Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Labortápegység készítése
 
Témaindító: Thomas10100, idő: Júl 19, 2006
Egyéb népszerű labortáp témák:
- SMPS labortáp
- Labortáp javítása
Lapozás: OK   813 / 822
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
A G és a H osztályú működés jó kompromisszum. Mindkettő lehet akár többlépcsős is.
Igazából a modernebb (gyári) labortápok közül csak a kicsi teljesítményűekben van csak analóg szabályozás, n*100W-tól mindegyik kapcsolóüzemű. Megfelelő szűréssel teljesen jól használhatók azok is. Bizonyos teljesítmény és üzemidő felett már nem közömbös a hatásfok sem - legalábbis ha nem szeretnénk árammal fűteni - ami legalábbis télen még nem olyan nagy gond, hiszen nem megy veszendőbe a keletkezett hő, de nyáron a 30 fokban tényleg minek fűtsünk ha nem muszáj.

Az analóghoz képest, kapcsolóüzemmel az elfűtött teljesítmény 80..90%-át megspórolhatjuk, G vagy H osztállyal pedig kb. a felét, több lépcső esetén még többet. A G és H osztály kb. nem termel zavart, ha jó a konstrukció.
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2022
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Volt kollégám dolgozott rövid ideig egy olyan cégnél ahol nem nagyon számított az ár, ha kellett egy drága műszer akkor megvették. Volt kapcsolóüzemű labortápjuk, nem is csingcsengcsöng hanem valami neves, típusára nem emlékszem. Megmértük egyszer és nagy csalódás volt, nem volt sokkal jobb mint amit magam is csináltam itthon PC tápból.
Azt tartom jónak amiben az előszabályozó eleve nem termel sok zavart, az ilyen egy mezei fa dobozba építve is jól használható, és szinte ugyanolyan zavarmentes mint egy analóg. Gyári rajzot nem sokat találtam, amiket találtam azok általában csak sima kapcsolóüzeműek mikrovezérlős kiegészítéssel.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Olyan kapcsolóüzemű tápok is vannak, amelyről nem tudnád külső méréssel bebizonyítani, hogy belül kapcsolóüzemben megy. Kicsiben érdemes kipróbálni pl. az MP2459-et (kb. egy kapcsolóüzemű stabkocka), ennek specifikálva van az adatlapján a termelt zavar. A gyakorlatban kisebb a zaja, mint mondjuk egy 7812-es analóg stabkockának.
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2022
(#) tothtechnika2 válasza Skori hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Ez minden valamire való normális gyári labortápról is elmondható. Kifele nem jöhetnek ki tüskék. Persze ezek nem a x100ezer forintos kategóriák, hanem az xMilliós. Most ahogy már egyre jobban beleásom magam a gyári műszerek paramétereibe, egyre jobban látom, hogy a kicsit is precíziósabb termékek ára rettenetesen magas. Itt csak egy példa: 20V/ 8A, nagyjából hasonló felbontású A/D-vel mint a miénk. R&S labortáp

De van itt egy elég profinak számító full kapcsolóüzemű is: BK P.

Ha megnézitek az adatlapot látszik, hogy a Response time-ok, és a Ripple Noise értékek azért bőven hagynak némi kivánnivalót maguk után. Ennél lényegesen jobb pl. a mi tápunk és ez is nettó 2 milla. De szerintem ez full kapcsolóüzem. Nagyon tetszik ez a VFD kijelző.
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Azzal a 160mV-os ripple értékkel az biztos hogy teljesen kapcsolóüzemű, kb. ugyanezt tudja egy mezei PC táp is a dupla LC szűrőjével, a különbség csak annyi hogy a BK ezt tízszer akkora teljesítmény mellett tudja.
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Megnéztem a 2459-et, az egy mezei step down, a paraméterei is hasonlóak, az ábrán 200mA-es terhelésnél közel 200mV-os tüskék vannak a kimenő feszültségben, szóval arról nem nehéz megmondani hogy kapcsolóüzemű.
(#) szücsien válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Szia! Ezt az ábrát az adatlapjában találtad meg vagy valamilyen application note-ban?
Az adatlapján csak terhelésváltásnál mért kimeneti feszültség változásra láttam szkóp ábrát.
(#) Ge Lee válasza szücsien hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Adatlap 6. oldal. De kb. lényegtelen, mert van a kapcsolóelem, a dióda meg az L és a C tag, ezekkel így nagy csodát nem lehet művelni.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Megnéztem az adatlapot. 200mV-os tüskék egyedül a terhelésváltozásra adott válaszjelben vannak - ebből a szempontból lehet, hogy az analóg szabályozók sem jobbak.
Adatlap:Bővebben: Link
Pl. 6. oldal, felső sorban a 3. ábra. A Vout, a lila görbe, a zöld a terhelőáram változása (tehát nem a kapcsolófrekvencia). Az első három ábrán a jel kicsi szőrős, ez a kapcsolófreki + zaj maradéka. Bármi elműködik róla, még kiszajú előerősítők is, egy második LC szűrő után már nem tudnád szkóppal kimérni a kapcsolófrekit a kimeneti feszültségben. Sőt összerakható 22µH helyett eleve nagyobb induktivitással, ekkor arányosan simább lesz a jel.
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2022
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Nagyíts rá az ötödik ábrára. Valami "rejtélyes" okból éppen azokat az ábrákat tették be 5 illetve 2V/osztással ahol a lényeget lehetne látni, ránagyítva simán van ott 400mV peak és az bizony az alapjel.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 / 1
 
Ezeken az ábrákon a kapcsolófrekvencia nem látszik, 10...20msec/div-ben van, amit látsz az zaj, és/vagy mérési hiba. A kapcsolófrekvencia majdnem 500kHz, ahhoz, hogy ezt lássuk egyáltalán, az osztásnak µs-os tartományban kellene lennie. Ez a két ábra a be/kikapcsolás működését akarja szemléltetni, a kapcsolófrekvenciához nem sok köze van..
Kb a 13. oldal szerinti kapcsolást felépítve, már nem igazán lesz észrevehető kapcsolófreki a kimeneten.
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2022
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Akkor mutatom. Kivágtam az ábrát, kitettem a vonalat mellé akkora nagyításban amit engedett a pdf. Ugye, a lila vonal a kimenet, a mérés 2V/div-ben és 4us/div-ben készült, azaz úgy ahogy mondod, 500kHz körüliek azok a tüskék amiket ott bejelöltem piros nyilakkal, az amplitúdójuk pedig sacc/kb 1/5-öd div azaz 400mV. És ez statikus állapot.

kimenet.jpg
    
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Milyen programban nagyítottad ki az ábrát, hogy megmaradt a vektorgrafikus jelleg?! Ha én ennyire belenagyítok a pdf-be, simán elpixelesedik élvezhetetlenné a felbontás...
(#) Ge Lee válasza sdrlab hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Semmilyenben, online a böngészőben nézegetve a pdf-et azt 500%-ra engedi maximum nagyítani. Arról csináltam képernyőmentést és tettem be a képszerkesztőbe összeillesztésre.
(#) kameleon2 válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Nagyon szép munka. Végre agy olyan hobbi eszköz, amire jó ránézni!
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Ez érdekes, én az acrobat-ban nyitottam meg, és ott bizony ez nem megy ilyen szépen... Most kipróbáltam böngészőben megnyitva, ott se jobb! Ezek szerint nem egy pdf-et nézünk...
(#) Ge Lee válasza sdrlab hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Nem, az az érdekes ha már a böngészőmről is képernyőmentést kell csinálnom. Ott látod középen felül az aktuális oldalszámot mellette pedig a nagyítás mértékét, ez az 500% a max. És ez a legtöbbnél így van, illetve ha gyengébb minőségű akkor van hogy csak 250 vagy 300%-ig nagyítható.
(#) sdrlab válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Azóta megtaláltam azt, amit feltehetően te is nézhettél, és ott valóban jobban nagyíthatóak az ábrák! Amit elsőnek találtam pdf, abban gyakorlatilag semmi nagyítást nem lehetett megejteni, azonnal pixelesedett csúnyán.
(#) Alkotó válasza sdrlab hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Az ábra minőség nem korlátlan, de technikailag a nagyítás szinte korlátlan lehet(ne). Az más kérdés van-e értelme, de elvileg bőven nagyítható. Nálam nyoma sincs 500%-os korlátozásnak
(#) sdrlab válasza Alkotó hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Akkor nézd meg ezt... Pedig még nagyobb is a fájl...
Nem a nagyítás lehetősége korlátozott, hanem az ábra felbontása...
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2022

MP2459.pdf
    
(#) Skori válasza sdrlab hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Nálam ez is elkenődik, ha nagyítom.
(#) sdrlab válasza Skori hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Ez az *os minőségű! Nem a jobban nagyítható pdf...!
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Ez a mérés nagyjából azt mutatja, hogy a zajból kilátszik valami impulzus, és a zaj is majdnem 400mV. Ha ez így lenne a gyakorlatban, akkor ez elég ócska lenne - ezzel szemben ez az IC, a tapasztalatok szerint kimondottan jó. Ha lesz egy kis időm, akkor lemérem, hogy mit produkál, valós körülmények között.
(#) Ge Lee válasza Skori hozzászólására (») Feb 23, 2022 /
 
Ugyanúgy mérd le ami az adatlapon van már ha tudod, csak ne 2V-os hanem mondjuk 20mV-os osztásban legyen a szkóp, egyből előbújik majd a zajból az alapjel. Meg lennék lepve ha az a mezei step down egy analóg táp hullámosságát produkálná. A 13. oldali kapcsolás amire hivatkoztál megint nem jó, mert a második LC tag nem része a szabályozó körnek, statikusan is feszültség esik rajta, terhelésváltozáskor meg lengeni fog az egész kimenet, mert a szabályozó nem a tényleges kimenetet látja.
(#) Skori válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 23, 2022 / 1
 
Te sem gondolhatod komolyan, hogy egy normálisabb táp fejlesztésekor nem gondolnak ezekre a dolgokra. Kapcsolóüzemű tápoknál a második tekercs gyakran szándékosan nagy veszteségű vasból van, hogy ne okozzon, ill. csillapítsa lengéseket. Az ohmos ellenállása kicsi, összemérhető a többi vezetővel, nem esik rajta számottevő feszültség. Normálisabb hálózati tápokban is előfordul ilyen második tekercs, ill. LC szűrő, pont azért, hogy a maradék hullámosságot, és/vagy a maradék impulzusokat, ill. a nagyfrekvenciás zajt csökkentse. A kimeneti elkó ESR-je összemérhető vagy inkább nagyobb, mint a kondi üzemi frekvencián mutatott kapacitív reaktanciája (kivéve persze, amikor nem elkó van beépítve), ez tovább csökkenti a kialakított LC kör jósági tényezőjét, ami így erősen csillapított lesz. Ugyanakkor a törésponti frekvencia nagyságrendekkel alatta lesz az üzemi frekvenciának, és így az LC szűrő csillapítása kellően nagy marad. Magyarul: teljesen jó az a kapcsolás.

Az analóg tápoknak is van a kimenetén zaj, ami mérhető akár oszcilloszkóppal is (néhány célIC esetében még specifikálva is van) Tehát egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy megfelelően méretezett kapcsolóüzemű táp kimenete akár simább is lehet..
A hozzászólás módosítva: Feb 23, 2022
(#) tothtechnika2 válasza Ge Lee hozzászólására (») Feb 24, 2022 /
 
Azt csak halkan jegyzem meg, hogy ennek az mp2459-nek az effektív zaja kisebb mint egy TL431nek. Megmérve 6,5 digites multiméterrel a MP-s tápot az utolsó digit is max 1-2-t mozog, míg egy TL431-nél az utolsó kettőt nem is látod úgy mozog. Pedig az utolsó digit már 1uV. Szóval a 200mV-tól elég messze van a gyakorlatban. Nem találtam még kisebb zajú konvertert eddíg. Amúgy EMI adatok sincsenek megadva sok adatlapba, ennél vannak.
(#) Alkotó válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Feb 24, 2022 /
 
Szöget ütött a fejemben a "zaja kisebb mint egy TL431nek" szóhasználatod. Mitől van bármilyen saját zaja egy ilyen referenciaforrásnak (ha a kívülről összeszedett zajokat most figyelmen kívül hagyjuk)?
(#) Ge Lee válasza tothtechnika2 hozzászólására (») Feb 24, 2022 /
 
Csúnya lenne... Milyen körülmények közt mérted? Egy step down konverter kimenetét így viszonyítani egy referenciáéhoz az kb. olyan, mintha azt állítanád hogy az alma jobban hasonlít egy kockára mint a dobókocka. Épp van is képem a 431 zajáról, nem 2V-os hanem 5mV-os állásban, meg videóm is van a feszültségéről. Nem úgy néz ki, mintha nem látnám a két utolsó digitet úgy mozognának. Csak az utolsó digit, és az is csak 1-2 értéket fel-le.
(#) Suba53 válasza Alkotó hozzászólására (») Feb 24, 2022 /
 
Talán ha egy zajos trimmerrel van beállítva a feszültsége. Bár az már lehet hogy külső zavarnak számít. Látni kellene a mérési összeállítást.
(#) HeZ válasza Alkotó hozzászólására (») Feb 24, 2022 / 1
 
Mitől van zaj? Röviden: mindentől.
Hosszabban: A legnagyobb belső oka a zajnak (változásnak) a hő (=az atomok termikus mozgása), PN félvezető átmenetek, ellenállások, stb, amit a lovaglók is igazolnak . Ez látható is például a digitális fényképezőgépek képein. A képzaj csökkentése érdekében hűtik a képszenzort vagy a Webb űrtávcső bizonyos műszereit is.
A külső zajforrások: minden elektromágneses sugárzás = rádiós telekommunikáció (rádió, tv, távközlés, stb), elektromos hálózat, infravörös sugárzás, stb ÉS mágneses tér, napviharok, űrbeli récseszkeáramlások, elektromotoros erő, stb.
Többtíz-száz uV (mikrovolt) nagyságrendű (zavar) feszültséget mérhetsz egy darab levegőben tartott dróton. Egy kézben elfér egy világvevő rádió.
A hozzászólás módosítva: Feb 24, 2022
Következő: »»   813 / 822
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem