Remek meglátás. Nekem valószínűleg azért nem tűnt fel építés közben, mert az eredeti panel alkatrészeit mértem le, és az alapján vásároltam be az új panelekhez. Ez tűnt a legbiztosabbnak, s lám, nem hiába. Egyébként a védelmemet egy valamiért elcsattant T1412. Nem tudom miért, el tudom képzelni, hogy a nagy élesztgetés közben valami valamivel összeért. Ami hátravan, az ismét csak a második kivezérlésjelző kalibrálása, ezzel csak nem lesz gond, a védelem kalibrálása - ez már érdekesebb, főleg műterhelés és nagyobb teljesítményű hangfal híján, a harmadik, egyelőre legátláthatatlanabb probléma továbbra is az a néhány mV-os zizegős brumm, ami a kimeneten megjelenve hallható zajt produkál. Ennek még a végére kell járnom...Hát jelenleg ennyi. Köszi az értékes hozzászólásokat!

Szia!
Van-e hangfrekis generátorod? Ha van, akkor nem annyira bonyolult, ugyanis még egy kis kéziműszerrel és pl. 4 db 5 W-os, 4 ohmos ellenállással is megoldható. (Ha elég gyors vagy és nem égnek le az ellenállások. Izzadni fognak, de attól nem kell megijedni...) Tehát, ha beadsz a DIN-es bemeneten pl. egy megfelelő erősségű (130 mV eff-nél nagyobb) 50 Hz-es szinuszos jelet, akkor a (P = Unégyzet / R) képletnek megfelelően, ha pl. 4 ohmon 60 W-ra szeretnéd korlátozni a max. teljesítményt, akkor a kimeneten max. kb. 16 V-ot kell megengedni, tehát a P1404 és P2404 potikat úgy beállítani, hogy a relék ekkor kapcsoljanak ki. (A műszer 50 Hz-en biztosan jól méri a szinusznak az effektívjét, ha jó benne az elem, stb... Ha azonban nincs generátorod, akkor ez egy kicsit nehézkesebb, esetleg kell szerezni egy mérőlemezt, amelyen van valamilyen hangfrekis, szinuszos, 1 kHz alatti periodikus jel, mert az átlagos kéziműszerek váltót kb. 1 kHz-ig mérnek jól és ezzel ugyanezt el lehet érni, mint a generátorral, feltéve, hogy a CD-játszó elegendően kivezérli az erősítőt, tehát a bemeneten a 130 mV eff. értéket túllépi-e; ez elég valószínű, mert a mai CD-játszók már általában voltokat adnak ki, tehát csak a hangerőt kell tekergetni... Ha ez sincs, akkor kicsit még macerásabb, de igyekszem pontosan leírni... Pl. az izzós szekunderből (L3501) kijöhetsz egy ellenállásosztóval, ugyanis az a legkisebb feszültségű trafó-tekercs. Ha azt mondjuk, hogy ez 6 V, Csinálj egy 6 : 1-es áttételű potis osztást, amelyhez kell egy 100 ohmos poti és pl. egy 470 ohm a másik végre. A végfok becsatlakozásánál kösd le a melegpontat, de az árnyékoló-földet nem! - Mert különben a legrosszabbak is megtörténhetnek... A potit csak változtatható ellenállásként kell használni, az egyik felét az árnyékoló-földre kell kötni és a 6 V-os szekunder egyik felére, a poti másik felét pedig a 470 ohmra, és ugyanezt a pontot a végfok melegpontjára, majd a 470 ohmot a 6 V-os trafó-tekercs másik végére. (A bizti legyen benne a körben.) Ellenőrizd, hogy a poti teljesen le van-e tekerve, tehát az ellenállása legyen 0 ohm. Ha bekapcsolod a potit óvatosan tekerd felfelé és innen kezdve minden ugyanúgy megy, mint a többi verzió esetében. (Direkt nem írtam, de úgy is meg lehet csinálni, hogy egyből egy 470 ohmos potit kötsz be, ellenállás nélkül, de ha a potit túltekered vagy véletlenül nem jól kötöd be, az nem biztos, hogy jót tesz....) Elképzelhető, hogy teljesen letekert potinál is lesz valami brumm, földhurok miatt, de az ne nagyon zavarjon, mert annyira nem nagymértékű, hogy a szinuszt megzavarja, amivel a kéziműszer hitelesen mér...

A zizegő brummra vonatkozóan: ha a végfok bemenetéről lekötöd a melegpontot és rövidre zárod, a mellette lévő árnyékoló-földdel, akkor mit hallasz? Mert akkor ennek tökéletesen csendesnek kell lennie. Ha így csendes, akkor korábbról szed be valamit. Ha pedig nem, akkor földpont-probléma...

Üdv!
Most mégegyszer alaposabban elolvastam, amit írtál és mégegyszer: köszi. Minden világos és érthető, ezt a részt kivéve:

"1. a vezérlő jel párhuzamos előre csatolásával, kettő vagy több erősítő párhuzamos használatával, ahol az egyes erősítők bemeneti jeleit - mondjuk - dekádonként növekedő, 40dB/dekád meredekséggel szűrjük, ügyelve arra, hogy a felső határfrekvenciájuk ezzel arányosan növekedjen és a nyílthurkú erősítésük pedig ezzel fordítottan legyen arányos! Tökéletes példa erre a következő OPA, TPA6120. ( ez megint piszok bonyolultan hangzik, de majd írok erről egy cikket, ahol ezt rajzokkal is bemutatom)." - Ez nagyon jó lesz, köszi ezt is.

A korábban csatolt linkek magyar cikkeiben szereplő szerző-hármas közül engem kb. 10 éve Somlai tanított elektronikára a Kandón, de a TIM-ről nem volt szó, csak néhány alapkapcsolásra volt kapacitás (2 félév és ebből Somlaival sajnos, csak 1, de én még egy kicsit járogattam hozzá továbbtanulni).

Kipróbáltam, ha rövidrezárom, ahogy írtad, teljesen csendes, tehát valahol összeszedi. Ezt onnan is sejtettem, hogy pl a balansz beállításától is függ, de amennyire hallgattam, hangerőszabályzótól nem igazán függ a kimeneti brumm. Gondolom valahol a hangszínszabályzó környékén lesz a bibi.

Már egy pár éve kijavítottam a hibákat benne...Csak még nem tettem fel. Más dolgok sem korrektek még benne. Pár értéket egy működő végfok értékeihez igazítottam.

Az előfok beszed valamennyit, még a teljesen hibátlan, gyári gépek esetében is, ami a potméterek állásától nem függ, ugyanis ott van közvetlenül a trafó mellett, ami elég szerencsétlen dolog.... Az U-alakban hajlított árnyékolólemez fel van téve az előfokra? Már találkoztam olyan példánnyal, ahol ez ki volt spórolva és jól hallható búgást okozott. Én onnan jöttem rá, hogy ez a hiba, hogy a trafót kikábeleztem kb. 1 méteres vezetékekkel és elvittem messzire, ekkor az égvilágon minden brumm megszűnt. A brummon kívül egy kis szalonnasütés-szerű zaj is hallatszik, amit a magas hangszórókban lehet hallani és nem igazán lehet vele mit kezdeni, talán egy zajtalanabb, jobb előfokot kellene csinálni. Különben a Hifi magazin nem nagyon volt elragadtatva az előfok hangjától... Jó, hogy mondod (írod), lehet, hogy azzal is kezdek valamit, bár ez annyira egyszerű, világos kapcsolás, hogy nem hiszem, hogy javítani lehet rajta... Az eredeti, 1979-ben kiállított, még gyártás előtti mintapéldány olyan volt (Magnósok évkönyve 1982 - fotó), hogy az előfok nem baloldalt, hanem jobboldalt volt, egyben a hangszínszabályzó-egységgel, csak utána pakolták át balra, talán dizájn-okokból, és ez látszik is, mert belül ez a sok szerencsétlen ide-oda kábelezés is árulkodó, ugyanis a hangerő után egy hosszú kábelen megy balra, majd az előfokról szintén hosszú kábellel a többi kezelőszervhez...... Azt szokták mondani, hogy a rövid jelutak a legcélravezetőbbek, nos akkor nem az SE 260-ra kell gondolni.... Az jutott még az eszembe, ha nagyon nem boldogulsz vele, valamikor egyeztessünk (mail publikus), hozd el és kitaláljuk a dolgokat, nekem 2 is van, összehasonlítjuk, esetleg az egyiket kölcsön is tudnám adni (csak aztán majd 1 db-ban is kérném vissza.....)

Óóóó, igen.... Van ám még hiba az előfokban is, pl. az R1223 nem 100 k, hanem csak 100, ha így gyártották volna, akkor a bal csatorna nem igazán szólalna meg...

Ja, a lényeget nem kérdeztem.... Mindkét csatornában hallod a zizegős brummot?

Egyelőre még próbálkozom, de nagyon köszönöm a felajánlásodat. Ma is az erősítővel álmodtam, ide-oda kötöttem a földeket, és megoldódott a brumm...álmomban Folytköv ma. Mindjárt

Mindkét csatornában megvan. Arra gondoltam még, hogy a végfoktól visszafelé elkezdem ezt a bemenet lekötés - rövidrezárás tesztet, hátha okosabb leszek és sikerül behatárolni a fokozatot, ahol összeszedi a zajt, esetleg földhurok van.

Még egy 1-pontos kérdés: kb. annyi zajt hallasz, hogy csak akkor hallod, ha a füledet közel teszed a hangfalakhoz?

Az U-árnyékolóprofil rajta van-e az előfokon? Ha nincs, akkor értelemszerűen erősebb a brumm. A hangszínszabályozó fokozat legyen kikapcsolva.

Jobban átnéztem a rajzot. Próbáld a következőt és ezzel mindent kipróbálsz. A hangszínszabályzó-kapcsoló legyen kikapcsolva. A C1207 R2212 felőli végét kösd le a az R1213 föld felőli pontjára. (Másik csatornában C2207 R 2212 felőli végét az R2213 föld felőli végére.) Így ismét teljesen el kell hallgatnia, még árnyékolólemez nélkül is, de ha nem, akkor tedd fel az árnyékolólemezt és úgy hallgasd. Ha nem hallgat el, akkor gond van....

Lehet, hogy kipróbálom, köszi! Momentán ott tartok, hogy a hangszín panelra menő árnyékolt kábelt macerálva észrevettem, hogy azt se árt minél távolabb tartani a trafótól, mert árnyékoló-lemez ide vagy oda, megszórja a trafó. Ezen felbuzdulva megint próbáltam egy kicsit tekergetni a trafón, de nem sokat sikerült javítani a helyzeten. Feltöltöttem a jelenlegi hangszóró kimeneten található jelet, egy tüske jellegű lengés 10ms-onként (azaz 100Hz.) Gyanús. Amit még tudok, hogy a hangszín panelra érkező árnyékolt kábel meleg pontját leforrasztottam, a hangszín panel bemenetét (balansz bemenete) földre zártam, akkor szintén megszűnt a búgás. Hát egyelőre ennyi. Nem tudom, mekkora brumm lenne megengedett, mert azt ugye olvasom itt is, hogy nem egy csendes típus ez, de nem tudom, hogy gyárilag milyennek kellene lenni, sose hallottam még élőben. Feltöltöttem 2 képet is a készülő re-buildről, csak hogy lássuk miről beszélek. Vannak szépséghibái, de így is rengeteget dolgoztam vele.

Ha az előző próbával megvagy és minden a várakozásnak megfelelő, akkor egy próbát javaslok, de nem kötelező megcsinálni; ezzel csökkentheted a brummot is és a zizegést is, de a bemeneti érzékenység a 130 mV helyett kb. 240 mV-ra fog növekedni, ami még a DIN-szabványon belül van, csak annyiban fog változni a helyzet, hogy a hangerő-szabályzót kell magasabbra venni, de ez egy 2 x 60 W-os (zeneileg 2 x 80 W-os) erősítő esetében abszolúte nem gond. Cseréld ki az előfokban az R1207 és R2207-es ellenállásokat kereken 3 kohm-ra. Így az előfok erősítése kevesebb lesz, tehát kevesebb zajt és brummot is erősít majd fel. (az erősítések az egymást követő fokozatok esetében feszltségben szorzádnak, dB-ben viszont összeadódnak.) Az előfok erősítése az 5,6 kohm és az alatta lévő 1 kohm aránya és ezt változtatnád meg így 5,6-ról 3-ra. Én annak idején kipróbáltam és bejött. Mondom és így a DIN-szabványon még bőven belül maradsz és egy parád se romlik el, sőt, nagymértékben javulni fog a jel-zaj-arány.

Gondolkodom még, hogy hogyan lehetne az előfokot jobbra variálni, majd megmérem a frekiátvitelét és a négyszögátvitelét is...

Akkor ez így tényleg nem jó, mert ha azt a vezetéket lekötöd a földre, ugyanazt kellene hallanod és mérned, mintha nem kötnéd le. Ha jól emlékszem, amit mértem a gyári készülékeken, 200 Hz-es szűrővel mérve: kb. 1 mV brumm van a hangszóró-kimeneteken, letekert hangerőszabályzó esetén, amelyet ugyan a trafó forgatásával tényleg lehet csökkenteni, jó esetben akár a felére is...

Megszületett a megoldás a zúgásra: az ok szintén a kapcsolási rajz hibájának tudható be. A rajz szerint a hangerő potiról a hangszín panelre menő árnyékolt vezetéket csak a hangszín panel felől kell földelni. Én meg követtem ezt, mint a jógyerek, félvén a földhurkoktól. Némi kísérletezés után azonban kiderült, hogy a hangerő poti felőli végét is leföldelve (mármint az árnyékolást, természetesen) megszűnik a zúgás. Kész.
Ami még hátra van: A hangszórókimenetek vezetékezése a védelem reléin keresztül, a kivezérlés-jelző megvilágítását szeretném ledesre alakítani, illetve, ami a neccesebb: nincs se műterhelésem, se nagyobb teljesítményű hangfalam, amivel a védelmet beállíthatnám a P1404/P2404-el. Nincs erre valami más módszer? Esetleg ha pl T1409 és T1411 emitterei közé kapcsolok valamekkora színuszt, ami mint ~1 ohmos söntön maximális áramnak megfelelő feszültséget hoz létre? Ilyenekben gondolkozom, csak nem akarom nagyon széttúrni már az erősítőt, amennyire lehet.

Természetesen mindezt úgy, hogy lekötném tápról a végfokot, hogy ne a működése közben rángassam feleslegesen az emittereket.

Ügyesen kitaláltad, örülök, hogy megszűnt a zúgás, igen, ez tényleg úgy van kötve, ahogy írtad. A védelem-beállításra, ha nincs generátor és mérőlemez, akkor a trafós leágazást csinálnám meg egy osztóval, ahogy korábban írtam, szerintem ez a legegyszerűbb. Csak 4 db 5 W-os, 1 ohmos kerámia ellenállás kell sorban, amelyek névelegesen ugyan 20 W-ot bírnának, de akár 1-2 percig is kibírják még akár a 4x-es terhelést is, attól nem kell félni, + a 100 ohmos poti, + a 470 ohm. Értelemszerűen egyszerre csak egy csatornát kell vizsgálni és a műterhelést is csak arra a csatornára rákötni.

Elérkezett az ünnepélyes pillanat, amikor rögtönzött forrásról - egy MD walkman-ről új életében előszőr zene hagyta el az Orion kimenetét! Hát meglepően rosszul már nem szól legalább, nem lehet ráfogni, hogy: huhh, hát ezzel még valami para van Egyszóval örülök. A hangfal kimenetek védelemre kötve, ledes kivezérlésjelző világít, a fülhallgató csatit most fogom bekötni. Ezek után egy kis rendrakás a belsőben a vezetékek között, valamint nem ártana a védelmet még egyszer átnézni a védelmet, ebben szerintem meg fogom fogadni Ákos tanácsát, és csinálok egy műterhelést. Ezek vannak hátra, ja és persze csöppet sem lepődnék meg, ha mindeközben letörne egy vezeték (hangfalkábel tőben könnyen törik a forrasztásnál, vagy valamilyen titkos gerjedés csüggesztene. Megszoktam, készen akkor van csak valami, ha már legalább 2 hete gond nélkül működik összerakva

Ügyes vagy, gratulálok! De... mi is volt ennek az erősítőnek az előtörténete? Miért kellett a végfokokat újból megnyomtatni? Valaki kibelezte? Mást is újra kellett benne telepíteni? Köszi.

Ja... Gerjedés. Próbáld ki azt, hogy a műterheléssel (a 4 db 1 ohm / 5 W-tal) köss párhuzamosan egy 100 voltos, legalább 1,5 uF, de legfeljebb 4,7 µF kondit (nem elkót!), közben tekergesd a hangerőt. Látom, szkópod van, nem tudom, van-e generátorod, ha van, adj be a bemenetre 1 kHz négyszöget és ha jól van beállítva, annyit változhat a jel, hogy kicsi túllövése lesz. Ha nincs generátor, akkor bármilyen más forrás is jó, ezt ki kell bírnia...

Az erősítő előtörténete: Egy jóbarátom régebben megbízott vele, hogy építsem újra az SE260-asát - ezt. Sajnos Ő már buzgón megkezdte a szétkábelezését, ezért az eredeti állapot kipróbálására, valamint a kábelezés feljegyzésére nem volt már mód. Az eredeti panelek alapján újraterveztem a paneleket, legyártottam őket, majd az eredeti alkatrészek lemérése alapján (és szerencsére nem a kapcsolási rajz alapján ugye ) teljesen újra cseréltem az összes alkatrészét, gyakorlatilag csak a kapcsolók, potik, és a trafó maradt gyári az elektromos alkatrészek közül. Aztán egy jó ideig moduszinten ült a dolog, ennek oka volt az is, hogy nem volt generátorom, anélkül meg eléggé vakon tapogatózik az ember. De aztán lett, a modulok újra előkerültek, egyesével élesztettem őket labortápról, a kapcsolási rajz és az eredeti nyákok alapján (amik már üresre vannak szedve az alkatrészek lemérése miatt) kibogoztam az összekábelezés mikéntjét. Aztán a modulok szép lassan a helyükre kerültek, néhány bukkanó után pedig ott tartok, ahol most: A kábelezés már korbácsolva, a fejhallgató kimenet bekötve, már-már mehet rá a fedő. De a védelemmel még nem vagyok kibékülve, nem igazán sikerült rábírnom, hogy lekapcsoljon. Azt próbálgattam, hogy lekötöttem a végfok tápját, és a két végtranyó emittere közé (ahonnan a védelem tranzisztor veszi a hibajelet) labortáppal akkora egyenfeszt kötöttem, ami a maximálisnak vélt áramot hajtja át a két emitter ellenálláson, azonban azt elérve hiába tekergettem a P1404-et, soha nem kapcsolt le a védelem. Ez még bibis, mára azonban elég volt ennyi siker, abbahagyom, fáradtan már lehet, csak rontanék a helyzeten. Gerjedés egyelőre nincs, és elég hallgathatónak tűnik a hangja, pedig csak két kis pucér autóhangszórót hajt az erősítő.

Óóó, hát akkor Neked az égvilágon mindened megvan, generátor, szkóp, stb... Akkor a trafós osztást felejtsd el. A scooby_-féle rajzon (néhány hozzászólással feljebb) pont a védelem van máshogy, mint az eredeti kapcsolási rajzban. Most a cumó nincs nálam, de majd holnap meg tudom nézni és megírom, hogy pontosan hogy van az én SE 260-asomon. Ezek után én azt tenném, hogy beadnék a valamelyik bemeneti DIN-re (nem a Mg. Pu.-ra!), csak az egyik csatornába 250 mV, 50 Hz-es szinuszt, rátenném a műterhelést (4 db 1 ohm / 5 W) és a hangerőt addig tekerném, amíg egy mezei, kézi műszeren 16 V-ot mérek a műterhelésen, ugyanis ez felel meg 60 W-nak. (Illetve 15,5 V, ugyanis U = négyzetgyök(PR) = négyzetgyök(60*4) = 15,5 V.) Ha a relé előbb leold, akkor feljebb kell állítani, de ha még 17 V-nál sem old le, akkor állítsd meg a feszt a hangerővel 16 V-on és a potit úgy tekerd, hogy már épp leoldjon. Ha sikerült az egyik csatornában, akkor ugyanezt el kell játszani a másikban is. Ettől nem kell félni, ezt a beavatkozást ezek a BD 249-250-esek röhögve kibírják. (Ezeket az erőlködőket még túltervezték, nem úgy, mint a maiakat...) Ha akárcsak az egyik csatornában erre nem történik semmi, tehát a 16 V mellett a poti-tekergetésre hatástalan, azaz nem old le a védelem, akkor ott baj van...

Szerintem az akkor ott baj van verzió él De ettől már nem szeretnék kétségbe esni, ezek után a végfoknak az az egy tranzisztora meg a védelem két tranzisztoros áramköre nem kellene, hogy kifogjon rajtam Holnap veszek ellenállást műterhelésnek! Hát igen, mostanra szerencsére összejött a generátor, szkóp meg labortáp, így már lehet azért dolgozni, amit még jó lenne beszerezni az egy autotrafó, más néven állítható 230V-os toroid trafó, egy frankó műterhelés, meg esetleg egy asztali multiméter....na akkor már mindenem meglesz!

Ajaj! Valakivel alaposan összebalhéztam (nem a neten és nem itt) a TIM-mel kapcsolatban. (Highand jutott az eszembe, csak nekem mégsem a diploma-dolgozatom körül forgott az ügy, de azért elég bosszantó, illetve.... Most már nem tudom, kinek van igaza, kicsit elbizonytalanodtam...) A napokban egy régen nagymenő elektronikai mérnökkel beszélgettem a témáról, akinek nagyon nagy gyakorlata van még mind a mai napig is, sokfélét csinál és jó dolgokat (bár én itt tartanék...) és elmondta, hogy ez az egész egy hülyeség, jól kellene tudni a Bode-elméleteket és akkor semmi ilyen nem történne, nem menne el ez a dolog ebbe az áltudományos világba. Hmmm.... Úgy vettem ki a szavaiból, hogy ő a régi, fokozatonkénti sávszűkítő kompenzálás híve és azt mondja, úgy kellene kompenzálni, hogy a visszacsatolt erősítési szinten a nyílthurkú karakterisztika majdnem vízszintesen menjen át, tehát már jó előre, oktávokkal előtte el kell kezdődnie a lankásodásnak, azaz a nagymeredekségű vágást még sokkal korábban el kell kezdeni a fokozatokban, nem baj, ha az akár hallható a hangfrekis sávba esik, amelyet a fokozatokba tett kapacok értéke határoz meg és a lankásodást ("padot") pedig a velük sorba kötött ellenállás. - Ezt idáig felfogtam és világos is, hogy a Nyquist-diagram szerint a -1-es pontot (180 fokos fázisfordítást) nagyon jól el kell kerülni, de mondtam, hogy pont ez a nem jó, mert így tényleg stabil a rendszer, de a fokozatok közt a visszacsatoláskor, nagymeredekségű bemenőjel esetén belső túllövés jön létre (mint ahogy a korábban általam csatolt linkben is látszik), de szerinte az sem baj, mert ha az még a lineáris tartományon belül marad, akkor semmi gond. Most mi a lineáris tartomány?? Jól gondolom, hogy a nyílthurkú erősítés, ha nem ordenáré nagy, akkor még ugyan a lineáris tartományon belül marad, de sosem olyan lineáris, az erősítő-eszközök karakterisztikáj miatt, mint a visszacsatolt erősítés linearitása, tehát ott tartunk, ahol a part szakad... Ugyanis az a tartomány annyira mégsem lineáris, nem??? Pláne, ha ordenáré nagy a nyílthurkú erősítés... Hiába próbáltam magyarázni neki, hogy a stabilitást úgy is el lehet érni, ha egyrészt, a végfok elején korlátozzuk a maximális frekvenciát (jelen esetben pl. úgy, hogy a 0 dB-es tengelyen már 1 MHz alatt átmenjen); hogy még véletlenül se kerüljön be olyan freki, amelyen átfordul a visszacsatolás (jelen esetben 3 Mhz, ami a végtranyók fT-je), valamint a visszacsatoló ellenállásra rátett megfelelő értékű kapaccal még tovább stabilizálhatjuk a rendszert (ezzel kapcsolatban lenne majd a végén egy kérdésem), valamint szükség esetén az áramerősítő fokozatban, a meghajtó-tranyókra rátehetünk megfelelően méretezett gerjedésgátló kapacokat is, amelyek a belső zavarok ellen nyújtanak védelmet, ha esetleg nem teljesen jó a szerelés nagyfrekvenciás szempontból, de azok már még a nyílthurú karakterisztikába se szólnak bele, ha az elején megfelelően korlátoztuk az átvitelt. Tehát, esély nincs a 3 Mhz előfordulására sem (ahol az erősítés 0 dB lenne, csak fordított előjellel, tehát nem lesz pozitív visszacsatolás). Így tehát, kutyát nem fog érdekelni, hogy a visszacsatolt dB-szinten (jelen esetben 26 dB) a nyílthurkú karakterisztika hogy megy át, ha az a freki sokkal kevesebb mint 3 MHz. Jól gondolom mindezt??? Jól próbáltam érvelni?? Tényleg erről van szó??? Mert szerinte ezek hülyeségek.... Mi is az a nemlineáris tartomány, amiről feljebb írtam? Ugye, nemcsak az, hogy esetleg a nyílthurkú erősítés beverné a fejét a tápfeszbe, hanem igenis, van köze az erősítő-eszközök karakterisztikájához. Továbbá, a visszacsatoló ellenálláson lévő kapac (jelen esetben 100 pF) egy emelést ad, tehát a végéről visszatolja bizonyos freki fölött a jelet ellenkező előjellel a bemenetre, tehát egy adott magas frekvencián egy még nagyobb vágási meredekséget eredményez. Jól gondolom ezt?? Valaki azt mondta nekem, hogy ez nem is visszacsatolás, hanem előre siettetés. - Nem értem.... Hogy van ez? A segítségeket köszi. (Leginkább Highand válaszára lennék kíváncsi de mindenki beleszólhat, sőt, kérem is, ezért is írtam ide.)

Lássatok csodát: a tegnapelőtt vásárolt 5 wattos ellenállásokból készült 4 ohmos terhelésemmel terheltem magam, illetve az SE260-at a védelem belövésének érdekében. Görcs nélkül sikerült, mindkét oldal olyan 17V RMS környéként old le. Összeszereltem, előlap fent, alja fent (lent), gyakorlatilag a teteje nincs még rácsavarozva. Másszóval gyakorlatilag kész. Minden szól, minden működik, és talán még jól is szól. Ami még hátravan: A két kivezérlésjelzőt még egy picit jobban össze kell hangolnom, a védelmet még újra tesztelem, még 1x tesztelem az összes funkciót, kimérem újra a kimeneteken a jelet (egyfajta performance teszt), valamint nem ártana néhány órás terhelő üzemi teszt sem annak érdekében, hogy megbizonyosodjak róla, semmi sem melegszik túl, és nem a rákötött esetleg drága hangfalak sülnek el. De mindenképpen célegyenesben vagyok, innen már nehéz veszíteni Nagyon örülök, hogy végre eljutottam idáig, nagyon sok munkám van benne. Nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget, ötleteket! Remélem nem kell többet kérdeznem a témában, és kielégíti majd hosszú távon gazdáját az erősítő. Természetesen nyugodtan keressetek SE260 témában, szereztem benne némi tapasztalatot. Csatoltam néhány képet is.

Ügyes vagy! De, milyen tranyó van az első fényképen, amely, ha jól látom, a BC639-es vagy 640-es helyett van benne és TO-126-os tokozású?

BD139 van benne, amit látsz szerintem. Igen, a kapcsolási rajzon ez BC639, de ebben az erősítőben már alapból BD139 volt, talán egy későbbi design change volt ez a gyártó részéről.