Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Toroid transzformátor
 
Témaindító: amex, idő: Jan 3, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   82 / 82
(#) szikorapéter válasza Robi85 hozzászólására (») Okt 8, 2017 /
 
Mérd meg kívülről a toroid méreteit így tekercsestől és a teljesítményre vonatkozó infók már majdnem meg is vannak.
(#) Robi85 válasza szikorapéter hozzászólására (») Okt 8, 2017 /
 
Hogy érted, hogy kivülröl?
(#) Ge Lee válasza Robi85 hozzászólására (») Okt 8, 2017 /
 
Feltérképezed a trafó tekercseit, tehát hogy melyek az összetartozó kivezetések. Ha akad otthon olyan trafód aminek van alacsonyabb feszültségű (pl. 6-12V) szekundere, akkor azt rákötöd a toroid tetszőleges tekercsére, majd a többin feszültséget mérsz. Értelem szerűen amelyiken a legnagyobb feszültséget méred, az lesz a primer, már ha nincsen rajta nagyobb feszültségű tekercs is. Ha van, akkor sem sokat bonyolódik a dolog. Ha megtaláltad a primer tekercset, mérd meg az ellenállását.
Ahogy a külső réteg kinéz, nagy rá az esély hogy a primer is így lett tekerve. Amennyiben így van, és nincs pluszban impregnálva vagy alaposan lakkozva, akkor én személy szerint sehova sem építeném be, mert csak idő kérdése hogy mikor alakul ki a primerben menetzárlat.
(#) Robi85 válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 8, 2017 /
 
Jelen pillanatban így néz ki. Kibontottam a vezetékeket. A barna vezeték a legvastagabb, két szálas, de össze van kötve. A barna 1mm, Kék-0.85mm, Piros-0.9mm, Fehér-0.9mm, a feketén meg van egy hőbizti. Legalábbis szerintem az lehet.
(#) Ge Lee válasza Robi85 hozzászólására (») Okt 8, 2017 / 1
 
Nem kellett volna szétbontani, hanem először ellenállásméréssel meg kellett volna határozni az összetartozó érpárokat (tekercsek kivezetéseit), majd feszültséget kapcsolni valamelyik tekercsre, a többin pedig mérni.
Ugyanúgy nem tudod hogy mely színű kivezetések tartoznak össze, mint eddig. Ahogy azt sem hogy melyik lehet a primer, de a hőbiztit az arra szokták tenni. Az átmérők alapján nekem ezek mind szekunder tekercsnek tűnnek, hacsak nem a kék-fekete a primer, de a primert nem így szokták kivezetni, csak ha kontár (hozzá nem értő) készíti.
Mérd már meg azt az 5 szálat ohmmérővel, és készíts róla egy skiccet. A túloldalon vannak még szétvágott lógó szálak is, azokról sem tudni semmit, még azt sem hogy így nézett-e ki, vagy azt már úgy bütykölted rá.
(#) Robi85 válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 8, 2017 /
 
Nem bütyköltem rajta semmit. Igy kaptam. Annyit csináltam csak hogy letekertem a szigetelést róla, mert benn voltak a szálak alatta. A túl oldali vezetékek a szekunder kivezetések.
Tehát akkor a feketéhez képest elkezdem mérni az ellenállását.
Fekete-kék 0.7 Ohm
Fekete-barna 1.5 Ohm
Fekete-Fehér 2.7 Ohm
Fekete-piros 3 Ohm
A hozzászólás módosítva: Okt 8, 2017
(#) Robi85 válasza Robi85 hozzászólására (») Okt 8, 2017 /
 
Szerintem a fekete-piros lesz a primer 230V. 12VAC-t kötöttem az egyik szekunderre és e között a két szál közt volt a legnagyobb a fesz. 83Voltot mértem.
(#) Ge Lee válasza Robi85 hozzászólására (») Okt 8, 2017 / 1
 
Nagy valószínűséggel igen. Mind az 5 szál primer, a többi megcsapolás, lehet rajta 110V, stb.
(#) Robi85 válasza Ge Lee hozzászólására (») Okt 22, 2017 /
 
Üdv. Fekete és piros vezeték a 230V bemenet. Tökéletesen működik a trafó. Most jutottam el eddig, mert nem volt rá időm azóta. Köszi a segítséget.
(#) tothbela válasza Robi85 hozzászólására (») Okt 22, 2017 /
 
Azért a maradék kivezetéseket nehogy valami erősítő táplálására használd! Galvanikusan a hálózaton van, ezért még a fogdosása is életveszélyes.
(#) Robi85 válasza tothbela hozzászólására (») Okt 22, 2017 /
 
Maradék kivezetésekről a vezetéket leszedtem és elvannak szigetelve. Csak a 230-as maradt.
(#) szikorapéter hozzászólása Nov 3, 2017 /
 
Sziasztok. Van itthon egy toroid trafóm, a 230V-os oldalon 0,540mm2-es huzal van rajta. A kérdésem az lenne hogy ennek akkor mekkora lehet a teljesítménye? Átmérője a toroidnak: 125mm , magassága: 65mm , mag közepén lévő lyuk : 46mm a mag közepén lévő lyuk szélétől a trafó széléig: 41mm
Ezek a trafó adatai a tekercsekkel együtt értendők.
A válaszokat előre is köszönöm.
(#) ferci válasza szikorapéter hozzászólására (») Nov 3, 2017 /
 
Szia!
Ha gyári tekerés, akkor egyszerű a téma. Számolj a szokásos 2.5 A/mm^2 áramsűrűséggel, a keresztmetszetet tudod, ebből kijön a megengedett amper és szorzod a 230 volttal.
Ez a lehetséges folyamatos bemenő teljesítmény.
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Nov 3, 2017 /
 
Azt már számoltam 330W-ra jött ki de nem voltam benne biztos hogy ennyit tud a trafó. Ez az átlag terhelhetőségét adja így meg?
(#) ferci válasza szikorapéter hozzászólására (») Nov 3, 2017 /
 
Igen.. nagyon rövid időkre kicsit lehet több is, de gondolom, nem arra célra kell.
A mennyit tud pedig a hatásfokot nézve kevesebb nyilván, pl. -10%.
Azért számolj utána, mert kicsit kevesebb az 330.
Szerintem inkább 310 és csökkentve a hatásfokkal 280 a kivehető.
A hozzászólás módosítva: Nov 3, 2017
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Nov 3, 2017 /
 
Köszönöm a választ, egy 2x100W-os erősítőt szeretnék vele hajtani de nem tudtam bírná-e.
(#) ferci válasza szikorapéter hozzászólására (») Nov 3, 2017 /
 
Azt kell neki tudni, mivel nem megy ki állandóan a 2x100, gondolom, hacsak nem csúcs felett fogod járatni..
(#) szikorapéter válasza ferci hozzászólására (») Nov 3, 2017 /
 
Igaz. Akkor nekifogok építeni. Köszönöm a válaszokat.
(#) erbe válasza szikorapéter hozzászólására (») Nov 3, 2017 /
 
Mérd meg a primer tekercs ellenállását! Pontosabb becslést tudunk adni vele, mint a huzalkeresztmetszettel. Toroidnál 4 A/mm2-t is lehet alkalmazni, akár 100%-os bekapcsolási idővel, de rövid időre akár 6A/mm2-vel is terhelhető.
(#) Ge Lee válasza erbe hozzászólására (») Nov 4, 2017 /
 
Semmivel sem tudsz pontosabbat adni, sőt. Akkor tudnál, ha lemértél volna több eltérő kialakítású (gyűrű, U mag, EI stb.) trafót is mondjuk az 50VA - 2kVA tartományban, és tudnád hogy melyiknek mekkora feszültségesése van pontosan. Ha nem tudod, akkor ez még sokkal durvább saccográf mint a primer átmérője, mert 2% eltérés esetén már majdnem másfélszer akkora teljesítményadat fog kijönni. Most akkor mennyi a dropja annak a trafónak 5%, vagy netán 7% ? Azt viszont pontosan tudjuk, hogy egy EI magot 2,5A/mm2 primer áramsűrűséggel tekernek, a toroidokat meg 3,2A/mm2-rel, legalábbis én ilyen adatokat mértem az extrém esetektől eltekintve, amikor alá (pl. csengőtrafó) vagy fölé (hegesztő) van méretezve.
Nyilvánvaló hogy az átmérő mérésével fogunk kevesebbet tévedni, az más kérdés hogy toroidnál ez sok esetben nem áll rendelkezésre, mert mechanikai okok miatt (ne törjön el) azt nem vezetik ki csak a ráforrasztott kábelt. De általában a primer-szekunder arányosan van méretezve, a szekunder átmérőjét már meg lehet mérni, és azt átszámolni a primerre. Nem szoktam még 10%-ot sem tévedni ezzel a méréssel sem a ráírthoz képest.
(#) erbe válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 4, 2017 /
 
Ha tudjuk az ellenállást és a felhasználás módját, egy becsült primer árammal számíthatunk feszültségesést, tekercsveszteséget. Adott méretre már találunk elég sok adatot, amiből következtethetünk a hatásfokra. Nem szentírás, de feltételezve, hogy réz és vasveszteség közel azonos, illetve primer és szekunder is, már nagyon közel járhatunk a valósághoz.
300 VA méretű trafó hatásfoka már 90 % fölött szokott lenni, tehát a primer tekercsen eső teljesítmény ne legyen több 2-2,5 %-nál. Erősítőnél bőven számolhatunk 1,5-2-szeres csúcsteljesítménnyel.
A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2017
(#) ferci hozzászólása Nov 5, 2017 /
 
Nos, egy kis adalék a toroidokhoz. Nemrég kaptam egy "leégettet" és a tegnap-tegnapelőtti dolgokkal kapcsolatban gondoltam, szétszedem és megmérem A-tól Z-ig és felteszem tanulságként...
12 V 50 VA, gyári tekerés ( olasz ) és mindenki úgy gondolkozhat, ahogy neki tetszik.
A huzal alapján a primerre 3 A/mm^2, a szekunderre 3.6-3.7 A/mm^2 jön ki.
A primer tekercselése eléggé csúnya, a primer-szekunder közötti szigetelés egymást átfedő egyszeres hőálló színtelen szalag, ami általában mindegyiken van.
A vason kb. 1 mm vastag műanyag "fél-sapkák" vannak, a vaskeresztmetszet pedig 2,9 cm^2.
(#) Orbán József hozzászólása Nov 5, 2017 /
 
A mellékelt képen (Áts Illés: Kistranszformátorok 1969 MK) látható táblázat hasznos lehet toroidoknál is.

A_mm2.jpg
    
(#) Ge Lee válasza ferci hozzászólására (») Nov 5, 2017 /
 
Erről beszélek már évek óta, csak mindig jön valaki aki "beleokoskodik" hogy ezt így kell. Igen, így kell ha azt szeretnénk hogy menetzárlatos legyen. Ez a példány is csak "tette a dolgát". Még csak lakkozva sincs... Nálam is van egy 80VA-es szétbontva, az kapott némi lakkot mégis menetzárlatos lett, a vadtekerés és a lakk spórolása meghozta gyümölcsét. De még ha impregnálják is az ilyet, én akkor sem lennék nyugodt ha éppen úgy sikerül a tekermény, hogy jó nagy feszültségkülönbség adódik két egymáson lévő menet között. De mi lenne a gyártókkal ha sosem menne tönkre, és nem vennének helyette másikat?
(#) Ge Lee válasza Orbán József hozzászólására (») Nov 5, 2017 /
 
Azért a toroidot ne keverjük az EI-vel. Előbbinél a mag teljes felületére van feltekerve a huzalmennyiség, utóbbinál meg úgy az egyharmadára, a huzal sokkal kisebb felületen tud hűlni.
(#) ferci válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 5, 2017 /
 
Még nálam egy se ment tönkre szerencsére, de ahogy ezt láttam, nagyon elhúztam a szám szélét..
Sokban lehet ilyen időzített bomba, hi...
(#) Ge Lee válasza ferci hozzászólására (») Nov 5, 2017 /
 
Kb. az összesben ami pl. nem a hadiiparnak készül, mert ott ilyet nem lehetett csinálni.
(#) Orbán József válasza Ge Lee hozzászólására (») Nov 5, 2017 /
 
Azonban "bőségesen" alá megyünk az áramsűrűséggel, amúgy gondos diy-er módra. Tudjátok, ha mi csinálunk villamosszéket, az sokkal jobban ráz a gyárinál.
(#) RoliNyh hozzászólása Nov 5, 2017 / 2
 
Azt ugye tudjátok mi volt a villamosszék neve kiskorában? Elektromos kisülés...
Következő: »»   82 / 82
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
Lapoda.hu     XDT.hu     HEStore.hu