Mellesleg miért érdekel?
Elromlott, vagy tanulni akarsz?
Utóbbira nagyon jó

Nem. A max bemenő fesz független az osztó állásától, viszont függhet a frekvenciától. Kézikönyvben benne van, ha így van.

Könnyen lehet, hogy elromlik. Ha a feszültség méréshatárát állítgatod, valószínűleg hallani fogsz kattogó hangokat. Ezek relék, amelyekkel a bemeneti feszültségosztást váltogatja az oszcilloszkóp. Könnyen lehet, hogy a nagyobb érzékenységhez erősíti a jelet, a kisebb érzékenységnél pedig osztja azt, így biztosítva azt, hogy az A/D átalakító hellyel-közzel azonos feszültséget kapjon.

Ha az erősítőre kapcsolsz túl nagy jelet, torzítani fog a túlvezérléstől, szélsőséges esetben tönkre is mehet a fokozat.

Ennyire nem ismerem az oszcilloszkópok belső világát de kb. így lenne logikus a dolog.

Nem, nem megy tonkre. Az erosito maga olyan, hogy kibirja a megadott feszultseget. De ahogy szapicska is mondta, ez altalaban frekvenciafuggo, novekvo frekvenciaval csokken a max. rakotheto feszultseg. A linkelt adatlap nem ir errol semmit, csak annyit hogy Max. 300V DC + AC peak.

Ma is tanultam valamit.

Koszonom mindenkinek a hozzaszolasat.Udv.

A bemeneti erősítő védelme jól megoldható speciális ide tervezett védődiódával, a bemeneti osztó feszültségtűrése ami korlátoz.

Kutya baja. Csak néha nem értek rajta ezt azt.

Akkor jó.
Kérdezz, ha valamit nem tiszta. Ez pont az a topic, ami idevág.

Sziasztok
eddig sose mértem szkóppal , csak jelalakot néztem. Most mérnék és nem értem, amit ez a szkóp kiír. 0,7 Volt effektív az nem 1 Volt csúcstól csúcsig? Gyök kettő miatt. Az rms az effektív érkték, mert annak a rövidítése. A szkóp 0,5 Volt / osztásban van, a jel 4 osztás, tehát 2 Volt csúcstól csúcsig. Ezt írja is 2 Vpp.
Valamit rosszul tudok? A szkóp szoftvere hibás? Vagy van egy harmadik megfejtés?

2 Volt csúcstól-csúcsig (PP),
az 1 Volt,
ami gyök kettővel osztva pont nagyjából 0.707 V effektív.
És akkor minden a helyére került

Marker 10V állásba ez mi?

Az egy nem szinkronizált színuszhullám egy darabja, az eltérítés gyorsabb, mint a szinusz periódus ideje.
Az alsó gombsor közepén levő SWEEP gombot forgasd az 1 fokozat felé, amíg egy színusz formájú jelet nem látsz. Ez az amplitúdó marker, elég gagyi, de ha muszáj, lehet használni. Ha a bemenetre adott jelet szeretnéd vizsgálni, akkor a marker kapcsolót OUT állásba kell forgatni.
A szinuszt szinkronizáld, hogy álló képet kapj, ezt a Hor gain kapcsoló Sint állásában, a sync gomb forgatásával lehet megtenni.

Köszi.

Tehát, ha jól értem. Ha megmérem a konnektor 230 Voltját (ami még csak eszembe sem jut) akkor 650 Volt csúcstól csúcsig feszültséget kapok?

Igen. De 650V nem lesz semelyik pillanatban szkóp bemeneten, középponthoz kell nézni a feszültséget. Ahhoz maximum 325V lesz egyszer pozitív és máskor negatív irányba, mivel váltófeszültség.

Jól érted. Színuszos (igazából bármely váltakozónál) feszültségeknél többféle dolgot lehet megadni.
Szinuszos feszültség időbeli föggvénye: u(t)=U*cos(omega t+fi). Ahol u(t) a pillanatnyi érték t időpillanatban. U az amplitudó, omega a szögsebesség (=2 * pi * f), fi a fázis, ez utóbbi most nem érdekes.
Mivel a cos függvény -1 és +1 közötti értékeket vehet fel, azért a csúcstól csúcsig érték pont az amplitúdó kettőszöröse lesz. Ucs-cs = 2*U.
Harmadik dolog az effektív érték, ez a váltakozóval feszültséggel azonos teljesítményt produkáló egyenfeszültség értéke, azaz négyzetének időbeli integrálja. Szinuszos feszültség esetén Veff=U/gyök(2).
A konnektorban effektív érték van megadva, mert itt az a praktikus, hiszen elsősorban a teljesítményét használjuk a villanyak.
Ebből: Ueff=230V, U=Ueff*gyök(2) = 325V tehát ez az amplitúdója a 230nak, és ebből a Ucs-cs=2*U=650.
Vagyis jól számoltad a konnektor Ucs-cs-t.

Köszönöm szépen mindenkinek!
Iden lesz kerek 20 éve, hogy 601-est végeztem. Nem emlékszem már, hogy szkóppal mértünk-e. Azt tudom, hogy volt egy az iskolának.

Ez a baj, azt az egyet is 10m-ről lehetett nézni, hogy mindenki lássa, de hozzá ne tudjanak nyúlni, hátha akkor elromlik.

Ppont ezt akartam érzékeltetni vele.

Hi Mesterek!
A gondom hogy nekem is földfüggő a szkóp. A kérdésem az lenne hogy leválasztónak mi lenne ideális?
Pl.: egy 230V/230V trafó elég, ugye?

Elvileg igen, de maga az oszcilloszkóp ne érintkezzen a földeléssel sehol sem, meg a mérendő áramkör sem, mert akkor.......
Nálam a földeletlen konnektor bevált, bármit tudok mérni, tudod, közben egyik kéz a zsebben!
A DSO pedig földfüggetlen, ahogy a leírásában meg van adva.

Üdv!

Egy mérőhelyen általában többféle műszert használunk, ezért a vizsgálandó eszközt kell földfüggetlenül táplálni.
A 230/230 trafó jó, ha megfelelő a teljesítménye, és a primer szekunder galvanikusan megfelelően el vannak választva.

A szkopot nem akarom leválasztani, a kérdésem nem volt rendesen feltéve/megfogalmazva, bocsánat.
Szóval a mért jelet akarom leválasztani trafóval, ide milyen trafót javasoltok?
Amit mérni akarok az egy AC 230V egyenirányítva majd simítva és puffer-elve. Ezt a feszt egy igbt szaggatja. Az igbt-nek a gate lábán kellene jelet néznem.
Most jelenleg a FI relé lemegy, ami nem baj mert működik. Egy ideig matekaltom hogy mi lehet a baj. Azért kérdem a trafót mert ugye a nagyjából 5V kell jelalakot néznem, s nem tudom hogy milyen trafó az amivel ezt szépen átviszi, valamilyen nagy impedanciájú trafó kell, vagy nem?


Biztosan ez a legjobb megoldás, de egyenlőre forint hiányán maradnék valamely olcsóbb megoldásnál. Drágák a leválasztó trafók

Az a trafó, ami a jelet leválasztja, meglehet sokkal drágább lenne, mint egy hálózati leválasztó trafó. Egy ilyen jelet leválasztó trafónak igen szélessávot kell átvinni, meglehetősen lineárisan.
Leválasztó kondi a földelésnél, és a jelútban is valamivel jobb megoldás, talán a legolcsóbb is, de a korrekt megoldás érintésvédelmi szempontból is a hálózati leválasztó trafó. Ha olyan áramköröket kívánsz vizsgálni, mint amiről írsz, érdemes beruházni egy biztonsági leválasztó trafóra.

Raadasul, ha DC komponense van a mert jelnek, akkor sem kondival, sem trafoval nem lehet levalasztani normalisan.

A szükség néha törvényt bont, de ha nem feltétlen fontos, az ember ne verje át saját magát.

Így van. Amit még tudna csinálni hogy gate trafón keresztül hajtja meg az IGBT-t de annak sem sok értelme van mert csak a primert fogja tudni mérni miközben a gate-et azaz a szekundert kellene. Mondjuk nem értem hogy miért, mert ha elegendő a gate feszültség és kellően gyors a ki-be kapcsolás akkor nem kell azt nézegetni.
Kisebb teljesítményű hálózati leválasztótrafót meg lehet olcsón venni vagy készíteni.

Sziasztok!

Hozzájutottam egy tektronix 2430 szkóphoz. Esetleg akinek van ilyenje tartana nekem egy kis gyorstalpalót, mire kell odafigyelni, mit kell ellenőrizni rajta, esetleg egy rövid ismertetést a használatáról?
Egy hameg 203-asom van eddig hobbicélra használtam nagy ritkán, de most jó lenne ez a 2430-as a rövid ideig tartó egyszeri lefutású jelek vizsgálatához. Ennél már van menü, önteszt, tárolófunkció, meg minden mi jó. Egyelőre még be sem kapcsoltam, csak a manualjával barátozok, de elég hosszú olvasmány.

Ha nincs jelentkező gyorstalpalóra, akkor próbálgasd, és kérdezz konkrétan arra, amit nem tudsz. Mindent kiír menükben.