Hát az lehet, hogy egy TV javításhoz sok minden kell, de a kattogós wellernél sok pákahegy kell, a különböző hőfokhoz, menetközben cserélni nem veszélytelen. Nekem a pákám több hőfokot jegyezz meg, és csak egy gombnyomás, és már ott is az alacsonyabb vagy magasabb hőfok.

Javítva: neurális!
Kösz dpeti!

biztosan neutrális hálózat a neuRális hálózat?

Ebben igazad van! Analóg IC-vel csak két potin tekerek egy kicsitt, addig egy PIC-et teljesen át kell programozzak!
Csak gondolj bele egy neutrális hálózatba! Az nem úgy működik: I/N
Az analóg hálózat köztes jelekkel is dolgozik és az analóg és digitális hálózat közötti elektronika fogadja el hogy a digitális kimeneten esetleg mi legyen az I! De! Egy neutrális hálózatban egy logika dönti el hogy mi legyen az igen, bizonyos logikai szempontok alapján.De ott van egy talán is... És egy nem.....
Akkor itt már témát is válthatunk! Egy neutrális hálózat akár tanulhatna is és lehetne programozni is... Ahova érintem a páka hegyét annyi a hőfok.
De ha egy igazi neutrális vezérlést szeretnél akor igen csk bele kell vágnod!

Ez is igaz, de szerinted, aki ide jár, az mind lcd tévéket javít?
Szerintem a fórumon nagyobb számmal a hobbisták vannak. Ahhoz pedig nagyon is jó egy ilyen páka, meg merem kockáztatni, jobb mint a kattogós.

Ez igaz, de hová? ha kell még szkóp és net is a javításhoz... A régi tévéknél így volt és elég volt egy pillanatpáka! De manapság már nem tudsz semmit javítani egy pákával... Program kell az EPROM-hoz meg laptop.....szervízkód a menűhöz...vagy esetleg komplett ServiceManual! és persze komolyabb fejlesztői környezet a laptopon és igen csak hekkelt programok...
Kíváncsi lennék hogy egy ITT LCD TV-n mit tudnál javítani ha szoftverhibás, vagy a ram hibás!

Bár nekem még nincs digitális forrasztó állomásom, de megpróbálok válaszolni neked.
Nem attól jobb, hogy jobban tudsz vele forrasztani, hanem abban, hogy több mindent tud kisebb méretben. Így könnyebben tudod magaddal vinni bárhová. Nagyobb funkcionalitás, kényelmesebb.

Az analóg vs pic dologra pedig csak annyit mondanék, hogy egy összetettebb dolgot azért ttl ic-kkel és analóg ic-kkel megoldani kicsit rossz ötlet manapság, amikor egy a4-es panel helyett mindezt megteheted egy 5*5cm-es panellel, amin van egy pic. és nem utolsó sorban, ha valamin változtatni kell, akkor nem kell az egészet szétszedni és újra tervezni, hanem elég a programot lecserélni, ami lássuk be gyorsabb, és olcsóbb módszer.

Lehet hogy kötekedős leszek, de mire jó ez a "digitális forrasztóállomás"?
Forrasztani egy adott hőfokkal.... Ezt a Wellerék már 20 éve megoldották és olyan pákákkal forrasztanak ma is kézzel a legtöbb gyárban... Nem digitálisan...És én is...
Megjelentek az AVR-ek meg a PIC-ek és több ezer forintért 4 LED-es villogót építenek belőle pár száz(?) forint helyett mikor egy rossz rádióból annyi alkatrész van hogy a házat be lehet villogtatni... Sajnos ipari környezetben rossz tapasztalataim vannak a mikrovezérlőkkel... lefagyás, indulási problémák...Tiltásokban hiba.... Zavarérzékenység...
Lehet hogy kimoderálnak, de az első esztergát reszelővel csinálták... a másodikat már az új esztergával... a CNC vezérlést a legújabbakkal... és ha a legújabb CNC elromlik akkor megint csak egy régebbihez nyúlnak ha alkatrész kell bele...
Ilyen a forrasztás is... Tudni kell mekkora hegyhőmérséklet kell és mekkorát lehet alkalmazni.
Mellesleg napi 8 órát forrasztottam be paneleket kézzel is és géppel is a Telefongyárban...és nem sokat kellett javítani! Aztán mint minőségellenőr néztem a forrasztásokat.
Nem csak a páka a lényeg, hanem a gyakorlat és a tapasztalat! Tapasztalat nélkül nincs gyakorlat... anélkül meg nincs tapasztalat... Senki sem fog tudni egy digitális forrasztóállomással tökéletesen forrasztani ha nem tudja mit kell tennie... És sajna a legtöbb tévét forrasztási hibával javítottam...
Ui.: a hibák kiküszöbölésére a 20 éves forrasztási tapasztalatom (bár már több mert 10 éves korom óta melegítem a pákát és most 42 vagyok...). Kerülni kell az IC foglalatot, csak jó minőségű ónt kell használni és a használt alkatrészek lábáról a régi ónt csipesszel lehúzni (anatómiai csipesz)!
Amúgy az SMD cuccokkal nem is foglalkozok csak ha a melóhelyen tönkremegy... Fél milliméteres akármin akar 16A átküldeni a gyártó... Gondolom csak áramfigyelő volt....de annak kevés!
Szóval bocs ha offoltam a témát, de szerintem a forrasztás nem abból áll hogy tekergetem a páka hőfokát és disszipálok el akkora teljesítményt amit a páka is felvesz...
Csak egy péda.....galván üzemben dolgozom... Mikrokontrolleres hőmérők vannak.. szól a dolgozó hogy nem jó az áru, kérdezem! a hőfok
ott van? és tényleg ott van, csak közben a fürdő változott!
És erre mondom azt hogy nem mindegy milyen ónnal és milyen pákával forrasztanak! mert a forrasztóón olvadási hőfoka adott és a páka leadott hőfoka és a teljesítménye is.
Bocs ha kicsit hosszú lett...

Ez csak egy példa volt. Lehet más erősitő is benne.
Nálam egy OP07-es el működő pákavezérlés ment.
Speaker jelzésnek van benne.

Ja és a hex file

Szerintem...
-felesleges az atmega16
-felesleges felhúzó ellenállások a kapcsolóknál
-speaker??? minek bele
-jobb lenne egy normálsabb erősítő IC

Lamaradt a panelterv

Itt van egy encoderes pákavezérlő!
Mit szoltok hozzá?

Ez így elég kacifántos, tökéletes mérést csak a páka nyelébe utólag berakott hömérséklet mérővel lehet megvalósítani.
Azért szerintem lenne egy közelítő megoldás: ha a pákát felfűtjük egy adott hőmérséletre, jó sokáig várva, hogy a hőmérséklet állandósuljon, majd egy hőmérő segítségével elvégezzük a kalibrálást. Ha a páka fűtéséből adódó hőterjedés nagyságához képest elhanyagoljuk a környezeti hőmérséklet-változást és a fogdosás során adódó melegítés nagyságát, akkor jó közelítéssel tudjuk a külső hőmérsékletet kompenzálni.
Ezáltal megmaradna a készülék egyszerűsége.

Így már másképp hangzik.
De nem is az abszolút pontosság az igazán érdekes, hanem a beállított érték állandósága.
A hőelem hideg pontja a páka nyelében van, ami nem igazán szoba-hőmérsékletű és nem is állandó. Ezért a pákahegy hőmérséklete a bekapcsolás és felfűtés után folyamatosan fog melegedni, ahogy a páka nyele is melegszik lassan, 10-30 fok körül, nem vészes de nem is elhanyagolható.
Az igaz, hogy nem a vezérlésben, (vagy a környezetben) hanem a páka nyélben a hőelem csatlakozásainál kellene mérni a hőmérsékletet, másképp valóban nincs túl sok értelme.

Ja, bocsi, én csak azt néztem, hogy nekem volt címezve a honlap szerint. ("t0bi válasza zozz12 hozzászólására").

Bocs, ha félreérthető voltam, egyben denon888-nak is válaszoltam.
Persze, ha jónak találod, te is megépítheted

Szia!
Hát én nem igazán értem ez hogy van. Te valami PIC -es kapcsit mellékeltél, míg az én általam linkeltbe AVR van... Vagy milyen céllal mellékelted azt a kapcsit? (hogy az a teljes rajz vagy hogy inkább azt építsem, amit te mutattál)

Szia!
Nagyon köszönöm a hozzászólást, ebből legalább tanulhatok(tunk). Bár a lényeget sejthettem volna, de nem mélyedtem bele a hőelemek rejtelmeibe.
A kiindulási alapom MaSTeRFoXX oldalán található hőelem táblázat volt, ahol a hőelem feszültség és a hőmérséklet kapcsolata csaknem tökéletesen lineáris. A görbe meredeksége adott volt a már eddig megépített készülékek alapján (150-szeres erősítés). A táblázatot és az erősítés nagyságát elfogadtam kiindulási alapnak, ez nekem teljesen elegendő volt a készülék megtervezéséhez, mert a kalibrációt szoftveresen képzeltem el. A környezeti hőmérsékletet nem mérem ugyan, de a programban van egy sor (KALIBRÁLÁS!) ahol a mért értékhez egy számot adok hozzá. Ezt tapasztalati úton határoztam meg egy hőmérő segítségével. Ha a szobahőmérsékletet állandónak vesszük, akkor ezt nem kell változtatni (vagy elég csak télen-nyáron egyszer). A tökéletes kalibráláshoz viszont ezt is mérni kellene ezek szerint, de szükségünk van-e ekkora pontosságra?
Bővebben: Link

Szervusz!
1; A hőelem nem hőmérsékletfüggő ellenállás hanem mint a neve is sugallja feszültségforrás (elem)
2; A kapcsain mért feszültség a hőmérséklettől függ. (nem teljesen lineárisan, de egy forsztóállomásnál lineárisnak is tekinthetjük)
3; A feszültség nem abszolút, hanem relatív értékű a hőelem hideg és meleg pontja közötti hőmérséklet különbséggel arányos. Ezért szükséges a környezeti hőmérséklettel kompenzálni a mért értéket. Különben a környezeti hőmérséklet, pontosabban a "hideg-pont" hőmérsékletével kevesebbet fogsz mérni.

Milyen táblázatból (és jól) olvastad azt amiről beszélsz?

Túl nagy, túl sok az alkatrész, lehet forrasztani, fúrni, faragni.

denon888, a "Ki mit épített" topikban ott a kapcsirajz, de a teljesség végett ide is felrakom.

Köszi a választ! Közbe találtam egy ilyet. Erről mi a véleményetek? Egyátalán érti valaki, hogy is van ez? (mert én nem teljesen)

Őszintén szólva nem értem még teljesen ezt a környezeti hőmérséklet kompenzációt. A hőelem ellenállása egy abszolút érték, ami csakis a páka hőmérsékletétől függ. Ezt egy táblázatból olvastam ki, ennek alapján csináltam az áramkört és a programot. Lehet, hogy szoftveres úton meg lehet oldani a kompenzációt is.
Hogy tud-e valami extrát?
Minden feladatot (erősítést, mérést, LCD meghajtást) a PIC végez, tehát alig kell hozzá egyéb alkatrész. A tápegység rész pedig szinte csak könnyen beszerezhető bontott alkatrészből van. Kicsi, könnyű, összeépíthető a pákatartóval. Mást nem tud.

Üdv!
Érdeklődnék, hogy az eredeti kapcsolásban csak az az egyetlen hiba, hogy nincs benne hőmérséklet kompenzáció, tehát a környezeti hőmérséklettől is függ a páka hőmérséklete? Nem mintha ez számítana, de ez ki lett már javítva?
Tud valami extrát ez a rendszer azon kívül hogy szabályozza a páka hőmérsékletét? LCD -t használ?

Kértétek páran a programot, kicsit letisztáztam és fölteszem. Elég kezdetleges, de szerencsére nem túl bonyolult. Nagyon jónak tartom az assembly nyelvet, sokkal könnyebb megtanulni a PIC működését, csak kicsit lassabb és hosszabb a programozás.
Köszönöm Wattnak és Vicsysnek, tőlük sokat tanultam, a progi egy része tőlük van. A bináris-BCD átalakítót megpróbáltam saját magam megcsinálni és csodák csodája, működik. Sajnos az interrupttal nem boldogultam :no: (a Fűt felirat villogását akartam megoldani vele), egy félig interruptos megoldást találtam ki.
Szóval kezdetnek jó, de még van mit fejleszteni rajta.

Köszönöm, tényleg kicsi, a pákatartó lemez alá terveztem, a doboz standard 5x7x13 cm-es.
Szépen dolgozik az állomás, viszont apróbb tökéletlenségek még akadnak
A potival beállított érték nagyon ugrált, ennek elvileg állandóan a beállított értéket kell mutatnia. Ezt sikerült megoldani, úgy, hogy a poti tekerésével az utolsó számjegy 5-ös, vagy 0 , így ugrálás már csak elvétve fordul elő.
Az igazi megoldás, mint variszabi is írta, az enkóder lenne, de nincs annyi üres láb.
A páka hőmérséklete +- 2 fokot ugrál, ami szerintem elfogadható. Tetszik Szilva ötlete a szoftveres átlagolásról, csak még nem tudom, hogy kell azt megvalósítani. Felfűtésnél kb 7-8 fok a túllövés, de a PID-es vezérlést azért túlzásnak tartom egy otthoni forrasztáshoz.
Sajnos a 7805-ös melegszik, a többi elem jéghideg (még a rezonáns táp is!). Jobb lett volna step-down konverter a PIC-nek, de megpróbálok a trafóval játszani.

Nagyon jó lett
Ami biztos, hogy nagyon kicsi lett!

Sziasztok!
Régi vágyam volt készíteni egy digitális forrasztóállomást, a félkész terméket a "Ki mit épített" topikban már meg is mutattam. Nem erősségem a mechanika, de sikerült azért bedobozolnom.
Az volt a célom, hogy minél egyszerűbben és olcsóbban egy lehetőleg nagytudásu és precíziós forrasztóállomást építhessek. Sikerült úgy-ahogy megismerni a PIC-ek lelki életét, ezért döntöttem úgy, hogy PIC lesz a vezérlés. Az eddigi kapcsolásokban sokalltam az alkatrészeket és egy PIC tippek írásban láttam, hogy a komparátor használható műveleti erősítőnek. Tehát a hőelemről jövő jelet bevezetem a komparátor pozitív bemenetére, a kimenetet egy 150k-s ellenállással a negatívra és kész a 150-es erősítésü műveleti erősítő. Ennek és a potinak a kimenetét viszem egy-egy AD átalakítóra, amit már a PIC fel tud dolgozni és kapcsolja az IRL logikai szinttel hajtható FET-et.
A tápegység, ahogy variszabi is elkészítette, Skori rezonáns táp elvén működik. A kompakt fénycsövek elektronikája, mint azt Skori is említi, rezonáns kapcsolóüzemü tápegységek. Tehát kész a nyák, az alkatrészek nagy része be van ültetve, dolgozni sem kell. Kiválasztottam egy nagyobb teljesítményüt, a tranyók helyére FET-et raktam és Skori leírása alapján áttekertem a kis trafót és a tekercset. A kimenetre egy PC táp nagytrafóját tettem, ami a szekunder oldalon 30 Voltot adott.
Mint azt itt a topikban Szilva is ecsetelte, túl nagy pontosságra nem kell (lehet) törekedni. A pákahegy hőmérsékletét csak saccolni lehet. Ezért egy egyszerű áramkör is megbízhatóan tud működni. Így aztán kihagytam a kvarcot, nem tettem túl precíz ellenállásokat az áramkörbe, a tápot se szűrtem túlságosan. A PC tápból és a kompakt fénycső áramköréből ingyen kinyert anyagok mellet PIC-kel együtt nem sokkal több, mint egy ezresbe került az anyag. Az LCD is kevesebb, mint btto 1400, dobozt meg építeni is lehet.
A progit is jómagam írtam, nincs nagy gyakorlatom benne, ha letisztázom, akkor felteszem véleményezésre.

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni forrasztóállomás kiválasztásában. Elszántam magam, hogy veszek egyet.
Találtam egy elég olcsó típust, ami alkalmas forró levegős forrasztásra, és páka is jár hozzá, szabályozható hőfokkal. Ami kicsit elbizonytalanít, a márka ismeretlensége (legalábbis számomra)
Itt a link az állomásról: Kada 852D+
Aki ismeri a gyártót, kérem írja le véleményét. Szívesen fogadok más állomásokkal kapcsolatos ajánlatokat is.

Igen, ebben igazad van, nagyobb felületeknél valóban elmehet a hőfok, de 10-20 fok már egy kicsit sok, annyit még nekem se megy le.
Szerintem a páka nagyon jól van kialakítva, úgy csinálták meg, hogy mindig a hegy a legmelegebb pontja, ahogy méregettem multiméterrel (és fogtam meg melegedés közben mindig a hegy égetett leghamarabb) ezt tapasztaltam. Ez szerintem a külső lecsavarható borításnak köszönhető, ami a hegyet is a helyén tartja és egyben hőt is szigetel.
Szerintem mindig marad annyi tartalék a pákában, hogy ne mennyen el 10-20 fokot, a szabályzás és a páka tartaléka együtt tudják kompenzálni ezt a nagy hőmérsékletváltozást.

PWM szabályzásnál még érdemes azt megemlíteni, hogy a páka nyele a PWM frekvencia miatt "zümmög" a saruknál. Pár napja beszélgettünk erről Szilvával, hogy mit lehet csinálni, de nem tudtunk vele mit kezdeni, én még a sarukat is összeforrasztottam, de nem a saruknál nem érintkezik rendesen, hanem a saru krimpelésénél, ahol a fűtőszál vezetéke csatlakozik, az pedig olyan fémből van, amit nem lehet forrasztani, tehát ez marad így. Egyébként nem olyan zavaró, akinek nincs éles füle talán nem is hallja.

Én is hasonló értékeket értem el a szabályzással kapcsolatban, +/- 1 fokon belül tartotta stabilan a hőmérsékletet, amint elmozdult lefelé rögtön kompenzálta. A deriváló taggal talán nem is menne lefelé a hőmérséklet. Nekem is 7-8 fokkal túlmegy a célhőmérsékleten, ez a PI szabályzóm tökéletlensége miatt van, még van mit finomítani rajta, és a deriváló tagot is bele kellene tennem.