni. A másik mérés müterhelés plusz a szkóp. Vpp-nek a stabilan kiadodd maximális feszt szántam, a szkópal lehet.

Pl. oszcilloszkoppal.


En soha nem multimeterrel vagy "csovoltmerovel" merek szinuszos valtakozo feszultseget audio alkalmazasokban hanem oszcilloszkoppal csucserteket es ebbol szamolom az effektiv erteket. A multimeterek tobbsege csak nehany 100Hz-ig ad relative pontos eredmenyt, egy atlagos, egyszeru oszcilloszkop is megfelelo pontossaggal mer a tobb 100kHz-es, tobb MHz-es tartomanyban is.

Megnéztem a rajzot, és a paneltervet, azon szerepel 3300uF. Ha a szekunder egyáltalán nem esik semmit -ezt azért nem hinném-, akkor is valószínűleg több esik a pufferen mint 1V , de ez engem igazából nem hoz lázba.
Viszont sokkal jobban érdekel, miként tutsz 40Vpp-t mérni? Gondolom a pp a csúcsértékre utal, tehát a kérdés úgy is feltehető, miként tudsz csúcsértéket mérni? Esetleg valami spéci műszerrel, vagy talán nem is mérsz csak effektív értéket -mint mi mindannyian- és számítással alakítod csúcsértékké?. Ráadásul hogy lehet ezt hangszóróval? Hallgattad a szinuszjelet?

A TDA végmoduljaim mikor csúcson járnak 5,5V-ot zuhan a tápfesz. 36V egyenirányítva, 30,5-re is leesnek! Minden oldalhoz külön trafó, 2*10 000µF kondi és 25A greatz van, összesen öt. Az Nmos400 tápja 40Vpp kivezérlésig 71,3V-ig esett vissza (hangfalat hajtva meg), 56Vpp mikor füstölt a müterheleés 70,4 V -ig zuhant vissza, ennél lejjebb még sose esett. A Tda ha fél teljesítményen is megy 3V-ot zuhan, de itt nincs 3*osan túlméretezve a trafó. Fél évig volt ugyanez a blokk 2*20 000uf szüréssel ugyanezzel a trafóval és ugyanígy 5,5V esett ezért se teszek bele 2*10 000µF többet.

Lehet, hogy én vagyok értetlen, de hogy érted a 3300µF tápáganként? 20 000µF van tápágankánt - 40 000µF össz. Te amperenként gondolod?

A tápfeszültségeket jól értelmezed. Azért mértem egybe a két oldalt, mert nincs elegendő műszerem.
A feszültségesést lehet tovább boncolgatni, de engem a részletes eloszlás nem érdekelt, a komplett egység tulajdonságait akartam megtudni. Lamalasnak igaza van abban, hogy más frekvenciák, és más jelalakok hozhatnak eltérő eredményeket, de durva hibákra nem számítanék ilyenkor se, hiszen jól szól az erősítő, és ez a lényeg.
Annyit azért megtettem még a mérések kezdetekor –igazából a szkópot és a hangkártyát teszteltem-, hogy egy beállított amplitúdó mellett –amit éppen a vonalhoz igazítottam-, tekergettem a frekvenciát 5Hz-től-50kHz-ig, és közben néztem a jelalakot. Az én pár ezres hangkártyám 50Hz-19kHz-ig rendben van, vizuálisan nem érezhető a jel amplitúdójának változása, illetve mérve is csak néhány mV nagyságrendben ingadozik. És az se kizárt, hogy ebbe, az igen csak kezdetleges függvénygenerátorom „keze” is benne van. A nekem kellő szkópos mérésekhez ez kifogástalanul elég.
Az 1kHz-es szinuszt azért jó használni, mert jól jellemzi a valós működést (a hangok többsége e körül van), könnyen reprodukálható bárhol, és nem utolsó sorban ez az előírás, elvileg mindenki ezzel mér, tehát így jól összevethetőek az eredmények, könnyű kimutatni két erősítő közül, melyik "hangosabb", és mennyivel. Persze ez csak egy paraméter, és van amikor a legfontosabb, van amikor meg egyáltalán nem érdes.

Annyi feltételezést azért megengedek magamnak, hogy a feszültségesésnek csak egy részét lehet a trafó szekunderének csökkenésére fogni, mert a másik számottevő rész, éppen maga a puffer, illetve annak „feszültségnövelő” hatásában rejlő áramfüggés. Hogy melyik hatás a nagyobb, melyik a jellemzőbb azt szintén viszonylag egyszerűen lehetne mérni.

Éppen a puffer miatt, semmiképpen sem szabad elhinni olyan állításokat, mint amit pl. ITT írnak a feszültségesésről. Hiába 2kW-os egy trafó, az Ut hiába +-72,5V, kizárt, hogy tápáganként 3300µF-al szűrve, 350W-os kimeneti teljesítmény mellett, 1V-ot essen a feszültség (ez a terhelésen 6,6A-52,9V/8R és 9,3A-37,4V/4R-ot jelent).

Igy van. Figyelembe kell venni a tapegyseg feszultsegeseset hisz a tapegysegek soha nem idealisak, azaz nem 0 a belso ellenallasuk. Ha pedig nem 0 akkor ezen a belso ellenallason feszultseg is esik terheles hatasara. Minel nagyobb a terheles annal nagyobb feszultseg fog esni. Ezidaig semmi erdekes nincs a dologban. Ott kezd erdekesse valni szerintem, hogy fugg-e a tapegyseg feszultseg esesenek a nagysaga az erositot mero jel frekvenciajatol, netan jelalakjatol

Ezen kivul azert sok egyeb erdekes merest lehet elvegezni az erositokon. Azon pedig szerintem nem kell meglepodni ha hozza azt a formajat az IC amit az adatlapon irnak. Azert van az adatlap, hogy abbol lehessen tervezni. A meglepo az lenne ha nem teljesitené az adatlapon irtakat az erosito.