Szerintem jól látod.
Az ellenállás azért került a kondi mellé a táp oldalán, mert az LDO-dnak tuti van kondi a kimenetén, és ha nem raksz oda valami fogyasztást, akkor relatíve lassan fog a kondi feszültsége lecsökkenni, és az nem jó. Igazából ha nagyobb kondi van ott, akkor az ellenállásnak is kisebbnek kéne lennie.
A fogyasztó mellé rakható kondit két szempont korlátozza: ha túl kicsit raksz, akkor a táp-elem átkapcsoláskor nagyon le fog esni a feszültség (hamarabb zár a FET, mint ahogy a táp elérné a 3.3Voltot), ha túl nagyot raksz, akkor meg az átkapcsolás alatt (amikor már nem jön a feszültség a tápból, de még nem nyitott a FET) a fogyasztó nem fogyasztja le a feszültséget az elem szintjére, és a kinyíló FET-en keresztül a kondiban levő energia egy része az elem felé fog kimenni (ez pedig nem jó jel az álmoskönyv szerint). Ha esik akkora feszültség a Schottky-n, hogy ne lehessen a feszültség az elem szintje felett, akkor ez utóbbi probléma persze nem fenyeget.

Menjünk sorban:

1.: Az LDO kimenetére első érzése illetve az adatlap nagyjábóli ajánlására 100µF-ot tettem. Ezt szerintem viszonylag gyorsan leszívja a 470 Ohm, de lehet ez az érték kisebb is (mármint az ellenállásé), mivel a PC USB-je ki tud szolgálni 500-800 mA-t gond nélkül, ennek egy részét elfűthetjük éppenséggel.

2.: Arra fel kell készülni, hogy az elem akár kritikusan lemerül (abban nem lehet bízni, hogy a felhasználó biztosan kicseréli az elemet mondjuk 2.6V-nál). Persze ez alatt nem kapcsol be a készülék, tehát ELVILEG ez alá nem tud csökkenni az elem, de inkább biztosra kellene menni. Na de 2.9V-os elemnél is már fenn áll az, hogy nagyobb lesz az USB 3.3V-ja(mínusz 0.3V dióda nyitófesz), mint ez elem kapocsfeszültsége. Tehát fontos lenne, hogy NE tudjon az elemre kapcsaira jutni nagyobb feszültség. Jó volna valami becslés a fogyasztó mellé rakott kondenzátor értékére. Amikor USB-ről megyünk, akkor 80MHz-en jár a CPU és SD kártyát is meghajt, tehát kb. 100...150 mAt megeszik. Az is jó kérdés, hogy mekkora ideig és mekkora többletfeszültséget visel el az elem, ha rákötik.. mert gondolom van egy határ, amit ha nem lép túl az ember (mondjuk 1...100us), akkor nem fáj neki annyira.

Az USB nem szereti, ha hatalmas kondikat kell bedugáskor megtöltenie (még túlterhelésnek nézi a PC, és letiltja a portot). A szabvány konkétan 10µF maximumot ír áramhatárolás nélkül (azaz az LDO bemenetén, az USB tápra direktbe kötve max. ennyi lehet). Az LDO kimenetére én nem raknék nagyobb kondit, mint a bemenetére. Innentől adódik, hogy a 100µF elég sok. Én max. 4.7-10µF-ot raknék bármelyik oldalára, viszont azt X5R vagy X7R SMD kerámiából, természetesen a 100nF-os, mindenhova kötelező kerámiákon felül. Egy 100µF-os elkó sokkal kevesebbet ér, mert rosszabb az ESR-je, egy 100µF-os jó minőségű tantál meg aranyáron van hozzájuk képest.
Ebben pl. csak a 100nF-os pici kondik vannak az LD1117-esen.


Megjegyezném, hogy egy USB eszköz által max. felvehető áram 500mA lehet - és ez is csak úgy, hogy induláskor csak 100mA-t szabad neki, és ha a PC felvette a kapcsolatot az eszközzel, és "megengedte" neki, hogy feljebb lépjen fogyasztásban, akkor lehet max. 500mA-ig felmenni. Amelyik eszköz nem tartja be a játékszabályokat, azt a PC simán lekapcsolhatja.


Ezt úgy lehet biztonságosan elérni, hogy a fogyasztó minimális fogyasztása mellett is képes legyen lefogyasztani a mellé rakott kondit annyi idő alatt, amíg a táp oldalon a feszültség leesik kb. 2.6 Voltig (nagyjából itt fog visszakapcsolni a FET) - ennek persze az lesz az ára, hogy gyakorlatilag azzal a kondival maximális fogyasztás mellett biztosan nem oldható meg, hogy ne legyen feszültségesés átváltásnál. A szimulátor szerint a lerajzolt kapcsolásban szereplő FET-tel és Schottky-val, kb. 100mA-es terhelésnél nagyjából 2.4-2.5 Voltig esik a fogyasztó feszültsége, mielőtt megtörténne a váltás.


Gondolom az a határ, hogy a ráküldött töltés energiája hővé alakul rajta, ami megfőzi.

Amúgy az egész kóceráj helyett egy-egy Schottky-dióda miért is nem jó?

Egyébként találtam ilyet is:
TPS2111 Bővebben: Link
TPS2113A Bővebben: Link

Ezekkel egy bajom van. Ha jól értelmezem az adatlapokat, mindegyik esetben az egyik bemeneti feszültségnek legalább 2.8V-nak kell lennie egy adott időben. Ez bajos, amikor CSAK elemről megyünk és azt ugye szeretnénk 2.6 esetleg 2.5V-ig használni normál üzemben. A legjobban annak örülnék, ha kiderülne, hogy ezek a TI IC-k ez esetben is alkalmasak, mert nem is gondolkodnék tovább, hogy mit építsek be. Kerestem a TPS családból olyat, ami alacsonyabb feszültségek mellett is működik, de nem nagyon találtam. Az analóg kapcsolókkal meg az a baj, hogy nem nagyon tudnak magasabb feszültséget kapcsolni, mint a tápjuk.. és a tápjuk az elem lenne ugye, tehát USB rádugáskor gáz lenne.

Hát igen, most 10µF van rajta, de ez szerintem is lejjebb vihető. Az adatlap ennyit ajánl, "ha messze vagyunk a táptól"...persze jó kérdés, hogy itt a "messze" hogyan értendő. Mindenhova kerámiát szoktam tenni, ahol az érték nem haladja meg a technológiai határt. 100n-s alap, persze, mindenhová szoktam én is.
Egyébként csak érdekességképpen mondom, ha már kondiknál tartunk, hogy elkezdtem használni nemrég Nb5O2 (Niobium-oxid) kondikat, amik a tantálok tulajdonságaival bírnak kb., csak kisebbek, egész jó az ESR-je is és az áruk emberi.
De mondjuk a bemenetre elég a 4.7µF-os, viszont a kimenetre nagyobbat kér, az adatlapon 100µF van, és azt írja, hogy a minél nagyobb a kondi, annál királyabb a helyzet. Feltételezem egyébként, hogy nem lenne gond egy 47µF-ossal sem. (A mostani panelen tantál 100µF-os van a kimenetén, 10µF a bemenetén, gond még nem volt a dologból eddig, de lentebb lehet menni, csak az adatlap ajánlásait nem kellene szem előtt tartani?)


Ezeket nem tudtam. Azt sejtettem, hogy korlátozás nélkül nem lehet csak úgy áramot kivenni, de ezt így nem vágtam.



Hát figyelj, ha az elemet különösképpen nem érinti rosszul egy kis túlfesz, akkor szerintem nem kell túlparázni a dolgot... Érted, mekkora energiamennyiség tud tárolódni egy 470µF-os kondin 3V-on, ami hővé alakulva gondot okoz? Most ez hasra ütött becslés, de ha 1°C-al megemelkedik az elem hőmérséklete, akármi legyek. És azért az USB-t csak nem percenként 100-szor dugja be valaki...



Bárcsak lehetne, de ugye az 0.3V feszültségesést jelentene, ami azt jelentené, hogy 2.5...2.6V helyett az elemet csak 2.8...2.9V-ig lehetne lemeríteni, ezzel nagyjából megnegyedelnénk az élettartamot.

Na haladtam.

Ha az LDO kimenetére CSAK egy 100nF-ost teszek, akkor teljesen jól működik a dolog.. az a kérdés, hogy ez így jó-e?
A terhelés mellé biztos ami biztos alapon tettem egy 470µF-ost is, hogy át legyenek hidalva a nehézségek. Az USB 5V-ja ugye nem azt tölti közvetlenül, tehát ez így lehet jó szerintem. És így végül is az LDO kimenetén (a dióda után) van neki kimeneti kondenzátora.. kérdés, hogy nem akarna e közvetlen a kimenetére? A gond az, hogy ha kap kondit, akkor lassan zár a gate (nyilván), és így leesik a panel feszültsége mert lezabálja.

Csatolom, ami most össze van rakva. Légy szíves, véleményezd majd! Köszönöm!

Bónusz kérdés: Szeretném hasonló módon megoldani (nem duál csak sima táp) az SD kártya tápjának kapcsolását, mert akkor erre használnám fel a másik FETet az ICben és nem párhuzamosan kötném őket. A PIC lábára 47Ohm-al sorba kötném G2-t, D2-n ott lenne a táp, S2 és GND közt pedig az SD kártya. Szeretném ugyanakkor, ha a kapcsolás minimális többlet fogyasztást jelentene. Kell-e a gate-re mindenképpen lehúzó ellenállás, ha az adott PIC lábat elvileg nem hagyom lebegni? Illetve elég-e mondjuk egy 300kOhm-os gate lehúzónak? (még ekkor is megeszik 10uA-t) Mekkora lehet a felső határa az ellenállásnak vajon? A TogalGateCharge 3V VDS-nél 15nC.. bár nem tudom, ez határozza e meg a dolgot...

Köszönöm!

A "ha az adott PIC lábat nem hagyom lebegni" azért kényes dolog, mert reset alatt, programozás alatt, debuggolás alatt simán lebeghet az a vonal is. Én tuti nem hagynám úgy a Gate-et, jobban félteném a FET életét...
Az áramfogyasztást nem értem. Az ellenállást úgy kell bekötni, hogy inaktív állapotba húzza a FET-et (azaz a Gate és a Source közé). Így csak bekapcsolt állapotban fog fogyasztani az ellenállás, de ez nyilván el fog törpülni az SD kártya fogyasztásához képest (ott akár 80-100mA is lehet működés közben).

Ha az IRF7314 "szabad" oldalát használom SD táp-nak, akkor annak a gate-jét folyamatosan felhúzva kell tartanom ugye, mert P csatornás és akkor kell leföldelnem, ha SD-zni akarok. Magyarul ha a gate-et egy PIC lábbal folyamatosan logikai 1-ben kell tartanom és elengedni amikor SD műveletkor (az idő 0.1%-a). Ez így azért nem jó, mert a PIC lábon folyamatosan kiadom a 3V-ot és a gate lehúzó ellenállás folyamatosan eszi az áramot. Azt tudom elképzelni esetleg, hogy a gat-et a drainhez kötöm egy 1kOhm-ossal és akkor sem lebeg ugye.. és a PIC lábbal lehúzom földre, ha nyitni akarom.

Ezzel a koncepcióval két bánatom van: az LD1117 nem korlátoz (érdemben) áramot, szóval egy 470µF-os kondit mögé pakolva szerintem simán 100mA fölé fog menni induláskor. Lehet, hogy kéne nézni valami beállítható áramkorlátos LDO-t inkább, szerintem pont ilyen USB-s dolgokhoz tuti csináltak ilyet. Az igazán tuti valami olyan lehetne, ami tud max. 100mA-t alapból, és egy engedélyező lábbal feljebb lehetne ezt tornászni, és akkor a mikrokontroller tudna sw-ből vezérelni, hogy mennyit szabad fogyasztani. Az SD kártyához is jó lenne valami áramkorlátos "tápkapcsoló" IC, hogy egy zárlatos példány ne húzza le a tápot.

A másik dolog, hogy ha nem tudod nagyságrendileg jól belőni a fogyasztó fogyasztását, akkor nem kiszámítható, hogy kb. mennyi ideig elég a fogyasztónak az adott méretű kondiban tárolt energia. Így a két véglet közül (túl hamar kifogy - leesik a feszültség 2.4-2.5V körülre; nem fogy ki - a többletfeszültséghez tartozó energia az elem irányába távozik) maximum az egyik elkerülésére lehet tervezni.

Az ellenállást a Gate és a Source közé kell kötni, azaz esetünkben ez itt felhúzó ellenállás lesz, hiszen a Source van a tápra kötve, és a Drainre megy az SD kártya.

A panel fogyasztása 100mA körüli. Egyébként kipróbáltam a fenti kapcsolást nem csak Ohmikus terheléssel, hanem konkrétan rákötöttem az előző verziós panelt (SD kártya írás folyamatosan + LCD háttérvilágítással + PIC 80MHz-n), rádugtam a notebookra meg lehúztam kb. 400-szor és jó volt. Elképzelhető hogy más más USB HUBok másképp viselkednek szerinted?

Háát én a duál táp esetén most úgy kötöttem be az IRF7314-et, hogy az elem a Drainre megy (PIN 7,8) és a terhelés a Source (PIN 1) és a föld között van.. De szerintem a Te tegnapi rajzodon is így szerepel, illetve működik is így. Vagy a kettő nem ugyanaz a szituáció?

A kettő nem ugyanarról szól.

A tegnapi kapcsolás nem tudja azt, hogy ha van elem és nincs fix táp, akkor ki lehessen kapcsolni a táplálást a terhelés felé (az SD kártyánál nyilvánvalóan kéne tudni lekapcsolni a tápot). Tudja ellenben azt, hogy ha a terhelésen nagyobb feszültség van, mint az elem feszültsége, akkor ki lehessen kapcsolni az összeköttetést (azaz a fix táp ne próbálja tölteni az elemet).
Emiatt ha az SD kártyát P FET-en keresztül akarod ki-bekapcsolgatni, akkor oda "rendes" bekötéssel kell használni a FET-et (nem úgy, ahogy az én tegnapi rajzomon van).

Ha az a cél, hogy bármilyen USB porton működjön a készülék, akkor sajnos be kell tartani az előírásokat. Egy külső tápos USB hub simán megteheti, hogy nem menedzseli a tápot, azaz leterhelheted, ahogy jólesik, legfeljebb majd nem mennek az eszközeid, ha a külső tápod túl gyenge hozzá. De egy átlagos notebook USB portja sokkal háklisabb az ilyen dolgokra.

Értem. Magyarul Source-n a VCC, Drain és föld közt az SD, Gate mondjuk 100kOhm-on a Source-ra kötve és a PIC lehúzza 0-ba a Gate-et, ha SDzni akar. Ok, Köszönöm, holnap kipróbálom.

Két megoldást látok. Először is meg kéne néznem, mekkora a legkisebb kapacitás, aminél még nem esik le a feszültség átkapcsoláskor... lehet, hogy elég egy 47µF-os is, azt már az LDO-n keresztül szerintem nem rántja meg nagyon az USB-t... (ezt ki kéne mérni valahogy) vagy legalábbis nagyon rövid időre rántaná meg és hátha annyi idő alatt nem alakul ki akkora áram, hogy ez gondot jelentsen akármilyen USB HUB esetén. Vagy pedig marad az áramkorlátozós LDO, ami egy potenciális megoldás, csak szívesebben mennék az egyszerűbb út irányába. Esetleg egy induktivitás sorba kötve a 470µF-os feltöltési vonalával? Pillanatszerű áramkorlátozásra jó lehet, nem? Vagy ez már a hülyeség kategória?

Na az egyik, hogy működik a panel táp-átkapcsolásos és az SD tápos FET kapcsolás is. Köszönöm szépen a segítséget!

(Innentől inkább USB téma jön, lehet, hogy a moderátorok majd átrakják USB topicba.)

Szóval: USB-s áramfelvétel... Betettem egy 50mOhmos ellenállást sorban az egész kócerájjal és szkópoztam rajta a feszültséget, számoltam az áramot. Az a helyzet, hogy ha rajta van a panel (tehát a fogyasztó), meg egy 470uFos kondi a feszstab. után, akkor simán felvesz ugrás szerűen 0.8A-t. DE a gond az, hogy ha mindent leveszek róla és csak a 4.7uF.os kondit hagyom az USB 5V-ján közvetlenül (az utolsó rajzom szerint) meg a feszstabot (kimenetén nincs terhelés), akkor is felugrik vagy 400mA-re, tehát a 100mA-es korlát baromira nehezen fog teljesülni, sőt még ha beteszek egy 470uH-s induktivitást az USB bejövő 5V-os vonalára, akkor sem tudom 100mA-en belül tartani. Félek, ezen egy áramkorlátos feszstab sem segít, mert az is gondolom induláskor pillanatszerűen azért vesz fel delejt. Így inkább azt szeretném megkérdezni, hogy mit jelent az, hogy "lekapcsolhatja a PC az eszközt"? Most kipróbáltam a cuccot 10 különböző PC-n meg notebookon itt az irodában és nem volt gond. Nem nagyon vagyok otthon USB-ben de egy rövid időre azért lehet hogy megengednek ezek egy kis túl-áramot nem? Végülis minden eszköz azért valamekkora áramugrással indul...

Mondjuk találtam egy ilyet: adatlap

A szabvány szerint akkora áramlökést mindenképpen tolerálnia kell a hostnak, ami a 10µF kondi 5V-ra töltéséhez kell.
A túláram ellen biztosan van valami korlátozás a hostban, lévén máskülönben egy zárlattal haza lehetne küldeni a gépet. Pl. egy ilyen IC-vel táplálja meg a portot. Hogy a szabvány feletti áramfelvételt mennyi idő után értékeli hibának, az szerintem erősen megvalósításfüggő.

A belinkelt Texas IC-ket már láttam, de így elsőre nem tudom, hogyan lehetne az eredeti koncepciódba beilleszteni őket.

Gyártásra adás előtt gondoltam, átgondolom még egyszer az egész kapcsolást. A próbakapcsolás működik, tehát elvileg nincs miért aggódnom, de egy valamit meg akarok kérdezni, hogy jól gondolom-e.
Az a FET (Az IRF7314 egyik FET-je), amivel a duál tápnál az elemet kapcsoljuk rá, illetve izoláljuk a rendszertől... ennek a nyitása-bezárása érdekel.

Az áram-visszaszivárgás (elem felé) elkerülése végett azt tanácsoltad, hogy legyen az elem (3V) a Drainen, a Source és föld között pedig a terhelés, és akkor a test dióda a nekünk megfelelő irányba fog mutatni. Viszont: mivel a Vgs nyitási feszültsége az IRF7314-nek -0.7V, ezért elvileg a Gatenek a Source-nál legalább 0.7V-al alacsonyabb potenciálon kell lennie, hogy nyisson. Amikor mondjuk alapból nincs nyitva a FET (tehát szakadásként értelmezhető), és csak elemet kötünk a rendszerre, akkor azért nyit ki, ugye, mert a test-diódája átvezet és így a Source magasabb potenciálra kerül, mint a földelt Gate? Tehát test dióda nélkül nem nyitna ki magyarul, mert akkor a FET-en esne az összes feszültség és a Vgs kvázi 0 lenne. Amikor pedig rádugjuk az USB-t, akkor a Gate-et 3.3V-ra húzza, a Source-ra meg 3V kerül, ami 0.3V, ami nagyobb mint a -0.7, és ezért zár. Ez így helyes?

Köszönöm az eddigi segítségeidet is!

Röviden: igen.

Amúgy közben eszembe jutott, hogy ha raksz még pluszban egy Schottky-diódát az elem és a terhelés közé (párhuzamosan a FET belső diódájával), akkor átváltásnál legrosszabb esetben nem ~0.6-0.7 Volttal tud az elem feszültsége alá csökkenni a feszültség, hanem csak ~0.2-0.4 Volttal. Ez szerintem megéri egy 15 forintos Schottky árát

Ez egy nagyon jó ötlet! Tulajdonképpen valószínűleg a panel fő-kondiját is kisebbre lehet venni, javítva ezzel az USB áramfelvételi hercehurcán.
Kösssz!

Udv!

A mosfet-ekrol szeretnek kerdezni. Roviden:
Van harom FDD6685 mosfetem amibol ketto nem mukodik.
Altalaban ha egy mosfet S (source) es D (drain) kivezetesei kozott megszunik az ellenallas, es zarlatos lesz, akkor melyik kivezetesenel lehet a problema?
Hosszan:
Van egy acer aspire 5920 laptopom aminek tap alapu problemaja van.
Van egy masik acer aspire 5920G laptopom is aminek jo a tapja, osszehasonlitottam az alkatreszek erteket, meg a mosfet kivezeteseinek feszultseget es minden stimmel (aramerosseget nem merek merni, szerintem az alkatres nelkul egyenlo lenne egy zarlattal).
Source=19v
Drain=fold (Nem vagyok benne biztos, de nem pozitiv az erteke)
Gate=9v
Az en tippem, hogy a Gate kivezetes tularamot kap, ezert szabadda teszi az "utat" a source es a drain kozott.

Remelem tudtok segiteni. Udv Zsolt

Igazabol ez lenne a FET mukodesenek lenyege

Az a 9V az DC vagy egy PWM jelbol jovo idoben szummalt ertek?

Igen az egy stabil DC , nemtudom mi az a PWM.
Ja es ezeket az ertekeket ugy mertem, hogy eltavolitottam a fetet, nemtudom, hogy ez fontos-e csak elfelejtettem emliteni.

Lenne megegy fontos kerdesem, ha egy alkatresz nagyobb aramot igenyel a Source-bol a Drainbe (nagyobbat mint amit "elbir" a FET) de a Gate nincs annyira "megynyitva" akkor "besutheti" a FET-et?

Hello!
- Áramot soha nem úgy mérünk, hogy rátesszük az ampermérőt a készülékre (feszültség forrásra). Hanem a terheléssel kötjük sorba. A feszültséget pedig a terhelésen mérjük, párhuzamosan.
(Zárlati árammérést egy elemnél még el lehet játszani, mert ott a belsőellenállása korlátozza a maximális zárlati áramot. De ekkor is zárlati áramot mérünk. Már egy aksinál sem jó ez a módszer, mert annak belsőellenállása sokkal kisebb így tényleg zárlati áram fog folyni. Esetleg a műszer is tönkremegy, vagy felrobbanhat az aksi.)
- Egy Fet esetében, a DS csatorna akkor sérül meg, és válik vezetővé, ha túlterheltük. Vagy is a belső teljesítmény ami hővé alakul, megolvasztja a félvezetőt. A teljesítmény a feszültség és az áram szorzata. Vagy is Fet esetében ez az Uds*Id. Adott nagyságú Drain áram eléréséhez valóban szükséges egy megfelelő nagyságú Gate (GS) feszültség. Ha a csatorna nem képes adott áramnál kellő képen kinyitni, akkor nő az Uds feszültség és így a tranyón hővé alakuló feszültség is.
- A PWM impulzus szélesség moduláció. Végső soron úgy szabályozza a teljesítményt, hogy a fogyasztót ki-be kapcsolgatja. A lényege, hogy nem analóg módon szabályoz a Fet, mint egy soros ellenállás, hanem ki-be kapcsolgat. A ki és bekapcsolási idő aránya, adja az átlagteljesítményt ami a fogyasztóra kerül. Miközben a Fet vagy ki, vagy be van kapcsolva. Vagy a DS feszültség nagy, de nem folyik Id áram (kikapcsolva), vagy folyik az Id áram, de alacsony az Uds feszültség (bekapcsolva). Így mind két esetben kicsi a Fetre jutó teljesítmény.
(Ha egy 60W-os égőt egy órán keresztül égetünk, akkor a fogyasztása 60Wh. Ha a lámpát 15percenként kis-be kapcsolgatjuk, akkor egy óra alatt tulajdonképpen csak 30 percig égett a lámpa. Így egy óra alatt átlagosan csak 30Wh volt a fogyasztása. Így működik a PWM is, csak sokkal gyorsabb frekvencián.)
- Egy átlagos tápegység ma, szinte minden esetben kapcsolóüzemben működik. Mivel a GS feszültség nem állandó, hanem a PWM fokozat kapcsolgatja, nem igazán tudod megmérni műszerrel az Ugs feszültséget, csak oszcilloszkóppal.)
üdv! proli007

Üdv!

Szeretnék ledszalagot meghajtani PWM-el. Ezt a Fet-et gondoltam használni.
A kérdésem az lenne, hogy meg bírja e ezt hajtani egy PIC kimenete(3v3) ?
Csak mert valahol a fórumon olvastam amultkor, hogy érdemes a pic és a fet közé meghajtót tenni, annak ellenére, hogy a fet adatlapja szerint meghajtható 3V3-al. (sajnos nem találtam most meg azt a topicot ahol ezt már kivesézték.)

Nem lesz az jó direktben sehogyse. Ha nem raksz soros ellenállást a PIC kimenete és a FET közé, akkor a PIC kimenetét fogod túlterhelni, ha meg raksz, akkor meg végképp nagyon lassú lesz a kapcsolás (ellenállás nélkül se lesz gyors).
Kell oda a FET meghajtó, ráadásul ekkora feszültségnél csak MOSFET kimenetű jó abból is, mivel aminek tranzisztoros a kimenete, azzal csak 2.5-2.7V-ig tudnád feltölteni, és a 3.3V is necces, de az talán még elmegy, de a 2.5-2.7V már végképp nem jó.
Pl. MCP1416RT