Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum Idézet: „Termosztálod. Számolható az eltelt időből a környezet és a test közötti hőmérsékletkülönbség.” Számolható lenne ha ismenénk a höellenállást a lábaktól a fütöszálig. De ez már csak elméleti kérdés. A gyakorlatban abból indulnék ki, hogy saccolható a höfok amikor vörösen izzik, illetve az elsö bekapcsolás elött amikor órákig volt szobahömérsékleten akkor a fütöszál is annyinak vehetö. A hiba így sem lenne nagyobb.... Persze mérni lenne a legjobb. Ha nagyon ráérek akkor legfeljebb kerül ellenállás érték is a táblázatba, és lehet saccolni. A wolfram höfokfüggése ismert talán abból is el lehetne indulni (már ha wolframból van a katód....)
A 10KV-ot ugy mertem le,hogy leegett a multimeterem
 1,5cm-es iv kb hany KV? Idézet: „Skori! De azért legközelebb légy oly szíves, PRÓBÁLD meg legalább használni az idézet gombot...kösz! Rosszabb nem lesz nélküle a fórum, használatával viszont nagyságrendekkel átláthatóbb...” Jaaa, erre gondoltál ?  Idézet: „És hogy érem el hogy pont 100 fokos legyen (vagy éppen 0, de a konkrtét érték nem is fontos, csak tudjam hogy mennyi) a vákumtérben csücsülö izzószál? Hiszen csak a lábakon át tud felvenni/leadni höt illetve hösugárzással. Persze betehetem a hötöbe órákra vagy forralhatom vízben, de ettöl nem biztos, hogy átmelegszika fütöszál. ” Termosztálod. Számolható az eltelt időből a környezet és a test közötti hőmérsékletkülönbség.
A cink-szulfid szcintillátorként kimutat mindenféle sugárzást, beleértve a röntgent is. Lehet venni vegyszerboltban vagy lehet házilag készíteni (részletek lsd. a kémiás topikban). Viszont nehéz igazán tiszta anyagot szerezni/csinálni, és a legkisebb szennyeződések is befolyásolhatják a mérés eredményét (pl. rézszennyezés hatására foszforeszcens tulajdonságokat mutat több perces utánvilágítással).
Idézet: „Azonbkivül azt pl. az UV is gerjeszti nem? Hogy tudom eldönteni, hogy éppen mitöl világít?” Nagyon egyszerű: leárnyékolod egy részét. Idézet: „Vajon egy sima napelem cella (napelemes zsebszámólóból bontott) érzékeny lehet a röntgenre?” Érzékeny lehet, de nem hiszem, hogy mérésre alkalmas lenne. Túl zajos jelet produkálna. Idézet: „kivetel ez alol pl a lezer” A monokromatikus sugárzás absztrakció. Gyakorlatilag minden emittált sugárzás kiszélesedik 3 okból kifolyólag: -A molekulák perturbálják egymás energiaszintjeit, így nem lesz minden kvantumérték egyforma -A molekulák folyamatosan rezegnek, az emiatt fellépő Doppler-effektus miatt kékelhajlás illetve vöröselhajlás lép fel -Fourier-limit Idézet: „Szerintem meg hagyjuk ezeket az "ingyenenergia" szagu dolgokat. A fizikaban nincs olyan, hogy lehetetlen esemeny!!! Sem olyan, hogy a semmibol keletkezik valami!! Aki ezt allitja, az nem sokat tud a fizikarol...” Pontosabban a kvantumfizikában előfordulhat olyan esemény, ami a klasszikus fizikai elvek szerint lehetetlen. Ez még nem jelenti az energiamegmaradás sérülését. Idézet: „Egesz egyszeruen csak arrol van szo, ha nem tudunk valamit lemerni, akkor annak a gyakorlat szempontjabol altalaban semmi jelentosege sincsen!” Hühaaaa, ezt gondold át mégegyszer. Rengeteg kivételt lehetne mondani. Idézet: „Konkret pelda pl a kiserlet, amit Skori elvegzett(koszonet neki!!! ).” Szivesen. Idézet: „Az latszik belole, mintha lenne a csonek valami "uresjarati" arama is, holott ez csak meresi pontatlansag, amit sokminden eloidezhetett...” Nemegészen, tényleg folyt áram mert ha levettem a csö lábárol a müszert akkor beállt nullára. Max annyi lehet, hogy nem a vákumon-át folyt az áram, hanem a csö valamelyik belsö szigetelése nem tökéletes. Nyilván az nem jelti azt, hogy hidegen emittált volna a katód, és senki sem vont le ilyen következtetést. Ha a katódon emittált áram szempontjából nézzük akkor vehetö mérési hibának, de ez inkább a csö hibája nem a mérésé. Idézet: „De, haval nem kezdunk mondatot,...” Szerintem meg ne nyelvészkedjük. Ez nem a kötöszködésröl szól, hanem egy müszaki témát vitatunk meg. Néha kezdek haval vagy éssel is mondatot, söt néha elgépelek ezt-azt, és lusta vagyok kijavítani, néha megy kh.-s a billentyüm és kimarad egy betü. Ez van. Idézet: „mint ahogy itt is a 10kV-nal bekovetkezo izzo-rontgengep volt az alapkerdes(bar van aki szerint a heggeszto fesze is eleg...). Azt meg mar majdnem mindenki elismerte, hogy keves ...” A témanyitója még nem írta meg, hogyan határozta meg a feszültséget - tehát gyakorlatilag nem tudjuk mennyi volt, csak hogy látta a kékeszöld fényt.... valószinüleg tényleg kevés votl a fesz, de azért nem fogadnék benne.... A hegesztésnél meg nem csak elvileg hanem ténylegesen keletkezik (lágy)röntgen, legalábbis a szakkönyvek megemlítik, és az ívhegesztöknek elöírt védöfelszereléseknél ezt is figyelembe veszik. A nagyfeszültségü ív különösen érdekes dolog mert kis nyomású térben, ahol rossz a höelvezetés, elképesztöen nagy hömérséklete is lehet. Idézet: „Jol ertem, a kis aramokat ugy merted, hogy a volmerot siman sorbakapcsoltad a mert csovel ?? Es igy az I=U/R keplet alapjan hataroztad meg ? Csak azert mert ezt igy(nem az elve, hanem a kivitelezes alapjan) nem lehet mar megmerni!” Miért is nem lehet így mérni szerinted? Nagy vonalakban úgy mértem ahogy írtad, de kellet az áramkörbe zavarszürés miatt kondi is, illetve a fütést egy ceruzaaksiról kellett megoldanom, mert különben a tápegységböl túl sok zavart szedett össze a müszer. Egyébként meglepöen jól lehetett mérni, és ellenöriztem is a mérést. A hiba viszonylag nagy, de a nagyjából jók az eredmények! Van egy preciziós ellenállásom 740Mohm. Ezt sorbakötve a müszerrel és 1V-ra rákapcsolva 1,3nA-nek kell folynia. A müszer 12mV-ot mutatott, ami az U/R képlettel számolva 1,2nA-t jelent. Itt a hiba 10% alatti volt. A müszerröl 0,1mv-ot még le lehet olvani, vagyis a legkisebb megmérhetö érték 10pA. A 20pA-es értéknél a hiba akár 50% feletti is lehet, de nagyságrendileg az érték jó. Nos? Idézet: „Memered a fagypont koruli nyugalmi ellenallasat a futokornek, majd ugyanezt 100C-on.” És hogy érem el hogy pont 100 fokos legyen (vagy éppen 0, de a konkrtét érték nem is fontos, csak tudjam hogy mennyi) a vákumtérben csücsülö izzószál? Hiszen csak a lábakon át tud felvenni/leadni höt illetve hösugárzással. Persze betehetem a hötöbe órákra vagy forralhatom vízben, de ettöl nem biztos, hogy átmelegszika fütöszál. Idézet: „De van meg pontosabb lehetoseg is, vannak hosugarzas alapjan mero homerok(lezeres mutatoval pl).” Sajna ilyem müszerem nincs, de a fütöszál tized mm vastag, a lézeres mutató meg 2..3mm, talán egy hökamera.... de annyira azért nem izgalmas. Az kiderült, hogy van egy küszöb, tehát az elektródának fel kell melegednie. Valószinüleg nem kell túl forrónak lennie, de ez anyagtól és még sokmindentöl függhet. Próbálkoztam a fotoelemes érzékeléssel, de sajnos annyira sok zavart szed össze a müszer a nagyfesz miatt, hogy használhatatlan az eredmény. Más sugárforrásom meg nincs amit referenciának tudnék használni. Mondjuk nem is szivesen tartnék itthon ilyesmit. De egy rendes méröeszköz jó lenne, mert néha kisérletezek....... Idézet: „A rajz többi része lényegében egy tesla tekercs, ami a nagyfeszt elöállítja” Nade pont itt van a lenyeg...ott boven 100kV felett van a feszultseg, ami mar onmagaban sem keves...! Idézet: „Tehát a kérdés eldölt, ha az izzó vákumos és a feszültség elég nagy akkor........” Akkor barmi lehetseges.... De, haval nem kezdunk mondatot, mint ahogy itt is a 10kV-nal bekovetkezo izzo-rontgengep volt az alapkerdes(bar van aki szerint a heggeszto fesze is eleg...). Azt meg mar majdnem mindenki elismerte, hogy keves ... Meg egy gondolat a vakuumos csovekrol, izzokrol(ha van ilyen)... vakuum bennuk csak a neveben az, a valosagban szo sincs rola. Ezt en is kihagytam a szamitasbol...Ha nincs tokeletes uresseg belul, akkor feszultsegtol fuggoen letrejohetnek akkora ion utkozesek, amiktol elektronok valnak szabadda, majd ha van elegendo gyorsito feszultseg, akkor becsapodaskor keletkezhet rontgen is!!! Ha valodi vakuum van, akor ott nem fog keletkezni semmi sem, az otthon megvalosithato potencialokkal, az biztos...! Idézet: „Végeztem pár mérést is. Csatolom az eredményt. Úgy tünik már egész alacsony hömérsékleten is disszipál a katód, de van egy küszöbérték. Ezt a hömérséklet küszöböt feltehetöleg az anódfeszültség is befolyásolja” Igy van..., errol beszeltem en is... Jol latszik az eleg eles hatarvonal, amitol kezdve beszelhetunk katodemissziorol! Jol ertem, a kis aramokat ugy merted, hogy a volmerot siman sorbakapcsoltad a mert csovel ?? Es igy az I=U/R keplet alapjan hataroztad meg ? Csak azert mert ezt igy(nem az elve, hanem a kivitelezes alapjan) nem lehet mar megmerni! Idézet: „Az adatokhoz még annyit: hogyan lehetne a hömérsékletet saccolni az áram alapján? Milyen összefügés lehet?” Memered a fagypont koruli nyugalmi ellenallasat a futokornek, majd ugyanezt 100C-on. Ebbol eleg jol lehet kovetkeztetni a belul uralkodo homersekletre. De van meg pontosabb lehetoseg is, vannak hosugarzas alapjan mero homerok(lezeres mutatoval pl). Idézet: „Ez azt feltételezi, ha valamit nem látsz, akkor az nem is létezik?” Majdnem! Egesz egyszeruen csak arrol van szo, ha nem tudunk valamit lemerni, akkor annak a gyakorlat szempontjabol altalaban semmi jelentosege sincsen! Konkret pelda pl a kiserlet, amit Skori elvegzett(koszonet neki!!!  ). Az latszik belole, mintha lenne a csonek valami "uresjarati" arama is, holott ez csak meresi pontatlansag, amit sokminden eloidezhetett...! Viszont a lenyeg gyonyoruen latszik rajta, hogy annak a katod anyagnak, ami a csoben volt, van egy eles homersekleti erteke, amikortol kezdve beszelhetunk termikus katodemissziorol.Idézet: „Na most ennek az eszköznek is van sötét árama, ami azt jelenti, hogyha semmivel sem világítod meg a fotokatódodat (és szobahőmérsékleten tartod) akkor is lépnek ki belőle elektronok, amiket aztán a többi része az eszköznek jól felerősít, és már meg is lehet mérni” Igen, valoban van ilyen eszkoz. Ahogy "sotetarama" is vagyon neki! Csak Te kapasbol feltetelezed, hogy szobagomersekleten kilepo elektronok okozzak, holott van egy halom egyeb magyarazat is... Pl a legkezenfekvobb, a tokeletlen vakuum, ami miatt tele a cso terfogata gazmolekulakkal, amelyek a nagyfesz potencial hatasara ionizalodnak, majd becsapodaskori elekronokat loknek ki magukbol, mas ionokbol, valamint a katodbol. Az igy letrejott pillanatnyi szabad elektronok persze, hogy elkezdenek repulni az anod fele, letrehozva a sotet erot, pardon aramot... Idézet: „lehetőség van az energetikailag lehetetlen esemény bekövetkezésére is.”  Szerintem meg hagyjuk ezeket az "ingyenenergia" szagu dolgokat. A fizikaban nincs olyan, hogy lehetetlen esemeny!!! Sem olyan, hogy a semmibol keletkezik valami!! Aki ezt allitja, az nem sokat tud a fizikarol...Mint ahogy az emberiseg sem tud meg sokat, es ezert egyes fantaziadus(vagy epp ellenkezleg?) egyenek minduntalan meg akarjak szegni a szabalyokat...  Idézet: „(modjuk az, hogy egy elektron kilép az atom vonzásköréből, vagy a vákuumban keletkezik egy elektron-pozitron pár magától!) bekövetkezhet akkor is, ha ehhez senki nem adott semmilyen energiát.” Na, ez mar kezd komolytalan hozzaallassa valni... Elektron nem hagyja el magatol az atommag vonzaskoret, mintahogy a semmibol sem keletkezik "valami". Az hogy "esetleg" mi nem tudjuk az okat, meg egyeltalan nem jelenti azt hogy megserulne az energiamegmaradas torvenye! Biztosan hallottal mar a neutrinorol - sokaig meg csak nem is selytettek a letezeset, mivel az altalunk erzekelheto anyagvilaggal alig lep kolcsonhatasba... - na ilyen es ehhez hasonlokra gondolok! Idézet: „Igen! Ezt hívják folytonos röntgen sugárzásnak, mert ilyen kor nem egy diszkrét energiájú értéket vesz fel a vákuumtérből kilépő röntgen foton, hanem egy maximális energiáig bármilyet (energiában folytonos)” En itt teljesen masrol beszeltem, arrol, hogy pl a radiohullamoknak nincs kvantumja, a sugarzas terjedeskor, es az anyaggal valo kolcsonhatasakor is csak folytonos termeszetet mutat..., nem ugy mint a fenytol felfele... Amirol Te beszelsz, az egesz mas..., alapban minden sugarzas szort spektrumu(es ezzel egyutt energiaju), kivetel ez alol pl a lezer. A rontgennel maradva ott is van koherens, indukalt sugarzasi forma, ugy hivjak rontgen-lezer! Idézet: „csakhogy a keltett elektromágneses hullám energiája (mivel a sebességváltozása az elektronnak nagyon kicsi) nem a röntgen tartományba, hanem a rádióhullámok, mikrohullámok tartományába esik (kérdezz csak meg egy rf-es topikot, hogy mi történik a magas feszültségű vezetékek közelében!)” Na vajon mi tortenik ?? Talan rontgen keletkezik, vagy mi...Ne beszelj rebuszokban, ird le nyugodtan mire gondoltal...! Az teny, hogy rendezett iranyu elektronaramlas hatasara EM sugaraz kepzodhet, de szerinted csak feszultseg kerdese, hogy egyszercsak rontgent kezdjen el, akar minimalis szinten sugarozni egy vezetekdarab... Idézet: „Azzal csak arra akartam utalni, hogy a TV képcsövében is már minden adott a röntgen sugárzás előállítására, csak egy kicsit nagyobb gyorsítófesz kéne hozzá.” Ezt szerintem senki sem vitatta...!! Idézet: „Nem is a hőmérsékleti sugárzásról volt szó, hanem arról, hogy kiléphetnek-e az elektronok. Azok pedig bizony már szobahőmérséklet felett pár száz fokkal is vígan ugrálnak ki a fémekből, hátmég, ha 2000 K fölé melegítjük őket” Ezt sem vitatja senkim sem... De attol, hogy "kiugranak" meg nem lesz rontgen sugarzas!!! Ahhoz feszultseg kell meg, vagy igen magas homerseklet. Egyik sem adott ott, errol volt szo, nem masrol!!
Elvileg léteznek félvezetös érzékelök is. Vajon egy sima napelem cella (napelemes zsebszámólóból bontott) érzékeny lehet a röntgenre? Tehát ha mondjuk becsomagolom alufóliába, hogy ne kapjon fényt, akkor lehetne ilyesmire használni?
A házi rtg. projekttel kapcsolatban: ha vákumcsövel megy (mint ott a rajzon: régi elektroncsövel), akkor vákumos izzóval is...... A rajz többi része lényegében egy tesla tekercs, ami a nagyfeszt elöállítja. Tehát a kérdés eldölt, ha az izzó vákumos és a feszültség elég nagy akkor........
A lapon levö rtg. felvéltelek elég meggyözöek. Végeztem pár mérést is. Csatolom az eredményt. Úgy tünik már egész alacsony hömérsékleten is disszipál a katód, de van egy küszöbérték. Ezt a hömérséklet küszöböt feltehetöleg az anódfeszültség is befolyásolja. Az adatokhoz még annyit: hogyan lehetne a hömérsékletet saccolni az áram alapján? Milyen összefügés lehet? (melyikhez hasonlíthat lin, log, exp)
Ja!
És megtaláltam azt a linket, amin a röntgengép házi változatának elkészítése van (sajna csak angol). De még egyszer: Az ionizáló sugárzás nem játék, ráadásul a hatása nem is azonna látható, hanem majd csak évek múltán jelentkezik (ha azonnal látható hatást szenved el valaki, akkor annak már kapáltak)! röntgen projekt üdv!
Itt van egy oldal, az ionizáló sugárzások detektálásáról
Bővebben: Link Ezeket kifejezetten ilyen energiatartományba fejlesztették ki!
Szia!
Idézet: „Ha nem tudod megmerni, akkor nem is folyik!”  Ez azt feltételezi, ha valamit nem látsz, akkor az nem is létezik?Egyébként van a magfizikai mérésekhez egy nagyon profi kis eszköz. Fotoelektron sokszorozónak hívják, és az elve az, hogy képes megmérni egyetlen! Foton által keltett elektronok számát is. Na most ennek az eszköznek is van sötét árama, ami azt jelenti, hogyha semmivel sem világítod meg a fotokatódodat (és szobahőmérsékleten tartod) akkor is lépnek ki belőle elektronok, amiket aztán a többi része az eszköznek jól felerősít, és már meg is lehet mérni. Idézet: „Minden folytonos, ha szigoruan vesszuk, meg a kvantumok vilaga is...Az atommagrol nem szakad csak ugy le 1 elektron sem, annak hogy ez megtortenjen alapos oka kell legyen, ami energiaban merheto(akar kinetikusban is), ha nem csapodik semmi bele, nem kozolsz vele energiat, mi oka lenne elhagyni az atomot(pontosabban, hogyan gyozne le az atommag vonzasat )??” Olyan területre tévedtél, ami messze túlmutat már a hétköznapi gondolkodásmódon. Korábban (úgy 50-100 éve) figyeltek meg olyan jelenségeket, hogy valamilyen nem várt effektus spontán (magától) bekövetkezett. Egy ideig senki nem tudta hova tenni a dolgot, aztán jött két német emberke (Schrödinger, és Einstein meg még sokan mások) akik fenekestől újragondolták a fizikát, aminek a hatása az lett, hogy bizonyos valószínüséggel, (ami az elektronok atomok, világában már jelentős) lehetőség van az energetikailag lehetetlen esemény bekövetkezésére is. Ezt hívják alagút effektusnak. És bizony ez azt tudja, hogy valamilyen esemény (modjuk az, hogy egy elektron kilép az atom vonzásköréből, vagy a vákuumban keletkezik egy elektron-pozitron pár magától!) bekövetkezhet akkor is, ha ehhez senki nem adott semmilyen energiát. üdv! ui.: Csodálatos ez a káosz! Csak egy apró pici kis hsz, és máris hogy pezseg az élet, izzanak a billentyűzetek! 
Szia!
Idézet: Na én is pont ezt mondom! Minden adott a röntgen keltéshez, csak egy kicsit nagyobb fesz kell hozzá.„Az ujabb tipusoknál erre sokkal jobban odafigyeltek, vagy eleve valamivel kisebb anódfeszültséget használtak.” Egyébként a legjobb detektorok röntgen fotonok detektálására azok az ionizációs kamrák, csak hát ha valaki nem járatos az üveg megmunkálásában, akkor házilag elég nehéz összehozni. üdv!
Szia!
Na nézzük szépen sorba! Idézet: (az általad leírt módon még ott sem, hiszen h*nű energia csomagban csomagban terjed minden hullám, csak legfeljebb a plank állandó túl kicsi, de én nem erre gondoltam)„Az elektromagneses hullamok sugarzasa csak alacsonyfrekvencian tekintheto folytonosnak” Idézet: Igen! Ezt hívják folytonos röntgen sugárzásnak, mert ilyen kor nem egy diszkrét energiájú értéket vesz fel a vákuumtérből kilépő röntgen foton, hanem egy maximális energiáig bármilyet (energiában folytonos). És szerinted a gyorsulás az micsoda? Klasszikus értelemben véve, bármilyen sebesség változással (akár az iránya is lásd centripetális gyorsulás) járó jelenséget gyorsulásnak hívnak. „Az elektromagneses hullamok sugarzasa csak alacsonyfrekvencian tekintheto folytonosnak” Ezért Idézet: ez igaz, amit írtál, csakhogy a keltett elektromágneses hullám energiája (mivel a sebességváltozása az elektronnak nagyon kicsi) nem a röntgen tartományba, hanem a rádióhullámok, mikrohullámok tartományába esik (kérdezz csak meg egy rf-es topikot, hogy mi történik a magas feszültségű vezetékek közelében!)„Erdekes is lenne, mert akkor ebbol kovetkezoen ma minden elektronikai eszkozunk ontana a sugarakat, pedig nem ez tortenik” Idézet: OK. Ebben lehet hogy igazad van.„Szerintem(tudom), amit irtam az sokkal erzekenyebb modja a kimutatasnak, mint barmifele kozvetlen megjelenitesi mod! Fotosok elonyben” Idézet: Na én ilyet nem mondtam! Azzal csak arra akartam utalni, hogy a TV képcsövében is már minden adott a röntgen sugárzás előállítására, csak egy kicsit nagyobb gyorsítófesz kéne hozzá. (meg valami fém bevonat a végére, bár az sem olyan fontos, az üveg is jó)„...ja ertem, es szerinted a mellekesen keletkezo rontgensugarak kesztetik fenylesre a port, nem pedig az elektronok...??!” Idézet: Nem is a hőmérsékleti sugárzásról volt szó, hanem arról, hogy kiléphetnek-e az elektronok. Azok pedig bizony már szobahőmérséklet felett pár száz fokkal is vígan ugrálnak ki a fémekből, hátmég, ha 2000 K fölé melegítjük őket.„Megis, szerinted mekkora homerseklet keletkezik ?? 2000, 5000, 10000 K ? Ez meg csak az ibolyantuli sugarak keltesehez eleg, es hol van meg a rontgen...!” üdv!
Sziasztok!
Lehet, hogy hülyeséget mondok, de hátha nem! Egy fotópapír kellene, amelynek a felét kitakarnánk pl ólommal, igy ha kap sugárzást, akkor az fehér marad, vagyis az lehetne a referencia, igy talán "árnyaltabb" lehetne a "műszerünk" Idézet: „Ne már, ez nem válasz a kérdésre. Egyrészt lehet hogy folyna áram de olyan kicsi, hogy nem tudom megmérni, vagy mérhetö de nem tudom eldönteni hogy a szigeteléseken szivárog az áram vagy a csövön megy. A másik, hogy a katód hömérsékletét sem ismerem. Egyébként pedig léteznek hidegkatódos csövek is. Pl. a fotocella kadója fény hatására emittál. ” Ha nem tudod megmerni, akkor nem is folyik! 1 elektron az meg nem aram...!(biztos hogy tobb folyna, csak azert, hogy mennyisegi kitetelek nelkul, mi, mennyi, es azt minek nevezzuk) A fotocella, az mas, ott pl a ceziumbevonat olyan laza kulso elentronhellyal rendelkezik, amit mar a lathato feny kvantumja(a foton) is ki tud utni. De ez nem hoemisszio...! Idézet: „Tehát léteznek arra vonatkozó grafikonok, hogy a hömérséklet függvényében melyik anyag mennyit tud emittálni?” Biztosan...de nekem nincs itt a zsebemben, nem tudom megmutatni...! Az teny, hogy minden anyag maskeppen emittal homerseklet hatasara elektronokat... Idézet: „Van kritikus hömérséklet, vagy ez egy folytonos görbe lehet?” Minden folytonos, ha szigoruan vesszuk, meg a kvantumok vilaga is...Az atommagrol nem szakad csak ugy le 1 elektron sem, annak hogy ez megtortenjen alapos oka kell legyen, ami energiaban merheto(akar kinetikusban is), ha nem csapodik semmi bele, nem kozolsz vele energiat, mi oka lenne elhagyni az atomot(pontosabban, hogyan gyozne le az atommag vonzasat )?? Idézet: „...Amia detektálást illeti... khm hát otthoni módszerekkel elég nehéz olyan beredezést összehozni, ami ilyen kis energiás sugárzásra érzékeny lesz, de talán a cinkszulfid por a leginkább ígéretes jelölt, próbáljátok meg azzal...” Hát aza helyzet hogy cinkszulfid porom sincs itthon. Lehet veni valahol vegyszerboltban v. ilyesmi? Azonbkivül azt pl. az UV is gerjeszti nem? Hogy tudom eldönteni, hogy éppen mitöl világít? Idézet: „...Ami pedig a kilépő elektronokat, és a gyorsításukat illeti. Nagyon sokan foglalkoztatok azzal, hogy szétszedtétek a TV-t és láss csodát van benne sorkimenő (De minek is?) A helyes válasz az, hogy nagyfeszültség előállítására, amivel a kilépő elektronokat fogjuk felgyorsítani. Tehát a TV-ben van vákuumban mozgó szabad elektron, ami ráadásul gyorsulva becsapódik egy cink szulfid ernyőbe (és ehhez nem kellett 100KV-os gyorsítófesz)...” A képcsö is jobban müködne kicsit nagyobb feszültséggel, de éppen azért használnak a szinesnél "csak" 25kV-ot, hogy ne keletkezzen sok röntgen. Egyes régi tv tipuspokkal (monitorokkal) pont az volt a gond, hogy amikor sötét volt a kép akkor az anódáram csökkenése miatt a feszültség megemelkedett, és sötét képernyö esetén (pl. régi pc-s képernyövédö prog.) szépen elkezdte besugározni az elötte ülöt.... Az ujabb tipusoknál erre sokkal jobban odafigyeltek, vagy eleve valamivel kisebb anódfeszültséget használtak. Idézet: „...hogy nem csak karakterisztikus röntgen sugárzás létezik, hanem folytonos is! Na kukkantsatok csak ennek is utánna, és máris kiderül, hogy miért használható mégis a váltó fesz (mégpedig akár elég nagyfrekvenciás is) röntgen keltésére” Az elektromagneses hullamok sugarzasa csak alacsonyfrekvencian tekintheto folytonosnak, amikor meg nincsenek kvantum tulajdonsagai. Kozelitve a feny hullamhosszat azonban diszkret, szaggatotta valik, kulonallo energiacsomagokban zajlik a kolcsonhatasa mas testekkel... EM sugarzas akkor keletkezik, ha az elektron vagy rohadt nagyot gyorsult, vagy mas energiaszintre lepett at. Minket esetnek megvannak a maga kovetelmenyei, egyeltalan nem biztos, hogy teljesul a minimalis energiaszint atlepesi problemaja, ami a rontgenhez kell... En meg nem hallottam rezgo, de be nem csapodo elektronok altal keltett rontgensugarzasrol! Erdekes is lenne, mert akkor ebbol kovetkezoen ma minden elektronikai eszkozunk ontana a sugarakat, pedig nem ez tortenik! De, azert szivesen hallanam a Te verziodat is... Idézet: „khm hát otthoni módszerekkel elég nehéz olyan beredezést összehozni, ami ilyen kis energiás sugárzásra érzékeny lesz, de talán a cinkszulfid por a leginkább ígéretes jelölt, próbáljátok meg azzal” Szerintem(tudom), amit irtam az sokkal erzekenyebb modja a kimutatasnak, mint barmifele kozvetlen megjelenitesi mod! Fotosok elonyben... A cinkszulfid az nem az elektronok megjelenitesehez hasznalatos ?? En ugy emlekszem, hogy maga Rontgen is mast, barium-cianid lottyos papirt hasznalt... Idézet: „Tehát a TV-ben van vákuumban mozgó szabad elektron, ami ráadásul gyorsulva becsapódik egy cink szulfid ernyőbe (és ehhez nem kellett 100KV-os gyorsítófesz)” ...ja ertem, es szerinted a mellekesen keletkezo rontgensugarak kesztetik fenylesre a port, nem pedig az elektronok...??! Huha... Idézet: „Újra vega55 figyelmébe ajánlanám, hogy ivheggesztés közben azért nem olyan alacsony a hőmérséklet (hiszen a vas, acél, rozsdamentes acél olvadáspontja főlé megy)” Megis, szerinted mekkora homerseklet keletkezik ?? 2000, 5000, 10000 K ? Ez meg csak az ibolyantuli sugarak keltesehez eleg, es hol van meg a rontgen...!
"En amikor a kis izzot beinditttam:50Hz valto volt,kb 10KV,a zold feny egybol megjelent,es az ego nehany masodperc utan langyos volt."
Milyen módszerrel mérted meg a 10kV-ot? (honan tudod hogy 10kV volt a feszültség?) Milyen hullámforma (szinusz, négyszög, impulzus, stb..) ? Ha valóban 10kV volt a feszültség legnagyobb csúcsértéke, akkor valószinüleg nem keletkezett röntgen. Úgy tudom, hogy kb. 27kV a határ. "Es hogy tetszik a magas fesz generatorom terve? (elozo oldal)" Hát, te kérdezted..... Kissé trafótemetö, és az a relés megoldás is elég gáz. Sokkal jobb megoldásokat találhatsz ha kicsit szétnézel a neten. Sorkimenö meghatásra ezerféle egyszerü félvezetös megoldás van, amik n*1.....n*10 khz-en mennek, (és kisfeszültségröl is elmüködnek) de ha már kondit akarsz kisütögetni a primeren akkor valamilyen tirisztoros megoldás kellene inkább a relé helyett.
Vakpróbát csináljatok, ha mértek! (Pl. argontöltésű izzóval)
"Probald ki egy elekrtoncsovel. Kapcsolj ra anodfeszt es merd meg, hogy szobahomersekleten mekkora aram folyik...Szerintem nem sokat fogsz merni, annak ellenere, hogy a katodon levo oxidvegyulet rendkivul konnyen(viszonylag) adja le a kulso elektronjat..."
Ne már, ez nem válasz a kérdésre. Egyrészt lehet hogy folyna áram de olyan kicsi, hogy nem tudom megmérni, vagy mérhetö de nem tudom eldönteni hogy a szigeteléseken szivárog az áram vagy a csövön megy. A másik, hogy a katód hömérsékletét sem ismerem. Egyébként pedig léteznek hidegkatódos csövek is. Pl. a fotocella kadója fény hatására emittál. Tehát léteznek arra vonatkozó grafikonok, hogy a hömérséklet függvényében melyik anyag mennyit tud emittálni? Van kritikus hömérséklet, vagy ez egy folytonos görbe lehet? "....Miert kene polaroid ?? ....." Azért mert az egyböl meg lehetne nézni + nem akarok sötétkamrában vegyszerekkel vacakolni. Sosem foglakoztam hagyományos fotózással, és mostmár maradnék a digitális megoldásoknál Amit a fogdokik haszálnak, az elöhívja magát, vagy ök áztatják az elöhívóba? Ha már számolgattál: Csak úgy kiváncsiságból, mennyi idö kell az elektronoknak, hogy a megfelelö sebességre tudjanak gyorsulni? Érdekelne, hogy mekkora az a freki ami már problémás.
"Ha jó néhány hét múlva jólenne Neked és a Miskolc-Budapest-Albertirsa útirányba esel, akkor sugárzásmérővel meg lehet nézni a rendszert."
Ok, akkor hozd magaddal a sugárzásméröt amikor erre jársz. (Budapesten vagyok)
Sziasztok!
Eddig is olvasgattam a hsz-eket, de olyan jól érveltetek pro és kontra, hogy nem volt szívem bele szólni. (Azért a vége felé már kezdett kialakulni a kompromisszum, ami nagyon helyes )De szeretnék néhány szurkodós megjegyzéssel még egy kis életet csalni a vitába! vega55 bizonyára tanulta, hogy nem csak karakterisztikus röntgen sugárzás létezik, hanem folytonos is! Na kukkantsatok csak ennek is utánna, és máris kiderül, hogy miért használható mégis a váltó fesz (mégpedig akár elég nagyfrekvenciás is) röntgen keltésére. Másrészről, újra Skori igazát erősítendő: Mekkora az atmoszférikus nyomás? :yes: pontosan! vagyis a vákuumot tartalmazó gömb minden négyzetcentiméterére 1kg nyomás nehezedik. Gondoljátok csak meg, hogy az a böszme nagy izzó (60 W-os) aminek ráadásul olyan vékony üvegfala van hogy a csudába bírna el ekkora nyomást, ha nem lenne benne semmi? (részben ezért is töltik fel őket alacsony nyomású nemesgázzal) Viszont a kicsi bicikli izzókban lehet vákuum, mert maga az üvegbúra is elég vastag, és ellenálló, ráadásul nem is túl nagy felületű. Amia detektálást illeti... khm hát otthoni módszerekkel elég nehéz olyan beredezést összehozni, ami ilyen kis energiás sugárzásra érzékeny lesz, de talán a cinkszulfid por a leginkább ígéretes jelölt, próbáljátok meg azzal. Ami pedig a kilépő elektronokat, és a gyorsításukat illeti. Nagyon sokan foglalkoztatok azzal, hogy szétszedtétek a TV-t és láss csodát van benne sorkimenő (De minek is?) A helyes válasz az, hogy nagyfeszültség előállítására, amivel a kilépő elektronokat fogjuk felgyorsítani. Tehát a TV-ben van vákuumban mozgó szabad elektron, ami ráadásul gyorsulva becsapódik egy cink szulfid ernyőbe (és ehhez nem kellett 100KV-os gyorsítófesz). Újra vega55 figyelmébe ajánlanám, hogy ivheggesztés közben azért nem olyan alacsony a hőmérséklet (hiszen a vas, acél, rozsdamentes acél olvadáspontja főlé megy). Na nagy vonalkban ennyi, és csak így tovább, mert ez a vita nagyon jó (minden szempontból tanulságos olvasmány). De azért, hogy konstruktívan is hozzászólhassak a röntgen sugárzás előállításához (persze házilag), ha haza mentem, felteszek egy komplett tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet otthon röntgenforrást gyártani.) Sajna (vagy szerencsére) én még nem éreztem affinitást ahhoz, hogy megépítsem, de hátha van aki kedvet kap hozzá. És végül, de nem utolsó sorban, aki még mindig bír olvasni, A RÖNTGEN SUGÁRZÁS MINDEN FORMÁJA, LEGYEN AZ KISENERGIÁS, FÉKEZÉSI VAGY KARAKTERISZTIKUS, VESZÉLYES, CSAK MEGFELELŐ ISMERETEKKEL JÁTSZADOZZATOK VELE. üdv mindenkinek! 
Sziasztok!
En amikor a kis izzot beinditttam:50Hz valto volt,kb 10KV,a zold feny egybol megjelent,es az ego nehany masodperc utan langyos volt. Es hogy tetszik a magas fesz generatorom terve? (elozo oldal) Idézet: „Egyáltalán van valamekkora hömérséklet küszöb, ahol elkezd emittálni a katód? (ha igen akkor mekkora ez a höfok?) Szobahömérsékleten semmit sem emittál?” Probald ki egy elekrtoncsovel. Kapcsolj ra anodfeszt es merd meg, hogy szobahomersekleten mekkora aram folyik...Szerintem nem sokat fogsz merni, annak ellenere, hogy a katodon levo oxidvegyulet rendkivul konnyen(viszonylag) adja le a kulso elektronjat... Idézet: „A sorkimenös játékok 16kHz környékén mennek, a fotókat kb. 260kHz-es meghajtással készítettem” Kozben kicsit szamolgattam..., ugy tunik ilyen kis frekvenciaknal az elektronok mar megtesznek elegendo utvonalat, mielott megfordulna a polaritas, igy az (feltetelezett)utkozes is kialakul(hat)... Idézet: „Lehet venni valahol venni olyan polaroid filmet ami jó lenne az rtg méréséhez, és nem kell külön elöhivatni?” Miert kene polaroid ?? Sima fekete-feher papir a legtokeletesebb, azzal konnyu banni, piros fenyben lehet nezegetni is, es az elohivasa se valami nagy tudomany... Csak elohivo kell hozza, ami eleg kozonseges anyag, fixalni mar nem is feltetlen kell ebben az esetben, eleg ha lemosod vizben... 
A röntgencsövekben nincs izzószál? Mert úgy teszik vezetővé a vákuumot. Szabas elektronok nélkül az sem vezetne egy jó darabig. Ezért a röntgencső egyenirányít is (ha jól tudom). És tényleg oda 80kV-ok kellenek.
De a CRT monitorok is kibocsáthatnak röntgent, nem? Amíg vki nem kivákuumozott csövekkel szórakázik, nincs veszélyben a röntgentől. De az UV-tól továbbra is.
Helyenként a fogorvosoknál nem számítógépes röntgenberendezéseket alkalmaznak, hanem filmes rendszert, ami egy tasakban van és az előhívót is csomagolják hozzá. Esetleg érdemes körülnézni náluk.
Ha jó néhány hét múlva jólenne Neked és a Miskolc-Budapest-Albertirsa útirányba esel, akkor sugárzásmérővel meg lehet nézni a rendszert. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
