Ez így nem lesz jó, ez csak váltóáram esetén működik megfelelően. Gondolom a 200 V DC már rendelkezésre áll.

A triakos megoldás biztos nem jó. Ha már van egyenfeszültséged, akkor jó a PWM, ha nincs, akkor létezik egy triakoshoz hasonló vezérelt tirisztoros egyenirányító.

Szerintem az túlzás, hogy a triakos megoldás biztosan nem jó. A szakirodalom tárgyalja, vannak rá applikációk:
Bővebben: Link
Magam részéről inkább úgy fogalmaznék, hogy a triakos megoldásban vannak buktatók a triak érzékenysége miatt, míg a tirisztoros áramirányító problémamentesebben után építhető, viszont bonyolultabb, több elemből álló kapcsolás.
A megadott linken a 6.20 kapcsolás választása lenne célszerű (azonos potenciálon a 2db gyújtójel), azonban a gyakorlatban a még egy nulldiót rá szoktak tenni a biztosabb működés érdekében, ami nem szerepel a rajzon.

Előbb tisztázzuk azt, hogy a kérdezőnek milyen áramforrása van, ugyanis ez nem derül ki semmiből. Csak azt tudjuk, hogy van egy 200 V-os, 200 W-os DC motorja. A fordulatszámszabályzás a kérdés, nem az áramellátás, ahhoz pedig nem jó triak. Tranzisztor, FET, IGBT inkább, PWM-mel hajtva. Nem?

"nulldió" Még nem hallottam. Mi az?

A kérdezőnek 220 volt hálózati feszültsége van. Gondolom egy dióda híddal megoldható az egyenirányítás. /4x1N4007 vagy hasonló/?

Elírtam, nulldiódát akartam írni. Egy dióda a terheléssel párhuzamosan, ami a negatív feszültségű időszakokban átveszi az áramot, ami terhelés induktív jellege miatt folyik.

Én úgy értettem, hogy a szokásos 230V, 50Hz hálózati váltakozó feszültségű táppontja van a kérdezőnek.
Kedden 10:56-kor Jani1966 feltett egy rajzot, ami triakos szabályzó résszel és diódás híddal kialakított tápegységet/szabályzót tartalmaz. Néhány pontja nekem nem teszik, de attól még működhet, ezért írtam Pucukának, hogy a triak+dióda híd ismert létező megoldás (adtam rá applikációs leírást), főleg az egyszerűsége miatt kedvelt.
Természetesen a DC szaggatós megoldások is teljesen jók (fet, IGBT stb.), de ha egyszerűt akar, miért ne próbálhatná ki a triak+diódás hidat?

Bár a rajzon valóban az 1N4007 szerepel, szerintem lényegesen erősebb dióda hidat kellene választani. A kapcsolásban a motorral párhuzamosan egy kondenzátor is be van tervezve, ami miatt az egyenirányítón nagy áramimpulzusok fognak kialakulni. Szerintem válassz legalább 3-5A-es diódákat (így a triakkal lesznek azonos áramúak), vagy inkább egy 10A-es diódás hidat, nem vészes az áruk.
A kialakuló áram nagysága jelentősen függ L1 induktivitástól, ami viszont számomra eléggé pontatlanul definiált. Lehet, hogy csak a di/dt korlátozása érdekében tervezték be, mint telítődő fojtó?

Szia, Azzal a módszerrel is működik, csak nem annyira pontos, mint a PWM.

Valóban, így ahogy csatoltad működik. Csak előzőleg egy egyszerű fázishasítós megoldásokat linkeltek, persze úgy is működhet, mint univerzális motor. De ha külső gerjesztésű, akkor már nem.
A tirisztoros vezérlés sem túl bonyolult, ha a tirisztorok gyújtása trafós megoldású.
A motor előtti induktivitás az a "hullámos áramú" hajtás simító fojtója. Bővebbet én sem tudok róla, sohasem volt vele dolgom.

Á! Értem. Az önindukciós feszültséget töri le.

Az a kapcsolás nekem sem tetszik, ez jobb lehet: Bővebben: Link. Viszont, ez nem tartalmazza a motorhoz szükséges egyenirányító hidat. Számomra az is kérdéses kicsit, hogy egy alapvetően DC motor mennyire lesz használható a nevezett kapcsolással, lévén 100 Hz-es pulzáló feszültséget fog kapni.

Az iparban nagyon sok tirisztoros áramirányítóról táplált DC motor van, igaz a többségük 3 fázisú hídról üzemel, ahol 300Hz-es a kimenő feszültség alap-harmonikusa. De sok egyfázisú áramirányítóról táplált DC motor is van. Amiket láttam, azok kb. 1-5kW-os teljesítmény nagyságrendbe estek. Igaz, ott általában beépítenek egy fojtót, amire Pucuka is utalt, az áramhullámosság csökkentésére. Viszont ezeknek elég nagyoknak kell lenniük, hogy érjenek is valamit (a motor armatúraköri induktivitásának nagyságrendjében, de inkább nagyobb). Bár nem tudunk semmi biztos adatot, de egy 200 menetes vasporos mag nekem elsőre komolytalannak tűnik.

Itt nem stimmel az összehasonlitás. Ha 3 fázisu az egyenirányito, annak valoban van 300 Hz-s harmonikusa, viszont nincs benne 0 átmenet, azaz a feszültség szürés nélkül sem csökken soha 0 V-ra. Azaz az ilyen áram inkább egyenáramnak tekinthetö, igy a sima fázishasitás nem müködik. Az ilyen árambol komolyabb chopperrel (szaggatoval a PWM egy ipari változata) lehet csak a DC motorokat meghajtani (villamos, troli stb).
A közkézen elöfordulo univerzális motorok (1-2 kW-ig - furogép, porszivo stb) általában még birják a 100Hz-s lüktetö áramot.
A DC motornak épitett univerzális motoroknál viszont már gondot okozhat az ilyen nagyfrekvenciás lüktetés - kefeégés stb gondok lehetnek.

Az a konkrét tirisztoros kapcsolás az előbb-utóbb biztosan tönkremenő elkó miatt nem jó, meg hát a fordulatszám stabilitása is erősen kérdéses, de mivel a kérdező semmit nem specifikált a feladat szabályozástechnikai követelményeiről, ez utóbbit nem lehet hibának tekinteni. Amúgy igen, vannak jó megoldások akár triakkal, akár tirisztorral, és ha van egy normális feladatspecifikáció, akkor akár még meg is tervezi itt valaki. Addig meg jönnek a sose tesztelt agyszülemények.

Vezérelt egyenirányítóról írt Peter65, ami eleve változtatható egyenfeszt állít elő fázishasítással, így PWM-re nincs szükség.

Már megint valamit kiolvastál amiroöl szo sem volt:
"Az iparban nagyon sok tirisztoros áramirányítóról táplált DC motor van, igaz a többségük 3 fázisú hídról üzemel, ahol 300Hz-es a kimenő feszültség alap-harmonikusa."

Vajon a tirisztoros áramirányító ami DC motort táplál hogyan ne lenne vezérelt egyenirányító?

Az alaptalan vádaskodást talán hanyagolni kéne, vagy legalább kíséreld meg igazolni!

Amik többsége egy 3 fázisu hidrol üzemel???? (Nem maga az áramirányito a hid (része)?)


te keresel minden alkalmat a kötözködésre a pontatlan válaszaiddal

Az említett DC motorok többsége üzemel 3 fázisú hídról. Igen, az áramirányító (esetünkben éppen egyenirányító) maga a híd, és vezérelt tirisztorokból áll vagy félig vagy teljes egészében. Ezért változtatható a kimeneti DC feszültsége az őt alkotó tirisztorok gyújtásszög-vezérlésével (= fázishasítás), és ezért szükségtelen még egy PWM a kimenetére.

Trolinál, villamosnál más a helyzet, ott az egyenirányító nem része a hajtás vezérlésének (hisz nem a járműben van), a Peter65 által említett (és az itt tárgyalt) esetekben viszont igen.

Áruld már el kérlek hogy melyik válaszomat hiszed pontatlannak, és hogy hogyan tudna egy pontatlan válasz a kötözködésre alkalom keresés lenni, hacsak a te kötekedésedet nem tekintjük!

Vezérelt áramirányítóra gondoltam. Az iparban a leggyakoribb a teljesen vezérelt 3F2U6Ü kapcsolás, ami 6db tirisztorból áll. Ha a gyújtásszög 60°...120° között van, folyamatos áramvezetés mellett bizony lecsökken a feszültség pillanat értéke 0V-ra, sőt átmegy negatívba. 90° fölött meg már a középértéke is negatív lesz, azaz visszatáplál, inverter üzembe kerül.
Az hogy mennyire szereti/nemszereti a motor a hullámos feszültség miatt kialakuló hullámos áramot, már másik témánál is előkerült. Nyilván nem szereti, de a tirisztoros áramirányítónak nagyon sok előnye van (pl.: nagyon jó a hatásfoka), ezért inkább megtesszük a szükséges lépéseket, hogy a motor és a szabályzókör elviselje.
Lehet, nem elég sokfelé mozgok, de az ipari DC hajtások zöme (kb. 10kW...xMW) áramirányítóról táplált. PWM-es szaggatót csak kisebb (kb. 100W...xkW) szervo hajtásokban láttam. A troli felső-vezetékén úgy tudom DC feszültség van, ezért ott nyilván csak a szaggató jöhet szóba.