Kifejtenéd bővebben hogy szerinted mit jelent az automata mód? Tudomásom szerint az a panel tud 2 ill. 4 ütemű indítást és szakaszos üzemet.

Autómatán szerintem a 4 ütemet érti. Szlengben még hegesztők is így hívják.

Üdözlet mindenkinek!
A következő probléma megoldásához kérném a segitségeteket. Adot egy Elektra Beckum 170/30 TL Turbo tipusú co hegesztő.
A gond az vele, hogy a hegesztés végén mikor elengedjük a pisztoly kapcsolóját, kitolja a huzalt kb 20-30 mm-re. Ez elég kellemetlen, mert a következő hegesztés elött, mindig le kell csipni a felesleget. Mi lehet a hiba, az előtoló elektronikában?
Üdvözletel István

Szia a motort ami az előtolást végzi fékezni kell.
Ezt a fékezést úgy oldják meg hogy a motorral párhuzamosan van kapcsolva egy pár ohm-os ellenállás vagy egyenesen rövidre zárja a relé a motor két kivezetését.
Szóval ha nem hajt a motor akkor a relé ezt az ellenállást vagy rövidzárat kapcsolja rá a motorra . A panelon lehet el van égve az ellenállás .

Szia nagyon köszönöm a válaszod.
Megnézem midkét lehetőséget és majd referálok ha valamelyik beválik.

Üdvözlettel István

Szerintem egy kitoló motor abban a pillanatban le áll amint nem kap feszültséget mivel nincs rajta lendkerék ami tovább forgatná. Vagyis ha abban a pillanatban amikor eleresztjük a tasztert a motoron 0 feszültség kell hogy legyen . Nálad valami nem zárja le az áram folyását az adott pillanatban hanem az csak lassan esik le mintha egy nagyobb elkó volna a motorral párhuzamosan bekötve és az lassan ürül ki a motoron keresztül és csak akkor áll le a motor amikor kiürül a kondi. Fék nélkül is max 1-2 milimétert ha kibújik a drót de ez sem gyakori jelenség. Le kell ellenőrizni a vezérlő kimenetét ahova csatlakozik a motor, mondjuk úgy is lehet hogy leakasztod a motor + drótját és rá indítasz de előtte rákötöd a voltmérőt. Ha minden OK akkor a voltmérő csak addig mutat feszültséget amíg a tasztert behúzva tartod de amint elengeded abban a pillanatban meg kell hogy szűnjön a feszültség. Ha nem így történik akkor keresd meg hogy mi tartja nyitva az áteresztő tranzisztort!

A huzalelőtoló motor és hajtómű típusától, a görgő szorításától, a kábel (bowden) hosszától és a sebességtől függően elég komoly mennyiséget képes lekapcsolás után a fékezetlen motor kitolni, ami a következő ívfogáskor durran, ragad, ... Sokszor még az sem mindegy, mekkora ellenállással fékezzük. Ha nagy a motor fordulatszáma, lendítő tömege, előfordulhat, hogy csak rövidzárral lehet megfékezni. Soros motor emiatt erre a célra nem igazán alkalmas. Ha mégis ilyent tennénk, nem is tudom, mi lenne az igazán jó, hiszen a leállítás idejére meg kellene változtatni a forgásirányát és megállásig impulzust adni neki.

Már megbocsáss, de butaságot írsz. Bizonyára hallottál a mozgásban levő test tehetetlenségéről fizikaórán, ugyanez a helyzet egy forgó tömeggel. Ha nálad csak 1-2mm-t szalad túl a huzal fékezés nélkül akkor ott valami erősen szorul. Gyorsabb előtolási sebesség mellett fékezés nélkül bizony akár 3cm-t is kifut a huzal, erre találták ki a forgórész fékezését, ami úgy történik hogy a hajtás kikapcsolása pillanatában a forgórésszel párhuzamosan kapcsolódik egy pár tized ohmos ellenállás,ami elnyeli a forgórészben a tehetetlenségi forgás által indukálódott áramot, így fékezve a forgórészt. Ez a megoldás hiányzik jónéhány bóvli kategóriás gépből, szívnak is emiatt a tulajdonosok rendesen, és próbálnak megoldást találni a problémára több-kevesebb sikerrel.

Nem írtam butaságot csak nem említettem hogy 24 Voltos 4 görgős motorokra vonatkozik amelyekkel eddig foglalkoztam és raktam is fel képeket ide a fórumba. Na azoknak egynek sincs fékezője és tapasztalatom szerint nem is szükséges és ezt bármikor megnézhetitek kipróbálhatjátok nálam . Szívesen várok mindenkit mert nagyon szeretek élőben praktikus körülmények között az ilyen témákban tapasztalatokat cserélni . Biztos vagyok benne hogy nem alaptalan az amit írogattok mert vannak nagy kitolók is csak hogy nekem még nem kellett velük foglalkoznom.

Üdvözlet mindenkinek! Szeretnék némi információt kérni az alábbi dolgokban.
Építettem egy 58cm2 qm trafót. 1T-s gerjesztéssel számoltam, mert a vas adatait sajnos nem tudom(német bontott zárlatos cucc). A magyar pulsmig adaptációihoz igazodva szerettem volna megépíteni. primer 230v, szekunder 2x17v és 2x18v. Soronként szigeteltem kvarnissal és szigetelőlakkal. A primer szekunder között szigetelőfesték ami 25000 voltig bírja és gyöngyvászon, meg egy réteg fólia. A primer 2, 5mm aulumínium, a szekunder 6x5-ös auluminium mindkettő üvegszálszigetelésű meggyújthatatlan. A kérdésem az lenne, hogy az aluminiummal ez esetben mire lehet számítani, és a segédtekercs ami 2x18v(én 1mm-es drótból tekertem meg). A valóságban nem tudom ez utóbbi mekkora de sacc. szerint nem kell neki 1 A. Sajnos még most szárad és a vasat nem raktam bele, de lévén amatőr inkább megkérdezem míg még szét tudom szedni. Köszönöm a válaszokat

Üdv.
Evvel a jelenségel küzdök Én is ,mármint a gomb elengedése után még kitol vagy 5 cm drótot.Át akarom tervezni a vezérlő kártyát,mert a régin nincs rajta az ugynevezett fék funkció.Ha valaki nem hiszi hogy létezik ilyen,mármint hogy megszalad a drót a gomb elengedése után ,szívesen készítek videót róla. Az előtolás amit használok négy görgős, 24 Voltos.

Még egy kérdésem van . Van-e a huzal dob alatt állítható fék ?

fék kell rá ami leamortizálja a motor áramát az elengedés pillanatában. w22 pl. Asszem tudsz is venni itt....

Minden valamire való vezérlésben ki van alakítva a motorfékező funkció.

Megnyugodhatsz, butaságot írtál. Ha nekem nem hiszel, kérdezd meg Phile 80-t vagy Erbe-t, mindketten napi szinten szervizelnek hegesztőgépeket és alkatrészeiket. Teljesen mindegy, hogy a huzaltoló mechanika milyen, 4 vagy 2 görgős, a forgórész és az áttételezés tehetetlensége továbbtolja a huzalt. A fékezés mikéntjét dióhéjban a korábbi hozzászólásban már leírtam de ha érdekel a dolog, szívesen leírom részletesebben is. A dob fékezése nem azért van hogy azzal állítsd meg a huzalt a pisztoly végén, hanem azért mert a hegesztési folyamat befejezésekor a dob tehetetlensége miatt fékezés nélkül egy csomó huzal leszaladna tele dob esetén.Kevesebb huzalt tartalmazó dobnál pedig a fékezetlen dobról lelazult huzal a megfeszülésekor varrathibát okoz. Ezért állítják be a dob fékezését úgy hogy sem feszes sem laza nem lehet a huzal a tolómű és a dob között. Ha ezzel akarod fékezni a kitolás hosszát, akkor a tolómotort 3-4-szeres terhelésnek teszed ki, ami nem igazán fog tetszeni sem a motornak sem a huzaltoló elektronikának.

Na tessék, amire elküldtem a hsz-t Phile már rajzot is rakott fel az ominózus részeket tartalmazó kártyákról.

Még annyit, hogy a jelenség annyira valós, hogy amikor a motor nagy sebességgel forog (200-250A felett) és a motorfékezés kevés, akkor ilyen esetre találták ki a potméterrel állítható "burnback/visszaégés" funkciót, ami a fékezett motor tápfeszültségről való lekapcsolása után is tartja a feszültséget a mágneskapcsolón addig, hogy visszaégjen feleslegesen kijövő huzal. Akkora a tehetetlensége a motornak, hogy a fékezés ellenére sem áll meg azonnal.

A pulsmig verziót én nem építeném meg, nem egy eltalált szerkezet. Lehet hogy a kimeneti fojtó variálásával el lehet érni megfelelő hegesztési tulajdonságokat, de azzal a géppel amivel én találkoztam, nagyon gyér varratot lehetett készíteni. Ha soronként szigetelted és lakkoztad, akkor sérülés nélkül nem tudod visszabontani. Milyen fóliát használtál? Remélem nem nylont?
Az alu ugyanúgy jó mint a réz, csak jobban melegszik mert a fajlagos vezetőképessége rosszabb mint a rézé. Én csak kipróbált méretezésű trafók tekercseit szoktam tekerés közben lakkozni ,de azt is csak akkor, ha biztosan tudtam hogy a lakk a tekercsek közé nem tud befolyni készre tekerés után.
Egy nullszériás darabot semmiképp, hiszen lehet hogy változtatni kell valamit rajta. Még annyit, a pulsmigből azt a nem túl elterjedt kapcsolásban levő kondit a szekunder áramkörből nem lehet kihagyni,mert anélkül a gép használhatatlan.

Milyen motor van rajta?A motor rövidrezárásával való fékezés ugy tudon azokon a motrokon müködik amelyeken az állórész nem tekercselt csak mágnes van.Mint például az autok ablaktőrlő motra.Mikor elengeded a gombot a pisztolyon egy relé a motor pluszát rővidrezarja a minusszal.

Én nem akarok vitatkozni . Ha ti úgy érzitek hogy kell fékező elektronika hát rakjatok. Én nem rakok . Ezzel nem akarok senkit sem lebeszélni sem feltalálni a langyos vizet sem vitatkozni csak leírtam amit gondoltam . Továbra is kitartok az eddigi építési módszerem mellet amit be tudok állítani hogy ne legyen megfutás . Hogy ez nem tökéletes az lehet de jól teszi a dolgát és ez nekem és a kuncsaftoknak elég is . Már egyszer leírtam hogy melyik magyar gyártmányú elektronikából lestem ki az 555-ös megoldását viszont az egészet másként oldottam meg mert az a két relé és ahogy ott alkalmazták nekem nem tetszett . Nem tudom hogy ki hogy van vele de szerintem sokkal tovább működik hiba nélkül ha nem használok reléket. Szeretem le egyszerűsíteni amennyire csak lehet , most ezen is lehet vitatkozni de szerintem nem fog vezetni sehova sem.
Üdv Pista

A forgórész rövidre zárásos fékezése egyedül a főáramkörű(soros )DC motoron nem működik.
Úgy az állandó mágneses mint a külső gerjesztésű DC motorokon működik ez a fékezés, és amióta huzaltolókat gyártanak, alkalmazzák is ezt a módszert fékezésre. A jobb tolásszabályzó elektronikáknál még a kitolás hossza is beállítható, pl. az EWM egyes típusainál. Olyan tolásszabályzó már csak a bóvli kategóriás gépekben van, ahol nincs tolómotor fékezés.

Kedves Pista!
Te ezzel a fékezés -kérdéssel úgy vagy mint a parasztbácsi az állatkerti zsiráffal: "márpedig ilyen állat nincsen!"-kiáltott fel amikor meglátta.
Te ragaszkodsz a saját teóriádhoz, mi pedig (úgy gondolom többen is vagyunk) elfogadjuk azt, amit már más kitalált és sikerrel alkalmazza az összes gyártó, aki számít. Oktalan diskurzus folyik evidenciákról, ennek semmi értelme. Neked megfelel az, amit megalkottál, örülök neki. De hogy hozzáértő kuncsaftjaid repesnének az örömtől azt kétlem. Te bizonyára a W22-es tolásszabályzót építetted meg, abban van két relé. Ez a nagyon egyszerű elektronika évtizedekig elketyegett nagyon sok gépben, és jobbára csak a kapcsolótranyót kellett benne cserélni ha elromlott. Bizonyos esetekben jó a relés megoldás,különösen ha megfelelő relé van téve a komolyabban igénybe vett helyre. Co gépnél pedig nem a fékezési feladat nem kis igénybevételt jelent . Karosszériás ismerősömnek full elektronikus tolásszabályzós gépénél kellett kiváltani a fékező tranyót relére, mert heti szinten megevett egyet belőle. Garanciás korában a garanciális szerelő egy marok tranyót hagyott nála hogy csak cserélgesse, ne kelljen neki mindig kiszállnia egy tranyó cseréje miatt. Ennek már kb tíz éve, azóta nem kellett a relét cserélni. Megfelelően megválasztott relé kiválóan teljesít, nincs azzal gond.

Annak idején, mikor az első CO2 gépet készítettem ('95), saját magam terveztem a panelt hozzá, mert akinek készült, feleslegesnek ítélte a pöttyöző funkciókat. Sima lineáris szabályzót tettem bele. Akkoriban még nem találkoztam "zenélő" előtolóval. 24 V, ~1-1,5 A nem olyan hatalmas, hogy ne lehetne elhűteni. Az első változtatás, ami a próba során bekerült, a fék.

Sziasztok.
Van egy Awi/mma hegesztőm,a gépbe csak egy Negativ csatlakozó aljzat van igy gondoltam teszek be mégegyet hogy ne keljen cserélgetni az Awi és az elektródás munka kábelt,az egyik gyoscsatiról a másikra az áramot egy vörösréz lemezzel akarom átvezetni ami 44 négyzetmilimétert tesz ki,ugye ezzel nem lesz gond?
Gondolván a vezetékek 25 négyzetmilisek igy bőven elég lesz az átvezető keresztmetszete,plusz arra a környékre is fúj a venti levegőt.
Ugye korrekt lesz igy az átvezetés?
Köszönöm válaszitokat.

Annak még a fele is elég, hiszen nagy a felület és nincs rajta szigetelés ami gátolná a hőleadást. Egyébként sem ez az alkatrész lesz a gépedben a legmelegebb ettől nem kell tartani.

Köszi a választ! Időközben bevasaltam, és lemértem. Sajnos a 2x17 volt helyett 18, 2v-re sikeredett a szekunder. Szerinted ez okoz gondot? Sajnos nem volt megcsapoláshoz elegendő huzalom ezért ezt a tipust választottam. Tudnál ajánlani valami tesztelési módszert, ami alapján kiderülne nem e rontottam el valamit? Mozdony diódák és tirisztorok lesznek benne, 350A darabja. Légyszives adj már valami javaslatot a fojtó elkészítéséhez, és írtál régebben légmagos fojtóról is. Még annyi a kérdésem, azt a piaci einhell, tip, szintet vitték ezek a gépek?
Köszi

Az nem probléma ha nagyobb lett a kimeneti feszültség, sőt, lehetett volna akár 25V is, mivel a vas lényegesen nagyobb mint az eredeti pulsmig gépben.Légmagos fojtó ide nem jó, mert a frekvencia 50Hz és nem 50kHz mint az inverterekben. Kizárólag vasmagos fojtó jó, a trafó vaskeresztmetszetének a fele elég, arra feltekersz pl. 25-35-50 menetet a felsorolt értékeknél megcsapolásokkal, és kísérlet útján állapítod meg hogy melyik fojtás lesz a legmegfelelőbb.

Köszönöm szépen a gyors választ! A kondenzátort 2x22000µF-et vásároltam. Ami még aggaszt talán, hogy az elektronika a főtrafóról kapja a tápot és a szinkront. Ez képes feléledni ilyen hamar? És a lényeg, legalább egy piaci szintű einhell minőségét megüti ezen konstrukció?

A fólia nevét nem tudom de állítólag 25000v az átütési szilárdsága. középen valami prespán szerűség két oldalán meg valami fólia. A vastagságát nem tudom de talán sacc 0,1mm Ezek az alapanyagok ipari felhasználásra készültek.

a 3kV-os ganz megger meg se mukkan

Köszi szépen,hát félbe vághatnám de hagyom igy,amúgy egy 15 milis rézcső darabból csináltam,két laposacél között melegen kilapitottam satuba.