"Egy kerdes - a bekapcsolas utan rogton jelentkezik a zoldes feny ? Mert ha igen, akkor ott meg hideg garantaltan a katod, igy nincsenek gyorsithato elektronok sem..."
Ez nehéz kérdés, mert egy ilyen kicsi fémdarab a másodperc tört része alatt tud felizzani. Szóval fogalmam sincs hogy elötte jelenik-e meg a fény. Egyáltalán van valamekkora hömérséklet küszöb, ahol elkezd emittálni a katód? (ha igen akkor mekkora ez a höfok?) Szobahömérsékleten semmit sem emittál?

"A masik kerdes, mar nem emlekszem, vegulis egyenfeszrol beszelunk, vagy valtorol ? Utobbi esetben ugyanis megint kizarnam a gyorsulasi lehetosegeket...egesz egyszeruen nem maradna ideje felgyorsulni az elektronnak, maris fordulhatna vissza...Persze, ez frekifuggo is, igy azt is jo lenne tudni mennyi..."
A sorkimenös játékok 16kHz környékén mennek, a fotókat kb. 260kHz-es meghajtással készítettem. Mondjuk ha van izzó-katód akor valamennyire talán egyenirányíthat is, de az áram zöme váltakozóáram.

A röntgencsövet is váltofesszel hajtják meg, egyszerüen azért mert 60kV-ot nem egyszerü egyenirányítani, a csö meg úgyis az egyik irányba fog vezetni, igaz az általában csak 50Hz-röl jár (bár ezt nem ellenöriztem, csak olvatam valahol).

Lehet venni valahol venni olyan polaroid filmet ami jó lenne az rtg méréséhez, és nem kell külön elöhivatni?

"....Mondjuk a kisuleses forrasokban biztosan van valami gaz, legfeljebb az izzoszalasnal lehet nelkulozni, de ott meg vedelem nelkul eleg gyorsan tonkremegy..."
Sokszor éppen az a cél, hogy valami ne tartson túl sokáig, azonkivül lehet hogy olcsóbb is, mint ha meg kellene tölteni valamilyen nemesgázzal. Pl. a pici halogén zseblámpaizzókban fehér kisülések világítanak (ott gondolom a gáztöltet miatt).

Hmm...akkor bizony keletkezik szabad elektronokat tartalmazo elektronfelho is...



OK, rosszul fogalmaztam, en meg nem talalkoztam olyan kozonseges izzoval, amiben ne lett volna valami nemesgaz. Ezt azert teszik bele, hogy csokkentseg a volfram parolgasat! Nyilvanvaloan vannak(lehetnek) olyan specialis vilagitotestek(nem biztos, hogy az izzo szo mar rajuk illik), amikben reszlegesen, vagy teljesen vakuum van. Mondjuk a kisuleses forrasokban biztosan van valami gaz, legfeljebb az izzoszalasnal lehet nelkulozni, de ott meg vedelem nelkul eleg gyorsan tonkremegy...



Nem gyoztel meg..., de elbizonytalanitottal!
Egy kerdes - a bekapcsolas utan rogton jelentkezik a zoldes feny ? Mert ha igen, akkor ott meg hideg garantaltan a katod, igy nincsenek gyorsithato elektronok sem...
A masik kerdes, mar nem emlekszem, vegulis egyenfeszrol beszelunk, vagy valtorol ? Utobbi esetben ugyanis megint kizarnam a gyorsulasi lehetosegeket...egesz egyszeruen nem maradna ideje felgyorsulni az elektronnak, maris fordulhatna vissza...Persze, ez frekifuggo is, igy azt is jo lenne tudni mennyi...



Egy ideig fizikusnak tanultam, de az elektronika jobban erdekelt...
A kimutatas szerintem egyszeru: fotopapirral, vagy filmmel szerintem a legpraktikusabb. Be kell csomagolni a sajat(vagy meg plusz) fekete vedo tasakba, es kozel tenni a velt forrashoz. Ha valami keletkezik ott, akkor az eleg konnyen athatol a papiron..., ha nem hatol at, akkor az nem rontgen, hanem inkabb UV.
Ha eleg elros a sugarzas, meg elo sem kell hivni(sotetedik elohivas nelkul is), ha nem sotetedik igy, akkor megis elo kell hivni, es kiderul, volt e ott egyeltalan valamifele rovid hullamhosszu EM sugarzas...
Ezt konnyu kivitelezni, es erzekeny...

"Igen, ezzel nagyreszt egyet is ertek, csak azert nem mindegy, hogy hideg, vagy meleg e a katod!!! Es itt altalaban ahogy kivettem, nincs futes se kozvetett, se kozvetlen, igy igencsak kis mennyisegu "szabad" elektron allna rendelkezesre, megha a potencial elegendo volna a sebesseg eleresehez!!!"

De bizony van "fütés". Nem csak az izzó búrája melegszik fel, hanem a benne levö fémrészek is. Nagyobb áram esetén egész vakító fehéren tud izzani a fémrészek csücske. Kisebb áramnál csak vörösen, vagy alig láthatóan. (de ott is forró lesz)

"Mezei izzoban sohasincs vakuum, hanem nemesgazokkal van toltve..."
Bocs de sosincs-ben tévedsz. Az izzók nagy részében valóban nemesgáz van (általában kripton vagy xenon), de nem mindegyikben. A kisebb teljesítményü izzók között elöfordulnak vákumosak is. Pl. a mignon foglalatos 10... 15W-os jelzöizzók, és egyes törpefeszültségü izzók között lehet vákumossal találkozni.

Szerintem ha ez a fenti két dolog fennáll akkor röntgen is keletkezhet. de mint írtam meg kéne mérni....
Ez a témanyitó esetében is elöfordulhatott.

"Nem, az antenna sohasem egy kivezetesbol all, csak mechanikailag tunik igy. A valosagban az egy kondenzator es induktivitas elosztott rendszere, de elektronok itt sem kerulnek ki a terbe, hanem lelektromagneses hullamok formajaban sugarozzak ki a felvett energiat."
Nos akkor tisztában vagy a dologgal. Az izzó esetén is csak mechanikailag tünik úgy, hogy a nagyfesz csak 1 pontra kapcsolódik.

"Ja, szepek a kepek!!!
Szerintem megerdemelnek, hogy jo misegben fotozd le oket..."
Köszi. Sajna ennyire tellik a fényképezömtöl. Max állványra tudnám rakni, de zoomolni nem tudok és ha közel megyek a nagyfeszhez akkor csikozódik a kép. Az érzékenység szintén adott, ha nincs elég fény akkor zajos lesz a kép.

Látom fizikában eléggé otthon vagy. Hogyan lehetne egyértelmüen kimutatni, hogy keletkezik-e röntgen?
Jójó, gondolom sugárzásmérövel, vagy filmmel. De ilyen ezközeim (még) nincsenek. Bár sugárzásméröt szándékomban áll építeni. Hónapokkal korábban igéretet kaptam a terminálon valakitöl félvezetös érzékelö szondára - amihez csak az elektronikát kellett volna összedobni, de sajnos úgy tünik a dolog idáig csak igéret maradt.

"megorulok, a fsz szerver ledobott mire megirtam a hozzaszolast...
Megprobalom roviden megegyszer... "
Uhh ez baromi bosszantó tud lenni, velem is elöfordult már, azóta mindíg kimásolom egy jegyzettömbbe is amit írtam.

megorulok, a fsz szerver ledobott mire megirtam a hozzaszolast...
Megprobalom roviden megegyszer... :violent:



A vakuumnak mint olyannak nincs atutesi szilardsaga, legfelejebb letezik egy adott tavolsaghoz tartozo elektromos potencial, ami kepes arra, hogy leszakitja a femek kulso elektronjat az anyaghatarnal, amitol valoban megindul az aram, heves rontgen, vagy inkabb mar gamma sugarzas kisereteben!!! De ehhez iszonyatos terero(es feszultseg) kell, hisz le kell gyoznie az atommokban fennalo vonzast, ami nem piskota...efolott mar csak a nuklearis szakitas allna, amirol van mar sejtesed, mekkora energiak tartoznak hozza...



Mezei izzoban sohasincs vakuum, hanem nemesgazokkal van toltve...



Ez tevedes! Nem repulnek az elektronok sehova sem...
Amikrol itt szo van(es a fenykepeken is), az nem mas mint koronakisules, ami letrejon mindig gazos kozegben, nagyobb feszultseg hatasara. Ilyenkor az tortenik, hogy a nagy terero a gazban talalhato kozeli ionokat magahoz vonzza, mire azok az elso utkozesukig(mas gaz atomokkal, molekulakkal) akkora sebessegre tesznek szert, hogy mas atomokat ionizalnak. Igy elindul egy lacreakcio, amitol letrejon az ioncsatorna, amit latunk is. Ez egy bizonyos tavolsag utan elhal, mert ott mar nem kepes az utkozeses ionizacio kialakulni!



Nem, az antenna sohasem egy kivezetesbol all, csak mechanikailag tunik igy. A valosagban az egy kondenzator es induktivitas elosztott rendszere, de elektronok itt sem kerulnek ki a terbe, hanem lelektromagneses hullamok formajaban sugarozzak ki a felvett energiat.



Igen, ezzel nagyreszt egyet is ertek, csak azert nem mindegy, hogy hideg, vagy meleg e a katod!!! Es itt altalaban ahogy kivettem, nincs futes se kozvetett, se kozvetlen, igy igencsak kis mennyisegu "szabad" elektron allna rendelkezesre, megha a potencial elegendo volna a sebesseg eleresehez!!!

Ja, szepek a kepek!!!
Szerintem megerdemelnek, hogy jo misegben fotozd le oket...

Bocs a képminöség miatt, kézböl fotózni, gyenge fényben vaku nélkül, elég nehéz + a nagyfesz is bezavart kicsit a fényképezönek.

Gyártotam pár fotót, mindjárt átveszem a gépröl és felrakom. Ha valakinek van sugárzásméröje, akkor beugarhatna egy mérésre. Jó lenne egy gyakorlati erdemény.

Ide teszem fel a képeket (a feltöltés folyamatban):
http://www.skory.gylcomp.hu/egyeb/izzo%20fotok/
A képeken jól látszik, hogy nagyfeszültségen a gázzal töltött izzó egész másképp viselkedik mint a vákumos

A vákum átütési szilárdságát tényleg rosszul tudtam. Próbáltam utánanézni a neten, de nem találtam egyértelmü információkat (nyilván a nyomástól és frekvenciától függ). Tudnál egy linket adni ahol utána lehet nézni?

Azt mondod vákumban nincs ívkisülés. Akkor mi történik ha túlléped az átütési szilárdságát? (szerintem elkezd áram folyni - nyilván töltéshordozók indulnak meg)

Egyébként ez végülis csak feszültség kérdése.... "kicsit" több kell. Egy mezei izzóban ezekszerint nem valószinü, hogy nagyvákum lenne, mert viszonylag könnyen átüt.

A vékony üveg, akkora kapacitást jelent, hogy bizonyos freki felett már nem lehet szigetelönek venni. Vastagfalú borosüveget kb. 100kV-al sikerült átütni persze lehet, hogy anyaghibás volt, mert a martinis üveg viszont bírja Az izzólámpák vékony üvegbúráját viszonylag könnyü átütni.

A nagyfesznek a másik polusával kapcsolatban: itt nem egyenfeszültségröl van szó. Az elektronok (v. nevezzük töltéshordozóknak) kirepülnek a térbe, majd irányt változtatnak és becsapódnak oda ahonnan indultak. Pl. egy antennának is csak 1 kivezetése van, mégis komoly áram folyhat benne. Ha az izzólámpám egy antenna csúcsán ül akkor egyetlen kivezetésen is folyhat áram. Régebben sikerült annyira meghajtanom így egy izzót, hogy kirobbant egy darab a búrájából, illetve az üveg tartószerkezete is megolvadt egy kicsit. Kicsi 15W-os varrógépizzó pedig a látványos kisülések helyett halvány kékeszölden kezdett a bura mentén világítani.
Egyébként szerintem a befolyó áramtól felmelegszik a belsö fémelektróda és emittál..... Még az is lehet, hogy nem is kell átütni hozzá.

Visszatérve a témanyitó kérdésére: a gyakorlatban a kisnyomású térben (valószinüleg nem kell tökéletes vákum) nagyfeszültségü áram hatására keletkezhet rtg. (nagyfesz elektroncsö adatlapján láttam ere vonatkozó grafikont: a röntgensugárzás kb 27kV-nál kezdett megjelenni, igyekszem elökotorni.)

Ez igy van!
De nem is a vakuum ivkisulesehez irtam a plazmat (azert kezdodott uj sorban ), hanem a mindenfele csoves, izzos, meg mittom en milyen itt felvonultatottakhoz...!!!



Ugye ezt nem gondolod komolyan...! Termikus(ilyen kis homersekletu) gerjesztessel meg sem kozelitheted azt a szintet, amikor mar eszreveheto rontgensugarak is keletkeznek. Ehhez sokkal magasabb homerseklet kellene... :yes:

Amit a hatarozatlansagrol irtal, az csak egy teoria, amivel egy csomo dolgot igyekeznek "elkenni" a fizikaban. A fotonok energiaja diszkret ertekeket vehet fel stabilan, ez mar tobb kiserlettel is bizonyitott!!! Az energia es a hullamhossz kozott viszont merev kapcsolat van..., ergo, ha nincs elegendo energia, nincs rontgen sem!



Miert lennel az ? Addig amig valaki eszervekkel, logikusan ervel, nincs semmi baj! Csak azt nem szeretem, ha valaki alaptalanul allitja a "tutit"...

Nana, vákuumban (nagyvákuum) nincsen plazma, mert az ionizálódáshoz anyag kell, ami nincs jelen...



Igen, de az ívkisülésben termikus gerjesztés is van az elektromos mellett, ezért keletkezhet (minimális) röntgensugárzás is.

Sőt, a Heisenberg-féle határozatlansági elv egyik folyománya, hogy emissziónál a fotonok energiája nem csak diszkrét értékeket vehet fel, hanem a Gauss-görbéhez hasonlóan "szétnyílik" és gyakorlatilag egy energiaértéknek sem lehet 0 valószínűsége, csak megközelítőleg 0. Hehe.

Elég fárasztó vagyok?

Nem kotozkodeskeppen, de vákuum!!



Bosz, de ezt rosszul tudod! Ez kb a szaraz levego atutesi szilardsaga... A vakuume 100kV/1mm 10-4 Pa nyomason!!! Es ez nem nagy vakuum...Az uvege sem sokkal kisebb...



Ez teny! Mondjuk nekem nem vilagos, hogy a masik vege a nagyfesznek hova kotodik az egonel, es igy a gyorsito elektromos tererosseg sem vilagos szamomra, mert az egy dolog, hogy x kV van ra kapcsolva, az meg semmit sem jelent onmagaban...



Nade konyorgom, vakuumban nincs ivkisules!!!
Amit te annak hiszel, az inkabb plazma, vagy mas neven ionizalodas...Semmi koze sincs a szabad elektronokhoz!!!
Raadasul, a rontgen mint elektromagneses sugarzas, mar rendelkezik kvantummal, ami keletkezesenek a feltetele, hogy az elektron gerjesztettsege nem lehet egy bizonyos merteknel kisebb. Az ehhez szukseges becsapodaskori(elektron) lassulas pedig kis feszultsegeknel elmeletileg sem johet letre...

Végülis még szabad levegön is kilépnek az elektronok ha elég nagy a feszültség.....

Az elözö fotón egy sima 230V/200w-os izzó van nagyfeszre kapcsolva. Itt elvileg nincs rtg. mert gáztöltésü az izzó, de az elektronok kilépnek - ahogy a képen is látszik.... Majd keresek/lefotózok egy másikat ami vákumos...

Pedig egyszerü. A vákum átütési szilárdsága kb 20kV/cm, ehez még hozzájön az üvegbúra (bár nagyfreki esetén tulajdonképpen úgyanúgy átvezet mint egy kondi) ha ezt túllépi a feszültség, akkor kilépnek az elektronok és létrejön az áramkör. Az pedig , hogy mekkora sebességre gyorsulnak az elektronok lényegében a feszültségtöl függ... Egyébként szinte minden ívkisüléssel keletkezik valamennyi röntgen, még hegesztéskor is, pedig ott ivhúzás közben csak 24V körüli a fesz, persze ez nem sok, de aki napi 8 órábn hegeszt annak erre is gondolnia kell (védöfelszerelést kell használni)

Ha ennyire jol tudod, akkor aruld mar el nekem, hogyan(es mitol) lepnek ki az elektronok a volframbol(vagy masbol), es hogyan gyorsulnak fel akkora sebessegre, ami elegendo az uveggel valo utkoze(skori) rontgen sugarak generalasahoz!!?
Tenyleg erdekel, mert elkepzelni sem tudom...

Számottevö röntgensugárzás kb 27kV felett keletkezik. Ezért használnak "csak" 25kV-ot a szinesTV-k képcsövében, mert felette jelentös mennyiségü röntgent is sugározna magából. Persze egy igazi röntgencsö 60...100kV körüli feszültségröl müködik, de az direkt erre készült, és igen rövid idö alatt tud nagy sugárdózist kibocsátani.
Ha az izzót sorkimenöröl hajtottad meg az határeset, mert terheletlenül elérheti a kritikus feszültséget. Tehát keletkezhetet röntgen, de nem jelentös erösségü (ezt még egy sima fémlemez is leárnyékolja).
A gázzal töltött izzókban általában lilás-kékesfehér fény keletkezik (ezekböl nem jön röntgen) de a vákumozott izzókban keletkezhet. Ezeket a bura belsö oldalán levö kékeszöld foszforeszkálásról lehet felismerni. Néhány perc alatt nem okozhat gondot, de órákig nem célszerü játszani vele.

Szia Isti !
Nalunk a halozaton meg 220V sincs! Kb ugy alandoan este 210V van. Es hogy szaggason 100Hz-t ha a halo csak 50Hz?
Es azt amit mondtal,hogy raknal a kondi ele az mi,es hogy nez ki?

léne= kéne nah pont én fikáztam

egyszerű és nagyszerű! Bár én a kondi elé raktam volna egy graetz hidat... Próbálkozhatnál a tranyóssal is... Meg azért a 230 az 230! A sorkimenőket meg lehet 10-20V-ról is táplálni... Egyébként nem rossz!
Egyébként 100Hz-en szaggat?

Csak 220 helyett 230V, felelőség helyett felelősség, válalok helyett vállalok!

Meg az egész témát át léne rakni vmelyik nagyfesztémához, mert nincs sok köze már a röntgenhez

Itt az en altalam tervezett nagy fesz fejleszto tervrajza...
azt hiszem en talaltam ki,mert nem a netrol szedtem,hanem csak ugy ni kitalaltam :yes: ha megtalaljatok valahol,en nem kerestem,es nem akarom hogy azt hidjetek,hogy mas totletevel akarok dicsekedni.
A terven az elso trafo nagyobb teljesitmenyu legyen a masodiknal,es a harmadik egy 1:1-es trafo,kis teljesitmenyu.
ELEG VESZELYES EZ A CUCC!!! :yes:
FELELOSEGET NEM VALALOK!!!

Tessék?! Diódára gondolsz? Sok sorkimenőbe beleintegrálnak egy diódát, ami egyfajta egyutas egyenirányítóként viselkedik, hogy a képcső egyenfeszültséget kaphasson. De hogy is jön ez ide?

Ha jol tudom a sorkimeno tartalmaz felvezetot :yes:
az enyemben egy sincs :no:

Pedig a földelés kevesebb energiát igényel, mint a kiszabadulás a nagyfeszültségű áramkörből...

jó nem érted...
Tudod én is "230"-ról járatom csak letrafózom 12-14V-ra.
Namost ha a trafó terheletlen akkor fel tudja tölteni a kondikat sokáig..., de ha terhelem, mondjuk 20-30W-ot szedek ki egy 20W-os trafóból, eléggé leesik a kondin mért feszkó, mert a trafón is esik feszültség.
Érted?

Keress rá a nagyfeszültség sorkimenővel c. témára, és ha az ottani rajzoktól eltér a tiéd, akkor tedd fel...

A fem kalitka nincs lefoldelve,de csak disz es azert van oda teve,hogy ne erjen a kezem veletlenul az aramkorokhoz,mert eleg fajdalmas es a kondit egyszer nem sutottem ki es megrazott
ha kel a kapcsolas felteszem! (de feleloseget nem valalok)

Úgy látom, hogy a villásdugó sem földelt...

A RTG-ről meg az a véleményem - végigolvasva a témát -, ami lgyk-nak. Nem hiszem, hogy számottevő sugárzás keletkezhetett.

Az a fém kalitka le van testelve? Mert amúgy nem sokat ér, csak jobban ráz!

Az enyemnek nem fogy ki az aksija,mert 220-rol megy,ebbe csak a kondi eg ki(eleg hamar) nagyon melegszik egy mikro kondival akarom kicserelni,csak meg szet kell szedni a mikrot :yes:
Es itt a kep... (ez tenyleg az enyem :yes: )

hát igen... én is gyújtogatok vele mindent. Bár az enyém kb 12-16kHz-en megy, npn tranyóval.
2cm-s ív? nekem is kb annyi jön ki, de szikrába még 3cm is, csak hamar lemerülnek a pufferek 20V-ról 15-16-ra(egyébként nem tom mérni, mert 160V-ot ír ki, de látni az égőn, h csökken a feszültség kb ennyivel)
Engem már párszor megcsapkodott, nem nagy cucc. Csak kétkezesen ne csapjon meg, mert az tényleg fáj.
(az autóvill szerelők is gyújtótrafókkal szokták egymást rázni , és nincs semmi bajuk)

Igen ezt olvastam. Nekem, ami problémám lenne hirtelen: memóriakártya írás, vizuál basic (egyiket még nem, a másikat alig használtam) Amúgy meg a PIC-et csak assemblyben nyomom így lehet, hogy kicsit hosszabb lenne megírni a kommunikációt, de kb. 3000 sorig még eddig mindig ment minden.

Nekem egyébként az a nagyon nagy bajom, hogy én olyat akarok építeni, amilyen egyébként sorozatgyártásban nincs...