Igazi boszorkányság volt a javából, azt el kell ismernem. Olyan talán fél méter 0,6-0,8-as trafóhuzal összesodorva, belehajtogatva egy kis alumíniumházba. 4 minőségi hangfalcsatlakozó a kis dobozon. Ez került be az erősítő és a hangfalkábel közé a jelútba. Én már pár éve "megtértem" az ilyen jelenségeket illetően a szkepticizmusomból, de ez már nekem is sok volt. Annyira döbbenetesen nagy változást okozott, ami mindenkit ledöbbentett. Mindenki hallotta. A szkeptikusok is. Mátyás barátunknál nagyon kicsapta a biztostékot. Egyáltalán nem hitt benne. Azt hiszem nagyon elgondolkodott, lehet e ilyeneket beképzelni...

Egy ilyen kisérlet elött talán meg kellett volna nézni müszakilag az erölködöt, mert nem a konzervdobozba rakott drot változtatta meg a hangot, hanem az erölködö rossz kivitelezése reagált ilyesmire.......

Már egyszer irtam, hogy egy sportcsarnok uj hangositására voltak panaszok és megkértek, hogy szakértsük az uj rendszert ( egy nagy nevü angol gyár - a hifi piacon is jol ismert - szállitotta és szerelte fel a vagy 3-4 tucat 600W-s erösitöböl állo hálozatot). Minden szép meg jo volt a hangerö kb 40%-ig. E felé tekerve lángok csaptak ki az erösitökböl, amik mintaképesen voltak egy központi helységbe a szekrényekbe szerelve. Még a gyár a képet a katalogusába is berakta ( természetsen a láng nélkül. ).
Elvittünk 2 erösitöt meg a hozzájuk tartozo hangszorokat a mühelybe kideriteni, hogy mi a bajuk. Kiderült 10 m volt a maximális hangszoro kábelhossz amit gond nélkül elviseltek.( vagy 10 fajta jobbnál jobb kábelt probáltumk ki). Ezen felül magátol gerjedt az erölködö. Ugyanaz a hangszoro két másik - szintén márkás koncerterösitövel még 100 méter kábelt is elviselt - bármilyen tipusbol.
A sportcsarnokban a kábelhosszak egyike másik elérte a 400 métert, de 50 m-nél rövidebb egy nem volt.
Mit vonnál le egy ilyen tapasztalatbol...?

Tehát valami boszorkányos, lehetetlen dolog került a jelútba, amitől a hangsugárzó hangja nagyon jó , vagy nagyon rossz lett?
Tényleg döbbenetes.

Lehet hogy ez a hozzászólásom is vitákat fog generálni, de a saját tapasztalatom az, hogy a dinamikus hangszórók nem éppen jó tulajdonságait - illetve a kialakuló hangképet - egészen jól lehet javítani azok vegyes kapcsolásával. Egy kisméretű hangszóró nem fog rendes mélyet adni akárhogy akármilyen dobozban hangolgatja az ember, a nagyméretű pedig hangosításra való, egy lakásban kifejezetten bután szól. Kell keresni a közepes méretűekben (17-25cm átmérő körül) olyat amivel az ember úgy ahogy elégedett, és össze kell kötni belőle 4db-ot egy dobozba.
Lesz nagy membránfelület, de nem PA célra gyártott hangszóróval, és a végeredményt össze sem lehet hasonlítani azzal amit egy mezei két vagy háromutas doboz produkál mélyben. Több évnyi zárt illetve reflex dobozos küszködés után maradt nálam ez a megoldás, és hallgatom azóta is, megelégedéssel.

Hogy 100V-os rendszerre lenne szükség.

Vagy aktív hangsugárzókra.

Nem én terveztem. Valami okuk volt, hogy igy csinálták, én kiraktam volna az erösitöket a hangszorokhoz, de azt meg a sportcsarnok nem akarta..

OK, hogy lehet trükközni, a hibákat minimalizálni, de az alapproblémák azok sajna megmaradnak.
Az említett Szegedi csoda is egy tradicionális, dinamikus elvet használó hangszóró.
Ebben kellene már valami korszakalkotó felfedezés, ami egyelőre várat magára.
Magasabb frekin még akad is alternatíva, bár ott meg megint más gondok vannak, de mélyben egyszerűen semmi nincs még a látóhatáron, hírből sem.

Szerintem az elektrodinamikus hangszórók problémái egészen megoldottak ma már. Mi a gondod mélyben?

Amíg a levegő a közeg, addig nagy és új csodá(k)ra nem kell számítani.

Mondok egyet. Fűtésre használja a belepumpált energia 99%-át.

Az elképzelésed több helyen hibás, 3 különböző erősítőn is kipróbáltuk. Mégis mi köze lenne az erősítőnek ehhez. Műszakilag egyébként teljesen jól működő erősítő volt mind a 3 féle.

ez nem feltétlenül igaz (sőt). De mint írtam: ... Szóval meg kell tanulni lélegezni valami más anyagot. Ezért nem a hangszóró a hibás.

Mindenesetre, ezt nem látom veszélyes problémának. A szobahangerő (96dB) könnyedén elérhető. Aki meg 100dB-től nagyobb hangnyomást akar létrehozni a hallgatónál, az meg is érdemli.

Különben a találmány létezik, fejhallgatónak hívják.

Tőled nem is vártam más választ.
Egy gyógyszergyártó sem akarna olyan gyógyszert, ami mindent meggyógyít, és az árokparton terem.

Ajánlom az utolsó mondatot.

Egyébként nyilván, én ismerem a lehetőségeket. És jelenleg műszaki szempontból szerintem indokolatlan, amit problémaként vetsz fel.

Pontosítok, 3 különböző rendszerben hallottam a hatását. A hangsugárzó és az erősítő is más volt ezekben. Amit mi vittünk, az egy nagyon stabil erősítő volt kiválóan viselkedett a komplex terhelés hatására. A kimenetre kötött 0-1µF kapacitásra és négyszögjeles gerjesztésre sem mutatott gerjedési hajlamot. Persze rohngáltak vele a srácok, több rendszerbe is belepróbálhatták. Én 3 rendszerben hallottam a hatását. Mindegyikben volt és elég nagy változás.

Nem konzervdoboz volt, hanem egy vastag alu tömb, aminek a közepén volt egy csík bemarás, abba volt belehajtogatva, belegyömöszölve az összesodort trafóhuzal....

Tényleg, most hogy mondod!
Tele vagyunk szuperebbnél szuperebb olcsó hangátalakítókkal. Ja nem, bocs.

A trafóhuzalt zománchuzalnak nevezik, annak a "szerkezetnek" - amit csináltatok - a hatását pedig induktivitásnak, csillapításnak, ellenállásnak... vagyis a három tényező együttesének. Próbáld ki, ha csak kettévágod a hangszóró vezetéked (már ha nem sajnálod kettévágni) és közbeiktatsz egy pár jó minőségű banánaljzat/dugó párost, annak vajon hallod-e a hatását. De ezt akár a végfok kimenetén is kipróbálhatod.

Vagy: nézd meg a négyszögjel átvitelt szkóppal a végfokpanel kimenetén mérve - kapacitív terheléssel , majd kösd be a műterhelés elé ezt a zománchuzalból készült készüléket és mérd meg így is. Látni fogsz különbséget a két jelalak között.

Nyilván olcsó nem lesz, amivel dolgozni kell (amivel meg nem dolgoznak, az meg lesz jó). Ez meg a jelenlegi gazdasági berendezkedésből következik, szintén nem a hangszórók hibája.

Mindenesetre, attól, hogy a felhasználónak sokba kerül, a legtöbb probléma fejlesztési szinten megoldott-megoldható. És erről kezdtünk beszélgetni.

Nyilván a média mindig szereti felkapni a jól eladható híreket. Mint Papp Gergely pár éve (egy mérést nem láttunk). A közvélemény azt hiszi, hogy egyszer majd lesz valami nagy áttörés, de igazából nem valószínű. Ami jó, az mindig mindenből drága volt. Az is lesz, amíg létezik valami rosszabb termék olcsóbban. És ez teljes mértékben szándékos a gyártók részéről.

Akkor épp itt az ideje, hogy lemérjétek a kábelt azzal a szuper THD analizátorral... esteleg várjátok ki mire megjelenik a 8 tizedes verzio.

Az összesodort, bifillárisan feltekert fél méter 0,8-as trafóhuzalnak nem igen van számottevő induktivitása. Messze 1uH alatt. Az ellenállása szintén elhanyagolható, 0,1R alatti...

Egyébként ez a lizardwizard audio 80e Ft-os hókuszpókja volt. "Áramiránycsatólónak" keresztelték el. Nem tudtuk, mi van benne. 1 héttel később kaptam a fényképet a belsejéről. A gyíkvarázsló fél méter trafó huzallal csinálta a mágiát. Szkeptikus barátomat agyilag sokkolta a hallott hatása.

Lényegtelen, hogy javított, vagy rontott a hangon. Most a lényeg az, hogy minden rendszerben markáns hallható változást okozott.

De okos vagy, hogy ezt is tudod. Képzeld, idáig azt hittem, hogy ennek a titkos tudásnak csak én vagyok a birtokában. A francba, más is tudja. Nem én vagyok már a legokosabb a világon...

Na mindegy. Persze hogy lesz hatása négyszögjelen és kapacitív terhelésen. Ott csillapítótagként viselkedik a kialakult rezgőkörben. Már egy 0,1R ellenállás is jelentős hatású ilyen esetben. De az több száz Khz tartományban jelentkezik ráadásul erre kitenyésztett extrém terhelő impedancián, nem a hallható sávban! Elméletileg nem lehetne hallható hatása!

Néhány Mhz-en már egy 10cm-es drótnak is baromi jól mérhető hatása van. Reflexiós tényező, hullámimpedancia stb. Ennek mégsincs számottevő hatása hangfrekvencián.

Én meg naivan azt hittem, hogy az a célja egy ilyen beavatkozásnak, hiogy javuljon a hang. Ilyen alapon egy vödör vizet is önthettetek volna az erösitöbe az is markáns változást hozott volna.


Abba is hagyom, mert még valaki komolyan veszi....

Ha ismered a zománchuzal kifejezést, akkor nevezd nevén - szakszerűen - mert szakember vagy...

Fél méter vezetéknek elméletileg 628nH az induktivitása, ha ezt összehajtogatod egy kis alumínium dobozban, akkor kb. a fele. De elő kell venni a fiókból egy induktivitásmérőt és megmérni... akkor nem kell találgatni, hogy vajon mekkora lehet. Ilyen egyszerű.

Ekkora induktivitás minden végfok implzusátvitelére valamilyen hatással van. Ha hatással van rá, akkor ez a hangban is jelentkezni fog. Egy jó minőségű végfok hangját szerintem lerontja, a gyengébbeken akár javíthat is. Ezt valóban meg kell hallgatni, de én személy szerint nem hiszek az ilyen hókusz-pókuszokban. Pontosabban abban nem hiszek, hogy ez javít a hangminőségen - már csak az újabb, pluszként bekötött csatlakozók miatt sem.

Hogy van-e hallható hatása annak, hogy mi játszódik le egy erősítő belsejében több száz kHz-en, ebbe most ne menjünk bele. (Van hallható hatása.)

Hallottam szólni ezeket a "problémás" dinamikus (és egyéb) hangszórókat a tavalyi müncheni High End Show-n és szerintem közel voltak ahhoz amit élethűnek lehet nevezni. Az elektrosztatikus nem tetszett, nem volt szép a tere, mindenhonnan szólt. De az MBL és a Kharma felejthetetlen élmény volt (egy Ferrari áráért). A minőséget sajnos tényleg meg kell fizetni... és ez nem csak a hifiben van így.

még ezek...

Attól hogy a jelenleg a gombhoz készítjük a kabátot, értem ezalatt, hogy nagy teljesítményű erősítőket készítettünk jobb híján a energiazabbancs dinamikus hangszórókhoz, (mert ezt a könnyebb) ez még abszolúte nem jól van így, csak mert nem tudunk jelenleg jobbat. Műszaki szempontból ez egy kényszermegoldás jobb híján.
Az hogy mostanra már mindenféle anyagokkal, megoldásokkal kísérleteztek, minden részében a dinamikus hangszóróknak, s kényszerűen az elvből fakadóan csatolt hangsugárzást javító foglalataiknál is, (s ezzel tagadhatatlanul értek is el eredményeket) még messze nem lineáris pl. a különféle torzítások tarkított frekiátvitel. Ezért itt is kényszermegoldásokat alkalmaznak, mint a több út, szűrőváltók, és különféle kiegészítő elemek, amik megint csak újabb, és újabb problémákat okoznak.
Nem egyszerű feladat a levegőmolekulák rezgetése ez biztos, mint ahogy megjegyezted, de remélem valahol, valakik, csak kigondolnak majd valamit.

Én is abból építkezem ami van, nekem ez így (adott célra) tökéletesen megfelel

Azért valljuk be, hogy vannak, és lesznek is fizikai akadályok. Egy levegőnél nehezebb tárgynak kell mozgatnia a levegőt. Egy szaxofon pici nyelve az is tud egy tölcséren keresztül ilyesmit, vagy egy piezó sziréna. De ezek rezonáns eszközök, ahol alig van mozgás, mert csak a levegő rezgésének csillapítását kell pótolni. Egy bizonyos frekvencián nem nehéz jó hatásfokot elérni, de széles sávban, jó tranziens viselkedéssel már nem. Lehet olyan reflexládát építeni ahol döng a basszus egy hangja, jó hangos tud lenni, még jól el is kenődik, de nem fog gyorsan elindulni a hang, és nem hallgat el amikor kellene, hanem tovább búg míg le nem cseng a rezonanciája. Hasonlít ez arra, mint amikor egy ingára függesztett nehéz tárgyat kell mozgatnunk. Viszonylag kis erővel megfelelő idő alatt szép nagy lengéseket lehet elérni, viszont ha egy előre definiált útvonalon kell ezt a tárgyat mozgatni, ahhoz már izmos emberek kellenek. Saját lengése (rezgése) meg csak a hangszereknek van, viszont egy hangsugárzó az nem kelhet saját életre, annak hű szolga módon követni kell (kellene) a villamos jelet amit kap.

Várj! Én nem azt állítottam, hogy ez egyszerű lesz, és nekünk kell kitalálni. Mindössze megkérdőjeleztem a dinamikus elv egyeduralmát, egy elvárható jobb alternatíva reményében. Tisztában vagyok azzal hogy ez nem egyszerű, és nemhiába nincs semmi a porondon ezen kívül.
Nem tudom folynak-e ilyen irányú kísérletek a világban egyáltalán, vagy teljesen reményvesztett a gondolat, és be kell érnünk ezzel ami van..

De nem úgy nevezem! A trafóhuzal rövidebb és pont annyira szakszerű kifejezés. A te fejedben lévő szótár valami hitelesített etalon lenne? A hivatalos legelfogadottabb szakkifejezések gyűjteménye, amihez kötelező alkalmazkodni? Na nehogy már...

Hát a zománcozott huzal nem szakszerű kifejezés. Mondjuk azért, mert az lakkbevonat, polimer, stb már régóta nem zománc. Több fajta is van ráadásul. Sőt, gyakori a + selyem, meg pamut szigetelés, vagy a kettő és többrétegű lakk (zöld huzalt mindenki látott már, na az pl többrétegű). A trafóhuzal nem tesz megkötést a szigetelőanyag alkalmazásában, mivel, az sok féle lehet. Ez egy általános megnevezés erre.