A legegyszerűbb megoldásra szavazok: egyenáram egy PC tápos dupla Schottkyval (nekem a Solomon nem mágneseződött fel), utána egy FET és kész. Ha IRL-t használsz, az logikai szinttel meghajtható, közvetlenül a PIC-ről. A tirisztor ilyen nagy frekin szerintem nem célszerü.

Hááát azt tudom, hogy mire jó a triak. de az a bizonyos frekvencia.
Az a kérdés.

Ha megfelelő frekvenciáról van szó, akkor a triak alkalmas váltóáram kapcsolására, erre találták ki.

A csúcsfeszültségre is gondoltam.

Ha elhagyjuk a diódákat a kimenő trafó után akkor elvileg működhet a triak.önrezgők
Vagy nem

A váltóáram és az egyenáram nem mindegy, mert utóbbi esetében felmágneseződés előfordulhat, ha a páka anyaga olyan.
Amúgy pedig effektív 24V váltóáram, kb. 24V egyenáramnak felel meg teljesítmény szempont alaján (azonos ohmos terhelést feltételezve). Amit te írtál feszültség, az a váltóáram csúcsfeszültsége. A kettő nem keverendő!

Mindenre van megoldás...
Kapcsoló üzemű tápokban még nem vagyok túl tájékozott, de tervezem a Forrasztóállomás v2.0-ás verzióját, ami már kapcsolóüzemű tápegységgel lenne.
Tulajdonképpen a páka fűtőszálára mindegy milyen áram jut, végül is csak a hőképződés számít.
Így 24 V-os váltóáram hőképződés szempontjából megegyezik 33,94 V egyenárammal.
Nem tudom mikor lesz kész a v2.0-ás verzió, igazából most kellene egy kis pénzt gyűjtenem, de szerintem tavasz elejére kész lesz.

Üdv.: mate_x

Arra volna megoldás, ha valaki nem trafót használna hanem kapcs.üzemű tápot? Ott már a triak használata kiesett, ha jól gondolom. Mert feleslegesnek tartom, hogy vegyen valaki 4-5ezerért trafót ha nincs otthon tarcsiban de van PC táp vagy alkatrész kapcs.üz. táphoz.

u.i.: a tirisztor szóba jöhet? Vagy kilőve a fél hullám kapcsolása miatt?
Valami trükk?

Szia!

Először is az MCLR-nek nincs külön tápja, ugyanazt kapja, mint az egész PIC.
Egy következő verzióban lehetséges, hogy eltűntetem a RESET gombot, és program által lesz megoldva.
Megfontolom a külső hőmérséklet kompenzációt is, bár a szobában általában minidig ugyanakkora hőmérséklet van, az a pár fok meg túl sokat nem számít.
25-30-al biztos nem mutat többet, +-10 fokos tűrésben benn van.

Amúgy köszi az észrevételeket!

Üdv.: mate_x

Ez igaz, én akkor csak képeket tettem fel. Azt is inkább a méretek miatt. Azért kezdőknek pár kép kevés lenne... Viszont teljes leíráshoz (esetleg cikk) nincs időm. Viszont szívesen válaszolok, ha tudok a témában segítséget adni. A kontroller típusa mindegy, ahogy írtam is. A lényeg a benne futó program, amit vagy te írsz, vagy másokét használod. Természetesen a kapcsolást ennek megfelelően válaszd ki. Sima hálózati trafós táphoz én vettem anno készen Solomon vezérlőhöz valót, 3-4e között volt. Tekercseltetni is lehet, talán úgy olcsóbb. Jó ha van egy segédtápnak való kisebb feszültségű szekunder tekercs is. Ezzel csökken a vezérlés tápján a hőveszteség. Kapcsolóüzemű táphoz pedig aránylag egyszerű házilag is trafót elkészíteni, de gyakorlat nem árt és a táp maga jóval bonyolultabb! Valamint fokozottan kell ügyelni a megfelelő szigetelésre!

igen, olyan régen írtam, hogy újra meg kellett nézzem.

Ez tényleg nem akkora rejtély.
A reset lábon előbb kialakul a megfelelő feszültség, mint a PIC tápfesz lábán. Ez több okból is lehet. Néhány dolog, amit érdemes megfontolni :
- két tápot használtok (nem értem csak a reset jelnek miért kell egy komplett táp???), a reset tápon, vszínű a kisebb terhelés miatt előbb kialakul a reset jel. (Ráadásul így, hogy két kapcsolót használtok, teljesen felesleges a reset jeli táp.)
- a reset lábra egy 100nF körüli kondi kellene (lehet kisebb, v. nagyobb, ki kellen kísérletezni), hogy a reset jel felfutása lassítva legyen (viszont nagy kondit sem lehet, mert a lassú jel sem jó)
- használhatnátok a belső reset áramkört (szerintem a reset kapcsoló is teljesen felesleges). És szintén használhatnátok a beépíttett brown-out és a watch-dog áramköröket a PIC reseteléséhez. Akkor nem lenne ilyen problémátok, hogy időnként nem indul el az áramkör.
Már több PIC-es áramkört építettem, ezekből egy pár ipari környezetben működik, de még egyikkel sem fordult elő, hogy ne indult volna el (van ahol egy 3 fázisú 20kW-os motor néhány másodpercenként "megrángatja" a betápot. Mondjuk én minden esetben a belső reset áramkört használtam, és használom az előzőekben felsorolt belső áramköröket. Igaz ezek miden esetben a 18F sorozatból kerülnek ki, de nem gondolom, hogy a 16F-nél ez másképp lenne. Nézzetek utána, lehet akkor "bolondbiztosabb" lesz az áramkörötök.

Ill. néhány észrevétel:
Hiányolom a külső hőmérséklet kompenzációt is. Igaz ezt a legkönyebben a nyákon lehetne megoldani, és nem a nyélben, ahol pontosabb lenne, de ez is több lenne, mint a semmi. Így a páka simán 25-30 fokkal melegebb, mint amit mutat. Nyilván nem sokat számít, ha az ember sima alkatrészeket forraszt (bár bizonyos smd-knél már érdekes lehet), de ha már épí vki egy digitális forr. állomást akkor az már legyen pontos, amennyire lehet.
A 78L05-ös helyett használhatnátok kapcsolóüzemű tápot az 5V előállítására. Ebben az esetben a melegedés 0 és simán elviszi az egész áramkört. A kapcsolóüzemtől sem kell félni. Megfelelően szűrve a digitalizálás pontossága sem csökken ennek használatával.

Vissza is került a cikk, lehet nézni a képeket...

Köszönöm.

Kaptam egy halom alapanyagot a táp részéhez!

Nem, csak a kérésedre raktam fel képeket + a kapcsolási rajzba betettem még a K2-es kapcsolót, és meg kell várni, hogy valamelyik moderátor elfogadja.

Üdv: mate_x

Leszedtétek a cikket?
Gondolom most javítjátok, remélem hamarosan vissza kerül. Már eldöntöttem, hogy nem trafót fogok hozzá használni hanem rezonáns kapcs.üz. tápot.
Jó munkát a kapcsoláshoz.

Köszönöm az információt, én elsiklottam fölötte. Ami a precíz erősítést illeti: pont az egyik kritikus paraméterről, a bemeneti offset feszültség driftjéről nincs információ a PIC adatlapjában, tehát akár megfelelő is lehet...

Köszi, hogy felhívtad a figyelmemet Skori féle kapcsolásra.
Hogy mi a fenének foglalkozunk még a trafókkal amikor ott van a sok hulladékban a megoldás. Kicsit rá kell hangolódni és 100x könnyebb teljesítményt is kihozni.

p_istvan, addig hajtogattad az érveid (hála istennek) , míg leküzdöttem lustaságomat és nekiláttam áttanulmányozni az elméletet. A hőelemről találtam egy rövid, de nagyon jó kis leírást: melléklet pdf fájlja, érdemes áttanulmányozni.
Nézzük meg, mit kell tudnia az ideális forrasztóállomásnak. Ha ezt tudjuk, meg lehet tervezni a legegyszerűbb áramkört, ami teljesíti a feladatot.
Az elméletben egy csomó mindent egyszerűsíteni vagy elhanyagolni kell, különben beleragadunk a képletrengetegbe. A jpg mellékletben nézzük mindjárt a negyedik ábrát. Amikor a hőmérséklet eléri a beállított értéket, akkor a páka hője lecsökken, majd a hiszterézist követően megint melegszik ez egy cikk-cakkos vonalat ad, ami a szabályzó pontosságát tükrözi. Ha ez +- 2-3 fokon belül van, az elfogadható, tehát ez a kis változás elhanyagolható. A kék vonal a pákanyél (hideg forrpont) hőmérséklet-változását adja, ami töredéke az előzőnek, tehát ez még inkább elhanyagolható. A hőmérséklet-változások pl. általában exponenciálisak, de most lehet lineárisnak tekinteni.
Az első ábrán az ideális szabályzó van. "0" fokról indul. A felfűtés után egyenes vonalat (állandó hőmérsékletet) ad.
A második ábrán normál (szoba-) hőmérsékleten nézzük. Mivel az áramkör a hőelem feszültségét nézi, ezért túlszabályoz, tehát a páka hőmérséklete a környezeti hőmérséklet értékével magasabb lesz, mint a beállított. (DT1)
Viszont van még valami, ami megváltoztatja a páka hőmérsékletét, ez pedig a pákán végigfutó hőterjedés. Ha melegszik a páka, a meleg átterjed a nyélre, ami addig melegszik, amíg az átterjedt hő meg nem egyezik a levegőnek leadott hővel, ezután állandó marad. Ez lehet, hogy több óra alatt jön létre. Ez megint ad egy plusz hibát, ami DT2. Persze ezen kívül van még néhány hiba előidéző pl. megfogjuk a páka nyelét, forrasztunk, stb, de ezeket el lehet hanyagolni.
Tehát ezeket a hibákat kell egy jó forrasztóállomásnak kompenzálni. A DT1-et könnyű, csak a környezeti hőmérsékletet kell mérni és levonni a beállított értékből. A DT2 pedig jórészt anyagfüggő, ez azt jelenti, hogy egy konstans értéket kell kivonni a beállított értékből, ez mindig(?) ugyanaz. Ha ezt a két kompenzációt szoftveresen elvégezzük, akkor a páka hőmérséklete a beállított hőmérséklet lesz. Ez pedig nem nehéz.
Folytatom majd az elmélkedést az áramkőrrel, de minden segítséget, kritikát szívesen veszek.

Néhány hozzászólással előbb írta t0bi, hogy az övé olyan, de szerintem azt a néhány mV-ot perecíz műveleti erősítő IC-vel érdemes felerősíteni a pontosság miatt.

Nem tudom, hogy próbálkozott-e már valaki azzal, hogy a PIC mikrovezérlő analóg komparátoraival helyettesítse a hőelem jelét erősítő műveleti erősítőt? Bővebben: PICmicro Comparator Tips 'n Tricks

Azért nem, akkor rejtély ez.
Egy könyvben (PIC kedőknek) olvastam, hogy ha túl nagy a pufferkondenzátor kapacitása a PIC előtt, akkor egybőli rákapcsoláskor művelhet furcsa dolgokat. Megoldás lehetne még a pufferkondenzátor kapacitásának csökkentése, de akkor meg lehet az lenne a baj.
Jó így ez a 2 kapcsoló, ő így akar működni .

Hmmm. Érdekes.

Akkor ez is bent marad az elektronikai rejtélyek között.
Ki tudja... lehet valamit elbaltázott a program ASM-->HEX fordítása közben. de akkor ez lényegtelen. Ő így akar működni és kész...

Szia!
Nem haragszunk .
Előbb kipróbáltam, amit küldtél, de itt is ugyanaz van, mint eddig, néha nem kapcsol be a jel, de a 2 kapcsolós megoldás még mindig működik .

Ne haragudjatok! Megnéztétek már a PIC adatlapját, hogy hogyan kell a MCLR-t szabályosan bekötni? Lásd melléklet...

Én 16F877-nél jártam úgy, hogy a régebbi tapasztalataim alapján kötöttem be. Aztán csodálkoztam, hogy mindenféle hülyeséget csinál. Az adatlapban lévő áramkörrel ki lett egészítve és onnantól megszűnt minden gond.

Csak az volt a baj, amit mondtam.
10 kohmon vezérelve az mclr-t, is volt olyan, hogy nem kapcsolt be a fűtés vezőrlőjel. Kipróbáltam, hogy kapcsolót teszek a pic 14-es lába és a +5V közé, már semmi probléma, 40-szer is végig próbálgattam, és mindig bekapcsolt.

Üdv.: mate_x

Itt is egy jó megoldás:Bővebben: Link

Végül is nem sokban tér el szilva verziójától. Ő PC tápból oldotta meg. Szinte mindenkinél van otthon kisebb táp 200-250W-os. Nem kell trafót venni vagy tekercselni.
Bővebben: Link

Ahogy leírtad nem nagy dolog megoldani, elég sok trafót tekertem már. Az a néhány menet nem lehet gond.
Energiatakarékos izzót is biztos találok otthon.

Dee.. van egy ötletem, olyan szépen leírtad folyamatot.
Már csak tervezned kell egy panelt, leírást hozzá és már kész a cikk. Hát nem jó?!

Bocsánat, IRF740 a helyes

Igazad van, a gyanútlan szemlélőnek úgy tűnhet, hogy nagyon bonya. Az egésznek az alapja a Skori féle rezonáns kapcsolóüzemü tápegység. Skori is említi, hogy nem véletlenül hasonlít a rajz a kompakt fénycsövek tápjához.
Tehát szerezni kell egy rossz kompakt fénycsövet (energiatakarékos izzót) és kiszedni belőle az elektronikát. Ezt átalakítani a Skori féle tápegységgé már nem nehéz, mert szinte minden benne van, ráadásul a nyák is kész. Általában tranzisztorok a kapcsolók, ki kell cserélni FET-re. Én IRL740-est teszek bele. Ami nehezebb, az a kis toroid áttekerése. Skori alapján 2 x 13 menetet kell feltekerni, plusz egy menetet középre. Jó nehéz, mi? Már csináltam, vagy húszat, kb negyed óra. Amit még át kell alakítani, az a tekercs. Le kell tekerni a huzalt, hogy egy-két sor maradjon, ez kb 50 uH. Ha van induktivitásmérőd, úgy könnyebb. Ennyi az egész.
A kis teljesítmény miatt nem használok védődiódákat és védő Zenereket. Már csak két kondira van szükség a félhídhoz, meg a trafóra. Ha van hely, a kondikat rá lehet helyezni a nyákra, vagy akárhova. A trafó PC táp nagytrafója, a szekuder oldali egyenirányító szintén PC tápból van. Még egy szűrőkondi kell és kész a táp. Ez az összeállítás többszáz Wattot tud, ide csak 50 Watt kell, nekem még kézmeleg sem volt (Vigyázz! 300 Volt DC)
Bővebben: Link