Erre szokták mondani hogy "ülj le fiam egyes!" (Szöveg értés meg -1 )
Értem mit beszélsz de mondtam azzal ne törődj egyenlőre hogy led szalaggal szeretnék fűteni !!!

Mutass nekem egy olyan (de azonos U táplálással, ledszámmal, ledtipussal, szalag szélességgel stb.) led szalagot ami >50% os terhelésnél vagy 6a feletti "bemeneti" terhelésnél nem ejt 1v nál többet 4m -en. Az megint megint csak az elhamarkodott reagálásod hogy én odaírtam hogy az 5v az a táp kapocsfeszültsége NEM pedig a szalag "elején mért feszültség!!!
De ne is! Felejtsd el az utóbbi bekezdésem (!!! nehogy keress!!!) mert neked még az állításod alátámasztására kéne koncentrálnod.
Én meg majd fűtögetek a szalaggal (bár mint írtam nem melegszik annyira hogy arra is tudjam használni értsd nem akad ki a lázmérő se még rajta a 22 fokos szobában).

Komolyan mondom fontolgatom hogy megérem az admint nézzen az utolsó pár hozzászólásra mert ez már máshol belefér a trollkodás kategóriába.

Tudod ebben a 2 napos zagyvaságban márt azt sem tudni, hogy mi is a gondod, mire is kellene válaszolni.
Egy tény, hogy egy ilyen rajzért nálam szemeszter ismétlés jar.
( nem lehet linkelni a müvedet, arrol a rajzrol van szo amikor a stalag mundkét végére tápot kötöttél.)
A többi gondod másodlagos.

Szöveg értés - helyesen - szövegértés. Igazábol azt nem értem, ha úgy érzed, hogy mindennel tisztában vagy, mi a kérdés. Bármit tanácsolunk, neked az nem jó, kötöd az ebet a karóhoz, aztán pedig nem tetszik, hogy itt-ott elvesztjük a türelmünket.

Ha több ponton táplálod a szalagot, sokkal kevesebb lesz a veszteség mert a vezetékek keresztmetszetével tudsz variálni, a LED szalagban lévő vezetősávokkal nem. Ha hosszú LED szalagot tervezel, akkor az ilyeneket is bele kell venni a számításba, nem csak azt, hogy milyen/hány tápegység bírja el az egészet.

Köszönöm!
Bár diódát fogok rakni a szalag és a tápok közé mindenféleképp mert tápoknál az egyenirányítás utáni szabályzó áramkörök változóan viselik el a külső "betáplálást" még kis áram esetén is.
S kis terhelés esetén (pl 1-es fényerőnél max 1-2 watt) előfordul (azonos tápnál is +/- 10%) hogy táp1 kimenetén a másik táp általi feszültség nagyobb lesz mint a táp1 kapocsfeszültsége (bár mikor ekkor aterrhelések vannak azt könnyen kibírja egy táp is s a másik "aludhat" .. hameg nő a terhelés, annyit esik a fesz hogy bőven belesegít a másik táp is).

Helyesírásból én is "egyes" vagyok (meg "sokmindenből" ).
Ez a bajom hogy nem vagyok benne biztos hogy minden tiszta (csak azzal hogy közel nem minden ) Nagyon köszönök minden tanácsot! Meghallgatom, ha nem értem vagy más az állspontom, magyarázatot kérek ami alapján talán el tudom dönteni én vagy más hogy megállja e a helyét s rosszul gondoltam vagy fordítva.

Igen, azért a táponkénti 2 pontos betáplálást szeretném tartani hogy a szalagon, teljes terhelés közelében se menjen ~5a nál több ... hogy még 40 fokos nyári melegbe se olvadjon le a hungarocel stukkórol a szalag ragasztás.

Rakhatsz diódát sorosan a kimenettel, de felesleges. Azt azért nézd meg, hogy mennyire melegszik, mert 0.2-0.5V fog esni rajta, 6A mellett (hassra), ami azért max 3W hő. Kiolvasztja magát. Mint mondtam, felesleges. Ha az egyik táp 5.01V-ot ad ki, a másik 5.005-öt, akkor azokat párhuzamosan kapcsolva annyi történik, hogy az 5.01V-os táp fog működni, a másik nem csinál semmit, mert a kimenetén meg van az 5.005V, sőt, le is kapcsol, mert ennél több van rajta jelenleg. Ahogy elkezd áram folyni, feszültség esik a LED szalagon, és ha a két végén van táplálva a szalag, akkor elkezd dolgozni a második táp is. A terhelés megoszlik köztük annak függvényében, hogy mekkora a különbség a kimenő feszültségeik között. Ha relatív kicsi, akkor majdnem fele-fele arányban osztoznak. 5V és 4.5V esetén lenne gáz, ekkor az egyik táp saccra a szalag 3/4-ér hajtaná, a másik táp a maradék 1/4-ét, kivéve ha az első táp áramkorlátja közbe nem lép.

Az a kis feszültségesés talán nem is lesz hátrány a táp U+/- szórás végett (mert a led adatlap adatlap 5,3v maxot ír bár valsz ott is van minimális ráhagyás).
A dióda meg a táp mellet lesz s ha kicsit is melegszik kap egy nagyobb alubordát (persze a hungaroceltől mindez messze).

Sziasztok !! APAT-3742FHD” tápegységhez keresek kapcsolási rajzot. Valaki esetleg tudna segíteni?

Sziasztok

Nem tudom jó topikba írom e.

A segítségetek szeretném kérni.
Van egy szintetozátorom, aminek van beépített tápegsége. valamiért ez a tápegység random nem indul el. Ha bekapcsolom csak ciripelő hangot ad ismétlés szerűen. Aztán van hogy gondolom egyet és az x-edik bekapcsolásra elindul. De ez egyre rosszabodik, és többször megbízhatatlanul csinálni.
Tavaly cseréltettem benne új komplett tápegységet, igaz nem ma készült tápegységekről beszélünk, közel 15 éves , de használva nem volt. A szerelő elmondása szerint. Az hogy mi igaz belőle nem tudom...kiben bízni ugye. Kb 11 szer ha be volt kapcsolva míg probléma nélkül működött a javítás után.
Nem tudom mi tévő legyek. Terhelés nélkül meg gondolom hiába nézem , nem igen indul el (vagy próbáljam meg?). Gondoltam rá hogy az egyes részeket lehúzom a tápról hogy hátha úgy elindul, de ha mindegyik terhelésre szüksége van az elinduláshoz, akkor hiába tenném.
Kérném aki tud valami hasznosat segítsen, már teljesen elszomorít hogy nem tudok szabadulni ettől a jelenségtől "új táppal" sem!A videó

Azt is megfigyeltem ha hosszabb ideig nincs bekapcsolva mintha jobban előjönne ez a hiba.

Szia! Ilyenkor a tápegység kimenetén egyáltalán nem jelennek meg a feszültségek?

Csak nem, mert akkor felvillannánaka ledek vagy a kijelző..de semmi.
Érdekes most rádugva hagytam a 230-ra, mentem bekapcsolni (még egy próba) és most elindult. 10 perce meg nem akár hányszor kapcsolgattam. Na pont ez a kiszámíthatatlansága a rossz. Nem lehet rá számolni. És a szerelő sem tud mit kezdeni vele ha nem áll fenn a hiba. Teljesen random. De ezt is megfigyeltem, ha kapcsolgatom, áram alatt hagyom azért elindul. De jártam már meg hogy hiába volt áram alatt...csak 6 óra után indult el.

Na most ha pl kikapcsolom, és bekapcsolom akkor megy. tehát ha már elindult egyszer , onnan akár hányszor kapcsolom ki be...menni fog. És ki tudja hány hétig kell állnia hogy megint hibás legyen. De olyan is volt hogy másnap kapcsoltam volna már be és megint nem ment.

De akkor mérjek majd rá multiméterrel, csak feltételeztem hogy nem indul, elvégre akkor a a kimenetekre kötött valaminek is menni kéne. Vagy arra gondolsz hogy "nem elegendő, de valamennyi feszkó jelenik e meg rajtuk"?

Gyakran elektrolitkondenzátor hiba vagy a hálózati oldal indását végző ellenállálások részleges szakadása is okozhat ilyen jelenséget. Mérni és cserélni kelle alkatrészeket. Mi a vezérlő IC típusa?

Már most sajnos nem tudom megnézni holnap melo azután is melo, de vasárnap szétszedem és megnézem.

Csak azt nem értem ilyen hamar tönkre ment volna és ugyan azt a hibár produlkálja mint a régi táppal volt.

Átmenetileg köss LED-ket a kimenetre, s látni fogod, hogy mi történik.

Ha egy régen raktárban punnyadt darabbal cserélték, akkor nem sokat nyertél vele...
Az elkók állásban is öregszenek ( a régebbi típusok talán még jobban, mint feszültség alatt ).
A leírt hiba különösen - az én gyakorlatomban - az UC3842 típusú vezérlő IC-re jellemző, ez igen kényes a táplábán lévő 22...100µF-os elkó állapotára.

Sziasztok! Adott egy ADAU1701 DSP processzor, gyári KIT-ként a TME-ről rendelve.
Ez a berendezés, egy dvd lejátszóból bontott SMPS tápról kap feszültséget.
A tápról annyit kell még tudni, hogy van +/-12V kimenete, minden pufferkondit kikötöttem, és helyette LC szűrőt raktam.
A DSP-ről annyit kell még tudni, hogy van beépített kétcsatornás ADC-je (0dB=2V RMS) és négycsatornás DAC-je (0dB=0.8V RMS), 100dB-es jel/zaj viszony, 48khz mintavételezési frekvencia.
A DSP csak +5V ot kap, a +/12V-os táp szintillesztő opamp-ok meghajtásához kell (TL072CP).
Az a probléma vele, hogy rendkívűl zajos kis jelbemenetnél a kimenet, ezért csináltam egy tesztet:

A DSP-t grafikusan lehet programozni(sigmastudio), fölraktam a lehető legegyszerűbb programot: jel be, szintmérés, hangerő szabályzó, szintmérés, jel ki.
A DSP panelre nem volt semmilyen segédáramkör, sem jel ki/be menet vezeték csatlakoztatva, csak a táp, és a SPI/USB vezérlőpanel.
Ebben az esetben, a program a jelbemeneten -40dB jelszintet mért, a hangerő szabályzó max-on, a kimeneten is -40dB van, ráhalgattam és white noise jön ki.
Ha a hangerőszabályzót lecsökkentettem, akkor a bemenet ugyancsak -40dB-n van, a kimenet pedig -96dB-n (ebben az esetben szép csend volt a kimeneten meghallgatva)
Az a legidegesítőbb az egészben, hogyha a bemenet ADC-t rövidrezártam a GND-re, akkor a jelbemeneten -36dBt mért.
Kipróbáltam a DSP-t egy számítógép táp +5V járól, ott is hasonló eredmények voltak.
Valakinek van valami ötele, hogy hogyan lehetne megszüntetni a zajt, és szerintetek jöhet-e a tápból a zaj?

Próbáld meg akkuról, utána folytassuk!

4.3V-on lévő akkuról próbáltam, a probléma továbbá is fennáll, ha testre zárom a bemenetet 3dB-el nagyobb a zaj (tehát -40dB helyett -37dB van a bemeneten). Bővebben: Link a KIT adatlapja és kapcsolása, csak a quartz-ot cseréltem benne 12.288 Mhz-esre, hogy 48khz-es mintavételezési tartományban működjenek a konverterek. Megjegyzem a teszt alatt a programozó kábel panelje rá volt kötve a DSP panelre, és a számítógép GND-jével kapcsolatba volt.

Megvan a hiba! Sajnos elnéztem egy órajel szorzó jumper beállítást, mostmár tökéletesen, tisztán megyen. Köszönöm a segítséget!