Bár nem írod le mi a probléma, csakhogy nem megy, de nagyvalószínüséggel üresen kapod vissza a listát. Ha igen akkor az azért van mert nincsenek valós alkatrész-komponenseid.
De segíteni csak akkor lehet ha te is segítesz azzal,hogy megmutatod mi a probléma

É nem szoktam exportálni, mindössze a komponenseket tartalmazó mappát másolom át.
Így PC újratelepítésnél is könnyen másolható minden.
Nálam évek óta bevált módszer

Nekem itt található:
C:/Felhasználók/Nyilvános/Nyilvános dokumentumok/Layout60/Makros

Win 7 64bit esetén
Többi rendszert nem ismerem

Szerintetek létezik , hogy ő nem is vasalja?Bővebben: Link

Igen. Az acetonos technológia működőképes.
Szaktopik.

Sziasztok!

Régen foglalkoztam a témával,segítséget szeretnék kérni.
Negatív dry fóliás megvalósítás lenne, de ahhoz tükrözni kell nyáktervet.
Abban kérek segítséget, hogy hogy, mert nem mindegy.
Köszönöm szépen!

Mindegy, hogy x vagy y tengely mentén tükrözöl, ebben a folyamatban közömbös a dolog.

Normál esetben alkatrész oldal felöl megrajzolod a NYÁK-ot és kinyomtatod tükrözés nélkül. A nyomtatott oldal érintkezzen a fényérzékeny réteggel.

Ezek kép-fájlok. Megnyitod akármilyen képnézegető programmal (nem elvárás, hogy képszerkesztő legyen, elég a nézegető), és a tükröz paranccsal tükrözöd, ami vagy vízszintes, vagy függőleges tengely mentén történhet. Ebben ettől több variáció nincsen.
A képfájloknak egyéb bajaik vannak. Véges a felbontásuk, és bizonytalan a nyomtatott kép mérete.

Ezt kell megjegyezni, ha fentről(top)felől tervezel.
Az alsó(bottom)oldalt nem kell tükrözni.
A felső(top)oldalt tükrözni kell.


Melyik az alkatrész oldal ha a panelem kétoldalas smd és nem tartalmaz merev csatlakozót?

Urak kérdésem lenne:
Az ültetési oldalról elfelejtettem maratás után letörölni a vas klorid maradékot.
Bár láttam, hogy fátyolos a panel alkatrész oldala de csak beültettem őket.
Utólag próbáltam szépíteni de csak nem lett tökéletes.
Szerintetek ha maradt vissza a maratásból némi vas klorid a panelon lehet belőle gond mikor beüzemelem az áramkört?

A vasklorid, ha jól tudom, korrozív. Én nem hagynám a panelen, nehogy néhány alkatrész lába idővel eltűnjön.

Csak a maradék rezet is megmarja, s kontakthibád lesz idővel...

Vízzel, ecsettel mosd le és szárítsd meg.

Megtörtént.
Nekem is ez volt a sejtésem.
Köszi mindenkinek a választ.
Jut eszembe a nyák oldalt ha minden alktrész a helyén és működik a kapcsolás.
A pára védelem miatt leszoktam akril lalkal fújni.
Szerintetek van értelme az alkatrész oldalt is telibe lakkozni?
Illetve mi a jobb erre a célra az akril vagy az akrilán lakk?

Szoktam. A fóliát csak vékonyan, mer utólag macerás forrasztani.

És az alkatrészeket van értelme szerinted?
Te mivel szoktál lakkozni?

Akril lakkal, de teljes száradás előtt nem szerencsés bekapcsolni.

Értem, köszi az infókat.

Urak sajnos ma az elektronikai boltban előre fotólakkozott panelről kiderült bakelit panel.
Szerintetek van értelme vele foglalkoznom?
Jók a bakelit panelek is?

Mire kell? Törékeny, idővel vetemedhet, erősebb mechanikai hatás ne érje. Régen legtöbb elektronika bakelit panellel készült.

A szórakoztató elektronikai szinte az összes.

Köszi Urak.
Azért kérdeztem mert STK végfoknak lenne.
Itt azért van terhelés.
A rézfólia vastagságban van különbbség, mehet bakelitre is a nyák?

Elterjedt rézfólia vastagság a 35 µm, alapesetben ez szokott lenni. Ahol vetted, ott lehet megtudni ezt az infót, lehet még 18 µm és 70 µm. Vagy egy hulladékdarabról melegítéssel lehúzni egy darabkát, ennek vastagsága megmérhető.
Mehet a végfok erre is, mint visszább Epu2 kolléga is írta, gyáriak zöme is bakelitre készül.

Sokkal egyszerűbb, ha a maratott nyákot méred meg, meg ott, ahol még rajta van. A különbség a réz vastagsága.

Milyen igaz.

Srácok mikrométert mivel mértek?

Amúgy ma kimarattam a bakelit panelt és tök korrekt lett a cucc......

Mikrométerrel

"Mikrométer" nevű mérővel, gugliban megtalálod tömegével. Bár ott 0.01 mm felbontásúakat találok, enyém 0.001 mm. Szerintem a "Tolómérő" is jó lehet az is 0.01 mm felbontás, annyit lehet látni, hogy a három vastagság közül melyik.

Ha kommersz tolómérő van, akkor csak 0.05 mm pontosságú.
A pontosabbak már órások, vagy digitálisak.

Igaz. Digitálisra gondoltam 0.01 mm, kimaradt a szövegből. Köszi a javítást.

Köszi urak de csak régi tizedes tólómércém van.
Az arra meg mint tudjuk nem alkalmas.

Más kérdések a vasalásos nyák készítésről.
Láttam a neten olyat ahol vaskloridban maratta a vasalt nyákot.
Működhet?
Másik kérdés mennyire fontos a papír grammja, nem csak a tinta számít rajta?
Harmadrészt pontosan milyen hígságú sósav illetve hidrogén per oxíd kell?
Milyen arányban keverve?
Bocsi a sok kérdésért de most probálkoznék a dologgal először......